Régi ​magyar szakácskönyvek 2 csillagozás

Radvánszky Béla: Régi magyar szakácskönyvek Radvánszky Béla: Régi magyar szakácskönyvek

Radványi és sajókazai báró Radvánszky Béla (Sajókaza, 1849. március 1. – Budapest, 1906. május 2.) művelődés- és irodalomtörténész, politikus, császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, koronaőr, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke.
Báró Radvánszky Béla, mint művelődéstörténész sok érdekességet gyűjtött össze és dolgozott fel műveiben. Jelen munkája a „Régi magyar szakácskönyvek” címet viseli. A szerző az alábbi szavakkal méltatja művét: „Nemzetünk benső élete ismeretének egy fontos részét képezi a régi magyar konyha állapota. Méltán érdekelhet bennünket, hogy őseink hogyan étkeztek, mit ettek, miként főzték az ételeket, mennyire volt nálunk kifejlődve az elmúlt századok szakácsművészete, minő múltra támaszkodott az e század első felében még híres magyar konyha.”

>!
414 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156385116
>!
Históriaantik Könyvesház, Budapest, 2012
414 oldal · keménytáblás
>!
Athenaeum, Budapest, 1893
414 oldal

Enciklopédia 28


Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

mdmselle I>!
Radvánszky Béla: Régi magyar szakácskönyvek

Ez a könyv a Harvard egyetem könyvtárából került fel a MEK-re, miután a Google digitalizálta a kötetet.
Miért az amerikánusoktól kell átvennünk a saját magyar nyelvi-, és kulturális emlékeinket?! :-(

3 hozzászólás
cippo I>!
Radvánszky Béla: Régi magyar szakácskönyvek

"Édesem, szakácsot olyat fogadtam, a ki finom és czukkerpakker is, ainkaufer is, igen-igen
derék jó szolga, konyhamesternek is tettem. Mindenféle vizeket, tafeldekkerait tud csinálni,
de alább nem szolgál 300 forintnál. Franczia ember ugyan, de németül is tud, két szakácsot
kiván és két kuktát maga mellé otthon. … Prinz Salm szakácsa volt. – Még más szakács is
van itten, olcsóbbszerű, a ki is jó magyar módon főző szakács, talán azt is megfogadom és a
magamét elbocsátom, úgy az kuktát is, mert semmire valók."

Pazar. Annak ellenére mondom, hogy kicsit nehézkes a nyelvezete, meg hogy helyenként hiányos, és csak halkan mondom, hogy szerintem elírások is vannak benne – persze ez érthető, említi, ugye, hogy egy kéziratos szakácskönyv kéziratos másolatából került nyomtatásba, pontosabban a Fáy-félét veti össze az 1622-ben Galgóczy István által Barcsay Sándor számára leírt példánnyal.
Mondjuk, a szemem kifolyt a beszkennelt lapokat olvasva, de pazar, mondom. Annyira, hogy meg is ihletett, így e: http://www.cippo.hu/2012/10/1080-radvanszky-bela-szakac… :)

P. S.: A kötet 3. része gasztrotörténelmi kuriózumként a galgóci vár január havi komplett menüsorát tartalmazza 1603-ból. Feltűnt, hogy január 5-ig átlag 16-18 fogásos az ebéd-, illetve vacsora-menü, január 6-tól 13-ig átlag 10-12, majd onnantól a január 24-ig nagyjából kiegyensúlyozottan 6, azután pedig megint gazdagszik, nő, átlag 11 fogásból áll az ebéd/vacsora. Na erre varrjon gombot valaki!


Népszerű idézetek

mdmselle I>!

RIZSKÁSÁT FŐZNI

Végy szép sűrű tejet, had főjön, szedd meg az rizskását szép tisztán, tedd egy tálban, tölts forralt vizet reá, hogy jól megdagadjon, szűrd le az vizet; ha az tej forr, tedd bele az rizskását, tedd szénre, had főjön, míg meglágyúl; tégy azután törött nádmézet reá és ha fel akarod adni, sózd meg, jámbor.

1 hozzászólás
cippo I>!

Tehénbél töltve édes tejjel

Az tehénnek az öregbik hurkáját meg kell mosni igen szép tisztán, hogy az ganéjtul szagos ne legyen; ahhoz elegendő édes tejet, tyíkmonyat, abban sáfránt, borsot, de az tyikmony bűvebben legyen, hogy nem mint az téj, azt habaró fával erősen meg kell törni és szitán által szürni, savát is meg kell adni, úgy kell annakutána az bélben tölteni. Petreselyem-levél is legyen az tejben, mind az két végét megkell kötni, hogy az töltelék ki ne menjen, forró vizben meg kell fonnyasztani, hogy olyan kemény legyen az tej benne, mint az máj. Aztán ha megfőzöd, más tiszta vizben főzzed, mikor immár látod, hogy megfőtt, szűrd el azt az levet, édes tejet szürj reá, petreselyem levelet is vess reá, főzd abban. Mikor fel akarod adni, azelőtt fél órával sáfrányozd, borsold és sózzad meg.

28. oldal

Sli P>!

[…] sót vess reá, de sokat ne vess, jobb, hogy kétszer avagy háromszor vess, hogy nem mint egyszer sokat találnál vetni; mert ha egyszer sokat vetsz bele, abból jól tudod, hogy semmit vissza ki nem vehetsz.

11. oldal, Szakács tudomány - írta az erdélyi fejedelem udvari főszakácsmestere a XVI. század vége felé (Históriaantik, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: étel · főzés ·
Sli P>!

AZ ÉNYNEK ROTHADÁSA ELLEN VALÓ ORVOSSÁG.

Hogy az embernek újonnan nevekedjék, végy mézet, tárkont, sályát, egy-egy lótot, szederj fából valónak az levét négy lótot, gyömbért egészet két lótot, hadd főni ezt az gyömbért egy fél meszely vízben, tedd aztán az megnevezett szerszámokot mind mézestűl az gyömbér levében, had főni együtt egy kevéssé, ezzel öblétsd meg az szádot, igen használ.

294. oldal, Opus Magiricum, Wecker János Jakab orvos műve szerint (Históriaantik, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: méz · recept · száj · tárkony · zsálya
Sli P>!

KOPORTATA.

Malacz húst süss meg egy darabot. Annak felette madarat, akármi félét, kolbászt, annyi rávaló húst készéts hozzá, az mennyivel arányzod, hogy egy tálat megérsz. Azután verj tikmonyat egy tálban, az czipót szeld meg szélesen, az tikmonyban áztasd meg, rántsd meg vajban, azután hozass egy jó darab sajtot, egy torma reszelővel reszeld meg, rakj egy rendet egy ezüst tálban czipót, egy rend húst is elég és minden rendet hints meg az sajttal. Azután törj fokhagymát meg, tehénhús levet szitával szűrj reá, tedd szénre, s főzzed, hogy az leve elapad, többet is tölts reá, addig, hogy megforradjon az tálban, hogy az sajttal jól öszvefő, add fel, bizvást bizakodjál bizott uram.

244. oldal, Szakács tudomány - írta az erdélyi fejedelem udvari főszakácsmestere a XVI. század vége felé (Históriaantik, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: recept
Sli P>!

RISKÁSÁVAL TEHÉNHÚS.
[…]
Mikor felakarod adni, gyömbér- és nádmézből trágyát csináltass. Hogy felakarod adni, az trágyával meghintsed, mert az régi mesterek ezzel így éltenek, az mostaniak nem szeretik, azt költötték, hogy igen drága, ezért az, ki nem szereti, trágya nélkül is megeheti.

19. oldal, Szakács tudomány - írta az erdélyi fejedelem udvari főszakácsmestere a XVI. század vége felé (Históriaantik, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: recept · tehén
Sli P>!

BETEGES EMBERNEK VALÓ LEVECSKE.

Egy tikmonyat végy, had főjön borban, ha megfőtt, az bort leszűrjed, szedd ki az tikmony székit, nyomd ki s tölts bort reá, csinálj abból levecskét. Ezt egy vén embertől hallottam, kin mikor az asszú kórság volt s igen elszáradott volna, egy Doctornak rendelése szerint mindenkor reggel ilyen levecskével élt s meggyógyúlt, ereje, húsa, vére megjött.

285. oldal, Opus Magiricum, Wecker János Jakab orvos műve szerint (Históriaantik, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: beteg · bor · recept · tojás
Sli P>!

[…] meg ne sózd felettébb, mert az igen sós étek méreg az betegnek, az szomjúságot is megöregbéti. De ebben is az szokásra és természetre nézni kell, mert némely ember igen sós étekhez szokott, affélének jobban megsózhatod.

263. oldal, Opus Magiricum, Wecker János Jakab orvos műve szerint (Históriaantik, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: beteg · · szomjúság
Sli P>!

Minden orvoslásban arra kell vigyáznunk, hogy egyik nyavalyát eltávoztatván, mást helyébe ne állassunk.

259. oldal, Opus Magiricum, Wecker János Jakab orvos műve szerint (Históriaantik, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: betegség · gyógyítás
Sli P>!

TEHÉNHÚS PECSENYE SÁLYÁVAL ISPÉKELVE, AKÁR MAJORÁNNÁVAL.

Az tehénhús pecsenyét megmossad, nyársra felvonjad és az tüzhöz tegyed, hogy megkeményedjék. Annak utána bokrostul úgy vonjad bele az sályát vagy az majoránnát. Azt az mint sül, untalan megöntözzed forró vajas borral vagy tehénhúslével, hogy az fűnek ereje hassa által az pecsenyét, szép levesen add fel; mert ha száraz leszen, nem érzik az fűnek az ereje.

24. oldal, Szakács tudomány - írta az erdélyi fejedelem udvari főszakácsmestere a XVI. század vége felé (Históriaantik, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: majoranna · recept · tehén · zsálya

Hasonló könyvek címkék alapján

Lakó Elemér (szerk.): Bornemisza Anna szakácskönyve 1680-ból
St. Hilaire Jozéfa: Képes pesti szakácskönyv
Stahl Judit: A világ asztalánál
Végh Antal: Szatmári parasztételek
Bernáth József: Így főz Bernáth József stílusosan, lezseren
Magyar Elek: Az ínyesmester szakácskönyve
Borbás Marcsi: A sűrűje 2.
Magyar Elek: Az ínyesmester nagy szakácskönyve
Hargitai György: Az én alapszakácskönyvem
Bereznay Tamás: Mai magyar konyha