6. legjobb vers könyv a molyok értékelése alapján

Radnóti ​Miklós összes versei és műfordításai 176 csillagozás

Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai

Tragikus ​halála óta Radnóti Miklós a magyar nép köztudatában legnagyobb klasszikusaink közé emelkedett. Pogány köszöntő – ez volt első kötetének címe. Köszöntsd a napot – ez volt az első kötet első versének a címe. „Ha csak verscímein zongorázunk végig – mondta első költői korszakáról Bóka László, Radnóti halálának huszadik évfordulóján –, azok zöme az első hangütést visszhangozza. S noha az első hangütés frissessége után a kötetek hangja egyre szomorkodik-komorodik a nehezülő időben, nincs a magyar lírának még egy ilyen napragyogású, életteli, érzékletesen örömtudó életműve, mint Radnótié… Költészetében mintha helyreállt volna a természeti világ és az ember kapcsolata, valamint civilizáció előtti, pogány életöröm.” Tartalmukkal és formájukkal lázadó fiatalkori versei után, az érett esztendők halálfélelemtől átitatott, letisztult remekművei, harcos antifasiszta költeményei pedig azóta a francia, orosz, olasz, német, angol olvasók ezreit is meghódították. De Radnóti költészetének… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1959

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Fekete verseskötetek Szépirodalmi · Fehér verseskötetek Szépirodalmi

>!
Osiris, Budapest, 2006
492 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633896460
>!
Osiris, Budapest, 2003
484 oldal · keménytáblás · ISBN: 9633895588
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1994
518 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631544303

12 további kiadás


Enciklopédia 12

Szereplők népszerűség szerint

Dési Huber István

Helyszínek népszerűség szerint

Boulevard St Michel - Rue Cujas sarok · Jardins du Luxembourg / Luxembourg-kert, Párizs · Rue Monsieur le Prince


Kedvencelte 82

Most olvassa 26

Várólistára tette 31

Kívánságlistára tette 42

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bla I>!
Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai

Petőfi – Arany – Ady – József Attila – Radnóti – a zsenik sorozata a magyar költészetben. Radnóti gondolatait – most újraolvasva is – igen kedvelem. Élvezem szellemi íveit, lelkesedem mondanivalójáért, amelyet magas szellemi szinten fogalmaz meg. Költészetében keverednek az avantgárd és expresszionizmus elemei, témái, amelyekből egy új, saját, klasszicista stílust alkotott, amelyre jó példa az Elégia című verse. Sorsát jelentősen befolyásolta egyrészt az, hogy egy zsidó családban született, illetve az a tény, hogy születésekor édesanyját és ikertestvérét elveszítette. Mégis, e sorscsapások segítették hozzá legszebb gondolatai megfogalmazásához, amelyek – különösen a Bori Notesz – ma is szívbemarkolóak. Gondolkodóknak kikerülhetetlen! Időnként újra kell olvasni!

1 hozzászólás
Ottilia P>!
Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai

Radnóti Miklós még gimnazista koromban lett az egyik kedvenc költőm, azóta is gyakran olvasom verseit, és sem az idők, sem én nem tudtunk annyira formálódni, hogy ez megváltozzon. Nem érzem magam kompetensnek, hogy megítéljem költészetét, mindig is hagytam, hogy csak egyszerűen hasson érzelmeimre, és felkavarja a lelkem.

A harmadik, egyben utolsó munkaszolgálata idején írt versei állnak legközelebb hozzám. Különösen szeretem az eclogákat, és a Bori noteszből származó két csodálatos költeményét;

a feleségéhez, Fannihoz írt „Levél a hitveshez” címűt,

„Mikor láthatlak újra, nem tudom már,
ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár,
s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék,
s kihez vakon, némán is eltalálnék,”

és az „Erőltetett menet” drámai feszültségű, csodálatos versét, melyben a remény viaskodik a szenvedésektől megváltó halállal.

„Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szívemben hordom
mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon,
ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán
a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár,
s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken,
a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen,
és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt”

A Negyedik ecloga – „Szabad szerettem volna lenni mindig, s őrök kísértek végig az úton” – már túlmutat az életén, általánosabb érvényű, a korérzést is kifejezi.

Az 1944 januárjában, néhány hónappal utolsó munkaszolgálati behívójának megérkezése előtt írt, legismertebb verse, sokak kedvence, a „Nem tudhatom…” című mellett sem mehetek el szó nélkül. Elsősorban a hazaszeretetet és az empátiát fejezi ki benne, de kiérződik a háború hiábavalósága, az emberi értékek elvetésének érthetetlensége is.

„Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.”

Mindössze 35 évet élt a modern magyar líra zseniális képviselője, és mégis, micsoda gazdag örökséget hagyott ránk!

3 hozzászólás
olvasóbarát P>!
Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai

Arany János mellett többek között Radnóti Miklós a kedvenc költőm. Korábban már többször olvastam a verseit, műfordításait.
A közelmúltban fejeztem be Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló című művét, a kötetben sok új információt olvastam szerelmükről, életükről.

Nekem is meglepetés volt, amikor kiderült, hogy ezek a versek Beck Judithoz íródtak: Zápor, Bájoló, Rejtettelek, Harmadik ecloga, Csodálkozol barátném

A kötetet most újból kézbe véve megtaláltam benne a jegyzeteimet, 2009-ben a TV-ben egy sorozat volt Radnóti Miklós műveiből https://www.jegy.hu/program/xxxradnoti-100-eve-19123/… Nagyon érdekes műsor volt, sok életrajzi adattal, információval, és nagyon sok jó verssel, prózával, a Radnóti Színházból, neves színészek közreműködésével.

A nézők szavazhattak a sorozat végén: Ezeket az műveket kedvelték legjobban.
Levél a hitveshez, Ikrek hava , Huszonnyolc év, Szerelmes vers, Hasonlatok , Sok szerelmes éjszakán, Bájoló , Két karodban
Ezek közül a versek közül sok nagyon kedves számomra is.
Egy lapon megtaláltam egy Radnóti Miklós kiállításról maradt listát a Szegedhez kötődő versekről is. https://moly.hu/karcok/854353

A kötetet most újraolvasva ezek a versek, és ezek a sorok tetszettek legjobban:
Csöndes sorok lehajtott fejjel (1929) „Éjfélre szült az anyám, hajnalra / meghalt, elvitte a láz.”
Huszonnyolc év (1938) „Erőszakos, rút kisded voltam én, / ikret szülő anyácska gyilkosod!”
Elégia Juhász Gyula halálára (1937) „Öt évig laktam városodban költő, / s nem láttalak sosem.”
Csütörtök (1939. május 26) „Mikor harapni kezd a bárány / s a búgó gerle véres húson él, / mikor kígyó fütyül az úton, / s vijjogva fújni kezd a szél.”
A „Meredek út” egyik példányára (1939. június 1) „És a pipacs szöszöske szára zöld./ Olyan, kit végül megölnek / mert maga sosem ölt.”
Csak csont és bőr és fájdalom (1941. augusztus-szeptember) „ s akit elhagyott a hang,- / gyászold meg őt, te kongó harang…/ …Ki nézi most tollat fogó kezünket,/ …ki lesz az élő Mérték most nekünk?” Meghalt Babits Mihály a Nyugat szerkesztője.
Hasonlatok (1941. november 16) „s a kár a folyton gyűrűző idő, / oly izgató vagy,/ s oly megnyugtató, / mint sír felett a kő.”
Bájoló (1942. február 1) „Mossa az eső / össze szivünket.”
Tétova óda (1943. május 26) „Mióta készülök, hogy elmondjam neked / szerelmem rejtett csillagrendszerét / egy képben csak talán, csupán a lényeget.”
Mint észrevétlenül (1943. szeptember 12) „már múltja van s leül szemközt komoly szeszekkel / s apányi lett körötte már egyre több barát.”
Hasonlat (1944) „Fázol? Olyan vagy, mint / hóval teli bokron az árva madárfütty.”
Hetedik ecloga (1944. július) „nem tudok én meghalni, se élni se nélküled immár.”
Levél a hitveshez (1944. augusztus-szeptember) „Mikor láthatlak újra, nem tudom már, / ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár.”
Razglednicák (1944. augusztus -október) „Te állandó vagy bennem e mozgó zűrzavarban, / tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan / s némán, akár az angyal, ha pusztulást csodál, / vagy korhadt fának odván temetkező bogár.”

A hátrahagyott versekből:
Szerelmes volt a kis hugom nagyon
„hegedült búsan az esti szobában / a tártkarú rézállványra hulltan / fehér csuklója villogva hintált / a húrok fölött és a képek tapsoltak / halkan a falon ha megpihent / karcsú vonója.”
Az áhítat zsoltáraiból (A Pogány köszöntő c. kötetben nem közölt versek) (1928. november 14)
„Szomorúbb vagyok a parti fűznél / és szép szavakkal szeretlek mégis, / pedig te szebb vagy a százszorszépnél / és az egyszerűbbnél is egyszerűbb.”

tombadillo>!
Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai

A legkedvencebb magyar költőm, és megölték. Rejtőt is. Szerb Antalt is.
Hát normális a világ?

wtiti>!
Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai

Radnóti egy igazi ajándék volt a magyar irodalomnak és a magyar embernek egyaránt. Egy végtelenül értékes és tehetséges ember volt. Az érzelmeit elmondhatatlanul jól tudta szavakba önteni. Imádom a mondanivalóját és azt, ahogyan átadja. Egy nagyon kegyetlen sorssal lett “megáldva” a költő, de ez is hozzátesz ahhoz, hogy mennyire érdekes személy lehetett. Örök kedvenc.

memoir>!
Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai

A kedvenc költőm. Szerintem elég, ha annyit mondok, hogy érettségikor (2009-ben, idén érettségiztem, és ez ugye évforduló, azt hittük, ő lesz a téma, ezért mindenki nagyobb hangsúlyt fektetett Radnótira, azt hiszem, én még sokkal többet) a barátom féltékeny volt rá… :)

Mimiti P>!
Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai

Nehezen tudok bármit is írni, pedig megfogadtam, hogy szöveges értékelést írok a kötetről. Az a helyzet, hogy ehhez méltót írni nem tudok, azonban a személyes érzéseimről hosszú karcokat tudnék írni, szóval megpróbálok valamit a kettő között.

Tudtam, hogy szeretem Radnótit. Szeretem József Attilát is, azonban amikor az ő összes költeményét végigolvastam, akkor a számos csodálatos műve közt találtam egy rakás olyan költeményt, amelyeket nem élveztem, untam, stb. – és bennem egyébként az olyan versek, amelyekben szerepel a proletár szó, erős ellenérzést keltenek, ismerve azoknak az évtizedeknek a történelmét, amelyeket sem József Attila, sem Radnóti Miklós nem ismerhettek már. off Szóval ettől féltem. Hogy lesz a Nem tudhatom-Radnóti, meg a középszerű-Radnóti, ne adj isten megélhetési-Radnóti, és a mérleg nyelve az utóbbiak felé fog billenni. A félelmem tökéletesen alaptalan volt, ugyanis nagyjából 400 oldalon keresztül simogatták a lelkemet ezek a költemények.

Megszólított ez a kötet, a heveny olvasási válságomból való – lekopogom – kilábalásom küszöbén kiáltott rám a polcról, amiért örökké hálás leszek Radnótinak. Amikor csak tehettem, faltam ezeket a verseket: újra és újra elolvastam őket, mondogattam magamban, skandáltam, memorizáltam, hogy aztán az eget bámulva, a fák susogását hallgatva ismételgethessem a legkedvesebbeket. Nyálas, tudom. Így érzem most magam tőle. Teljesen mindegy, hogy hol csapom fel ezt a könyvet, gyönyörű verset fogok ott találni.

Már a Pogány köszöntő megnyert magának – bár még nem teljesen az a hang, amit megszoktunk Radnótitól a későbbi versei alapján, de már bőven fel lehet ismerni őt bennük. A legkedvesebb stílusjegyem off Radnótitól már itt is megjelenik: a jobban belegondolva meghökkentő jelzők, amelyek gyönyörű egységet adnak a szavaknak, és igazán élményszerűvé és festőivé teszik verseit. Ezekkel egyszerűen nem tudok betelni.

Az Újmódi pásztorok éneke és a Lábadozó szél voltak azok, amelyek a legkevésbé szólítottak meg, na meg a más kötetekben meg nem jelent versek, bár azok közt is találtam néhány igazi kincset. Nagyon szerettem az Újholdat, annál éreztem azt, hogy igen, most megérkezett, felnőtt a költő. A Járkálj csak, halálraítélt! és a Meredek út csak tovább csiszolták őt. A Tajtékos ég versei voltak a leginkább megrázóak – néha az volt bennük a legmegrázóbb, hogy az életét jogosan féltő költő még ebben a lehetetlen helyzetben is úgy szerette az életet, a világot, mindent. Kedvencet választani akkor sem tudnék, ha akarnék. De, mégis: mind a kedvencem.
Hogy a kötet jelentős részét kitevő fordításokról is ejtsek azért egy-két szót: rajtuk van Radnóti keze nyoma, félreismerhetetlenül bennük él. És ez a legkevésbé sem baj.

Azt hiszem, ő lett volna az egyik legpozitívabb, leginkább életszerető költőnk, aki olvasóinak is ezeket az érzéseket adhatta volna át még nagyon sokáig – ha hagyták volna. Értékelésemet egy olyan ember szavaival zárnám, aki intellektusban és életszeretetben is osztozott Radnótival, és a többit inkább nem teszem hozzá.

„Költői költő Radnóti Miklós is: gyengéd és színes képzeletű, a szerelem költője, a régi, szép szerelemé, és a természet dolgairól, estékről és fákról ő is teljesen hiteles dolgokat tud mondani. A póza még nem egyenletes. Itt-ott olyan rekedtség fogja el, mint a kamaszt, aki cigarettázik. Bizonyára ki fogja nőni.”
(Szerb Antal: Tizenkét fiatal költő – Korunk, 1935.)

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

ludovika>!

Két karodban

Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te
hallgatlak.
Két karodban átölelsz te
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.

Pixelhiba>!

Bájoló

Rebbenő szemmel
ülök a fényben,
rózsafa ugrik
át a sövényen,
ugrik a fény is,
gyűlik a felleg,
surran a villám
s már feleselget
fenn a magasban
dörgedelem vad
dörgedelemmel,
kékje lehervad
lenn a tavaknak
s tükre megárad,
jöjj be a házba,
vesd le ruhádat,
már esik is kint,
vesd le az inged,
mossa az eső
össze szivünket.

223. oldal (Szépirodalmi, 1963)

Uzsonna>!

Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály;
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;

Nem tudhatom...

3 hozzászólás
Zora85>!

Csak én ülök ébren,
féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod
íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert
nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.

Radnóti Miklós: Hetedik ecloga

verdeleth>!

Tétova óda

Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház.
A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött
s zizzenve röppenő kis álmokat vadász.
S még mindig nem tudom elmondani neked,
mit is jelent az nékem, hogyha dolgozom,
óvó tekinteted érzem kezem felett.
Hasonlat mit sem ér. Felötlik s eldobom.
És holnap az egészet újra kezdem,
mert annyit érek én, amennyit ér a szó
versemben s mert ez addig izgat engem,
míg csont marad belőlem s néhány hajcsomó.
Fáradt vagy s én is érzem, hosszú volt a nap, –
mit mondjak még? a tárgyak összenéznek
s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab
az asztalon és csöppje hull a méznek
s mint színarany golyó ragyog a teritőn,
s magától csendül egy üres vizespohár.
Boldog, mert véled él. S talán lesz még időm,
hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár.
Az álom hullongó sötétje meg-megérint,
elszáll, majd visszatér a homlokodra,
álmos szemed búcsúzva még felémint,
hajad kibomlik, szétterül lobogva,
s elalszol. Pillád hosszú árnya lebben.
Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág,
de benned alszom én is, nem vagyok más világ.
S idáig hallom én, hogy változik a sok
rejtelmes, vékony, bölcs vonal
hűs tenyeredben.

Nita_Könyvgalaxis>!

A búnak áttetsző tiszta hajnalán
te vagy a föld, a test, a vér
és terajtad kívül minden csak játék.

Az áhítat zsoltárai, 8.

19 hozzászólás
psn>!

NEM TUDHATOM…

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.

Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.

Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.

Frank_Spielmann I>!

MIVÉGRE

Felnőtt vagy – szólok undorodva néha,
és nem segíthetsz rajta, lásd be végre.
Térj vissza – szól egy hang ilyenkor,
csak ülj a földre és beszélj az égre.
Nem tudsz már? – kérdi s mintha rína.
A szék lábától, nézd csak, balra Kína
és jobbra lóherés, örök vadászmezők.
Ó, hol vagy régi, indiáni gőg?
nem érdekel már, honnan fú a szél? –
Az ember egyre vénül, verset ír, tanít…
„Csak ülj a földre és beszélj az égre.”
S nem ül le. S nem beszél.
Felnő, és azt se tudja, hogy mivégre.

4 hozzászólás
Uzsonna>!

Én én vagyok magamnak
s néked én te vagyok,
s te én vagy magadnak,
két külön hatalom.
S ketten mi vagyunk.
De csak ha vállalom.

Kis nyelvtan


Hasonló könyvek címkék alapján

Pilinszky János: Pilinszky János összes versei
Pilinszky János: Pilinszky János összegyűjtött versei
József Attila: József Attila válogatott versei
Faludy György: Börtönversek 1950-53
Tóth Árpád: Tóth Árpád összes versei
Szabó Lőrinc: Tücsökzene
Kosztolányi Dezső: Zsivajgó természet
Tóth Árpád: Tóth Árpád versei
Karinthy Frigyes: Nem mondhatom el senkinek
Ady Endre: A menekülő élet