Megjelenésének várható időpontja: 2019. november 26.

Pokolba ​a jópasikkal! 1 csillagozás

Rácz-Stefán Tibor: Pokolba a jópasikkal!

A ​világ végére is követnéd azt, akit szeretsz?

Hunor igazi álmodozó. Egyetemre készülés helyett inkább szakácsnak tanulna, és a saját útját járná, ha túlféltő anyja és bátyja végre elengednék. Viszont másra is vágyik: bátyja legjobb barátjára, a pokolian jóképű Gergőre, akibe már évek óta szerelmes.
Gergő kedves, vicces és figyelmes is, az a típusú srác, akivel minden tökéletes lehetne, ha nem vágyódna el annyira Magyarországról…
Ahogy beköszönt a forró nyár és az érzelmek is túlhevülnek, Hunor döntéshelyzetbe kerül:
Menjen, vagy maradjon? Budapesten tartaná a családja és a főnöke, a morcos, de segítőkész Michelin-díjas séf, akitől sokat tanulhat. London mellett is szólnak érvek, ezek közül a legerősebb a szerelem és az új kalandok ígérete.
Bármikor újrakezdheted az életed? Hunor egyre jobban hinni akar ebben, csak azt nem tudja, hogy Budapesten vagy Londonban találhat rá a boldogságra…

„Akárcsak egy jó séf, Rácz-Stefán Tibor is gondos… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Rubin pöttyös könyvek

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2019
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634577492 · Megjelenés időpontja: 2019. november 26.

Kedvencelte 1

Várólistára tette 54

Kívánságlistára tette 109

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
eSsZ P
Rácz-Stefán Tibor: Pokolba a jópasikkal!

Volt szerencsém hamarabb olvasni ezt a szuper történetet ☺

Nagyon sok lmbt könyvet olvastam már az évek során, több százat, mert egyszerűen szeretem az ilyen témájú könyveket. Számomra mindig különlegesebb, szórakoztatóbb és izgalmasabb. Az meg, hogy ilyen nagyszerű olvasmány magyar író tollából származik, még jobbá is teszi az élményt.

Nem titok, hogy Tibi kedvenc íróim egyike, így mindig nagyon várom, hogy milyen új történettel fog elrukkolni.

Mostani szereplőnk, Hunor, egy 18 éves srác, aki érettségire készül, keresi a helyét a világban, miközben meg szerelmes a bátyja legjobb barátjába, Gergőbe. A srác egy álompasi, mint külsőleg, mint lelkileg is.
Ők ketten nagyon jól működnek együtt, szerettem a közös jeleneteiket.

A könyv most is élethű, fiatalokról szól, de magára ismerhet benne mindenki, aki dilemmázott már azon, hogy tovább tanuljon- e vagy inkább váltsa valóra az álmait. Éppen ezért a főzés nagy szerepet kap, hiszen Hunor imádja ezt csinálni, és bevallom egy-két dolgot még én is tanultam belőle ☺
Emiatt viszont Hunor nagy döntések előtt áll, és bár van szerető és kicsit túlféltő családja, mégsem egyszerű ez sem neki, sem a szeretteinek.

Olvasás közben sokszor mosolyogtam, ennek oka leginkább Koppány, Hunor bátyja.. bár nem sikerült megkedvelnem őt, egy bizonyos tette miatt, a végére azért szerzett egy jó pontot. ☺

Több komoly témát is érint a könyv, pl. cigányság.. mennyi kétség lehet egy fiatal srácban ezzel kapcsolatban.
Vagy a melegek helyzete.. hogy még mindig mennyien elítélik és kirekesztik őket.
Remélem ez a könyv egy kicsit jobban elfogadóbbá és befogadóbbá teszi az olvasóját.

Ez a könyv olyan igazi, annyira szerethető, megmosolyogtató, édes és mégis sexi. Az év kedvence lett nálam.

És azt kell mondjam, hogy imádtam, Tibi most sem okozott csalódást, meglepetést viszont annál inkább, hiszen ebben a könyvben bizony van erotika is, ami igencsak forróra és arcpirítóra sikeredett ☺
Sokszor újraolvasós lesz nálam, az tuti.

6 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Könyvmolyképző KU

A barna bőrszínünkkel az udvariasság és a kedvesség az egyetlen esélyünk arra, hogy elfogadjanak minket az emberek

1 hozzászólás
>!
Könyvmolyképző KU

A szerelem nem lehet mindig szárnyalás, néha az emberek hibákat követnek el, de amíg hajlandóak vagyunk jóvá tenni őket, addig érdemes kinyitni a szívünket.

>!
Könyvmolyképző KU

Csak azért, mert valaki tizennyolc éves, még nem hülye. Tudja, mit akar, és nem szabad az útjába állni. Ha hibázik, hát úgy járt, tanul belőle, és feláll, de sosem lesz felnőtt, ha engedi, hogy mások irányítsák a sorsát.

>!
Könyvmolyképző KU

A hajába túr, amitől a szőkésbarna tincsek ezerfelé merednek. Végül elém áll, és megragadja a karom. Kicsit fölém magasodik, de nem bánom. Keményen megölel, és mielőtt bármit is mondhatnék, hevesen megcsókol.
Nem csak a vágyat érzékelem benne, hanem a dühöt is. Olyan erősen szívja be megint az alsó ajkam, hogy az belesajdul. Mégsem bánom. Semmit se bánok, inkább átölelem. Csak akkor pillantok fel rá, amikor a fogaival már nem harapja az ajkam. A tekintete zilált és vad, de ahogy rám néz, a szeme sötétjében utat tör a fény, és amikor a szája újra az enyémre tapad, olyan lágyan és óvatosan csókol, hogy az többet mond ezer szónál.
Percek telhetnek el, mire elhúzza a száját, de nem enged el. Zihál, miközben a vállamra dönti a fejét. Feljebb csúsztatom a kezem, és a hátát kezdem simogatni.
– Erről is álmodtam. – Ahogy kimondja, megremeg a karomban. – Csak csókolni téged. Az ágyban és azon kívül is. Elmenni veled valahová. Beszélgetni, sétálni. Sosem tartanálak egyéjszakás srácnak.

>!
Könyvmolyképző KU

Legszívesebben üvöltenék:
Ne menj el! Maradj velem! Együtt boldogok lehetünk!
Minden egyes kérés, amit a szívem pulzál az ereimen át, az agyamban talál ellenvetésre.
Ha itt marad, egy része mindig szomorú lesz. Ha velem marad, a vándormadár lelke meghal, és mélyen, legbelül engem hibáztat majd miatta. Mégis, hogy lehetnénk így boldogok?

>!
Könyvmolyképző KU

Azt mondja, harcos vagyok.
A fiú, aki jobbá akarja tenni a társadalmát.
De ahogy elhúzódom tőle, és az arcára nézek, akkor tudatosul bennem az igazság: az is harcos, aki úgy dönt, elhagyja az otthonát azért, akit szeret.
Ha harcos vagyok, vajon melyik?
Aki marad, mert ide húzza a családja, az élete és a munkája?
Vagy az, aki útra kel, hogy együtt legyen a sráccal, akit szeret…

>!
Könyvmolyképző KU

– És, milyen volt a randi?
Megállok, de nem fordulok hátra.
– Boldi szuper srác, de csak barátok leszünk.
– Sajnálom. – Nem tűnik szomorúnak a hangja. – Miért döntöttél így?
Mert beléd vagyok szerelmes. Bár kimondhatnám hangosan!
Az őszinteség trükkös dolog, akárcsak a hazugság. Elmondhatom az igazat úgy is, hogy ne legyen konkrét.
– Másba vagyok szerelmes, de ő észre sem vesz.

>!
Könyvmolyképző KU

– Évek óta szerelemes vagy abba a fiúba, és ez nem jó.
Még gondolni sem akarok rá, de égeti a torkom, szétszakítja a belsőm, és tudom, ha csukva tartom a szám, felemészt belülről.
– Nem vagyok elég jó hozzá, ugye?
Anya arcára kiül a harag, és egy határozott mozdulattal tarkón vág. A fájdalom végigcikázik a testemen.
– Soha ne gondolj arra, hogy ne lennél elég jó valakihez csak azért, mert barna a bőröd színe!
A szavai hallatán a kín kicsit alábbhagy bennem. Még úgy is, hogy magától rájött, miért érzek sokszor így…
– Most olyan ez a srác neked, mint valami hollywoodi, piperkőc szupersztár. Nem láttad még fáradtnak. Idegesnek. Nem mentél be utána, miután használta a wc-t. Ne fintorogj!
Hát… nehéz megállni…
– Azt sem tudod, milyen ez a fiú. Lakva ismerszik meg az ember, és szépen-lassan rá fogsz jönni két dologra. Egy, hogy nem tökéletes. Kettő, hogy a lányokat szereti, és neked tovább kell lépned. És azt is fogod tenni!
Talán ha megtudom, hogy ő a baltás gyilkos, sikerülni fog. Amikor beköltözik, lehet belenézek a táskájába, hátha ott rejtegeti a fegyvereit. De gyanítom, nagy szemétségeknek kéne kiderülnie, hogy anyának igaza legyen.
– Épp elég ideig reménykedtél a lehetetlenben, itt az idő, hogy megadd a lehetőséget egy másik fiúnak, és elfelejtsd Gergőt. Nem ismerek mást, aki jobban megérdemelné, hogy szeressék. Jár neked egy kedves, jóravaló egyetemista, aki a tenyerén hordoz, és akit te is szeretsz.
Felőlem közmunkás is lehet, igaz, anya akkor szívrohamot kapna…
– De azért eldönthetem én, ki legyen az, ugye? – mosolyodom el, mire anya engedékenyen bólint egyet.

>!
Könyvmolyképző KU

– A viszonzatlan szerelem mindig szar, a szívednek pedig nem tudsz parancsolni. Ha így lenne, most smárolnánk.
– Nem is lenne rossz – vigyorodom el. Tetszik nekem ez a srác. – De nem emészt fel a vágy, hogy megtegyem.
– Nekem a torkomban dobogott a szívem, mielőtt Rómeó megcsókolt. Soha nem felejtem el, mennyire jó volt.
– Amikor Gergő egy pillanatra hozzámért, megállt a világ. Mintha minden tökéletessé vált volna egyetlen másodpercre.
Még most is beleborzongok. Boldi lassan elhúzódik, én pedig hagyom. Inkább iszom egy újabb korttyal.
– Ez az, amit keresünk – motyogja Boldi, és elejti a sörös dobozát. – De nem a piában fogjuk megtalálni.
És nem is egymásban. Bevágom a saját dobozom a Dunába, a csobbanás hangjától pedig megjön az enyém is.
– Pokolba a jópasikkal! – üvöltöm el magam, aztán Boldi is bekapcsolódik a második körbe, kettőnk kiáltása hangosan száll a rakparton. Mindketten felröhögünk, de ebben a nevetésben nincs semmi vidámság.

>!
Könyvmolyképző KU

Mégis, ki vagyok én?
A srác a barna bőrével?
A srác ezzel a durva, göndör hajjal?
A srác, aki elkeseredetten megpróbál hasonlítani a családjára?
A srác, aki volt olyan hülye, hogy belezúgott a bátyja legjobb barátjába?
A srác, aki képtelen bevallani a szeretteinek, hogy nem akar egyetemre menni?
Netán a srác, aki fél lépni az álmaiért?


Hasonló könyvek címkék alapján

Veda Sylver: Titkok vihara a Boszporusznál
Christine Anne Colman: Megsebzetten
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság
M. G. Brown: Lángoló Rózsaszirmok
Fényes Niki: Széllel szemben
L. J. Wesley: Brooke
Ruby Saw: Az igazi
Krencz Nóra – Robin O'Wrightly: Menedék
Lylia Bloom: Visszaszerzett életek
Ruby Saw: Gázt neki, Chiara!