Nincs ​hozzád hasonló 37 csillagozás

Rácz-Stefán Tibor: Nincs hozzád hasonló

Mit áldoznál fel a szerelemért?

Egész életemben csak egy dologra vágytam: egy kedves, vicces és helyes srácra, aki meglátja az embert a plusz kilók mögött, és úgy szeret, ahogy vagyok.

Most belépett az életembe ez a srác: Kristófnak hívják. Ő az, akiről mindig is álmodoztam. Órákon át tudok vele beszélgetni, úgy csókol meg, hogy attól megőrülök, és mindig képes mosolyt csalni az arcomra. Mellette keltem életre igazán.

A könyvekben, amiket fordítok, itt jönne el a happy end. Hát, az én életemben a szerelem egy lehetetlen döntéshelyzettel párosul, amiben az egészségem a tét…

Szívszorítóan őszinte történet arról, hogy mi történik, ha a szív harcba száll az ésszel.

Mélyedj el benne!

Eredeti megjelenés éve: 2021

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Rubin pöttyös könyvek Könyvmolyképző

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2021
296 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635613946
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2021
296 oldal · ISBN: 9789633738160
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2021
296 oldal · ISBN: 9789633738245

Enciklopédia 2


Kedvencelte 4

Most olvassa 5

Várólistára tette 59

Kívánságlistára tette 78


Kiemelt értékelések

pveronika>!
Rácz-Stefán Tibor: Nincs hozzád hasonló

Bár nem ez az eddigi kedvenc Rácz-Stefán Tibor regényem (ezt a helyet továbbra is az Élni akarok! és az Éld át a pillanatot! birtokolja holtversenyben. :)), de úgy érzem, hogy talán ez az egyik legerősebb. A szerzőnek ismét sikerült egy olyan témát megfognia, amit senki másnak. Nem tudom, hogy mennyi az, amit a saját életéből merített, de bármennyi is, hihetetlenül bátor, őszinte és elgondolkodtató ez a könyv, és nagyon örülök, hogy elolvashattam.

A történet főszereplője Csongor, aki egy kávézóban ismerkedik meg Kristóffal, a helyes baristával. Csongor nem kis túlsúllyal küzd, de Kristóf egy úgynevezett chaser, akinek pont az ilyen alkatú srácok jönnek be. Azonban Csongornak túlsúlya miatt egy veszélyes sérv és egy esetleges cukorbetegség is Damoklész kardjaként lebeg a feje felett, és mint kiderül, sürgősen életmódváltásra lenne szüksége, hogy le tudjon fogyni a műtéthez. Csongor választás elé kerül: az egészségét és az életét választja egy nagyon nehéz út során vagy álmai férfiját?

A szerző ez alkalommal sem félt nehéz témákhoz nyúlni. A regény nem csak Csongor kapcsán foglalkozik komoly kérdésekkel, hanem a fiú két legjobb barátja, Lia és Rebeka szála is nagyon elgondolkodtató, bár az előbbit bevallom, picit erősebbnek éreztem. Mindhárom karakter története külön-külön is nagyon inspiráló, és bízom benne, hogy lesz, akinek pont ez a történet adja majd meg a lökést egy jobb, teljesebb élet felé.

Csongor egy igazán komplex karakter. Nagyon tetszett, ahogy a szerző a belső vívódását ábrázolta. Ő egy nagyon okos, figyelmes, önzetlen srác, aki bár hihetetlenül nehéz, megpróbál őszinte lenni önmagával, és aki az idő haladtával egy igazi harcossá válik. Azt pedig külön kiemelném, hogy nagyon tetszett, ahogy Lia problémájához viszonyult, bárcsak mindenkinek lenne egy ilyen barátja! Úgy éreztem, hogy talán Kristóf karaktere egy kicsit túl tökéletes, ugyanakkor valahol nagyon felszínes is a srác, ami miatt nagyon sok pontot veszített nálam. Egyébként még sohasem hallottam chaserekről, de igazából örülök, hogy sikerült valami újat tanulnom a regény által.

Összességében nekem nagyon tetszett ez a könyv, és őszintén úgy gondolom, hogy témájában ez volt talán a legerősebb regény, amit eddig a szerzőtől olvastam. Én őszintén ajánlom mindenkinek, aki szeretne egy romantikával tűzdelt, komoly témájú történetet olvasni.

http://veronikasreaderfeeder.com/racz-stefan-tibor-ninc…

AniTiger P>!
Rácz-Stefán Tibor: Nincs hozzád hasonló

„Egy dolgot ne feledj: nincs hozzád hasonló, és megérdemli a világ, hogy te is a részese légy, méghozzá boldogan, elégedetten, egészségesen.”
(Írói utószó)

Egyszerre szerettem és utáltam a problémákat, amikből az író megalkotta a legújabb regényét. Tetszett, hogy ismét kemény témákhoz nyúl, ahogy az is, ahogy feloldja őket. Komolyan, bár együtt túlságosan lehúztak. Nem a regény lezárása miatt nem szerettem bele a legújabb könyvébe, az kifejezetten bejött, hanem valahol másutt siklott el nálam ez az egész. Talán ez a chubby-chaser vonal, talán Kristóf rámenőssége (amit Csongor imádott, én nem), talán a túl gyorsan fellobbanó, elillanónak érezhető kapcsolatuk tette, de nem lett a kedvencem. (Ahogy Kristóf sem. Ritkán nem szeretem Tibi központi alakjait, de őt most nem kedveltem meg.)

Bővebben:
https://hagyjatokolvasok.blogspot.com/2021/12/rst-nincs…

Borítótervek a regényhez:
https://hagyjatokolvasok.blogspot.com/2021/12/boritoter…

Farkas_Éva P>!
Rácz-Stefán Tibor: Nincs hozzád hasonló

Imádtam!
Nem tudtam mire számítsak, mert Tibor mindig olyan mély érzelmű könyveket ad ki, ami folyton felkavar! Igen elolvastam a fülszöveget, de akkor se sejtettem, hogy azt kapom, amit kaptam!
Na, de kezdjük az elején :) Amikor megláttam, hogy Farkas Csongor a főszereplő annyira jót kacagtam, mert az én vezeték nevem és a mostani főnököm keresztneve vicces volt együtt. Aztán fogtam a fejem, hogy jajjj, miért pont Csongor?!
A kezdeti „sokk” után annyira beleszerettem a történetbe, hogy arra nincsenek szavak. Csongor szavait, akár én is mondhattam volna.. Oké nem mindegyiket, de a többségét igen. Kemény, amikor az ember küzd a súlyával és az is, amikor folyton elbukik hiába próbálkozik, mert tudom, hogy mindig vannak próbálkozások. Sajnos azonban amíg nem jön az a bizonyos pofon, addig mindig ott lesz a majd holnap… most nem mert…. de….stb. Ahogy Csongor az érzéseivel viaskodott úgy viaskodtam én is a sajátommal.
Csongor egy hihetetlenül, kedves és szeretetre méltó fiatal srác, aki a súlya miatt olyan problémákkal szembesül, mint az spoiler és a spoiler. Az elmúlt két-három évben ezekkel én is szembesültem, így át tudtam érezni, mit is érezhetett Csongor. És Tibor ezt annyira jól megfogalmazta és annyira jól megírta. Nem tudom, hogy ebben a saját érzései vannak-e benne, vagy külső segítség, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy annyira erős szavakkal és akkora érzelmekkel van megtöltve a könyv, hogy az elmondhatatlan.
Amikor Csongor megismerkedett Kristóffal nem sejtettem, hogy mi lesz a végkimenetele a történetnek és bíztam a Happy and-be. Meglett, de nem úgy, ahogy számítottam rá :) Az erotikus jelenetekből szerintem most sokkal kevesebbet kaptunk, mint szoktunk és kevésbé voltak érzékien leírva, de ez cseppet sem vont le a könyv értékéből. Ha több lett volna valószínűleg elvett volna a téma mélységéből.
Annyira jó, amikor a sorok közt fel-fel bukkan egy-egy régi szereplő :) Ezt a szokását kifejezetten imádom Tibornak, mert látszik, hogy szereti a karaktereit és így bár a történeteik már lezáródtak, de a kezüket még nem engedte el :)
A könyvben fontos szerepet kap még a megbocsájtás is. Amikor Kristóf bemutatja Csongort a spoiler kiderül, hogy ő az a régi legjobb barát, aki rútul hátba döfte és elárulta őt iskolás korukban. Az első/újra találkozás ugyan nem úgy sikerül, ahogy kéne, de a végén Csongor megbocsájt spoiler.
Tetszett, hogy néha Kristóf szemszögéből is olvashattam. spoiler :)
Ez a könyv azonban nem csak egy tabu témát feszeget. A történetben Lia a spoiler, míg Rebeka az spoiler kapcsolatosan küzdd az érzelmekkel.
Ezt a könyvet csak ajánlani tudom, ahogy Tibor összes könyvét!

ValerinLanz P>!
Rácz-Stefán Tibor: Nincs hozzád hasonló

Nem fogom tagadni, ez rohadtul fájt. Furcsa rádöbbenni, hogy Tibor is kezd felnőni. Fényévekre van már a Túl szép kötettől, amit persze zabáltam, de nem volt egészen valóságos. (Talán pont ezért szerettem) Itt viszont valóban három fontos probléma merült fel, amik közül az egyikben talán maga az író is érintett, ezt persze nem tudhatom biztosra.
Mindhárom meleg regényénél azt éreztem, mintha nekem írta volna őket. Pont abban az élethelyzetben voltam, amikor nekem is pont azokra a tanácsokra volt szükségem, amit a főhős kapott. A Pokolba a jópasikkal! kötetben ugye Hunort szinte összenyomta a családja a pályaválasztás meg a munka miatt, és akkor azt teljesen átéreztem.
Mivel mindig gondom volt a súlyommal, így a Nincs hozzád hasonló is betalált. Szerencsére nem vagyok cukros, sérvem sincs, de én 26-27 éves koromban csíptem el a túlsúlyomat, és fordítottam meg az állást. Ahogy Csongornak, úgy nekem is veszettül nehéz volt. 2021-ben némileg elengedtem magam – 30 lettem, van lakásom, egy párom, aki úgy szeret, ahogy vagyok –, de újra szeretném megtalálni a motivációt, és ezt ez a kötet meg is adta nekem. Döbbenetes volt olvasni a saját gondolataimat; hogy hát ha egy nap elbuktam, akkor bukás az egész. Meg hogy majd februártól. Meg hogy ha így szeret a párom, minek fogyjak le? Úgysem lesz jobb semmi! Áh! Azok is igazak voltak viszont, amit mások mondtak; ne az étellel jutalmazd magad. Ha nem veszed meg, nem fog elcsábítani. Ha egy nap elbuksz, folytasd az életmódváltást, mert minden nap számít.
A vége miatt kicsit – oké, nagyon – csalódott vagyok, de ahogy Csongor, úgy az eszemmel én is felfogom, hogy így volt a legjobb. spoiler Fájdalmas tanulság volt ez, Csongornak és nekem is.
Nem számítottam ekkora érzelmekre, és arra sem, hogy ennyire tetszeni fog. Nem volt agyonnyomva sorozatok ajánlóival, amit értékeltem. A régi szereplők feltűnésekor mosolyogtam, illetve volt egy jó kis WTF pillanat spoiler
Látom a fejlődést az írón, így ezúttal sem bántam meg, hogy megjutalmaztam magam a regényével.

cirbu P>!
Rácz-Stefán Tibor: Nincs hozzád hasonló

Én teljesen elfogult vagyok Tiborral kapcsolatban, ez van. Főleg mióta egy rádiós beszélgetést is meghallgattam vele, ahol nagyon szimpatikus volt.
Habár nem szerettem annyira ezt a könyvet, mint a kedvencemet, a Túl szép címűt, de nagyon respektáltam, hogy megint erős és jelentős témához nyúlt. Talán emiatt nem volt ez most annyira szívmelengető, mert túl sok komoly dologról volt szó benne, kissé megterhelte szívem-lelkem. Én is érintettnek érzem magam a három témából az egyikben és nagyon is elgondolkodtatott ez a könyv ezzel kapcsolatban.
De most akkor a könyvről.
Nekem teljesen új fogalom volt ez a chaser. Azt nem tartom extrának, hogy vannak, akik a macis párokat tartják vonzónak, őszintén, én is szeretem, ha egy pasin van mit fogni. ;)
Mondjuk az érdekes volt, hogy Kristófnak ennyire fontos volt a külcsín, mikor ezerszer elismerte, hogy Csongor belső tulajdonságai mennyire sokat jelentenek neki. Számomra sosem volt igazán érdekes egy ember kinézete, engem a személyiség jobban vonz, és jobban taszít is, de az tény, hogy többnyire az első benyomás a fizikai külső alapján ér minket… bár ez sem feltétlenül igaz, mert a netes párkeresésnél anno fotó nélkül ismerkedtem nagyon sok emberrel… én ott már a személyisége által vált valaki vonzóvá és nem a külseje alapján. Lehetett volna a világ legjobb pasija, ha nem tud helyesen írni és nincs humora és alapból egy oltári nagy tulok, akkor fix, hogy esélyt sem adtam volna a személyes találkozónak. De ez én vagyok, nekem ez volt a tapasztalatom, én „vakon” találtam párt magamnak.
E könyv kapcsán is szómenést kaptam, csak az a baj, hogy sok beszédnek sok az alja.
Nagyon szerettem benne az utalásokat a korábbi könyvek szereplőire. Imádtam Mátét, Hannát, Pankát, Bastient, és az utalást a két nagy kedvencemre Márkra és Olivérre. :D
Hunor és Gergő említésére is felcsillant a szemem. Ezek a kis cukorfalatok nagyon megédesítették az olvasmányélményt, ami néha inkább volt hasonlatos egy markáns espressohoz… Amúgy meg nem igazán vagyok kávé rajongó… én max maci kávét iszom. :D
Na, elég a butaságokból, szívfacsaróan, elgondolkodtatóan szép könyv volt ez, de a Túl szépet nem tudta számomra túlszárnyalni. ;)

eSsZ P>!
Rácz-Stefán Tibor: Nincs hozzád hasonló

mivel nekem ez már egy újraolvasás lesz, így bátran nyomtam előre 5 csilit :)

első körben megdicsérem a borítót, mert nekem teljes mértékben visszaadja a könyvbeli Kristóf kinézetét.

másod körben, pedig hagy mondjam el, hogy ez nem egy megszokott, cuki szerelmi történet, hanem szókimondó, életszagú olvasmány, ami bizony egyeseknél betalál majd, másoknál nem lesz nyerő,.. de egy biztos, ebben a nagy átlagban habos babos, lilafelhős valóságtól elrugaszkodott könyves piacon, jólesik egy valóságos kis darabot olvasni… egy olyat, ami után úgy érzem, hogy jé! lehet pont a szomszéd srácról szólt…

ui.: ez egy bátor könyv, írás, örülök, hogy megszületett :)

Herbookworld>!
Rácz-Stefán Tibor: Nincs hozzád hasonló

Úgy körülbelül 3 perce fejeztem be a történetet, de szerintem még napokig a hatása alatt leszek. Csongor története olyan, amit mindenkinek meg kellene ismernie, és azt is, Higy hiába gondolja az ember, azt hogy egyedül van egy adott helyzetben ez nem így van. Mindig van segítség. A könyv 3 fontos témát is érint, ami szerintem ebben a mai világban már fontos.
Emelett a szereplőket is egytől-egyig a szívembe zártam. Hisz lehet valaki túlsúlyos, ugyanúgy megérdemel az élettől egy esélyt. Lehet, hogy valaki elkövetett egy hibát gyermekkorában, lehet, hogy valaki úgy érzi nem tesz meg mindent azért, hogy jó anya legyen. De ha próbálkozik az ember, és megtesz mindent azért, hogy a legjobbat hozzá ki a dolgokból, az azt jelenti, hogy ő mindent megpróbált. Azaz megérdemel akár egy második esélyt is. És ezt a könyv tökéletesen kihangsúlyozza szerintem.
Egy csodálatos történet volt, mint az író többi könyve is.

LittleDemon>!
Rácz-Stefán Tibor: Nincs hozzád hasonló

Imádtam! A regény földhöz vágott, letaszított és apró darabokra törte a szívemet, hogy aztán a remény felmutatásával egy kicsit össze is ragasztja. Csongor nem mindennapi fiú. Túlsúlyos és ez megnehezíti a mindennapjait. Ám egy nap rá is rátalál végre a fiú fehér lovon. Ám döntenie kell mit válasszon az egészségét és ezzel életben maradását vagy pedig a szerelmet. Ledöbbentett a regény valóságossága és életszerűsége. Nem mindennapi dilemma az már biztos! Elgondolkodtatott, hogy akár én is fogyhatnék ugyanis nekem is van egy kis bébihájam. :) Az író 3 tabutémát is boncolgat a regényben az egyik a túlsúly miatti egészségügyi kockázatok a másik a párkapcsolaton beleüli erőszak és végül az anyaság nehézségei. Említeni sem kell mennyire fontos ez ma! Bár Lia elég nehéz kapcsolatban él elég sok rázós könyvet olvastam és azért ez ennél romantikusabb is lehet szerintem! Ez egy kicsit túlzás szerintem hogy ennyire szenved, a kiadónál már olvastam ennél jobbat is. De nagyon tetszettek a kis porontyok Rebeka gyerekei és örülök hogy a végére kiharcolta a férjétől, hogy legyen ideje igenis megérdemlik az anyukák, nem csak otthon ülnek! Az ételek leírása elég ínycsiklandozóakra sikerültek néhol bevallom ki kellett menjek a konyhába valamit bekapni mert összefutott a nyál a számban :) Mivel rubinpöttyös a könyv ezért én kicsit több ágyjelentre számítottam, mert nagyon jó volt Kristóf és Csongor között a kémia, szuperül működtek együtt, szerintem ez a része jobban ki lehetett emelve. Emellett azért nagyon tetszett a könyv már csak a fontos tabuk miatt is! Szuper karácsonyi olvasás volt!

Janbagi>!
Rácz-Stefán Tibor: Nincs hozzád hasonló

Ismét egy igazi Rácz-Stefán Tibor történet. Mellbevágó igazságokkal, megható érzésekkel, érezhető fájdalmakkal. De ami a legfontosabb igazi, őszinte, valós emberi érzésekkel. Hatalmas lelki fejlődések futnak végig a történeten. Komoly, nagyon mai témákat feszeget ismét az író, de mint mindig a barátság és a szeretet ereje sok mindenen átsegíti a szereplőket.


Népszerű idézetek

Könyvmolyképző KU>!

– Förtelmes érzés szembesülni azzal, hogy mit jelent igazán melegnek lenni. Minden ember életében vannak szakaszok. Gyerekkor, iskola, önállósodás, első munkahely, különköltözés, nagy szerelmek. Idáig egymás mellett haladunk, aztán a heteróknak bejön az életébe a gyereknevelés és a család. A sínek, amik eddig párhuzamosan futottak, hirtelen eltávolodnak, és én csak távolról nézhetem, ahogy te a felnőtt-lét új mezsgyéjére lépsz, miközben én megrekedek a korábbi szinten. Ezért van az, hogy sok meleg pasi sikeres a szakmájában. Nekünk nincs más, csak a karrierünk. Amíg te átéled a boldog pillanatokat a gyerekeiddel, addig én többet dolgozom, hogy még több pénzem legyen, noha tudom, a pénz önmagában nem boldogít.
– Sosem mondtad, hogy apa akarsz lenni – motyogja Rebeka.
Megrázom a fejem, és nagy nehezen kifújom a bennem rekedt levegőt. Hogy magyarázhatnám el az élethelyzetemet úgy, hogy megértse? Hiszen annyira más lett a világunk! Mégis meg kell próbálnom.
– Nem tudom, hogy akarok-e gyereket, de gyűlölöm, hogy elvették tőlem a választás jogát! Mert ha szeretnék is, meleg pasiként nem fogadhatok örökbe. És még ha változna is a jogszabály, jelen fizikai állapotomban botorság lenne megtennem, ráadásul érzelmileg sem vagyok annyira érett, hogy vállalni merjek egy gyereket. De ezzel együtt is azt érzem, megfosztottak a lehetőségtől, mert nekem kellene eldöntenem, apa akarok-e lenni, ahogy a heteró pasik is eldönthetik, hogy szeretnének-e családot, gyerekeket.
Rebeka megölel. Hosszú, szőke hajába temetem az arcom, miközben lágyan a fülembe súgja:
– Remek apa leszel egy nap. Rengeteg szeretetet fogsz adni a gyerekednek, és mindketten nagyon boldogok lesztek.

Könyvmolyképző KU>!

A karjával megragadja a derekam, egyetlen érintéssel közelebb húz magához, és átölel.
Imádom, hogy ennyire erős. Imádom, hogy újra a nyakamba csókol, mint legelőször, és imádom azt, ahogy a karom a törzse köré kerül, ahogy a fejem a vállára hajtom, és egyetlen pillanatra megáll körülöttünk a világ, és nem marad más, csak ő meg én.

Könyvmolyképző KU>!

Szerintem a felnőtt lét egyik nagy előnye, hogy már végképp nem kell megfelelni a családunknak. Csak saját magunknak. És ha ez megtörténik, mások is más szemmel néznek rád.

41. oldal, 8. fejezet

Könyvmolyképző KU>!

– Hé, Kristóf, ezúttal komoly választ várok. Marvel vagy DC?
– Egyértelműen a DC, a Marvel nekem túl rózsaszín és vicceskedő. Szuperhősnek lenni bonyolultabb annál, mint amit ők el akarnak hitetni velünk – vágja rá Kristóf.
– Aha, szóval szerinted a világnak arra a depresszióra van szüksége, ami csak úgy árad Batmanből? Jó-jó, persze, Henry Cavill dögös volt Supermanként, de mást nem tudnék onnan kiemelni.
– Nekem senki sem jön be a szuperhős filmekből, túl gizdák. De legalább nem vonja el semmi a figyelmem a sztoriról. – Újra rám kacsint, én pedig beleremegek a látványába és a gondolatba, hogy ez a srác tényleg egy chaser. A tekintete sem lehetne árulkodóbb, felfal a szemével. Szeretnék most desszert lenni.
– Szerencséd, hogy a DC-nél nincs semmi történet, így nincs mire figyelned.
– Hé, ezt te sem gondolhatod komolyan! – És ezzel magamra szabadítok egy igazi DC-szörnyet, aki a lehető legtöbb érvet rám zúdítva próbál meggyőzni arról, hogy a Marvel rossz, a DC jó.
Legalább fél órán át beszélünk erről, a végén eljutunk oda, hogy igazából mindkét stúdió szállít jó filmeket, arra a gondolatomra pedig, hogy a Shazam azért olyan jó, mert a Marvelt másolták le, Kristóf olyan fintort villant, amitől egy percen át csak nevetek.

Kapcsolódó szócikkek: Batman
Könyvmolyképző KU>!

– Khm, megjöttünk – köszörüli meg Máté a torkát, de semmi.
– Hallottad, hogy már megint Sarah J. Maas nyert a Goodreads díjátadón a Young Adult Fantasy kategóriában? – kérdi tőlem Hanna angolul, mire Bastien felkapja a fejét, az arca kipirult a csóktól.
– Csak kétezer szavazattal vesztettem, az semmi – mondja végül, és mintha kissé durcás lenne a tekintete, ahogy Hannára pillant.
– Szerintem Cassandra Clare-nek kellett volna nyernie – szólal meg a vörös hajú lány, mire Bastien játékosan végigsimít az arcán, és franciául súg valamit a fülébe.

Könyvmolyképző KU>!

Nap mint nap döntéseket hozok, igent mondok arra, amire nem kéne, tudva, hogy bár apró örömet okoz az elfogyasztása, végső soron csak árt. És mégis mindig ugyanúgy döntök. Gyávaságból? Félelemből? Gyengeségből? Egyre megy. Saját magamat pusztítom, és ez így nagyon nincs rendben. Ezzel tisztában is vagyok. Mégis megteszem újra meg újra.

Könyvmolyképző KU>!

Mindkét kezével a pultnak támaszkodik, így látom domborodó izmait, karcsú derekát. Ráadásul a csuklója felett mintha tetkók vonala futna az inge alá, de túl messze van ahhoz, hogy lássam az épp csak felsejlő mintákat, pedig annyira érdekelne. A haja az egyik szeme elé hull, a tekintete mélysötét. Szinte érzem, ahogy árad belőle az érzéki energia.
A remény szétterjed bennem, felpörgeti a pulzusomat, az arcomra kiül egy hatalmas mosoly.
És a srác pont ekkor fordul el tőlem.

Könyvmolyképző KU>!

Kristóf megragadja a tarkómat, és hevesen magához húz. Kávéillata van. Egyre jobban tetszik ez az aroma.
Lehunyja a szemét, és lecsap az ajkamra. Vadul csókol, nincs benne gyengédség, csak őrjítő vágy, amit meg is érzek, amikor álló farkát a combomhoz dörzsöli. A kezem a derekára rakom, magamhoz ölelem, Kristóf pedig beleharap az ajkamba, amitől felszisszenek, de veszettül jó érzés.
Ekkor a két kezét az arcomra csúsztatja, és lágyan, puhán csókol tovább, tele gyengédséggel. Beleveszek az érzésbe, az illatába, a puha ajkába, a melegségbe, ami körbeölel.
Amint elhúzódik, levegőt is alig kapok, és csodálkozom, hogy meg tudok állni a lábamon.
Ő sötéten perzselő pillantással néz rám, kapkodja a levegőt, mosoly ül a szája szegletében.
– Na, számítottál ennyire jóra?
He? Hogy a fenébe képes ezek után megszólalni? Nekem csak bólintásra futja.

Könyvmolyképző KU>!

Feltüzeltem. Ökölbe szorítja a kezét, az ajkát harapja, és úgy árad belőle a vágy, hogy engem is megrészegít. Érzem a zsigereimben, ha nem nyílt téren lennénk, régen rám vetette volna magát.
Önkéntelenül is hátrálni kezdek, ő pedig követ, mígnem egy kapualjba érünk. Olyan közel áll hozzám, hogy érzem a bőre melegét az enyémen, a lélegzetét az arcomon. A kezével megtámasztja magát mellettem, és olyan közel hajol hozzám, amitől újra megremegek. Felemelem az állam, az ajkam egyre jobban közeledik az övéhez, az izgatottságtól levegőt is elfelejtek venni. Csókolj már meg, Kristóf!


Hasonló könyvek címkék alapján

Rachael Lippincott – Mikki Daughtry – Tobias Iaconis: Két lépés távolság
Debbie Macomber: Szerelem karácsonyra
Leiner Laura: Illúzió
Fábián Janka: Cholera-napló
Leiner Laura: Akkor szakítsunk
Fejős Éva: Karácsony New Yorkban
Böszörményi Gyula: Szer'usz világ
Megyeri Judit: Holttest az Ambróziában
Carol Souya: Évszakok
D. Tóth Kriszta: Jöttem, hadd lássalak