Élni ​akarok! 59 csillagozás

Rácz-Stefán Tibor: Élni akarok!

Mernél szeretni, ha az időd lejárt?

Lilla már évek óta a halál árnyékában él.

Beteg, és tudja, hogy csak hetek vannak hátra számára. Hazatér a kórházból, hogy teljesítse a bakancslistáját, segítsen szeretteinek az álmaik elérésében, és még utoljára átélje a hétköznapok egyszerű csodáit.

Nem is vágyik ennél többre, ám ekkor megismeri a szomszéd srácot, aki az összes tervét felforgatja…

Noel egy pimasz, irritálóan vonzó, de közben érzékeny fiú, akinek mindene a fotózás, és az az álma, hogy bejárja a világot.

Nem is sejti Lilla sorsát.

A két fiatal egyre közelebb kerül egymáshoz, de Lilla nem akar szerelembe esni. Nem vágyik másra, csak hogy a fiúval lehessen, de retteg attól, hogy Noel viszonozza az érzelmeit.

Mi a jobb?

Ha az ő érdekében eltaszítod magadtól azt, akit szeretsz, vagy ha esélyt adsz a boldogságnak, bármilyen röpke legyen is?

Éld meg a csodákat!

Eredeti megjelenés éve: 2018

Kiadói ajánlás: 14 éves kortól · Tagok ajánlása: 13 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vörös pöttyös könyvek

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2018
250 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634575405

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Lilla · Noel


Kedvencelte 13

Most olvassa 11

Várólistára tette 115

Kívánságlistára tette 147

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
pveronika P
Rácz-Stefán Tibor: Élni akarok!

Könnyeimtől alig látva fejeztem be a könyvet, amely bár nehéz témát dolgoz fel, úgy gondolom, hogy mégsem a halálról, inkább az életről szól. Ez egy csodálatos, és nagyon egyedi történet volt, amelyben folyamatosan váltakoztak az aranyos és a szívszaggató pillanatok. Igazi érzelmi hullámvasút volt, és egyértelműen az eddigi kedvencem Rácz-Stefán Tibortól.

Lilla évek óta súlyos betegséggel küzd, 18. születésnapján azonban végre valamennyire a kezébe veheti a sorsát, és ő dönthet az életéről. Hatalmas küzdelem áll mögötte, de sajnos nincs tovább, és ő élni akar, bármennyi idő is adatott neki. Van egy lehetőség, ami átmenetileg teljesítheti számára ezt a kívánságot, de ha ezt választja, többé már nincs visszaút. De élhet, igazán élhet még egy picit, úgy ahogy ő szeretné.

Lilla évek óta először hazatérhet otthonába, hogy újra a családjával és a barátaival lehessen. Újra érezheti a friss levegőt az arcán, olykor néhány órára újra gondtalan gyerek lehet, és otthonléte alatt új barátra és szerelemre is talál a kócos hajú, mosolygós szomszéd srácban, akinek a legnagyobb szenvedélye a fotózás. De Lilla ideje fogyóban van, és rengeteg feladat vár még rá az utolsó óráig…

Bár a fülszöveg nem árulkodik erről, így én is igyekeztem kicsit homályosan fogalmazni, de a könyv egy igazán egyedi ötleten alapul, ami nagyon tetszett, és úgy gondolom, hogy a szerző nagyon szépen végig is tudta vinni a koncepciót a történeten. A szereplőket nagyon megszerettem. Lilla nagyon jó karakter volt, aki élete egyetlen önző döntése közben is csak azon dolgozott, hogy végül másoknak jó legyen. Noel szála kiemelkedően jó volt. A szerző rövid idő alatt el tudta érni, hogy egy kicsit én is belezúgjak a srácba, miközben nagyon ügyesen gondoskodott arról, hogy ne egy újabb Sparks könyvet kapjunk. Tényleg nagyon tetszett! Talán az egyik legkiemelkedőbb szereplőnek mégis az apukát érzem. Bevallom, eleinte nem igazán kedveltem őt, de utólag visszagondolva nagyon jól volt felépítve a karaktere, ami a történet során rétegről rétegre bontakozott.

A regény két idősíkon játszódik. A jelen fejezeteit Lilla múltbeli naplóbejegyzései szakítják meg, amelyek úgy érzem, igazi mélységet tudtak adni a történetnek. Le a kalappal a szerző előtt, mert biztos vagyok benne, hogy nem volt egyszerű feladat az a kutatómunka, ami ezek mögött áll.

Összességében nem is adhatnék kevesebbet 5 csillagnál erre a könyvre. Egyszerre volt szívmelengető és szívfájdító ez a regény, ami ismét képes volt könnyekre fakasztani. Egy történet apró csodákról, családról, barátokról, első szerelemről és magáról az életről. Őszintén ajánlom!

http://veronikasreaderfeeder.com/racz-stefan-tibor-elni…

2 hozzászólás
>!
AniTiger MP
Rácz-Stefán Tibor: Élni akarok!

Az Élni akarok! hatalmas erőssége ismételten az, hogy Tibi iszonyat szerethető, élettel teli és „átlagember” karaktereket tud írni, akikkel az olvasó sorsközösséget vállalhat, de mégsem óvja őket agyon! Aki olvasta a Túl szép! című regényéről szóló értékelésemet tudja, hogy az egyik főszereplő, Márk pillanatok alatt beköltözött a szívembe, amiért őszinte szeretettel képes Budapestre nézni. Ugyanúgy, mint én. Imád sorozatozni, olvasgatni és nagyobb darab, mint az átlag… Akárcsak én. Lilla egészen máshogy került közel hozzám, inkább a döntéseinkben hasonlítunk egymásra…^_^

Lilla élni akarása totál szíven ütött… A legkritikusabb a spoiler rész volt, ott és akkor eltört nálam a mécses, mert annyira megszerettem őt, de minden alkalommal odavágtak a történet szomorú, realista apróságai… Mivel abszolút megértem Lilla tetteinek a mozgatórugóit – legyen szó akár az utolsó löketet megadó gyógyszer beszedéséről, akár arról, hogy nem híve a szerelemnek haldoklóként, akár arról, hogy rendet kell tennie maga körül távozás előtt –, ezért odáig vagyok érte és a történetéért.

Kellett már ez a regény, mert már egy ideje hajlamosak vagyunk túl romantizálni a rákos és egyéb betegséges történeteket. Elsőre megijedtem, hogy egy magyar Ezer csókot fogok kapni, de szerencsére abszolút megáll a saját a lábán ez a sztori – vagyis nálam túl is tesz az Ezer csókon. (Sorry.)

Bővebben:
https://hagyjatokolvasok.blogspot.com/2018/09/raczstefa…

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2018
250 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634575405
>!
kellyolvas P
Rácz-Stefán Tibor: Élni akarok!

Fortepex. Ez a gyógyszer az, ami gyakorlatilag egyfajta kegyes halált engedélyez a használójának a rák végső stádiumában. Természetesen ez a szerző találmánya, a való életben nincs ilyen. Ha az orvos felírja ezt, az azt jelenti, semmilyen gyógymód nem segít, már nincs esély hangyányi javulásra sem. Viszont ha ezt beszeded, átmenetileg, néhány hétig jól leszel, rendbe teheted a dolgaid, együtt lehetsz a szeretteiddel, és nemcsak a betegágyból válthatsz velük pár szót.
Ezzel a felütéssel indul a regény, amire már nagyon kíváncsi voltam, hisz bloggertárs szerzőről van szó, és sejtettem, hogy ez a történet rázós témájú lesz. Mindenkiben felmerül a kérdés, hogy vajon a saját életében használná-e ezt a szert, ha megtehetné? Én azonnal igent mondanék rá, és ez máris egy közös vonást eredményezett a főhőssel, aki mellesleg el is viszi a hátán a történetet. Nagyon erős, felelősségteljes, intelligens lányt ismertem meg benne, aki úgy akarja itthagyni ezt a a világot, hogy megpróbálja rendezni a dolgait, például kibékíteni a nővérét az apjukkal.
Nehéz a családtagoknak, kegyetlenül nehéz. Tibi szerintem remekül megjelenítette a tépelődéseket, a ki nem mondott szavak okozta feszültségeket, majd sikeresen feloldotta ezeket a komoly beszélgetésekkel, amik végül leomlasztották a falakat. Lilla apja különösen érdekelt, mint szülőt, őt közel éreztem magamhoz, meg voltam elégedve a változásával, amivel végül elfogadta Lilla döntését.
Imádtam a könyv szerkezetét. A jelenben vagyunk, de vannak visszaemlékezős részek, amik egészen 8 évvel korábbról indulnak és egyre közelebb az időben a jelenhez zárkóznak fel. Ezekből megismerhettem a betegség kialakulását, a folyamatos nehézségeket, a család, barátok hozzáállását. Sok apróságnak tűnő dolog merül fel ezekben a fejezetekben, amik szorosan kötődnek a végjáték bakancslistájával, amik nagyon is fontos tételek. Lilla azt szeretné, ha az életére visszaemlékező szerettei nem egy kórházi ágyra emlékeznének, hanem vidámságra, a csillogó szemű Lillára, aki végül megvalósítja néhány vágyát.
Mostanában szinte divatosnak mondható ez a téma, rengeteg a veszteségfeldolgozás, elengedés, halálos betegség köré épülő regény. Tibi könyvén azonban éreztem a személyes érintettséget, a téma iránti tiszteletet, átjött, hogy utánanézett a tényeknek, valamint rengeteg szép gondolattal örvendeztetett meg. Örültem a magyar környezetnek, értékeltem, hogy a betegség nem lett túlmagyarázva, érthető volt minden orvosi, kórházi utalás. A karakterekkel kapcsolatban nem volt problémám, kimondottan tetszett Lilla nővérének, Edinának spoiler
Összességében örülök, hogy elolvashattam, a regény megállja a helyét. Ajánlom azoknak, akik elkísérnének egy fiatal lányt az utolsó heteiben, és nem bánják, ha ehhez el kell fogyasztaniuk pár zsebkendőt.

>!
Deszy P
Rácz-Stefán Tibor: Élni akarok!

Összességében nem volt rossz az Élni akarok!, kicsit talán több akciónak és több önző és nehezebben megvalósítható bakancslista pontnak örültem volna.

Sajnálom a két szálon futó történetet, mert a jelen szála sokkal-sokkal jobb volt a hosszú visszatekintéseknél. És bár érteni vélem a múltbéli jelenetek okát (betegség körüljárása), szerintem mégis pörgősebb és ütősebb lett volna, ha több idő jut a jelennek és a bakancslistának és tényleg csak szemelvények a visszaemlékezések.

A regény végének megoldása kifejezetten viszont tetszett, és annak is örültem, hogy hiába a depis téma, én azért a mai szálon elég jól szórakoztam, és nem lettem tőle depressziós.

A teljes értékelésemért katt:
» http://www.deszy-konyv.hu/2018/09/racz-stefan-tibor-eln…

>!
wzsuzsanna P
Rácz-Stefán Tibor: Élni akarok!

Nagyon vártam már ezt a könyvet, mert ugyan még csak egy regényt olvastam korábban Rácz-Stefán Tibortól, már azzal sikerült meggyőznie arról, hogy egyéni stílussal rendelkező, problémaérzékeny és bátor író. Legújabb kötetében ismét egy érzékeny témához nyúl, egy rákbeteg fiatal lány történetét meséli el nekünk. Az utóbbi években többször olvastam hasonló témájú könyvet, annak viszont kifejezetten örültem, hogy ezúttal magyar szerzőtől, magyar környezetben játszódó regényt vehetek a kezembe.
Azt mindjárt az elején leszögezném, hogy szerintem rettenetesen nehéz erről a témáról jól írni. Eleve egy borzasztó fájdalmas kiindulási alapot nyújt, ami sok olvasó számára a személyes érintettség miatt még érzékenyebb pont. Éppen ezért muszáj kellő tisztelettel hozzáállni egy ilyen sztorihoz, ami ráadásul nem jelenti azt, hogy emellett nem lehet emberi, sőt, akár sokszor humoros vagy szívmelengető is. Úgy érzem, ebben a regényben tökéletesen sikerült eltalálni ezeket az arányokat, amiért olvasóként nagyon hálás vagyok.
A történet főhőse a tizennyolcadik évét éppen betöltött Lilla, aki kislány kora óta küzd a betegséggel és annak szövődményeivel. Sokat harcolt és szenvedett már, így amikor úgy tűnik, minden hiába, és nincs már számára gyógymód, meghozza élete legnehezebb döntését. A regényben szereplő (egyébként kitalált) „gyógyszernek” köszönhetően néhány hétig képes fájdalmak és tünetek nélkül élni, cserébe viszont számolnia kell azzal, hogy így sokkal hamarabb eljön a vég. Lilla szeme előtt csak az lebeg, hogy azt a keveset, ami még hátravan, méltó módon, szerettei körében élhesse meg, és hogy bakancslistája teljesítésével végre bepótolhassa azokat a dolgokat, amik a legtöbb fiatal számára természetesek, az ő életéből azonban kimaradtak a betegség miatt. Éppen ezért nem csupán címe, de legfőbb vezérelve is a regénynek: Élni akarok! (…)
Nem mondom, hogy könnyű olvasmány, legalábbis abból a szempontból, hogy nekem személy szerint a legváratlanabb helyeken és időben csalt könnyeket a szemembe, ugyanakkor úgy érzem, szegényebb lennék, ha nem olvashattam volna el. Igazán lélekmelengető történet, ami ráadásul nagyon fontos erkölcsi vagy létfilozófiai kérdéseket is felvet, például azt, hogy vajon mi hogyan döntenénk, ha hasonló helyzetbe kerülnénk, és adott lenne a lehetőség egy szándékos, de méltó befejezésre. Nagyon hálás vagyok Tibornak ezért a kötetért, nemcsak azért, mert nagyon jól lett megírva, hanem azért is, mert minden lapról süt, hogy a saját szívét is beletette. Remélem, hogy minél több olvasóhoz el fog jutni, nemtől és korosztálytól függetlenül.
Bővebben:
https://konyvesmas.blogspot.com/2018/09/racz-stefan-tib…

>!
vivienna P
Rácz-Stefán Tibor: Élni akarok!

Imádtam, hogy a könyv rámutat, hogy az élet apró örömeit igazi csodaként is meg lehet élni, az egész csak rajtunk múlik.
Imádtam azt, hogy Lilla és a családja mennyire szeretik egymás, mi mindenre képesek egymásért.
Imádtam olvasni, hogy egy baráti kapcsolat milyen fontos és támogató tud lenni.
Imádtam, ahogy kialakult az első, életre szóló, nagy szerelem, és hogy megmutatja, milyen sokat is jelent ez.

Régen sírtam már utoljára könyv miatt, hát, most ez is megtörtént. ♥️♥️

>!
Arcturus
Rácz-Stefán Tibor: Élni akarok!

Noha megvan Rácz-Stefán Tibornak egy másik, korábbi könyve is, mégis ez volt az első, amit olvastam tőle. És azt kell mondanom, hogy végre találtam egy olyan kortárs, „szórakoztató” irodalomban alkotó magyar szerzőt, akinek maradéktalanul élveztem a könyvét, annak ellenére, hogy több alkalommal is a könnyeimbe fulladtam majdnem! A szereplők kidolgozottak voltak, fejlődni is képesek, és a történet dramaturgiája is teljesen rendben van. Épp erről beszélgettünk a minap néhány baráttal, hogy nagyon sok szerző (és sokszor ez igaz a magyar szerzőkre is) egyszerűen képtelen normális dramaturgiát felépíteni, hihetetlen és hiteltelen dolgok történnek, istenadta szerencsés fordulatok, miközben a karakterek egydimenziósak maradnak és sehová sem fejlődnek, hiteltelen a viselkedésük. És aztán néhány napra rá jön Tibi, és ránk cáfol. :) Sok ilyen kellemes csalódást még! Persze itt is volt néhány olyan dolog, ami szerintem egy kicsit eltúlzott vagy elsietett volt, de alig 1-2 ilyen akadt, és ezeket simán elnyomta az, hogy logikai bakit (végre) nem találtam, hogy az apa, a beteg lány, és a beteg lány mellett felnövő nővér is saját személyiséggel rendelkezett, ráadásul hitelesen ábrázolva mindazt a pusztítást, amit a sajátságos helyzetük okozott. Nagyon tetszett Lili racionális és bölcs gondolkodásmódja, ami talán nem vall egy 18 éves lányra. Egy egészséges 18 éves lányra nem. De egy olyan lányra, aki mindazokon keresztül ment, mint amin Lili, teljes mértékben illik. Az a szeretet, ahogyan a világhoz áll, az, hogy önzetlen tudott maradni, példaértékű.

És hadd emeljem ki külön azt az empátiát és racionalitást, amivel Tibi a betegséghez állt, ahogyan leírta, ahogyan közel hozta, hol szívet tépően fájdalmasan, hol maradéktalanul tényszerűen. Végezetül csak annyit: léteznie kéne egy olyan gyógyszernek, mint a Fortepex. Léteznie kéne a törvényes eutanáziának.

Bővebben: https://kulturpara.blog.hu/2018/10/30/elni_akarok_599

>!
Anita_Juhász
Rácz-Stefán Tibor: Élni akarok!

IMÁDTAM.
Először 2015-ben találkoztam Lilla történetével, amikor Tibi átküldte nekem az Aranymosásásra írt novelláját. Már akkor magával ragadott főszereplőnőnk személyisége és élni akarása. Örülök, hogy végül egy komplett regény lett belőle, mert minden sorát imádtam. Nem tudtam letenni, egy nap alatt el is olvastam. A romantikus szál sem volt erőltetett, pedig attól tartottam az elején. Többször patakzottak könnyeim az olvasás során. Szülőként már belegondolni is szörnyű, hogy micsoda tragédia gyerekünk elvesztése. Csodálatos könyv, mélyen megérintett. A végén Noel levele <3!

>!
genevieve P
Rácz-Stefán Tibor: Élni akarok!

Rácz-Stefán Tibor egy számomra új író, nem olvastam egyetlen korábban megjelent könyvét sem. Ezt a hibámat pótolni fogom, mert csodálatos és irigylésre méltó stílusa van. Azt hiszem utoljára Kim Holden: Bright Sidejában találkoztam ennyi érzelemmel, és akkor használtam el utoljára ennyi zsebkendőt is. Élni akarok! művével a 2018-as TOP 10 listám elejére került. Ha tehetném a világ összes csillagát nekiadnám!

Be kell valljam rengetegszer félre kellett raknom a könyvet, olyan mély és fájdalmas érzéseket keltett bennem. Gyakorlatilag nem láttam a könnyektől. Utálom az érzelmektől mentes történeteket, nem is látom értelmüket. A lelkedet kell megragadnia, még ha szét is tépi apró cafatokra. Az Élni akarok! pont ezt tette.

A téma már magában érzékeny pont az emberiség számára. Érezni hogy az író szívét- lelkét beleadta a könyvbe. Karaktereit nemcsak emberiességgel hanem humorral és szívet melengető tulajdonságokkal ruházta fel. Nem lehetett egyszerű ezt az egyensúlyt fenntartani úgy hogy a történet közben alkalmazkodjon a valósághoz, de neki sikerült.

Bejegyzés itt olvasható: https://gcksbookreviewblog.blogspot.com/2018/10/ertekel…

>!
Tímea_Bernadett_Lőrinczné_Molnár P
Rácz-Stefán Tibor: Élni akarok!

Szivettépő, de lélekemelő Lilla története. Borzasztó, de mégis megnyugtató, ambivalens érzések kavalkádja vonult végig rajtam. Nehéz döntés, amit főszereplőnk meghozott az élete hátralévő részét illetően, de jól döntött, hogy a rövidebb, de minőségibb, tartalmasabb életet választotta. S ebben kiváló partnerekre talált családjában, barátnőjében és Noelben. Izgultam a bakancslista teljesítése közben, vajon menni fog-e minden pontja, lesz-e elég idő, lehetőség. Volt, minden volt, ami Lillának a boldogságot jelentette, s ha belegondolunk, nem voltak nagy dolgok, mégis milyen sokat értek abban a helyzetben. Mindig és mindenkor, mindenkinek látnia kellene az élet szépséges pillanatait, mert vannak bőven, csak nem értékejük őket, pedig az élet minőségét ezek adják, amit megélünk, átélünk. Sajnáltam Lilla édesapját, aki felesége után kislányát is el kell engedje. Haragudtam rá, amikor nem fogadta el a döntését és napokat vesztegetett a makacs hallgatásával. De enyhített mindezen, ahogy fogadta Edina bejelentését, büszke voltam rá. S igen, Edina a világ legjobb testvére, mindig mindenben szeretett kishúga mellett állt, önzetlenül. A barátnő, Betti egy csupaszív karakter, aki őszintén, szeretettel, félelemmel telve kísérte Lillát az útján, kitartott a végsőkig, sok-sok boldog pillanatot okozva. S Noel …. aki a szerelem ízét kóstoltatta meg a lánnyal, belőle még több kellett volna, vagy így volt jó, nem tudom eldönteni. Mindenesetre kevés jutott nekik egymásból, de az annál többet jelentett.
Nagyon jó karaktereket sikerült Tibornak megalkotnia, hiteles történettel, olyannyira, hogy mindent átéltem Lillával kapcsolatban és úgy gondolom, én sem tettem volna másként. Miközben írom az értékelést folyik a könnyem és szipogok, mégis valahogy megnyugvás lett rajtam úrrá. Bár sejtettem a végkifejletet, de erre nem lehet felkészülni. Mindezek ellenére vagy pont ezért gyönyörű történet!

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2018
250 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634575405

Népszerű idézetek

>!
AniTiger MP

Olyan volt az a csók, mint amikor csekkolod egy könyv fülszövegét, és tudod, hogy imádni fogod, de minden képzeleted felülmúlja az, amikor végre olvashatod. Egyszerűen szavakat is nehéz találni rá!

Kapcsolódó szócikkek: csók · könyv
>!
pveronika

– Az élet egyes pillanatai olyanok, akár a csodák. Meg kell örökíteni őket, hogy ne csak az élhesse át, aki ott van, hanem az egész világ. Ha úgy érzem, hogy csodára lelek, muszáj cselekednem. Azt túlélem, ha nemet mondasz, és nem oszthatom meg mással a varázslatot, de meg sem adni az esélyt a fotó elkészülésére? Az kín.

November 22., szerda

>!
AniTiger MP

A remény egy olyan luxus, amit nem mindenki engedhet meg magának.

Kapcsolódó szócikkek: remény
>!
AniTiger MP

     Élni akarok!
    Úgy, mint mások: odakint, a nagyvilágban, a barátaimmal és a családommal körülvéve. Az élet nem lehet a kórházi vegetálás, a műtétek és a kezelések végeláthatatlan sora. (…)
    A kórházi lét, ez a lélekölő rutin nem nevezhető életnek.

>!
AniTiger MP

    – Ó, de jó lesz – dörzsöltem a kesztyűs kezem, és vigyorogva folytattam. – Szétrúglak, hóember, és rohadtul fogom élvezni.
    Tudtam, hogy csak pillanatok kérdése az egész, de az a pár pillanat mennyei lesz. Bizsergett a lábam és a kezem, használnom kellett őket.
    – De hát annyit szenvedtél vele – jegyezte meg Noel meglepetten. – Miért tennéd tönkre?
    – Mert jó érzés a tudat, hogy amit fáradságos munkával létrehoztam, egy pillanat alatt szétzúzhatom, de ha elég erő van bennem, megint újjáépíthetem. Szerintem ez az élet legtöbb területére igaz. Arra tanít, hogy hiába hibázom, kijavíthatom, és mehetek tovább.

>!
pveronika

– Az élet túl rövid ahhoz, hogy küzdjünk a szerelem ellen – jelentettem ki, és újra fekvő pozícióba helyezkedtem. – Szerintem ti se tegyétek.
– Bírom a húgodat – hallottam Gabi hangját.
– Néha vannak jó pillanatai – erősítette meg Edina, aztán suttogva tette hozzá. – Ezért is imádom annyira.

December 1., péntek

Kapcsolódó szócikkek: Lilla
>!
pveronika

Azt szeretném, ha a halálom után a szeretteim bejönnének a szobámba, és látnák ezt a sok képet. Látnák, hogy éltem, emlékeket gyűjtöttem, szerettem és engem is szerettek.
Itt voltam! Bármeddig tartott is…

November 20., hétfő

>!
Anikó_Seres_Majsai

Gyerekkorunkban imádtunk Bettivel hóembert építeni, annyira jó buli volt odakint játszani a hóban, és valami ütőset alkotni. És mit szerettünk benne a legjobban?
Naná, hogy szétrúgni az éppen elkészült hóembert. Ettől olyan erősnek éreztük magunkat.

55. oldal

>!
cintiblogol 

– Zac Efrontól bármi jöhet. Mert naná, hogy High School Musical rajongó is voltam.
– Szóval ő az ellenfelem – vigyorodott el Noel, ahogy kinyitotta előttem a szobája ajtaját. (…)
– Rossz hírem van haver: senki sem lehet olyan szexi, mint Zac Efron.

>!
Anikó_Seres_Majsai

A sok művirág között különösen nézett ki az élő. Vibrált a színektől, andalító illatot árasztott, de alig pár óra, és az enyészeté lesz. De most még él, még gyönyörű, és elbódíthatja az embert.
És azt hiszem, csak ez számít.

133. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Catherine Rider: Csók New Yorkban
Fekete István: Hajnal Badányban
Dan Wells: Nem vagyok sorozatgyilkos
Christelle Dabos: A tél jegyesei
Henning Mankell: A fiú, aki hóban aludt
Philip Pullman: Északi fény
Rauha S. Virtanen: A karácsonyfalopás
Lev Kasszil: Hókirálynő
John Green – Maureen Johnson – Lauren Myracle: Hull a hó
Aszlányi Károly: Az Északi Park felfedezése