Éld ​át a pillanatot! 181 csillagozás

Rácz-Stefán Tibor: Éld át a pillanatot!

Egy ​dedikálás, ami megváltoztatja az egész életed!
Panka mindig is tudta, hogy csak saját magára számíthat.
A tizenhét éves lány nevelőszülőknél él, emellett egy kiadónál dolgozik gyakornokként. Egyetlen szabály szerint éli az életét: senkit nem enged igazán közel magához, mert túl sokszor törték már össze a szívét.
Bastien hiába híres író, az ő élete is csak kívülről tökéletes.
A tizenkilenc éves, francia srác egy régebbi balesetét próbálja feldolgozni lelkileg, miközben egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, hogy íróként is bizonyítson.
Bastien a kétségbeesését és a haragját másokon vezeti le, a budapesti dedikálásán viszont emberére akad: Panka az egyetlen, aki felveszi vele szemben a kesztyűt.
Egyre jobban izzik a levegő Panka és Bastien között, az idő viszont ketyeg, a fiú ugyanis hamarosan elhagyja az országot. A szerelmüket már csak egy karácsonyi csoda válthatja valóra?
Az év legédesebb és legromantikusabb karácsonyi története, ami… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2020

Kiadói ajánlás: 14 éves kortól · Tagok ajánlása: 15 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vörös pöttyös könyvek Könyvmolyképző

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2021
272 oldal · ISBN: 9789634576341
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2021
272 oldal · ISBN: 9789634576419
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
272 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634576334

Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Kocsis Hanna · Bastien Binoche · Edina · Majoros Panka


Kedvencelte 27

Most olvassa 6

Várólistára tette 159

Kívánságlistára tette 230

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Nikolett0907 P>!
Rácz-Stefán Tibor: Éld át a pillanatot!

Bővebb értékelés a blogomon:
https://konyvelvono.blogspot.com/2021/06/racz-stefan-ti…

„Tudod, mi az igaz szerelem? Amikor a párod összes hibáját elnézed, és a legrosszabb pillanataiban is ugyanúgy szereted, mint amikor a csúcson vagytok (…)”

Mi mást mondhatnék erről a kötetről, amit nem tettek meg már oly sokan mások? Hogyan fejezhetném ki a megfelelően azon érzéseimet, amiket átéltem általa? Sok kérdés kavarog most a fejemben, amikre nem feltétlenül gondolom azt, hogy választ lelhetek. De a szokott módon, most is teret fogok adni a meglátásaimnak és üsse kő, bátor leszek.

Rácz-Stefán Tibor neve nem volt eddig sem ismeretlen a számomra, elvégre nem első könyves íróról van szó, de hiába a sokadik regénye, én csak most ismerkedem ezzel az oldalával. Számomra inkább, mint blogger volt és van is a tudatomban, hiszen évek óta követem írásait és számos érdekes vagy új információval lettem gazdagabb általa.

Miután felkerült az Éld át a pillanatot! regénye egy számomra fontos listára, így evidensé vált, hogy ideje elolvasnom ezt a történetét. Hogy őszinte legyek nem vártam semmit, mert nem egyszer csalódtam már ilyen téren, így nyitott lélekkel, de óvatosan vettem kézbe a kötetet.

Első ránézésre cukorbombaként hatott rám a borító, melyen egy fiatal szerelmespár egymást átölelve áll a sejtelmes fényekben. Mit mondhatnék? Nem voltam elsőre elragadtatva ettől a habos-babos máztól, hiszen ki nem állhatom az elidealizált, érzelmektől túlcsordult marketingre éhes képeket, melyektől bár az olvasói szemem jólakik, de közel sem biztos, hogy a lelkem is azt kapja, amit a szemem megszokott. Tudom, hogy ridegnek hatnak a szavaim, de nem vagyok érzéketlen, csupán két lábbal állok a földön, mikor ilyen hatásvadász dolgokat látok, érzékelek.

Miután levontam az első konklúziómat, úgy voltam vele, hogy essünk túl rajta, de titkon azért reménykedtem, hogy tényleg valami érdekes történettel találkozom.

Fülszöveg alapján egy dedikálás alkalmával találkozik két főhősünk, kiknek a kapcsolata először nehézségekkel indul, de végül valami teljesen mássá csap át. Panka egy 17 éves lány, aki több nevelőszülő és állami nevelde után egy állandónak látszó otthonba kerül. A szokványosnak tűnő családi közeg idegenként éri, de igyekszik a játékszabályoknak megfelelően élni a hétköznapokat. Szorgalmasan tanul és dolgozik, hogy később egy biztos jövőt építhessen ki magának. Régóta nincsenek nagy álmai és úgy érzi, hogy csak magára számíthat. Persze, ha ez ilyen egyszerű lenne, akkor ez a kötet sem íródott volna meg.

Bastien egy nemzetközi sikereknek örvendő, fiatal író, aki bár külsőleg tökéletes, de a látszat néha bizony csal. A 19 éves srác megjárta a poklok poklát és bizony nem kevés veszteségekkel sikerült csak túlélnie. Számára az írás gyógyító erejű és bár a sikerek egyre csak gyűrűződnek körülötte, ő mégis magányos és bizony a környezetét sem kíméli emiatt.
Vajon mit tartogat ez az esemény ennek a két sérült fiatalnak? Mitől lesz másabb ez a karácsony, mint az összes többi?
„A személyes problémáink nem indokolhatják, hogy undorítóan viselkedünk másokkal. Nem várhatja el senki, hogy pusztán sajnálatból kiváltságosként kezeljük! Az élet egyszerűen nem így működik! Csak azért, mert tragikus a múltad, még nem kell neked is kibírhatatlannak lenned, és más jelenét pokollá változtatnod!”

Hogy őszinte legyek, nem ezt vártam ettől a történettől. Valami giccses sztorit, ami majd megakad a torkomon és még a pohár víz sem fog segíteni, hogy megemésszem. Ehhez képest kaptam egy cukorbombát, ami millió ízben szétrobbant a belsőmben és bár picit sziruposra sikeredett, mégis megszerettem….

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
272 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634576334
Amaryll87 P>!
Rácz-Stefán Tibor: Éld át a pillanatot!

Hihetetlen ez a könyv. Nem jutok szóhoz. Ez a történet egyszerre volt vicces, szomorú és elgondolkodtató. Olyan mély témákat hoz fel, ami sokakat megoszthat. De ettől igazi a könyv. Annyira átérzem Panka és Bastien fájdalmát, szenvedését. Rendesen éreztem amiket ők. Hihetetlen, hogy mennyire meg tudtak változni a másik mellett a történet végére. Rendkívüli a jellemfejlődésük. És annyira aranyosak, ahogy kialakulóban van a szerelmük, és ahogy rádöbbennek a saját érzéseikre. És a legjobb, hogy elsajátították a megbocsátás képességét, ami nem sok embernek megy.

3 hozzászólás
Naiva P>!
Rácz-Stefán Tibor: Éld át a pillanatot!

Olvastam már az írótól, nem egy, nem kettő könyvet. A nagyon szép borító miatt úgy éreztem, ez talán más lesz. Ha azt mondanám/írnám, hogy kezdek kinőni az ilyen YA könyvekből, akkor minden bizonnyal nem állítanék igazat. (Mert egy jól megírt YA, vagy ifjúsági könyvnél nem érzem ezt.) Szerintem inkább egyszerűen csak nem nekem ír. Nem tartom magam és nem is vagyok szőrösszívű, kákán is csomót kereső olvasó, de eddig minden tőle olvasott könyvnél ugyanazokat a hibákat veszem észre.
Szerintem el kell dönteni, hogy a lektűr irodalom, mennyi „mélységet” bír el, anélkül, hogy az ne legyen szájbarágós, vagy esetleg túlságosan is sztereotip. Ha pedig ezeket a „mélységek” egyszer előkerülnek, akkor legalább legyenek már kivéve a „dobozból”, ha már nem csomagoljuk ki őket, és ne vegyük már úgy, hogy két bekezdéssel lejjebb már meg is van minden oldva.
Panka és Bastien egyébként aranyos páros, de a pontozással akkor is gondban vagyok.

1 hozzászólás
Molymacska P>!
Rácz-Stefán Tibor: Éld át a pillanatot!

Éld át a pillanatot (klisés címe ellenére) már az első beharangozók óta várom. Őszintén, engem levesz a lábamról a karácsonyi történet, főleg ha romantikus a könyv, és ha egy bejáratott, általam kedvelt szerző írja a történetet… azonnali vétel. A könyv pedig pontosan azt nyújtotta, mint amit vártam, sőt, picit többet is annál.
A történet szerint egy francia író éppen Budapestre tart dedikálásra, ahol nem csak az olvasó szívét lopja el, hanem a főszereplő lány szívébe is belopja magát. Mindez december 23,-án kezdődik, így benne vagyunk egy téli-karácsonyi forgatagban is.
A történet nagyon érdekes és lehengerlő volt. Valójában az alaptörténet nem túl bonyolult off és ha csak erről szólna a történet, akkor valószínűleg ez maximum közepes könyv lenne (karácsony miatt mondjuk hármas fölé). Ami izgalmassá teszi a könyvet, az a karaktereket, és karakterek egyéni és közös problémái.
Panka karaktere halmozottan hátrányos helyzetű: meg kell küzdenie az árvasággal, az apja lemondásával, az árvaházzal, majd (a folyamatosan kialakuló) új szülőkkel, új helyzetekkel, új kapcsolatokkal. Nagyon tetszett, hogy mennyire részletes volt Panka karaktere, hogy voltak pillanatok, amikor csak zokogtam, és azt kívántam, hogy Pankának sikerüljön már valami. Nagyon jó volt, hogy a bezártsága, a mások felé félelemmel fordulássa az árvaság nélkül is teljesen átérezhető, hiszen sokan vagyunk így ezzel, sokan nem merünk kinyílni másoknak, vagy nem is tudjuk, mit jelent valójában kinyílni, beszélni másokkal. Ez nagyon fontos szerintem (és örültem, hogy mindkét szemszögben megjelent, de máshogyan). Annak pedig különösen örültem, hogy a könyv picit utat is mutat, hogyan lehet legyűrni ezt (nem úgy„ hogy konkrét megoldást kínál, inkább érzetében, felelősségében mutat utat a könyv a szereplőkön keresztül)
Az is nagyon tetszett, hogy Panka nevelésén keresztül láthatunk egy női sztereotípiát. Legyél csendes, nyugodt, sose mond ki, mit gondolsz, és ez főleg az elején nagyon fontos eleme a könyvnek. Amikor olvastam, én rögtön arra gondoltam, hogy mennyire feminista a könyv (nem, nem azért, mert én mindenben a feminizmust látom :D ) hiszen ezeket a nevelésbeli különbségeket túlhangsúlyozza, és a narráción keresztül látszik, hogy milyen problémák merülhetnek fel általa (és a legkisebb, hogy nem kapod meg a munkádért a kerditeket). Annyira érzékletesen mutatta be a szerző ezt a nevelést, ezt a viselkedési módot, és valahol nagyon szomorú, hogy nem csak Panka, de még sok-sok lány kapja ezt a nevelést… Megérintettek ezek a részek.
Bastien részei is érdekesek voltak, itt is kemény traumákról volt szó, család szétszakadásáról, családtagok viszonyáról. Érdekesnek éreztem ezt, hiszen bár sok könyv foglalkozik a nem hagyományos családmintákkal (elvált szülők például), mégis sokszor valahogy a gyerek szemszögéből nem kaptunk reális képet. Bastien karaktere viszont ilyen szempontból tökéletes volt, hiszen megmutatta azt, hogy ez nem csak fekete és fehér (ebben az esetben nem is az ő családhoz viszonyuló érzések megélésére gondolok, hanem a családtagok érzéseire a másik felé). Nagyon nehéz az, hanem őszinték egymással a családtagok, és nem tudják igazán kibeszélni, mi nyomja a lelküket. Bastien története ezt próbálja kifejezni, hogy mennyire fontos a beszélgetés, másikra figyelés, másik érzésének megértése is.
Az egész történet, szereplőkkel, mellékszereplőkkel tragédiákról szól. Mindenkinek egy súly nyomja a vállát, van, aki megoldotta, van, aki még nem. Ha így nézzük, lehet, nem pont karácsonyi hangulat jutna róla eszembe, hiszen a könyv sírós, és helyenként nagyon mély, és nagyon szomorú. Ám a szerző nagyon jól levírozik a szomorú és vidám részek között: Panka és Bastien beszélgetéseinél ahol túl sok lenne, ott azért megjelenik a humor, ami oldja a feszültséget.
A könyv egyik nagy előnye, hogy több szereplővel is találkozhatunk a szerző más könyveiből: megjelenik Hanna, és Máté is, de az Élni akarok! néhány mellékszereplője is megjelenik a lapokon. Én imádom az ilyet, hiszen így nekem egy többlet-élvezet volt az olvasás: már megszokott karaktereket láthatunk viszont, és olyan kicsit, mintha régi ismerősöket ölgetnénk meg újra. Aki viszont nem ismeri ezeket a karaktereket, azoknak nem lesz a könyv olvasása közben negatívum, annyit nem ad hozzá szerintem spoiler.
Ami nagyon tetszett benne, hogy a könyv nagyon diverz volt (kedvenc szavam, tényleg!). A főszereplők is érdekesek ilyen szempontból, hogy két külön kultúrából jöttek, de közben a valódi változatosság a mellékszereplők terén jelenik meg: cigány szereplő vezetői pozícióban. Hűha! És nem azért hűha, mert nem leetséges, hanem mert megjelenik egy könyvben úgy, hogy nem a kisebbség, akin segíteni kellene. Aztán ott vannak Panka nevelőszülei, akik leszbikusok és azt éreztem igen, végre nem csak fiú-fiú kapcsolatról olvashatunk LMBTQ témakörben. Sok ilyen apróság volt, aminek nagyon örültem, hogy belekerült a könyvbe, és hogy nem pozitív vagy negatív, hanem teljesen semleges hangsúllyal tette ezt a szerző.
Emellett pedig vannak karácsonyos részek. Hát a szerző nem engedte el magát ebben a tekintetben, mert van hó, meg különböző családok karácsonyestéje, de valahogy ez nekem kevés volt abban a tekintetben, hogy én mit várok egy karácsonyi könyvtől. Ha viszont a karácsony gondolatiságát nézzük, akkor két tennyérrel beletenyerelt a szerző, mert az egész könyv pontosan a karácsony szelleméről szólt: megbocsájtás, család, szeretteinkkel való közös idő. Ilyen tekintben pedig igaz rá, hogy karácsonyos, de valójában akármikor (de a hó miatt talán javasolt télen) olvasható, nem röghöz kötött direktbe karácsonyi olvasmány volt számomra.
Őszintén: imádtam! Zokogtam és nevettem, néha egyszerre, és egy pillenetra se tudtam letenni a könyvet. Egyszerűen tudni akartam, mi lesz a vége, vagy inkább: hogyan lesz vége. Hihetetlenül tetszett, és az év karácsonyi könyvének szavazom meg!

pveronika>!
Rácz-Stefán Tibor: Éld át a pillanatot!

Nagyon szerettem ezt a könyvet, ami amellett, hogy igazi karácsonyi hangulatot varázsolt a szívembe, fontos témákat is érintett.

A történet főszereplője Panka, aki egy könyvkiadónál dolgozik gyakornokként. A karácsony előtti napon nagy feladat hárul rá, amikor segítenie kell a híres francia író, Bastien Binoche budapesti dedikálásánál. Panka maga is nagy rajongója a szerzőnek, így izgatottan várja a dedikálást, azonban már az eseményt megelőző levelezés során kiderül számára, hogy a fiatal szerző kissé kiállhatatlan. Panka és Bastien első találkozása sem alakul zökkenőmentesen, de a heves szócsatáik elindítanak egy aprócska szikrát, amely hamar heves izzássá fejlődik a két fiatal között.

Bár többnyire nem szeretem az „insta-love” történeteket, de ez valahogy mégis működött nálam, azt hiszem talán azért, mert a karácsonyi történeteknek van egy olyan tulajdonsága, hogy az ember úgy érzi, itt bármi megtörténhet, és a „karácsonyi csoda” során minden lehetséges.

Mindkét szereplőt megkedveltem, és úgy érzem, hogy nagy utat jártak be a történet során, annak ellenére, hogy gyors volt a könyv időbeli lefolyása. Tetszett a váltott nézőpont, mert így sokkal jobban beleláthattunk a szereplők gondolataiba. Bastien eleinte kicsit undoknak tűnik, Panka pedig túl ridegnek, de igazából minkettőjüknek megvannak a maga okai. Mindketten harcolnak valamilyen démonnal, és mintha csak a sors sodorta volna őket egymás útjába, pontosan ők tudnak segíteni egymásnak ezek leküzdésében, vagy legalábbis elindulni a változás útján.

Akárcsak korábbi regényei során, Rácz-Stefán Tibor ismét mert fontos témákat is beleszőni a történetbe. Érdekes volt olvasni Panka életéről, és szomorú volt látni, hogy milyen mély sebeket hagytak benne az elmúlt évek, melyeket számos nevelőcsaládnál töltött. Bastient hatalmas veszteség érte egy autóbaleset során, és lelke egy része azóta is múltban ragadt, de Panka segít felnyitni a szemét sok mindennel kapcsolatban.

Jó volt ismét találkozni a szerző korábbi karaktereivel, Edinával, Gabival, Hannával és Mátéval, sokat mosolyogtam a jeleneteiken. Szintén muszáj megemlítenem Bastien legjobb barátját, Mathys-t, aki bár nem kapott sok szerepet, mégis egyből belopta magát a szívembe. Szívesen olvasnék róla legalább egy novellát, de akár egy egész könyvet is.

Úgy gondolom, hogy a szerző részéről nagyon jó döntés volt karácsony idejére tenni ezt a történetet, mert ezáltal megvolt benne az a plusz varázs, ami teljessé tette az egészet. Imádtam a hóval belepett Budapestet (bárcsak gyakrabban lenne lehetőségünk hasonlót látni!), és szintén nagyon tetszettek a karácsony estéjén játszódó családi jelenetek is.

2020 karácsonya talán nem lesz ugyanolyan, mint az eddigiek, így valószínűleg ez az év, amikor a legnagyobb szükségünk van egy igazán lélekmelengető, aranyos történetre, ami néhány órára elfeledteti velünk a világ történéseit és egy kis varázslatot költöztet a szívünkbe. Én őszintén ajánlom!

http://veronikasreaderfeeder.com/racz-stefan-tibor-eld-…
Könyvfotó: https://moly.hu/karcok/1545251

Noémi_Zsófi_Tóvári P>!
Rácz-Stefán Tibor: Éld át a pillanatot!

Ez a könyv kívül-belül gyöyörű! ❤
„Tudod, mi az igaz szerelem? Amikor a párod összes hibáját elnézed, és a legrosszabb pillanataiban is ugyanúgy szereted, mint amikor a csúcson vagytok”

Kíváncsian vettem a kezembe, az írótól ezelőtt még nem olvastam könyvet, nagyon kíváncsi voltam, hogy van-e a történet is olyan gyönyörű mint a borító. Hát van.

Miközben olvastam a könyvet végig úgy éreztem, hogy ez a könyv nekem íródott. Budapesten játszódik, a főszereplő lány (Panka) könyvesboltban dolgozik, innentől kezdve rossz nem lehet!
Mondanám, hogy ez egy tipkus nyálas csöpögös tiniknek szóló romantikus könyv, de nem. Ez annál sokkal több! A fő szál az valóban a románcon, szerelmen alapszik, de a szerzőnek skerült olyan témákat mögé állítania, amik fontosak, sokszor tabu témának számítanak a mai tinédzserek között (de a felnőttek sem szívesen beszélnek róluk). Szerintem zseniális, hogy Pankának spoiler, hogy bemutatja Bastien spoiler mindennapi küzdelmeit. Mellékesen megemlíti, hogy Hannának spoiler, hogy Donát a származása ellenére spoiler sikeresen felkűzdötte magát a ranglétrán, ezzel példát állítva Pankának, Edinának spoiler.
Annyi mindenre kitér a könyv, mégse éreztem azt, hogy sok lenne vagy felesleges. Nagyon jól voltak ezek a dolgok beleépítve a történetbe.
Ez a könyv rávlágít arra, hogy mindenki múltjában vannak fájó történetek, nehézségek, de ezekben nem szabad megragadni, és nem szabad önzőnek lenni.

„– Most azt kellene mondanom, éld át a pillanatot! Ne gondolkozz, ne az járjon a fejedben, hogy nemsokára elutazom, hanem gondolj arra, milyen jó, hogy még itt vagyok.”

Összességében ez a történet belopta magát a szívembe, örülök, hogy karácsony környékén olvashattam egy ilyen szép könyvet a szeretetről és az elfogadásól. ❤
off

6 hozzászólás
Dóri_Margit P>!
Rácz-Stefán Tibor: Éld át a pillanatot!

Ez a könyv lélegzik,lelke van! ❤

„Elképeszt a gondolat, hogy a történetem valakinek erőt adjon az élete megváltoztatásában. Létezik ennél nagyobb ajándék egy író számára?”
Rácz-Stefán Tibor valami eszméletlen gyönyörűt alkotott ezzel a könyvvel.

Imádtam a könyv üzeneteit az olvasó felé, amit közvetít az szívet melengető.♥
Egy igazi könyvmoly és egy író, micsoda párosítás. ^^ Olyan jól megfogalmazódik benne a könyv szeretete-, varázsa-, miértjei mindkét oldalról nézve. Hiszen egy író megrendíti a világképét az olvasóinak, ez a célja, a könyvmoly pedig ezért olvas, hogy szárnyaljon egy másik világban.

Panka egy lány aki árvaházban nevelkedett, aki mindenben törekszik arra, hogy szorgalmával egy jobb életet élhessen…Visszafogott, látszatot szem előtt tartó lány, na de milyen az igazi énje?
Bastian fiatalon átél egy komoly traumát, mely rányomja bélyegét a napjaira, a látszat itt is csal…
Egyikőjük beleolvad a háttérbe, meghúzza magát, míg a másik dühösen már már durván bánik környezetével, felhúzva egy kemény falat maga köré.
Gyönyörűen nyílnak meg és formálódnak a másik által :)

Nehéz igazinak, igaznak maradni ebben a beskatulyázott szabályokkal és elvárásokkal teli világban, de megéri a pillanatnak élni! Nagyon érzelmes és nehéz témákat boncolgat, de annyira jó!

Imádtam az egész könyvet, a szereplőket, a borítót!

♡A moly említése a könyvben megmosolyogtatott.♡ ^^

Ebben a könyvben egy kincsre lel aki igazán szeret olvasni! Hozzáadja azt a plusz varázst az élethez. Kedvenc lett, szeretettel ajánlom ❤❤❤

Brigi89 P>!
Rácz-Stefán Tibor: Éld át a pillanatot!

Nagyon jó hangulatú könyv volt, ennek ellenére nagyon nehezem kaptam el a fonalat.
Panka és Bastien mind a ketten hordoznak magukban sebeket, amiket nem engednek meggyógyulni. Panka egy nevelőszülőknél lakó 17 éves lány, aki egy könyvesboltban dolgozik. Itt dedikál karácsony előtt Bastien, a francia író. 16 éves korában írta meg az első könyvét, miután egy autóbalesetben elvesztette az egyik lábát.
Szerettem a váltott szemszögű fejezeteket, mert így Bastien gondolatait, érzéseit is jobban megérthetjük, ami engem jobban is érdekelt, mint Panka. Ő már kicsit túlságosan is elszigetelte magát minden embertől, csak hogy ne okozzanak neki fájdalmat.
A legnagyobb igazság az volt a könyvben, hogy ne csak a rosszat nézzük, lássuk meg mindenben a jót. Nem siránkozni kell, hanem megélni a boldog pillanatokat, amik később átsegíthetnek egy rosszabb időszakon.
Nem volt hibátlan könyv, mégis jó érzéssel fogom legközelebb is elolvasni, talán karácsonykor.

Viktória_Erdei >!
Rácz-Stefán Tibor: Éld át a pillanatot!

Imádtam. Jó volt olvasni egy olyan könyvet, ahol a szereplők is szeretnek olvasni vagy könyvet írni. Egy kicsit bele lehetett látni egy könyvdedikálás kulisszái mögé is. Sok nehézségen kellett keresztülmenniük, de végül happy end lett. Végre a végén Panka megnyílt. Tetszik, hogy LMBTQ szereplők is voltak a könyvben. Egyetlen hibája, hogy rövid, még úgy olvastam volna. Ez volt a második könyvem az írótól, de biztos fogok még olvasni tőle. A borító nagyon gyönyörű lett.

ppuummukli>!
Rácz-Stefán Tibor: Éld át a pillanatot!

♥A legjobb karácsonyi olvasmány, ami csak a kezembe kerülhetett. Imádtam, szinte egy szuszra olvastam el. Ez egy olyan történet, amit nem szabad túlgondolni, nem kell kielemezni csak élvezni kell és sodródni a szereplőkkel. Velük mosolyogni és könnyezni. Gyönyörűen van benne leírva, hogy milyen sokféle lehet a szeretet és az is, hogy a szeretet sokszor nehéz. Sokszor bántanak meg minket azok akiket szeretünk, de akkor is megéri. Még igy visszagondolva is csak úgy magamhoz ölelném az egész történetet. Imádom, kedvencem lett és kész.♥


Népszerű idézetek

Könyvmolyocska1 P>!

– Ne ígérj felelőtlenül! Az ígéreteknek hatalma van, és ha megszeged őket, azzal megsebzel.
– Szeretnék a barátod lenni – vág bele Bastien újra, aztán megrázza a fejét, és mohón bámul rám. – Szeretnék több lenni. Szeretném, ha esélyt adnál.

4 hozzászólás
Könyvmolyképző KU>!

Csak annyit mondok, hogy a boldogsághoz néha annyi is elég, ha elhallgattatod a fejedben tomboló, kellemetlen hangokat, amik mindig arra kényszerítenek, hogy annak az ellenkezőjét tedd, amire igazán vágysz

77. oldal

Könyvmolyképző KU>!

Mindenki azt hiszi, a negatív kritika a könyv halála. De tévednek. Akkor hal meg egy könyv, ha senki sem beszél róla.

Könyvmolyképző KU>!

– Közös szelfi a kedvenc íróddal?
Panka jobbra, aztán balra fordítja a fejét.
– Nem mondod, hogy Cassandra Clare itt bujkált eddig! Cassie, kérlek, gyere elő!
– Te nagyon hülye – röhögöm el magam, és kikapom a kezéből a mobilt. Mellé állok, kit érdekel, hogy látszódik-e a háttérben a Parlament. Ez a lopott pillanat csak rólunk szól.
A derekára fonom a kezem, újra közel húzom magamhoz, és a fülébe súgom:
– Ma chérie, úgyis tudom, hogy imádsz.
A telefon kijelzője visszatükrözi Panka önfeledt nevetését. A szívem követelőzően dobban, és egy újabb pillantás a mobilra elárulja, hogy ez előtte sem maradt titok, minden az arcomra van írva.

Könyvmolyocska1 P>!

– Mosolyogj, édes, de ne úgy, mintha citromba haraptál volna!
– Azt hallottam, a franciák szenvedélyesek, és értenek a romantikához – jegyzi meg Panka kimérten. – De te bebizonyítottad az ellenkezőjét.

Könyvmolyocska1 P>!

Túl sok név, túl sok arc, túl sok elvárás. Mert mindenkinek a fejében él rólam egy kép, például azt hiszik, olyan vagyok, mint a kedvenc karakterük valamelyik könyvemből. Azt hiszik, ismernek, holott nyilván nem, és ez csalódásokhoz vezethet.

Könyvmolyképző KU>!

– Tisztában vagyok vele, a legtöbb, amit tehetek, hogy szívem-lelkem beleadom a kéziratba. Mégis megrettent a gondolat, hogy csalódást okozok az olvasóimnak – mondom ki, ami aggaszt.,
Meglep az őszinteségem. Meglep, hogy hangosan ki mertem ezt jelenteni négy bestseller után. Mindenki azt hiszi, az írást a kisujjamból kirázom, és ennyi sikerrel a hátam mögött nem érdekelnek a visszajelzések. Pedig tévednek. Most talán még félelmetesebb az egész, mint amikor elkezdtem.

FeketeAlex >!

Az, hogy felnőtt vagyok, nem egy évszám kérdése az igazolványomban.

243. oldal

Kapcsolódó szócikkek: személyi igazolvány
1 hozzászólás
Amaryll87 P>!

„ Tudod, mi az igaz szerelem? Amikor a párod összes hibáját elnézed, és a legrosszabb pillanataiban is ugyanúgy szereted, mint amikor a csúcson vagytok” – jut eszembe egy idézet Bastien egyik könyvéből.

Könyvmolyképző KU>!

Bastien közelebb lép hozzám. A derekamra csúszik a keze, a másikkal a botjára támaszkodik. El akarom lökni, de megigéz az a zöld tekintet. Hiába fúj a szél, és sodorja az arcomba a havat, tűzforrónak érzem a bőröm.
Bastien közelebb hajol, látom, hogy az ajkam fiírozza. Eltátom a szám a megdöbbenéstől, ő pedig szorosan megölel. Hihetetlen, mennyi erő van egy karjában is!
– Köszönöm – suttogja a fülembe, és ha nem lennék beszámíthatatlan a közelségétől, azt hinném, megszagolja a hajam.
A vállára hajtom a fejem, lehunyom a szemem egy pillanatra, és csak élvezem, hogy egy erős srác a karjában tart. Amikor elenged, nem marad más, csak a maró hideg és a szomorú igazság.
Ő holnap elmegy.
És én megint egyedül maradok.


Hasonló könyvek címkék alapján

Leiner Laura: Mindig karácsony
Marni Bates: Rocksztárt kaptam karácsonyra
Rachel Cohn – David Levithan: Dash és Lily – Kihívások könyve
John Green – Maureen Johnson – Lauren Myracle: Hull a hó
Richelle Mead: Dermesztő ölelés
Meg Cabot: A neveletlen hercegnő naplója 6 és 1/2. – Mia karácsonya
Zoe Sugg: Girl online
Szabó Magda: Születésnap
Catherine Rider: Csók New Yorkban
Catherine Rider: Csók Londonban