Erzsébet, ​a magyarok királynéja 98% 11 csillagozás

Egy nagyon szépen kivitelezett könyvről van szó, tele gyönyörű képekkel Erzsébet császárnéról. A tanulmányok olvasmányosak, nagy az információértékük, ugyanakkor megmaradnak az ismeretterjesztő kategórián belül. Mi sem mutatja ezt jobban, mint a tény, hogy egyáltalán nem közöl a kötet bibliográfiát. Ez valóban nem fontos funkciója, viszont, ha felkelti az olvasókban az érdeklődést, amire igen jó eséllyel pályázik, legalább néhány Erzsébettel foglalkozó monográfiát illett volna megemlítenie. Ezért a hiányosságért nem kapott tőlem 5 csillagot a könyv.
Nagy pozitívum viszont, hogy nem idealizálja Erzsébet alakját, nem jeleníti meg sem „angyalként”, sem úgy, mint egy feddhetetlen, minden feladatát maradéktalanul ellátó császárnét. Ebből a szempontból az utolsó tanulmányt emelném ki, melyet Gerő András írt az Erzsébetet körülvevő kultuszról. Leírja, hogy a magyaroknak és Sisinek kölcsönösen volt szükségük egymásra, a magyaroknak azért, hogy legyen valaki , akivel azonosulni tudnak, mivel Ferenc Józseffel ezt nemigen tudták megtenni; Erzsébetnek pedig azért, hogy szabadságra tegyen szert a bécsi udvar kötelékei alól, illetve szimbolizálni tudja többek között Zsófiával való egyet nem értését.
Összességében a kötet tehát átfogó képet ad a császárné életéről, problémáiról egyaránt. Aki pedig többet akar tudni ezek után, kézbe veheti Brigitte Hamann könyvét. Én is ezt teszem majd.