Lore ​Olympus – Olümposzi história 1. (Lore Olympus – Olümposzi história 1.) 92% 256 csillagozás

Bár nem igazán vagyok képregény-rajongó, a görög mitológiáé viszont annál inkább, így nem volt kérdés számomra, hogy elolvasom a könyvet.
A kötetet befejezve vegyes érzéseim voltak. Legnagyobb problémám talán az volt, hogy nem igazán tudtam eldönteni, hogy kiknek is készült ez a képregény-sorozat. Az egyik pillanatban káromkodások és felnőtt témák kerülnek központba, a másik oldalon viszont Disney-csatornán látott poénokat próbál elsütni a szerző. Emiatt kissé gondot jelentett számomra annak eldöntése, hogy ki lehet a célcsoport.
Maga a történet viszont tetszett, fordulatos és cselekménydús volt, ahol nemcsak Hádész és Perszephoné volt a központban, hanem a többi görög istennel is megismerkedhettünk spoiler.
A rajzokat is szeretném még kiemelni, ugyanis bár nem annyira kidolgozottak, de karakteresek és egyediek.
Mindenképp szeretném folytatni a sorozatot, remélem a második rész is minél hamarabb megjelenik az angol nyelvű verzió után.

Imádtam! Nagyon jó alapötlet volt a görög mitológia alakjait egybegyúrni egy kortárs történetbe, így a romantikus cselekmény izgalmas és egyedi színt kapott. Komoly témák jelennek meg a könyvben, minőségi grafikával és sok-sok humorral. A Webtoon-on már olvasom a többi részt. :)

Te jó ég, hol a többi?!
Éreztem, hogy ez nekem való kötet lett, és nem is csalódtam. Nagyon tetszett a rajzok stílusa, és magának a történetnek is. Annyira élveztem olvasni, és bogarászni a képeket. Próbáltam lassan olvasni, de így is túl gyorsan vége lett.
Nekem ebből kell még off, szóval lehet előre olvasom webtoonon, mert ahogy ez a kötet befejeződik, az elég gonosz húzás volt, mit ne mondjak. Így nem tudok türelmesen várni a második kötetig!
Csak ajánlani tudom, gyönyörű a képi világa és nagyon jó poénok és vicces kockák vannak benne elhelyezve. Egyszerűen imádtam az egészet!

Nagyon igényes kötet, a borító gyönyörű, a rajzolás különleges, a képek aranyosak és hangulatosak, illetve ami kifejezetten tetszett, azok az élénk színek. Maga a történet is szuperül lett megírva, humoros párbeszédekkel és beszólásokkal, miközben azért komolyabb és mélyebb témákat is érint. Ebben a kötetben még nem sokat kaptunk Hádész-ból és Perszephoné-ból, de amit igen, azt nagyon szerettem, és szerintem teljesen rendben van így a tempó. Mindemellett pedig élveztem a többiekről is olvasni, nagyon jól szórakoztam a 3 fivér közös jelenetein, de az abszolút favorit mellékszereplők Artemisz és Erósz voltak, ők nevettettek meg a legtöbbször.
Képtelenség abbahagyni, biztosan tovább olvasom webtoon-on, azt pedig alig várom, hogy a folytatás is a polcomon legyen.

Ez a kedvenc sztorim a görög mitológiából, zseniális átirat, imádom a stílusát. Nagyon örülök, hogy ilyen gyorsan megjelent itthon is. Jöhet a folytatás!

Egyelőre csak annyit szeretnék tudni, hogy miért nincs benne több Hádész.
De úgy igazán.

Csodás színvilág, teljesen levett a lábamról, pedig első ránézésre kicsit idegenkedtem tőle. Tudtam, hogy király lesz, pontosan olyan király is volt. Játszadozás a görög istenségekkel, mert valahogy sose tudunk rájuk unni. Vicces, fiatalos. És a Hádész – Perszephoné szerelmi szálat olyan hirtelen építi fel, és annyira jól, hogy leteszem a kalapom. Zseni.

„Nagyon ritkán olvasok képregényeket, és most a ritkánt úgy kell érteni, hogy konkrétan ez volt életem második képregénye. Nem vagyok túl tapasztalt ilyen téren, de az a megítélésem, hogy ez egy fantasztikus mű lett. Nemcsak a grafika, de a történetvezetés is zseniális, pedig közel sem vártam ilyen jót cselekmény terén. Fantasztikus, hogy Rachel milyen mélységekben járta körbe a görög mitológiát, valamint az is lenyűgözött, hogy bele tudta szőni a napjainkban létező dolgokat is. Szerethető, elgondolkodtató és mégis egyszerre idegőrlő olvasmány, amit lehetetlen letenni, elég erősen függőséget tud okozni, ha hagyod, hogy beszippantson. :)”

Bővebben:
https://fannislibrary.blogspot.com/2021/11/rachel-smyth…

A mitológiai alap már elég volt ahhoz, hogy el akarjam olvasni, kezdetbe a fülszöveg alapján még csalódott is voltam, hogy képregény és nem regény formájában olvashatom a történetet. A kiadás viszont rendkívül igényes, jó érzés volt kézbe venni a kötetet, és egy huzamba kiolvasni. A karakterek (istenek) bemutatása és ábrázolása jóra és érdekesre sikeredett, mondhatni a sablon figurák vonultak fel: a szende-szűz lány, a nagymenő-morcos-veszélyes-hősszerelmes férfi, a szókimondó-élesnyelvű barátnő, a humorosnak szánt barátok/családtagok, a szexi féltékeny dög, a csábító szépfiú. Mintha egy romantikus-erotikus regény keveredne a mitológiával.
A rajzok tetszettek, bár néhol túl szexistának találtam a nők ábrázolását, mégha ez lett volna a cél is.
A történet érdekes fordulattal ért véget, így nagyon várom a folytatást.

A képregény legnagyobb pozitívuma, hogy szép színesen és nagyon igényesen van megrajzolva.

– Mennyire görög mitológia?
Azonkívül, hogy a szereplők nevei egyeznek és a köztük lévő kapcsolat, igazából semmi. A két szerelmi történet (Perszephoné-Hádész és Pszükhé-Érosz) is át lett írva valamennyire.
– Akkor mégis miről szól?
Egy nagyon modern történet. Elsőre fura is volt, hogy például az istenek luxusautókat vezetnek, bulikba járnak és öltönyöket/koktélruhákat hordanak, de pár oldal után már valamennyire meg lehetett szokni. Lényegében az egész cselekmény egy (számomra átlagos, kicsit klisés) romantikus egymásra találáson épül. Igen, a képregény kockákat percekig lehet nézegetni és csodálni, de azért konkrétan ennyi oldal alatt alig történt valami. Azonban van humora, és sokszor nem is kellettek szavak ahhoz, hogy mosolyogjak, mert tényleg ennyire jól meg lett rajzolva.
– Szereplők?
Nos néha nem tudtam eldönteni, hogy a történetet tiniknek vagy felnőtteknek írták. Se Perszephoné, se Hádész nem nyerte el a tetszésemet, de ott volt Artemisz, akit egyből a szívembe zártam.
– Vége?
Hát ez a spoiler jelenet szerintem borzasztóan nem illett ebbe a történetbe és szerintem inkább áldozati „kiszolgáltatottság” volt ez, mint erőszak. Itt vissza is kanyarodnék a dilemmámhoz: tanulság tiniknek, hogy ne legyenek nagyon naivak, határozatlanok.

Valószínűleg folytatni fogom valamilyen nyelven, mert van egy olyan érzésem, hogy még csak most fog beindulni.

Muszáj volt átlapozni könyvként is – érdekes, mennyire máshogyan hat így, mint a webtoonos függőleges elosztásban. Most, hogy a történet a vége felé (?) jár, különösen jó látni, honnan indult és milyen szépen el vannak ültetve azok az utalások, amikből aztán később kibomlanak a mellékszálak és a nagy titkok (és amiket olvasva persze a görög mitológiában jártasak szellemi önpacsik sorát adhatják maguknak).