Csak ​a baj (Hokisok 5.) 87% 176 csillagozás

Jó ez a sorozat, igazi kis gyöngyszemei a műfajnak. Mindig van egy mackós hokis, egy kicsit (vagy nagyon) arrogáns fazon, meg egy fura csajszi. Ebben az esetben a mogorva hokis a balesetet szenvedett Mark Bressler, aki összeomlott élete fölött kesereg, míg meg nem érkezik hozzá Miss Napsugár, azaz Chelsea. Chelsea Bo ikertestvére és szinésznői múlttal rendelkezik. Igazi vagány csaj nagy szájjal és rikító ruhákkal. Persze a kezdeti szópárbajok a végére jó kis románcba mennek át.

Van vmi cuki na tőlem sem sűrűn hallják ezt a szót ezekben a történetekben. Olyanok mint a csoki éjjel nappal tudnám enni. A könnyed erotikus vonalak „pont” jókor vannak jó helyen ;-)
Olyan nagyokat tudok nevetni a szereplőkkel.
Receptre kellene őket írni – Adagolás : legalább havi 1x néha elszontyolodom, hogy mennyire nem tudják megítélni mit olvasnánk szívesen – és hülyeségekre pazarolják el a pénzt R.G. egy bombabiztos naphosszat tudnám olvasni, a sportos témát poénnal és erot. vegyítve!
Hozzatok még nekünk sok hasonlót én tárt karokkal várom!
Tárt karokkal várom én a hokisokat is bár a derekukig érek és jó ha a medencéjüket átérem de minőségéből nem veszít az ölelés és a beléjük vetet bizalom ;-)

Ötödik rész ide vagy oda, én még mindig imádom a chinooksos fiúkat.
Olyan fangörlös tüneteket vált ki belőlem Rachel Gibson ezzel a sorozattal, mint a folytonos vigyor, a hajcsavarás, a szapora pulzus és a de-szívesen-cserélnék-a-főszereplő-nővel gondolatok, és – bár a hoki világa nagyon távol áll tőlem – még azt is sikerül elérnie, hogy néha leüljek a tv/számítógép elé egy-egy meccsre/videóra.
Olyan kár, hogy angolul is már csak egy rész van a sorozatból! El tudnám viselni akár a tripláját is…

Aranyos kis történet volt. A szereplőket hamar megkedveltem igaz rájuk a mondás, hogy az ellentétek vonzzák egymást.

Idén először saját könyvet akartam olvasni. Rachel Gibson könyveit nézegettem a polcomon, éppen amikor kedvet is kaptam hozzá. Így nem volt nehéz a döntés. Eléggé megszerettem a Hokisokat és gondoltam folytathatnám is végre. Igaz úgy voltam vele, ha nekikezdek, akkor csináljam rendesen és az elejétől vessem magamat bele. Így szépen sorjában el is jutottam ehhez a részhez. Ha letakarták volna a szerzőt és úgy kellett volna olvasnom a könyvet, akkor is rögtön ki lehetett volna találni kitől olvasok éppen. Annyira rá lehet stílusában ismerni, a szerkezete is annyira azonos az eddigiekkel.
A karakterek itt is szerethetőek voltak, történetileg se volt éppen rossz, de már megvan a kedvencem, igaz adok még egy utolsó esélyt a hatoskának. Hátha valami csoda folytán kiugróan jó lesz.

Ez cuki volt, mármint Mark. :)
Tudom sok mindennek lehet nevezni egy nagydarab hokist, de a cuki nem biztos, hogy szerepelne a jelzők között.
Már az első pillanatban érezhető volt, hogy nem fog tudni ellenállni Chelsea-nek és nem feltétlen a spoilermiatt.
Ahogy meglátta vonzotta a szivárvány színeiben pompázó lány a bazi nagy napszemcsijével és a pirosas rózsaszínben pompázó hajával.
Jules már az előző részben is nagyon szimpi volt, bár ott még nem nagyon tudtam eldönteni, hogy melyik csapatban játszik, de talán Bó-ban ő is megtalálta élete szerelmét.

Laza romantika. Egy ilyen könyv mindig jólesik ha lazítani akarok. Az eleje egy kicsit lassan indult be nekem, de ahogy haladtunk előre egyre jobb lett. Bár maga a történet nem egy nagy valami, mégis teljesen kikapcsolt. :) Adott volt egy megtört lelkű hokis, és egy szeleburdi csajszi. Párosítsátok össze a kettőt és kaptok egy szórakoztató romantikus sztorit. :)

Igazán szórakoztató könyv volt, csakúgy mint a sorozat korábbi részei. Nagyon hasonlít a Chicago Stars-ra. Ugyanolyan könnyed, humoros, letehetetlen. A szereplőket nagyon kedveltem. Chelsea hihetetlen energiákkal bír, és asszisztensként mindent megtesz, hogy megkönnyítse vagy éppen összezavarja? a súlyos betegségéből lábadozó egykori sztárjátékos Mark életét. Örültem, hogy a korábban megismert játékosok is feltűntek néhány oldalon. Fél csillagot levontam a vége miatt. Azt túl összecsapottnak éreztem. Jöhet(ne) a következő rész!

Kicsit lassan indult be szerintem.
Mark nem túl szimpatikus. Önző pasi,aki belemerül az önsajnálatba és mindenkit elmar maga mellől.
Chelsea egy vidám kis csajszi, hatalmas cicikkel és szenzációs egyéniséggel.
Miatta jó a könyv. Tudja mit szeretne és tesz is érte, hogy sikerüljön. Az már más lapra tartozik, hogy sajnos nem jön mindig minden össze.
Lassan alakult ki köztük a szerelem, mondjuk én nem is igazán jöttem rá, hogy Chelsea melyik sértés után zúgott bele Markba.

Volt olyan nap, hogy egyáltalán nem volt kedvem olvasni, viszont mégis vonzott a könyv. Sajnos ez a rész most nem annyira tetszett, kevés hokis jelenet volt, igaz Mark már nem élsportoló többé. Az a rész tetszett, amikor Mark tanította Dereket, hogy még jobb hokis legyen. Mark és Chelsea között érezhető volt a kémia, már az elején tudtam, hogy ebből még szerelem lesz. Ty-t már az előző részben megismertem, de mégsem tett rám olyan nagy benyomást, már el is felejtettem, hogy milyen volt a személyisége. A végét ráadásul hamar lezárta az írónő, sitty-sutty és megbocsátottak egymásnak.