Néma ​tavasz 26 csillagozás

Rachel Carson: Néma tavasz Rachel Carson: Néma tavasz

Rachel ​Louise Carson tengerbiológus, ökológus, író. Több könyv megírása után 1962-ben lett készen a Néma tavasszal, mely a máig tartó világhírt hozta el számára. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a korszakalkotó könyv megváltoztatta a történelem menetét, mert megjelenése után már nem lehetett a régi módon szemlélni az ember és környezete kölcsönhatását. Carson vészkiáltása országos vitát robbantott ki a növényvédő szerek használatáról, a tudomány felelősségéről és a technológiai haladás szabályozásáról. Tartott attól, hogy a technológia jóval gyorsabban fejlődik, mint az emberiség felelősségérzete Elsőként kiáltotta világgá, majd könyvében példák sorával bizonyította, hogy a növényvédő szerek esztelen használata visszafordíthatatlan pusztítást okoz a növény- és állatvilágban, és beláthatatlan következményei lehetnek az emberre. A leghatározottabban elutasította, hogy az ember céljául tűzze ki a természet leigázását, és tiltakozott az ellen hogy az emberiség egész környezetét… (tovább)

Eredeti mű: Rachel Carson: Silent Spring

Eredeti megjelenés éve: 1962

>!
Katalizátor, Páty, 2007
268 oldal · ISBN: 9638639644 · Fordította: Makovecz Benjamin
>!
262 oldal · ISBN: 9637467319
>!
262 oldal · ISBN: 9637467238

Kedvencelte 2

Most olvassa 11

Várólistára tette 59

Kívánságlistára tette 49

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Bori_L P
Rachel Carson: Néma tavasz

Elképesztő, hogy ez a könyv több, mint ötven éves, és még mindig pont ugyanolyan aktuális, mint a megjelenésekor. Sok tárgyi újdonságot nem tanultam belőle, bár az egyes eseteket nyilván nem ismertem ilyen részletesen, de az alapok sajnos semmi újat nem mondtak. A könyvben bemutatott növényvédő szerek többségét (a DDT, az endrin, a heptaklór, meg úgy általában, a klórozott szénhidrogének) Magyarországon ma már tilos használni, és egy kicsit az a tudat is vigasztal, hogy Magyarországon sosem öltött ekkora méreteket a vegyi rovarirtás (már csak azért sem, mert nem elég nagy hozzá az ország). De azért nem vagyok nyugodt: vajon a manapság használt növényvédők mennyire vannak tesztelve, mennyire ismerik az emberi szervezetre gyakorolt hatásukat? Nem lehet-e, hogy tíz év múlva majd az atrazin-okozta rákos megbetegedések ihletik meg a következő Rachel Carsont?

Gyanítom, hogy aki laikusként találkozik ezzel a könyvvel, jobban lesokkolódik, mint én. Elvégre a vegyszerek és mesterséges anyagok annyira természetesek már a mai világban, hogy ha nem gondolunk bele, akkor fel se tűnik, hogy mennyit használunk belőlük, és hogy mennyire ki vagyunk téve a hatásaiknak – amikről ma, 54 évvel a könyv eredeti megjelenése után ugyan többet tudunk, mint akkor, viszont a vegyületek együtt való hatása még mindig meglehetősen alulvizsgált terület. és akkor ugye az ökotoxikológia MsC története, ami Magyarország kb. egyetlen világszínvonalú egyetemi képzése volt, majdnem 100%-os szakmán belüli elhelyezkedéssel, aztán jól megszüntették azt is, mert minek ilyen nekünk Khm. Szóval, a lényeg: igyekszem még jobban távol tartani magam a vegyszerektől. Egyszer talán még a körömlakkozásról is lemondok!

Hosszan lehetne részletezni a könyv tanulságait, de inkább olvassátok el. Bár ma már nem permeteznek nyakra-főre ennyire brutálisan gyilkos növényvédő szerekkel (legalábbis itt, Európában nem), azért ezek nem tűntek el tökéletesen és teljesen a mai világból: Magyarország talajainak jelentős százaléka még mindig DDT-vel szennyezett (mi meg persze megesszük, mert ezen nő a növény, sok választásunk nincsen). Meg azt is elárulom, hogy a mai növényvédő szerek sem éppen barátságos vegyületek, amik meghosszabbítják az ember életét, szóval nem véletlenül mondják, hogy a nem-bio citrusféléknek még véletlenül se együk meg a héját – aztán ki tudja, hogy mennyi jut a permetezőszerből a héj alá?

Na, de nem szeretném kilométerekre nyújtani ezt a kis eszmefuttatást (pedig tudnám még húzni!), csak annyit akartam még kiemelni, hogy számomra meglepő volt az az éleslátás, amit Rachel Carson a rákkal kapcsolatban tanúsított: nevezetesen, hogy sosem lesz ellene „csodaszerünk”, mert a különböző rákok különböző, bonyolult környezeti hatásokra fejlődnek ki, nem pedig egy-egy okuk van (általában). Emiatt pedig esélytelen egyetlen olyan gyógymód felfedezése, amely az összes fajta rákot gyógyítja. Ezzel sajnos a „köz” nagy része a mai napig sincs tisztában, ötven évvel ezelőtt pedig még rosszabb lehetett a helyzet…

>!
Attila_Saw
Rachel Carson: Néma tavasz

Érdekesnek találtam. Nagyon kíváncsi voltam már, mit tartalmazhat ez a könyv, ami ekkora hatással volt a világra. Nagyon nagy szó ám, ha egy olvasmány ennyire befolyásol valamit. Jónak találtam, ahogyan Rachel Carson levezette, mennyi káros hatása van a DDT-nek, hogyan mennek végbe ezek a folyamatok. Bevallom, nem azért haladtam vele lassan, mert annyira unalmasan lettek volna tálalva az információk, hanem rossz időpontban olvastam. A sok tanulás mellett az agyam nem éppen erre vágyott, ezért ritkán tudtam, nagyon belemélyedni.
A fél csillag levonás azért jár, mert ugyan értékelem, hogy nagyon sok hasznos adatokkal szolgált nekem az Írónő, és sok tanulságot vonhatok le az ismeretterjesztő során, amikor azt ecsetelte, hogy milyen káros vegyszer anyagok, mérgező anyagok léteznek még, és mindezt úgy, hogy alig értse az ember, nem találtam érdekfeszítő résznek. Emellett többször úgy éreztem, mintha egy dolgot többször ismételne egy másik oldalban, bár a nyomatékosításra rá lehet fogni.
Örülök, hogy megtudhattam, mit rejt magában ez a könyv, bár sajnálom, hogy a könyv megírása után is sok évet kellett várni, hogy benőjön az emberek fejének lágya.

>!
atalant I
Rachel Carson: Néma tavasz

Egy tanárom említette még az egyetemen, ezért is olvastam el. Valójában különösebb gondom nincsen vele. Egy teljesen laikus embernek sok újdonságot tartalmazhat (bár talán a szakszavak és a vegyi anyagok tömkelege zavaró lehet számukra), nekem számottevő új információt nem rejtegetett, de ennek ellenére lekötött. Érdekes volt olvasni, bár néha kissé csapongónak éreztem.
A maga idejében és most is figyelemfelkeltő hatású. Az üzenete pedig ma is aktuális. Ha lehetne, szívesen leültem volna Rachel-lel beszélgetni mondjuk a vörösbegyekről (bár ha minden igaz, tengerbiológus volt, úgyhogy lehet, hogy nem sokáig tartott volna -de akkor jönnek a lamantinok)… :)

>!
Veroci
Rachel Carson: Néma tavasz

Kötelezővé tenném!
Mélyen elgondolkodtató!
Ezek után még tudatosabb leszek, pedig eddig is nagyon odafigyeltem!

>!
Ágh_Nóri
Rachel Carson: Néma tavasz

Sokan a természetvédelmi biológia egyik alapművének tartják ezt a könyvet, ami egy egész nemzet, majd az egész világ gondolkodásmódját változtatta meg alapjaiban. Így közel 60 évvel a megjelenése után (és jó pár év biológia tanulás után) kicsit ambivalens érzésekkel olvastam. Valóban, abban az időben szinte sokkolhatta az embereket, hogy a búza, amit megesznek, olyan mérgekkel lett kezelve, ami elpusztít minden élőt, sőt, a munkásokat is, akik dolgoznak vele. Továbbá végre valaki felelősségre vonta a laborban önmagukat diadalittasan ünneplő tudósokat, akik nem gondolják végig, vajon mit okoznak azok a vegyületek, amit kifejlesztettek.
A stílusa azonban hagy némi kivetnivalót maga után, ami nem tudom mennyire a fordítás hibája. Sokszor csak sorolja, hogy A vegyszer ebben és ebben az államban miket okozott, de két sor múlva már B vegyszerről beszélünk és aki nem tanult kémiát (de még aki igen az is), könnyen belezavarodhat, hogy most melyikről beszélünk. Továbbá sajnos sokszor ismétlődnek a bekezdések, vagy újra-újra visszatérnek, ami lehet a sokkolás és a nyomatékosítás eszköze is, de nekem kicsit vontatottá tette a szöveget.
Ami azonban vitathatatlan, ez a könyv korának tényleg egy nagy dobása lehetett, gondolom előtte senki nem kötötte a fogyasztók orrára, hogy amit esznek, az mivel van kezelve. És mit üzen nekünk a könyv most? Először azt, hogy még nem dőlhetünk hátra, még jöhet a néma tavasz, különösen a méhdöngicsélés fog elhallgatni, hogyha nem változtatunk a mezőgazdasági gyakorlaton. Vagy gondoljunk csak az emberi gondatlanságból mind a mai napig szörnyű kínok között elpusztuló ragadozómadarainkra. Illetve ne felejtsük, hogy ami 50 évvel ezelőtt a DDT-vel és társaival az élővilágra szabadult az ember „minden értem van és aki nem az pusztuljon” magatartásával, az megismétlődhet a GMO növényekkel és állatokkal szabadon kísérletező, magát élet és halál urának beállító új generációval is.

>!
Quator
Rachel Carson: Néma tavasz

Egyszer eljön az idő, hogy tavasszal csak néma csend fogad minket, madarak nélkül…
Korabeli gondolatok és kritika az ember természetkárosítása ellen, főleg a ipari mezőgazdaság kritikája, vegyszerek veszélyeire hívja fel a figyelmet. Ebben a témában klasszikus műnek számít. Engem annyira mélyen nem sikerült megérintenie, de az üzenetét tisztelem, még ha szerintem némileg el is túlozza a várható veszélyeket. Az emberek figyelmét fel kell hívni az értelmetlen túlzó vegyszer használatra, és átgondolt ésszerű gazdálkodást kellene előtérbe helyezni, ennek a gondolatnak egyik első meghatározó, közvélemény által jobban ismert könyvét olvashatjuk el, egy olyan korból, ahol a DDT napi használatban volt.


Népszerű idézetek

>!
Chöpp 

Az ember által a saját környezete ellen elkövetett merényletek legriasztóbbika a föld, a vizek és a levegő elszennyezése veszélyes vagy éppen végzetes hatású anyagokkal.

Előszó

>!
bbea

Mint a szüntelenül csepegő víz, mely lassan-lassan kivájja a sziklát, a mérgek élethosszan tartó finom adagolása is végül katasztrófához vezethet. Minden cseppnyi méreg hozzáadódik a testünkben lassan felgyülemlő mennyiséghez. Valószínűleg senki nem mentes ezektől a hatásoktól, hacsak nem él az elképzelhető legteljesebb elszigeteltségben. Az átlagpolgár pedig, mivel éberségét elaltatja a finom manipuláció és a simulékony kereskedelem, nemigen van tisztában azzal, hogy miféle halálos veszedelmet hordozó anyagokkal veszi körül magát.

154. oldal

>!
Chöpp 

A növényvédő szerek majdnem általánosan elszennyezték vizeinket.

>!
dittta

Az emberi lények – állította – nem a természet urai, hanem csupán részei annak;a részek fennamradásához pedig az egésznek kell épnek és egészségesnek maradnia.

12. oldal

>!
dittta

A természet óriási változatossággal népesíti be a vidéket, míg az ember szenvedélyesen egyszerűsít.

27. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Takács-Sánta András (szerk.): Építőkockák egy új világhoz
Jared Diamond: A világ tegnapig
Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Jared Diamond: Összeomlás
Végh László – Szám Dorottya – Hetesi Zsolt: Utolsó kísérlet
Bea Johnson: Zero waste otthon
William McDonough – Michael Braungart: Bölcsőtől bölcsőig
Pechtol János (szerk.): Vadászévkönyv 2014
J. E. Lovelock: Gaia