Ismeretlen ​part felé 6 csillagozás

Rabindranath Tagore: Ismeretlen part felé

Az ​1861-ben született Tagore az újkori India egyik legnagyobb szelleme, költőkirálya, akinek sokoldalú tehetségéből többek között arra is futotta, hogy elsőrangú festő, kiváló zenész és pedagógus legyen. Nemes egyszerűséggel fogant sorai olykor a népdalok szövegeire emélkeztetnek, és nem csoda, hogy egyik költeménye lett India nemzeti himnusza is.
Noha a Nobel-díjat költészetének köszönhette, világhírét elbeszélései, regényei, sőt színdarabjai is segítettek megalapozni.
A kötetünkben szereplő két versciklus a lenyűgözően gazdag életműben is rangos helyet foglal el. Olvasva őket a Tagore által oly szeretett erdők levegőjét lélegezzük be. Az erdőség a csendesség érzetét kelti, amelyben a költő nyugalomra talál. A természet szemléletében elmélyülve valóban megpihenhet, sőt boldogság lehet a része, amelynek forrása az élet és a természet pillanatnyi jelenségeiben való elmélyülés. A költő arra törekszik, hogy átkeljen a véges világából a végtelenség távol eső partjaira, s… (tovább)

>!
Lazi, Szeged, 1999
110 oldal · ISBN: 9638592990 · Fordította: Bartos Zoltán

Kedvencelte 2

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Lunemorte P>!
Rabindranath Tagore: Ismeretlen part felé

Készülődjünk! Egy hosszú útra kell kelnünk, mely valójában igen rövid. Nézőpont kérdése minden ugyebár, nem?
Hol lehet az ismeretlen part? Ki lehet az a titokzatos személy, akit a költő-író oly annyira magasztal…? Nos, erre magunknak kell rájönnünk, én mindenesetre felismertem álmaim Urát, aki vezeti lépteimet és kinek lépteit én is meghallom a sötétségben….

Fatma>!
Rabindranath Tagore: Ismeretlen part felé

Ezek a versek nagyon szépek, de egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy mindent megértettem és átéreztem kellőképpen. Sőt (sajnos), kevés az, amit teljesen átéreztem volna, amivel azonosulni tudtam volna. Talán ez azért van, mert van bennem egyféle távolságtartás magával a hinduizmussal szemben, ezt be kell ismernem. Viszont ezáltal, valamennyire utána néztem ennek a vallásnak, és ezzel az ismerettel is gazdagodtam. El kell ismernem viszont, hogy akármilyen vallást is követ az ember, az Istenéhez fűződő viszonya, vagyis talán a Hozzá fűződő imádata szinte ugyanaz (persze ez nem ilyen egyszerű) és néhány versét éppen ezért talán magamévá tudtam tenni. Szóval tényleg ajánlom bárkinek, akit érdekel maga az író vagy a vallása vagy pedig egyszerűen szereti a verseket, megéri rászánni az időt az elolvasására. Plusz hozzá kell tennem, hogy a kötet végén található pár oldalas résznek, ami Tagore-t ismerteti az olvasóval, kimondottan örültem.

darkfenriz>!
Rabindranath Tagore: Ismeretlen part felé

Színvonalában kicsit elmarad az előtte olvasott Tagore-tól, de azért itt is vannak mély mondatok, melyeken nem árt eltöprengeni nyugodtabb óráinkon. Néhol már nehezen elképzelhető, de izgalmas képekkel operáló kötet. Azt hiszem, egyre inkább el fogok én is sodródni az ismeretlen partok felé, ha folytatom az ismerkedést Rabindranathtal :)


Népszerű idézetek

Fatma>!

A Felhő így szólt hozzám:
– Elenyészem…
Az Éjszaka:
– A tüzes pirkadásba vetem magamat…
A Fájdalom:
– Mély csöndben maradok, lába myomául.
Az Életem:
– Én a mindenségbe veszek belé.
A Föld:
– Világosságom minden pillanatban gondolataidat csókolja.
A Szeretet:
– A napok múlnak, de én várok rád…
A Halál:
– Átvezetem életed hajóját a tengeren…

42. oldal

sophie P>!

A bennem élő koldus a csillagtalan ég felé tárja esengő kezét, s ékes hangjával az éjszaka fülébe kiált.

20. oldal - A szüret - 26.

Lunemorte P>!

Ez az őszi reggel oly bágyadt fényével, és ha dalod szeszélyes lesz és fáradt, add ide egy kissé fuvoládat.
Csak úgy játszom rajt, ahogy éppen kedvem tartja – majd az ölembe fektetem, majd az ajkamhoz illesztem, majd magam mellett tartom a fűben.
De az ünnepélyes esti csöndben virágot gyűjtök, hogy füzérrel vonjam be, illattal töltsem meg: áhítattal veszem körül, ha majd kigyulladt a mécses.
Éjjel aztán eljövök Hozzád, és visszaadom fuvoládat.
Te majd eljátszod rajta az éjszaka muzsikáját, mikor a magányos újhold a csillagok között vándorol.

18. oldal

Lunemorte P>!

Ó Tűz, testvérem, dicsőítlek Téged.
A félelmetes szabadság fényes, vörös képe vagy.
Karod ég felé lendül, szilaj ujjaidat végigsuhintod a hárfa húrjain, táncos muzsikád gyönyörű.
Ha majd napjaim elmúltak, és a kapuk megnyílnak, Te fogod elhamvasztani ezt a kézből, lábból való kötelet.
Testem egy lesz veled, szívemet elkapja a forgó ösvény, és a perzselő hőség, mely az életem volt, föllobban és a te lángodba olvad.

32. oldal

F_Orsolya>!

Ha megváltasz, könnyedebbek lesznek a léptek világaid menetében.
Ha szívem tisztára mosatik foltjaitól, ragyogóbbá válik Napod fényessége.
Hogy a bimbó szépségre nem teljesülhetett életemben, szomorúságot áraszt a Teremtés szívében.
Ha majd a sötétség halotti leple föllebbent a lelkemről, zenévé derül mosolyod.

70. oldal

Lunemorte P>!

Kapott ajándékaimnak csak egy részre van ezen a világon, a többi álmomban maradt.
Te, aki örökösen kitérsz, hogy meg ne érezhesselek, jöjj el oda titkos csöndben, elrejtve lámpásodat.
Rád ismerek majd a sötétség megrezzenéséről, a láthatatlan világok suttogásáról, az Ismeretlen part leheletéről;
Rád ismerek majd szívem felszökkenő öröméről, mely könnyek bánatára olvad.

80.-81. oldal

Lunemorte P>!

Tomboló örömmel rohanok a megvetettek útján; közeledem az időhöz, mikor végképpen üdvözölhetsz.

10. oldal

Lunemorte P>!

A vihar üvöltésén át is hallja kiáltását, mikor nevén hívja Őt, kinek neve ismeretlen.

34. oldal

Lunemorte P>!

És azok a Te dalaid, melyek visszhangzanak bensőm sötét üregében?

55. oldal

Lunemorte P>!

Engedd fejemet magasan hordanom, bátran, büszkén, hogy a Te szolgád vagyok.

61. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Braun Róbert (szerk.): Nobel-díjas írók antológiája
Illés Lajos (szerk.): Aki legdrágább, aki legszebb…
Kosztolányi Dezső (szerk.): Idegen költők
Komlós Aladár (szerk.): Külföldi versek könyve
Vas István (szerk.): Énekek éneke
Kabír: Kabír misztikus dalai
Kormos István (szerk.): Szerelmes arany kalendárium
Sri Chinmoy: Az én vallásom / My Religion
Franyó Zoltán – Botár Emma (szerk.): Ősi örökség
Kálidásza: Kálidásza válogatott művei