A ​növekvő hold 16 csillagozás

Rabindranath Tagore: A növekvő hold Rabindranath Tagore: A növekvő hold Rabindranath Tagore: A növekvő hold Rabindranath Tagore: A növekvő hold Rabindranath Tagore: A növekvő hold Rabindranath Tagore: A növekvő hold Rabindranath Tagore: A növekvő hold

Az ​indai-bengáli költő A növekvő hold versciklusát maga fordította ( egyéb költeményeivel együtt ) angolra. Az eredetileg kötött, zenei formájú versek az átültetésnél kapták azt a szélesen lüktető szabadversformát, amelyet a magyar műfordító is követ. Tagore lírájában a buddhista panteizmus, a világszemlélet mindent átlelkesítő spiritualizmusa, és a századforduló európai szimbolizmusa találkozik össze. Az összefüggések, az inkább csak megsejthető titkok színes szövedékeként jelenik meg nála a létezés.
Magányban töltött gyermekéveinek emlékét idézi fel a versciklus. A finom hangulatú költemé-nyek a gyermek születésének, az élet tudattalan első éveinek rejtelmeiről szólnak. Két alapvető vershelyzetet alkalmaz: hol a gyermeke fölé hajló szülő szavát, hol a saját emlékebe vissza-
révedő költő hangját halljuk. A gyengéd, érzelmes merengés során minden jel – a gyermek álma, mosolya, mozdulata, meseszerű képzeletvilágának szökellése – jelképes értemet kap: a
természet… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Rabindranath Tagore művei

>!
112 oldal · ISBN: 9789634172116 · Fordította: Zsoldos Benő
>!
Lazi, Szeged, 2000
112 oldal · ISBN: 9639227366 · Fordította: Kopácsy Margit, Laky Dezső
>!
Pantheon Irodalmi Intézet, Budapest, 1922
112 oldal · keménytáblás · Fordította: Zsoldos Benő

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Belle_Maundrell>!
Rabindranath Tagore: A növekvő hold

Tetszett, igazán különleges hangulatú verseket és szép gondolatokat tartalmaz. Tagore iránt egy másik könyvben szereplő idézete keltette fel az érdeklődésemet, és „hosszabb távon” sem okozott csalódást, fogok még olvasni tőle. Határozottan szeretem azt a spirituális és természetközeli hangot, ami az – általam eddig olvasott – indiai műveket jellemzi.

Dénes_Gabriella>!
Rabindranath Tagore: A növekvő hold

Elég ambivalens kapcsolatunk alakult ki.
A stílusa nem jött be, nagyon nem. De látom benne az értéket, a szépséget.

Francesca>!
Rabindranath Tagore: A növekvő hold

Szép, szép, de nekem többnyire túl patetikus volt.

Valószínűleg a kötet születésének idején nagy dolog volt anya-gyerek viszonyáról így írni, a mai fejemmel azonban túlidealizáltnak látom, és zavar, hogy az anya-gyerek viszonyt egy férfi akarja megragadni. Jobban szeretem, ha a suszter marad a kaptafánál, a férfi meg inkább az apaságal kapcsolatos érzéseit próbálja szavakba önteni.

Léczfalvy_Lili>!
Rabindranath Tagore: A növekvő hold

Első találkozásom Tagore munkásságával és sajnos jóval kevésbé nyerte el a tetszésemet, mint gondoltam. India „egzotikus” világa iránt kell egy hangulat. Nekem itt nem annyira volt meg, de nem lehetetlen, hogy még fogok olvasni Tagore-tól. Tulajdonképpen egyformán érdekes volt az összes szöveg, nem tudok kiemelni egyet sem.


Népszerű idézetek

lzoltán IP>!

[…] óriási sötét árnyékod ugy mozgott ide-oda a vizen, mint az álom, mely küzd az ébredéssel.

101-102. oldal (Pantheon Irodalmi Intézet, 1922)

Belle_Maundrell>!

A folyó dalolva gyorsan fut tova, keresztültörve minden korláton. De a hegy áll és emlékezik és szeretetével követi nyomát.

Az ajándék

lzoltán IP>!

Az otthon

     Egyedül mendegéltem egy gyaloguton a réten át, mialatt az alkony, zsugori módjára, utolsó aranyát rejtegette.
     A nappal világossága egyre mélyebben sülyedt alá a sötétségbe és az özvegységre jutott föld, melynek aratási termését betakaritották, némán pihent.
     Hirtelen egy fiu éles hangja szállt az ég felé. Áthatolt a láthatatlan sötétségen, otthagyva éneke nyomát az est csöndjében.
     Falusi otthona ott feküdt a pusztaság végén, tul a cukornádmezőn, a banána és a szelid arecapálma, a kókuszdió és a sötétzöld kenyérfák árnyékai közé rejtőzve.
     Megálltam egy pillanatra magános utamon a csillagfénynél s láttam elterülve magam előtt az elsötétült földet, amint karjaival körülfog számtalan otthont, bennük bölcsőkkel és ágyakkal, anyai szivekkel és esti lámpákkal és fiatal életekkel, melyek örvendeznek olyan örömmel, mely mit sem tud azok értékéről a világ előtt.

5-6. oldal, (Pantheon Irodalmi Intézet, 1922)

lzoltán IP>!

Papircsónakok

     Napról-napra bocsátom vizre papircsónakjaimat egymás után, le a rohanó folyón.
     Nagy fekete betükkel irom nevemet reájuk és annak a falunak a nevét, ahol lakom.
     Remélem, hogy valaki valamelyik idegen országban rájuk fog találni és megtudja, ki vagyok.
     Megrakom kis csónakjaimat a kertünkből való shiuli-virágokkal és remélem, hogy a virradatnak ezek a virágai biztosan szárazföldre fognak jutni az éjjel.
     Vizre bocsátom papircsónakjaimat és feltekintek az égre és látom a kicsinyke felhőket, amint szétteritik fehér, duzzadó vitorláikat.
     Nem tudom, melyik égi játszótársam küldi őket le a légben, hogy versenyezzen csónakjaimmal!
     Ha jő az éj, karjaimba temetem arcomat és álmodom, hogy papircsónakjaim usznak tovább és tovább az éjféli csillag alatt.
     Az álom tündérei vitorláznak bennük és a rakományok álmokkal megtelt kosaraik.

54-55. oldal (Pantheon Irodalmi Intézet, 1922)

Belle_Maundrell>!

Mikor a viharfelhők mozognak az égen és leszakad a juniusi zápor:

A nedves keleti szél lépkedve jő a puszta felett, hogy fújja dudáit a bambuszok között.

Aztán virágok seregei jönnek ki váratlanul, senki sem tudja, honnan s vad vidámsággal táncolnak a füvön.

A virágiskola

Belle_Maundrell>!

Ez az én dalom körül fog ölelni tégedet muzsikájával, gyermekem, mint a szeretetnek gyöngéd karjai.

Ez az én dalom, mint egy áldó csók fogja megérinteni homlokodat.

Mikor egyedül vagy, melletted fog ülni és suttog füleidbe, mikor a tömegben vagy, tartózkodással fog körülbástyázni téged.

Dalom olyan lesz, mint két szárny az álmaidhoz, az ismeretlen határaihoz viszi majd át szivedet.

Olyan lesz, mint a hüséges csillag odafönn, mikor sötét az éj utad fölött.

Dalom ott ül majd a szemeid csillagában s a dolgok szivébe fogja majd eljuttatni látásodat.

S amikor hangom már halottnéma lesz, dalom beszélni fog élő szivedben.

Dalom

Belle_Maundrell>!

Hajnalhasadáskor nyisd ki és emeld fel szivedet, mint egy nyiló virág s alkonyatkor hajtsd le fejedet s hallgatagon fejezd be a nappal imádatát.

A gyermek-angyal

Belle_Maundrell>!

Az álmok tündérurnője közeleg feléd, az alkonyati égen át repülve.

Az észre nem vett látványosság

Belle_Maundrell>!

Finom légfuvalommá leszek és cirógatlak tégedet; hullámfodrocskákká leszek a vizben, mikor te fürdesz – és ujra meg ujra csókollak tégedet.

Zivataros éjszakában, mikor az eső zuhog a falevelekre, hallani fogod sóhajomat az ágyadban és a nevetésem be fog surranni a villámlással a te szobádba, a nyitott ablakon keresztül.

Álommá leszek s kissé nyitott szempilláidon keresztül álmodnak mélységeibe fogok osonni – és amikoron felébredsz s felriadva körültekintesz: mint egy pislákoló fénybogárka, ki fogok röppenni a sötétségbe.

A vég

Belle_Maundrell>!

Nekünk valóban van elég időnk öreg korunkban, hogy számolgassuk a tovatünt napokat, szivünkben ápolgassuk azt, amit kezeink már elvesztettek örökre.

Az ajándék


Hasonló könyvek címkék alapján

Charles Baudelaire: A romlás virágai
Ady Endre: Új versek
Babits Mihály: Levelek Iris koszorújából
Komjáthy Jenő: A homályból
T. S. Eliot: T. S. Eliot versei
Czóbel Minka: Boszorkány-dalok
Ady Endre: Ki látott engem?
József Attila: József Attila összes versei
Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje
François Villon – Faludy György: François Villon balladái Faludy György átköltésében