Menekülők (Időcsodák 3.) 93 csillagozás

Raana Raas: Menekülők

Ahogy múlik az idő, egyre nagyobbra nő a különbség aközött, ami volt, és ami lehetett volna…
Judy többgyermekes anyaként és a Raas család fejeként, külsős családi kapcsolatai segítségével igyekszik nemcsak családját, de az egész alfai Kavent megmenteni a küszöbön álló világégés elől.
Giin, a börtönviselt mazdra életében nem először éli át, hogy még a szövetségesei is csupán bábunak tekintik saját játszmájukban. És hiába van ezzel tisztában, nem képes kilépni belőle.
Yaan útja sem arra fordul, amerre gondolta. Kényszerpályán mozgó életében megnyer sok olyan dolgot, amelyre sosem vágyott – és elveszít szinte mindent, amiért pedig az életét is odaadta volna.
Ami mindhármukban közös: tisztában vannak azzal, hogy az ellenállás esélytelen.
De sokszor a menekülés is az.

Eredeti megjelenés éve: 2017

>!
Shremeya, Budapest, 2017
474 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155740008
>!
Shremeya, Budapest, 2017
476 oldal · ISBN: 9786155740015

Kapcsolódó zóna

!

Csodaidők, Időcsodák

192 tag · 112 karc · Utolsó karc: 2023. január 13., 21:49 · Bővebben


Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Giin Raas · Yaan Raas · Judin Raas (Judy Fensson) · Grom Lichi · Leonid Reynis · Adam Michine


Kedvencelte 15

Most olvassa 1

Várólistára tette 40

Kívánságlistára tette 58

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

meseanyu P>!
Raana Raas: Menekülők

Emlékszem, hogy annak idején a Csodaidők esetében is a második meg a harmadik részek voltak azok, amelyeket valamiért kevesebbre értékeltem. Ez most is így van, ráadásul egyre inkább kezdem elveszíteni a reményt, hogy olyan katartikusan, nekem valóan tud végződni az egész történet, ahogy a másik sorozat esetében. Pedig tényleg rengeteg ötlet volt, technikailag és történetileg is, egy csomó emberi, megható, vicces jelenet, de bármennyire is szívesen olvastam, néha elkalandoztam, nem éreztem magaménak az egészet, nem kötött le annyira, mint vártam. Mindenesetre rettentő kíváncsi vagyok, hogy mit lehet még ebből az egészből kihozni, jó lenne, ha az utolsó részt megint öt csillaggal jutalmazhatnám.

3 hozzászólás
ViraMors P>!
Raana Raas: Menekülők

Az a lenyűgöző a Csodaidők-Időcsodák szériákban, hogy amikor azt hiszed, hogy nem lehet szebb, rosszabb, meghatóbb, megrázóbb, kegyetlenebb, gyönyörűbb, tragikusabb, reménytelibb, tanulságosabb stb… akkor nem egyszerűen bebizonyítja, hogy lehet, hanem az lesz.

Nagyon intenzív, nagyon sűrű, felkavaró kötet, az Időcsodák közül azt hiszem, ez hatott rám eddig a legjobban. Nagyon emberi, elgondolkodtató és hiteles. Kicsit gyűlölöm, mert nem csak a karaktereket facsarta ki, hanem engem is, de nagyon szeretem, mert egyszerűen fantasztikus volt! Később talán írok egy értelmes értékelést is, de most erre futotta. Még emésztenem kell.

Röfipingvin P>!
Raana Raas: Menekülők

Én csak annyit mondanék, hogy szeretnék annyira bátor lenni, mint Judy, annyira erős, mint Yaan és annyira bölcs, mint Giin.
És üdv újra katarzis!

2 hozzászólás
pat P>!
Raana Raas: Menekülők

A harmadik részt, ami több szempontból is nagyon jó volt és újszerű és érdekes.
De egy kicsit valahogy túl sok is. Kicsit terjedelemben, kicsit reménytelenségben, kicsit drámában. Egy idő után (már csak mentális önvédelemből is) kénytelen voltam belefásulni a történetek alakulásába.
(A nyomozós szálakat jobban ki lehetett volna bontani, azok nagyon érdekesek voltak / lehettek volna.)

Ami a végén történt, annyira nem is tudott megrázni. Meg nem is hittem el. :P

worsi P>!
Raana Raas: Menekülők

Ez kegyetlen volt, de nagyon jó. Alapvetően nem szoktam sírni az olvasmányaimon, de ezen többször sikerült, főleg spoiler miatt. Egyetértek @anemona-val, nem tudom, mit csinálnék, ha nem lenne kéznél a negyedik kötet.
Ahogy az első két kötetben, úgy megvolt ebben is az, amit az eredeti tetralógiából hiányoltam (anélkül, hogy tudtam volna róla): a spoiler.
Megszerettem Gromot (az eredetiben nem értettem sose a nagy rajongást körülötte). spoiler Kíváncsi vagyok, mi lesz spoiler sorsa, bár ő az előző kötetben is mellékszereplő volt, de ott is utáltam. Szerettem, hogy spoiler. És szerettem az apró kis párhuzamokat a CsI-vel.

Lehet az, hogy nekem az ICs a kánon, és a CsI az alternatív?

anemona P>!
Raana Raas: Menekülők

Nem tudom hol lesz a határa annak szenvedésnek, amit a szereplőkkel együtt mi, olvasók is el kell viseljünk. Én azt hittem, hogy már odaértünk… de láthatólag még nem…
Ha ezen viszont sikerül túllendülni, akkor lenyűgözően zseniális. Olyan szinten jó, hogy nem is érzem méltónak magam, hogy írjak róla.
Egy imádott és egy szeretett karakter elvesztése miatt képtelen vagyok rávenni magam, hogy megadjam a teljes 5 csillagot, de minden elismerésem a szerző munkájáé, mert amit itt, és úgy általában ezzel a két sorozattal alkotott, az valami csoda.
Ennyit tudok mondani, a többi még feldolgozás alatt áll bennem. Valamilyen hatodik érzéknek köszönhetően nem olvastam el rögtön a megjelenésekor ezt a könyvet, és most már nem is bánom, hiszen biztosan a gutaütés kerülgetne, ha nem lenne elérhető közelségben a befejező rész.

kte P>!
Raana Raas: Menekülők

Sok jót írtak már erről a történetről és én sem tervezek mást. Nem vagyok fanatikus rajongó, ellenben nagyon egyedinek, különlegesnek tartom. Olvasása közben megéltem az érzelmek széles skáláját, többek között elborzadtam a világ brutalitásán vagy csodáltam a szereplők bátorságát, hűségét az elveikhez. Az írónő zseniálisan vezeti az olvasót, olyan a regény, mint egy galaxisra kiterjesztett sakkjátszma, amit nagymesterek vívnak. Váratlan lépései sokszor megdöbbentettek. A háborúban rengeteg borzalom történik, mégis úgy érzem, hogy a megbocsátás is nagy szerepet kap, korábban negatív szereplők megváltozásával, az ő szempontjaik megismerésével.
Kissé tudathasadásos állapot van bennem a CSI miatt, de a harmadik kötetre már annyira eltávolodott a két sorozat, hogy ritkán keverednek össze a gondolataimban. Biztosan tudom, hogy mindkét sorozatot újra kellene olvasnom, mert olyan összetettek, hogy elsőre sok összefüggésen, utaláson átsiklottam. Ehhez persze jó lenne, ha megjelenne a negyedik rész. Nem lehet csak úgy átfutni rajta, sajnos a mostani élethelyzetem nem kedvez az elmélyült tanulmányozásnak.

luthienlovemagic IP>!
Raana Raas: Menekülők

Az Ellenállók kritikám elején azt írtam, hogy az a kedvencem az eddig olvasott kötetek közül. Ez a Menekülők olvasásával megváltozott. Nem gondoltam, hogy ez lehetséges, de minden mélységével, magasságával, fájdalmával és örömével együtt ezt a kötetet szeretem a legjobban a szerző világából. Azóta befejeztem az utolsó kötetet, a Vezetőket is, de ez nem változtatott a véleményemen, ezért határozottan állíthatom, hogy ezzel a kötettel új kedvencet avattam.

Elsősorban azért, mert a vártnál jobban elmélyíti a világot. Itt most nem csak a háttér továbbépítésére és árnyalására, valamint az új elemek behozatalára gondolok, hanem az érzelmi ív elmélyítésére is. Ezzel pedig az események megfelelő súlyt kapnak. Mert míg az Elágazó utak a történet bevezetéseként funkcionált, az Ellenállók pedig leginkább a konfliktus szerepét töltötte be, addig a Menekülők a tetralógia tetőpontja, annak minden iszonytató vagy éppen szívmelengető történésével együtt. Így hát a háború gépezete a csúcsra pörög, magával sodorja a szereplőket és az olvasókat egyaránt.

A második rész vége nagymértékben rányomja a bélyegét a kötet atmoszférájára, annak ellenére, hogy öt évet ugrunk az időben. Sőt, a harmadikban még tovább sötétedik, még nyomasztóbbá válik a hangulat, ahogy egyre erősödnek a háború hatásai. A cím tökéletesen lefedi a kötet egyik fő témáját. Ezért a Menekülőket körbelengi a „menekülünk, vagy maradunk és meghalunk” kettőssége, és a kettő közti ingadozás, bizonytalanság. A szerző kiválóan érzékelteti a háború és üldöztetés miatti menekülés létbizonytalanságát, mind a megszervezés, mind a menekültfogadás oldaláról, illetve az egyén szintjén a feladatok előli elmenekülés, a szükséges teher felvállalásának elodázása által. Ezeket a három főszereplőn keresztül érzékelteti, és minden oldalról be tudja mutatni a menekülés-maradás és harcolás témakörét, miközben minden Judy, Giin és Yaan áron próbálja túlélni a megpróbáltatásokat, amikből ebben a részben is bőven kijut nekik.

Az elszenvedett veszteségek hatására a Menekülőkben központi szerephez jut a gyász. Annak megélése, a vele járó kínok átélése, végül a feldolgozása. Ezt főleg Yaanon keresztül mutatja be a szerző, aki a jót és a rosszat egyaránt nagyon intenzíven éli meg, ezért a gyászmunkája is nagyon érzékletes. Mikor sokadszorra olvasta a reménységről szóló paatot a Bokrából, vagy amikor a templom kőpadlóján feküdt, hogy legalább az megtartsa, miközben Istenhez imádkozott, és a szerettei elvesztésének értelmét kereste, egyszerűen megrendítő volt olvasni. Viszont annyira szépen vannak megírva ezek a jelenetek, hogy rengetegszer elolvastam őket, dacára annak, hogy egy csöppnyi vidámság sincs bennük. Azonban a karakter olyan reményt keltő hittel bír, és olyan erővel képes hinni, ami példaértékű. Néha az volt az érzésem, hogy a kötet valamilyen szinten terápiás írás lehetett, mintha Eta Yaanon keresztül adta volna ki a fájdalmát. A másik két szemszögkarakterén keresztül is csepegteti, de nem ilyen erőteljesen és húsbavágóan.

Aztán Judy szála révén egyszer csak kiszakadunk a borzalmakból, sőt a szó szoros értelmében fényévekre távolodunk, noha az elkallódott szereplőknek is bőven van mit gyászolni. A szerző tovább tágítja univerzumát, ezzel együtt pedig a sci-fi vonalra is ráerősít, aminek kifejezetten örültem.

A menekültkérdés, a gyász és a háború mellett a kötetben utolsó központi témája a döntések meghozatala. Ezek fontosságát, valamint szűkebb, illetve tágabb kihatását legjobban Giin karaktere érzékelteti. Ebben a kötetben neki jut a legtöbb dilemma, és ehhez a nehéz döntések is, ahol nehéz a megfelelő/jó/szükséges utat választani. Sokszor kerül olyan választás elé, ahol az saját érdekei ütköznek a körülötte lévő közösségével, ezért kívülről úgy tűnik, mintha rosszul döntene.

Bővebben (A bejegyzés spoilert tartalmazhat!)
https://www.luthienkonyvvilaga.hu/2022/12/raana-raas-me…

naravna>!
Raana Raas: Menekülők

Olvasgattam az értékeléseket (ha már a könyveken – mind a hármon – átrágtam magam, legalább valami hozzájuk kapcsolódót olvassak), és olyan hiányérzetem támadt, hogy mégis írok egyet, pedig nem éreztem magam képesnek rá. Már a Csodaidőknél is azt tapasztaltam, hogy a cselekmény elsodort, a szöveg beszippantott és a világ sem akart ereszteni még napokkal, hetekkel a befejezés után sem. Többször újraolvastam a sorozatot, és minden alkalommal így volt, de emellett minden olvasás során, és most az Időcsodák esetében is egyre inkább az erkölcsi mondanivaló került a gondolataim előtérbe, mikor épp nem olvastam. Azon morfondíroztam, hogyan tudnám a saját életemben alkalmazni, amit a szereplők útjain keresztül és a Kaven törvényeivel tanít. Segít belátni, hogy könnyű szem elől téveszteni az igazán fontos dolgokat, és emlékeztet, hogy hogyan lehet becsületes emberként helyt állni (akár a hétköznapokban), amire manapság szerintem nagy szükség van.
Hát ezt adta nekem most ez az Időcsodák-maraton, amit a többiek eddig nem említettek. Meg azt a szokásos rázós-átfordulós-leszállásutánhányós érzelmi hullámvasutat is.

Emy0214 P>!
Raana Raas: Menekülők

A második kötet után ezt is majdnem egy szuszra elolvastam. Az írónő mesterien játszik a történettel, a szereplők érzéseivel és persze az olvasó idegrendszerével is. A háború, a menekülés folytatódik tovább. Nem tudhatjuk előre melyik szereplő marad meg, ki fog a háború áldozatává válni.
És már csak egy kötetre vagyok a sorozat végétől. Szeritnem fog ez még fájni nekem.


Népszerű idézetek

ViraMors P>!

– Így akart négy kilométert gyalogolni?
– Csak terhes vagyok, nem mozgássérült – mosolyodott el Judy.

ViraMors P>!

Ők azok, akik a példánk alapján azt mondták, hogy ha Gaadráért érdemes meghalni, akkor nyilván élni is érdemes érte.

anemona P>!

– Csakhogy előzetes vizsgálataink szerint az súlyosan károsítaná az őshonos élővilágot.
– Az kit érdekel? – bökte közbe az egyik külsős.
– Miért, maga talán nem akar levegőt venni?

3. fejezet

anemona P>!

– Fenébe – motyogta Reynis. – Hiába az a sok erőfeszítés… De maga… maga meglepően rendes.
– Nem rendes vagyok, hanem orvos – válaszolt Judy, és belenyomta a transzanimátor adagolójába a kijózanító oldatot. – Gyakran iszik?
– Ennyit ritkán – felelte Reynis. – De ahhoz, hogy elaludjak, kell.
– Minden nap?
– Naponta szoktam aludni.

16. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Judin Raas (Judy Fensson) · Leonid Reynis
Sastojci>!

– Ha mindenkit, aki poszttraumás állapotban marhaságot követ el, jelentenék a kapitánynak – beleértve magamat és a kapitányt is –, senki nem maradna, aki felvehetné a szolgálatot.

350. oldal (16. fejezet, Judy)

Kapcsolódó szócikkek: Judin Raas (Judy Fensson)
Sastojci>!

– Nem értem, hogy tudsz ennyire… összeszedett lenni – mondta rekedten a padló felé.
– Mondj nyugodtan érzelemmentes rohadékot – mosolyodott el savanyúan Yaan. – Meenain robotnak hív.

390. oldal (18. fejezet - Yaan)

anemona P>!

A legfontosabb dolgokért mindig nagy árat kell fizetnünk. Akkor is, amikor megszerezzük őket – és akkor is, amikor elveszítjük.

8. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Bokra
anemona P>!

– A jelenlévők túlnyomó része azért lesz ott, hogy szentté avasson, aki meg bántani akar, lelövöm, jó?
Giin megeresztett felé egy feszült mosolyt.
– Ez tőled egy szerelmi vallomásnak is beillik, Adam.
– Öt éve azt hiszi rólunk minden shayyita, hogy élettársak vagyunk. Ennyit megérdemelsz.
– Keserűséget érzek a hangodban. Csak nem azt sajnálod, hogy nem vagyunk valóban azok? – szurkálódott tovább Giin, miközben megállapította magában, hogy öt éve ezért Adam valószínűleg csúnyán elverte volna.
– Csak szeretnéd – legyintett a mostani Adam minden indulat nélkül.

11. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Adam Michine · Giin Raas
anemona P>!

– Mindig az fáj igazán, ami nekem fáj.

6. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Yaan Raas
anemona P>!

Én nem vagyok az övé, ő nem az enyém. Nincsenek már birtokok és birtokosok, nincsenek kötelességek és elvárások. A múlt nem köt meg immár, csak van, szabad az út a jövő felé, az élet felé.
– Ez a megbékélésről szól – morogta tiltakozva Judy.
– A megbékélés elsősorban a múlt elengedése.

10. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Bokra · elengedés · Judin Raas (Judy Fensson)

A sorozat következő kötete

Időcsodák sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

On Sai: Lucy
Ian McDonald: A dervisház
Brandon Hackett: Xeno
Zsivicz Norbert: Zárt Birodalom
Michael Walden: A végtelen város
Octavia E. Butler: A talentumok példázata
Brandon Hackett: Eldobható testek
Ben Counter: Lángoló galaxis
Adrian Tchaikovsky: Az idő gyermekei
Margaret Atwood: Testamentumok