5. legjobb sci-fi könyv a molyok értékelése alapján

Hazatérők (Csodaidők 4.) 461 csillagozás

Raana Raas: Hazatérők

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Yaan bebörtönzése után a Csillagunió hódításai megrekedtek ugyan, a küzdelmeknek azonban még nincs vége. Judy megtudja, hogy fia súlyos beteg, és kétségbeesetten veti magát a gyógymód megtalálását célzó kutatásba, mely végül messzebb sodorja otthonától, mint valaha álmodta volna. Az Oderut hosszas habozás után belép a háborúba, fővezérnek Giint szeretnék megnyerni, ő azonban felesége betegsége miatt nem akar közügyekkel foglalkozni. Amikor végül újra fellángolnak a harcok, Yaannak ismét szembe kell néznie az övéivel – de saját magával is számot kell vetnie.

Eredeti megjelenés éve: 2010

>!
Shremeya, Budapest, 2013
404 oldal · ISBN: 9789638925558
>!
Shremeya, Budapest, 2010
404 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630674706

Kapcsolódó zóna

!

Csodaidők, Időcsodák

192 tag · 112 karc · Utolsó karc: 2023. január 13., 21:49 · Bővebben


Enciklopédia 27

Szereplők népszerűség szerint

Giin Raas · Yaan Raas · Judin Raas (Judy Fensson) · Grom Lichi · Leonid Reynis · Shine Meron · Lechis Melilan · Maryaa Antasvili


Kedvencelte 125

Most olvassa 8

Várólistára tette 89

Kívánságlistára tette 81

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

Riszperidon>!
Raana Raas: Hazatérők

Egy csodás, nagyszerű, megható, felemelő regényfolyam végére értem. Nagyon nem mostanában olvastam, de annak ellenére a sorok megírásához készülve megint elkap az a furcsa, csodás-szomorú érzés, ami végigkísért a sorozat elolvasása során, és rendkívüli örömmel tölt el, hogy a részese lehettem!
Egy ideig húztam az olvasását, mert nem akartam a végére érni. Rendkívül megérintett és magával ragadott ez a világ, és a három főszereplő története, akik rengeteg viszontagságon mennek keresztül egy újbóli jobb, szebb élet reményében.
Rettentően ritkán érint meg úgy regény, hogy könnyes a szemem olvasás közben, de itt több kötetnél is sikerült ezt összehoznia az írónőnek!
Néha mondjuk azt, amit Judy kapott az élettől, már túlzásnak éreztem. Fele ennyi is bőven elég lett volna szegények.

És akkor kezdjük egyből vele. Judy. Egy megszeppent, magányos, esetlen, nem túl szép kislányból, egy gyönyörű, kemény, okos és erős nővé fejlődött, akit annak ellenére, hogy egy ideig csodás élete volt, utána csapások sorozata érte. Az elejétől az egyik kedvenc fő karakterem volt a háromból, és ez a negyedik kötet végére csak erősödött.

Giin. Őt is szerettem az elejétől kezdve. Hiába volt az elején kicsit mogorva, volt nagyon magas az érzelmi gátja, szép lassan kibontakozott a valódi, igencsak komoly érzelmekkel rendelkező férfi, aki a családjáért bármikor tűzbe ment volna, sőt, nem csak, hogy ment volna, ment is. Rendkívül nagyszerű ember, szintén sok megpróbáltatással.

Yaan. Eleinte leginkább ő lógott ki nekem a sorból. Az első kötetben kifejezetten hidegen hagytak a dolgai, sokszor voltam úgy vele, hogy haladjunk már. A második kötetre kicsit változott a helyzet, de még az sem volt az az eget rengető típus. Majd jött a harmadik rész, és onnantól kezdve az ő történetének a fonala is magával ragadott. Hatalmas jellemfejlődésen ment át, amin a harmadik kötet vége felé csak sikerült megint csorbát ejtenie rajta. De ezt csak a saját értékrendem és világlátásom miatt. Viszont a negyedik rész mindent elfeledtetett velem, nagyszerű emberré cseperedett a kis Yaan.

Tartottam a könyv végétől, mert aki olvasta a sorozat csak egy részét is, tudja, hogy az írónő nem bánik kegyesen a szereplőkkel. Hogy mi lett a sorsuk? Hogy végül mindenki hazatér-e? Olvasd el, és megtudod!

Kedves @Eta, köszönöm neked, és neked is még egyszer @ViraMors, hogy megismertettél vele!

3 hozzászólás
Melchiadesian>!
Raana Raas: Hazatérők

Kedves Raana!
A napokban olvastam el a családod életrajzát, nagyon meghatódtam tőle. Egyszerre volt izgalmas, fájdalmas, szomorú és vidám.
Tudom, hogy a könyvek megírása közben te is változtál, és bár nem hittél benne, hogy van Isten, de – talán a Giinnel való beszélgetéseid hatására – rájöttél, hogy nem feltétlenül a nagy dolgokban kell keresni az isteni beavatkozást, hanem az apró csodákban.
Gondolom, ezért is adtad azt a címet a könyveknek, és nem túloztál túlságosan benne. Ha végiggondoljuk, ennyi „véletlen” találkozás nem történhet egy akkora világban, mint a tiétek, ez is bizonyítja, hogy valahol a háttérben, bár észrevétlenül is, de ott van Isten, és rajtunk tartja szemét – ha már a kezünket nem fogja.
De az is lehet, hogy mindezt csak hozzágondoljuk, mert ahogy te is írtad: a tények adottak . Az értelmezést és az értelmet mi adjuk hozzá.
Mindenesetre köszönöm, hogy megosztottad velünk, olvasóiddal a családod történetét. Remélem, idővel végleg hazatalálsz.

Ka-raa lift
Melchiades

4 hozzászólás
Lisie87>!
Raana Raas: Hazatérők

Véget ért ismét egy kalandos utazás! Fáj a szívem, hogy búcsút kell mondjak kedvenc szereplőimnek, ugyanakkor örülök, hogy egy ilyen fantasztikus regény sorozatot olvashattam. Jó, tudom, hogy vannak az Időcsodák, olvasni is fogom, de az már nem lesz ugyanaz! :D Az utolsó rész sem tért el a többitől. Izgalmas, fordulatos, meglepetésekkel gazdag könyv volt. Élveztem minden sorát.
Örültem, hogy a sok nehézség és csapás után a szereplők révbe értek, és a körülményekhez képest boldog befejezést kaptak. Mindegyik megérdemelte.
Ezek után már csak csupa jót tudnék írni és azt fokozni egyéb jelzőkkel, így inkább csak még egy gondolatot írok le, és utána leteszem a lantot…
Olvastam egy hozzászólásban, hogy valaki nem olvas magyar íróktól, mert „az nem az igazi” vagy hasonló kifejezést használt. Hát én nem tudom, de ennél „igazibbat” keveset olvastam. Sajnálom, hogy csak egy kis közösség lehet része ennek az élménynek, ami ezekkel a könyvekkel jár, de örülök, hogy én beletartozom.

5 hozzászólás
Röfipingvin P>!
Raana Raas: Hazatérők

Kavarognak bennem a gondolatok, érzések. fel-fel villannak a történetből jelenetek, képek, párbeszédek. Összeszorul a gyomrom, úgy érzem sírni tudnék, de a könnyek mégsem jönnek.
Hihetetlen, hogy mennyire bekebelezi az embert a Raas család. Örülök, hogy ennyi mindent megtudtam róluk, és sajnálom, hogy ilyen keveset.
A zárókötet fordulatot, csavart halmoz, egyik ámulatból a másikba esik az ember és elhiszi, hogy csodák márpedig vannak….

2012.03.16.
Borzasztó, hogy majdnem minden mögött a pénz áll…
Tulajdonképpen azért halnak meg milliók, mert adott egy ember, aki pénzre, gazdagságra vágyik, és van egy másik, aki pedig fél a haláltól valamint úgy gondolja, hogy a bosszútól majd jól fogja magát érezni.
Persze ennél sokkal bonyolultabb és szövevényesebb a történet, de hihetetlen, hogy az egyenletnek ez a két alapja…
Egyébként még olyan szívesen olvasnám tovább… :)(:

2013. 06. 19.
OLVASSÁTOK!
Komolyan. Muszáj. Kötelező.

2014. 12. 26.
Hinnünk kell abban, hogy mindig van újrakezdés!

2020. 12. 17.
Mennyire más ezt most (már) anyaként olvasni. <3

2021. 12. 15.
Akárhányszor olvasom újra, mindig találok benne egy újabb titkot, egy újabb elmélkedni valót. És persze ugyanúgy sírok, mint első alkalommal.

5 hozzászólás
mezei P>!
Raana Raas: Hazatérők

Egy nagyszerű sorozat nagyszerű befejező része. A történet távoli helyeken, távoli időben játszódik, de mégis, minden fájóan ismerős. Fájóan ismerősek a családi konfliktusok, a generációs problémák, a hadsereg, a politikai manőverek, intrikák, vallási konfliktusok egyházakon belül és kívül, és még sorolhatnám. Nálam sokkal hozzáértőbb emberek elemezték a sorozatot, én nem tenném. Csupán annyit szeretnék elmondani, milyen volt olvasni a köteteket.

Szerintem mindenki emlékszik arra az élményre, amikor először elvarázsolta, magával ragadta egy könyv, feledhetetlen élményt nyújtva. Még emlékszem, milyen volt gyerekként együtt hajózni Napocskinnal, együtt lovagolni Old Shatterhand-del a prérin, vagy nyomozni Zsófikával, hogy mik voltak édesapja utolsó szavai. És igen, ilyen volt olvasni a sorozatot, megfeledkezve a napi gondokról, pofonokról, amiket kaptam, és bár sok megrendítő pillanatot éltem át olvasás közben, mégis beburkolt a történet, mint egy vastag meleg takaró, megóvva a külvilág minden ocsmányságától.

Ott voltam megint a Tralfamadoron, valahol a Shremeya és az Alfa között.

Thorpapa>!
Raana Raas: Hazatérők

Le a kalappal @Eta előtt!!! Ennél jobban nem fejezhette volna be, mondjuk csak úgy, ha a végén közli a jövő havi 5 lottó nyerőszámait:) Ilyen csavart bevinni a végére, és nem is egyet… Meg sem tudom számolni, hány hangos bazdmeg-et sikerült a csavarjaival kicsikarni a kedves olvasókból:) Nagyon jól megírt történet, és elég rendesen el vannak varrva a szálak, mondjuk még néhány mellékszereplő visszahozásával lehetett volna még jobba bonyolítani, de asszem ez is bőven elég volt:)
Csak azt tudom mondani drága @Eta, hogy ha megnyerem a lottót, megveszem kegyedtől a filmes jogokoat, lefordíttatom englishre, és mondjuk a LOST-hoz hasonló mini 6. évados sorozatot csinálunk belőle:) És akkor a CSI-ről, nem csak a helyszínelők fog a tv-nézők eszébe jutni!!!;) Kíváncsian várjuk a Zöld Csillagokat és most nem egy Fradi all star válogatottra gondolok.:) Remélem abban is lesz hasonlóan jó sok csavarintás, mint a kismalac farkán:)

luthienlovemagic IP>!
Raana Raas: Hazatérők

„Egy sorozat befejező kötete általában feloldja, megválaszolja mindazt, amire az előbbi kötetetek nem adhattak választ. Ez a Csodaidőkkel sincs másként, de ez a dolog mégsem olyan egyszerű. Jó néhány csavaron keresztül jutunk el a könyv „megoldásáig”. A könyv fordulópontját egy kaveni legenda megelevenedése jelenti.”

Bővebben (A bejegyzés spoilert tartalmaz!):
https://luthienkonyvvilaga.blogspot.com/2020/06/regi-aj…

Ibanez P>!
Raana Raas: Hazatérők

„…vannak dolgok, amelyekért csak élni érdemes, de vannak néha olyanok, amelyekért meghalni is. A család ilyen. És nem csak a szűk család, hanem mindazok az emberek, akik hozzád közel állnak, akik úgy élnek és gondolkodnak, mint te.”

Méltó lezárása a sorozatnak, de még mennyire! Hűűű, rengeteg minden történik, Giin megindítja az ellentámadást a CSU ellen, a szálak kezdenek összefonódni és kezd kiderülni, hogy ki mit miért tett és kik is az igazi árulók. Nagy meglepetések is jönnek, mert nemcsak Judy származása derül ki, de sok más egyéb szereplőé is, a legvégéig ráadásul ez fennáll, úgyhogy végső soron elmondhatjuk, hogy kiderül, hogy itt mindenki mindenki rokona :-D Nagyon tetszett a beépülő niesi szál, Yaan vívódása és a végső – kicsit békésebb és boldogabb – lezárása a történetnek. Rengeteg szép gondolat van a könyvben, ugyanakkor végig lendületes és izgalmas marad, lehet bátran izgulni a szereplőkért. Nagyon jó sorozat! Egyetértek, hogy ha ez angolul jelent volna meg, hatalmas sikere lett volna és talán már filmen is nézhetnénk.

„Az igazi csoda nem az, amikor megtörténik a lehetetlen. Az igazi csoda az, amikor a lehetőség feltárul előttünk, s egyszerre csak kiderül: mi vagyunk a megfelelő személyek, akik a megfelelő időben a megfelelő helyen tartózkodnak. Ilyenkor a kezünkben tartjuk a világot, és olyan hatalommal bírunk, amely a semmiből teremteni képes.”

mohapapa I>!
Raana Raas: Hazatérők

Az a helyzet, hogy le a kalappal, de nagyon! @Eta sorozata simán, csont nélkül nemzetközi színvonalú munka. Írom ezt úgy, hogy tudom, nem fogja elolvasni az értékelésemet.
A történet olyan kidolgozott, olyan koherens, olyan szerteágazó és mégis konzekvens, hogy tudom, bár túlzásnak tűnik, de szerintem a legnagyobbak közé emeli a Csodaidők-et. Ugyanez igaz a jellemek kidolgozására és a történetvezetésre. Minden a helyén van, átgondoltan, következetesen.

Alapvetőn egy teljesen összefüggő történetet olvasunk a négy kötetben. Ennek vannak előnyei és hátrányai. Előnyei, hogy nem egy végtelenített szappanoperáról van szó, a negyedik kötet végén véget ér. Ez nálam pozitívum. Hátránya, hogy a köteteket érdemes közvetlenül egymás utánolvasni, különben úgy jár az ember gyereke, mint az egyszeri mohapapa, aki itt, a negyedik kötetnél nem győzte kapkodni a fejét, hogy ki kivel van, ki kinek a kije, és kicsodák is rejtőznek az ilyen-olyan nevek mögött. A kevés memória miatt kialakult titkok felfejtésében igen nagy segítségre van a kötet végén elhelyezett névmutató, de a lapozgatás simán elsöpri a szerző által elvárt döbbeneteket. Ez nem Raana Raas hibája, hanem az enyém, az olvasóé.

Ez a negyedik kötet pompásan sikerült! Teljesen a helyén, arányosan van benne minden, akció, érzelem, vallás, filozófia, politika, fantázia. spoiler volt először olyan érzésem, hogy @Eta bölcs. Nem találok jobb szót. Manapság ez meg nem divatos. Mégis leírtam, mert így gondolom. Semelyik kötet felett nem gondolkodtam annyit, olyan sokfelé, mint ennél. Komolyan. Az idő, a megbocsátás, a hit, a lojalitás, a szükséges/szükségtelen tennivalók, a kötelesség, a család mibenléte, na, mondom, volt, hogy letettem a könyvet, és csak járt az agyam, járt, járt.

S ebben a kötetben kristályosodott ki, hogy a Csodaidők fő üzenete a család és a közöség fontossága. Az csak finomság számomra, hártogy mindez a vallással füszerezetten jelenik meg, s ebben a kötetben sokkal határozottabban, mint a többiben.
Az mondjuk nem lett világossá számomra, hogy a Bibliának ebben a felállásban mi szerepe van a Bokrával (a sorozat szent kötetével) szemben/mellett? Mert megjelenik a Biblia, de csak futólag, érintőlegesen, míg a Bokra permanensen jelen van.

S akkor, még mielőtt @Eta féllábon menne a Mennybe: vannak azért apró hibák a könyben.
A Nagy Konfliktus gyakorlatilag a kétszázsokadik oldalon véget ér, spoiler. De a könyv még tart száz oldalon keresztül. S nem akar véget érni. És csak nem akar véget érni. És minden második szereplőről kierül, hogy nem is, akinek gondoltuk, nem is ott, nem is akkor, és különben is él, és különben is, nem olyan, ahogyan véltük, és nem az az apjaanyjagyereke, ahogy eddig sejtettük. Ez nekem kicsit sok lett. Mint egy önmagát ünneplő rockbanda, amelyik nem képes befejezni az utolsó számot, még egy pörgetés, még egy riff, még egy nyúzás, még egy sikítás, még egy pörgetés, még egy riff… S aztán csak véget ér, de ahogy véget ér, az már valahogy nem sikerült mindenestül hitelesre, valahogy túl megoldott lett.
Ahogy előkészített ugyan a Nagy Konfliktus Megoldása, de valahogy mégis olyan kis pitty-putty megoldódik, úgy, hogy valaki mond valakinek egy mondatot, az mozdul egyet, és nesze neked Birodalom, már csak össze kell söpörni a szemetet. Túl gyors a megtérés, túl egyszerű a mozdulat (mer' azé' gondoljunk bele, hogy olyan ezerkétszáz-ezerháromszáz oldal óta erre várunk!), minden olyan kis steril valahogy ebben a megoldásban.
Meg valahogy a végére szinte mindenki jó lett: ahogy a Macskafogó végén az összes galád macskusz rebegő bajuszal virágot szedve imádja az egereket.

Kinegatívkodtam magamat. S most azonnal tessenek felrohanni az értékelés elejére, s összevetni a negatívkodást az első bekezdésemmel. Még mielőtt a negatívum marad meg.
Inkább idemásolom: Az a helyzet, hogy le a kalappal, de nagyon! @Eta sorozata simán, csont nélkül nemzetközi színvonalú munka.
Ez maradjon meg!

worsi P>!
Raana Raas: Hazatérők

Az öcsém azt mondta, hogy a sorozat eleje a legjobb, és egyre kevésbé nagyon jók a kötetek. A negyedik felénél járva igazat adtam neki – ott már néha kicsit túl mesés volt nekem, például spoiler. Néha úgy éreztem, hogy Dickens is megirigyelhetné a sorra kiderülő rokoni kapcsolatokat.
De a vége! A vége! Az a beszélgetés, amiben elhangzik a „Ha Isten létezne, közbelépett volna!” mondat. Ez az egy oldal volt a kedvenc részem a tetralógiából, és külön köszönöm @Eta, hogy beleírtad, annyira utálom hívőként, mikor ilyenekkel „bizonyítják” Isten nemlétét! És ezért érzem úgy, hogy jó volt ezt pont most, pár nappal Feltámadásünnep előtt befejeznem.
Az viszont már most látszik, hogy nem fogom kibírni az Időcsodák negyedik kötetének megjelenéséig, azt biztosan hamarabb elkezdem majd.
És csak egy problémám van ezzel a sorozattal: sajnos nem lehet többször először olvasni.

6 hozzászólás

Népszerű idézetek

tataijucc>!

– Talán egyszer Emilie is megérti, hogy miért hiszek Istenben – magyarázta hirtelen támadt jókedvét a többiek kérdő pillantására. – Egyszer talán belátja ő is, hogy Isten mégiscsak megmutatkozik a történelemben, és mégiscsak gondot visel ránk.
– Mire gondolsz? – fogalmazta meg a többiek kérdését Shoon.
– Az időkre. Azaz nem is az időkre, hanem a véletlenekre, az éppen egy bizonyos időben bekövetkező apró csodákra. Ezek a csodaidők azok, amikor úgy érzem, magából Istenből látok meg valamit.

363. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Giin Raas · hit · Isten
tataijucc>!

[…] vannak dolgok, amelyekért csak élni érdemes, de vannak néha olyanok, amelyekért meghalni is. A család ilyen. És nem csak a szűk család, hanem mindazok az emberek, akik hozzád közel állnak, akik úgy élnek és gondolkodnak, mint te.

328. oldal

Kapcsolódó szócikkek: család
5 hozzászólás
Röfipingvin P>!

Az igazi csoda nem az, amikor megtörténik a lehetetlen. Az igazi csoda az, amikor a lehetőség feltárul előttünk, s egyszerre csak kiderül: mi vagyunk a megfelelő személyek, akik a megfelelő időben a megfelelő helyen tartózkodnak. Ilyenkor a kezünkben tartjuk a világot, és olyan hatalommal bírunk, amely a semmiből teremteni képes.
– Igen, ez az – bólogatott Maryaa. – Te nem érezted így magad soha?
– Nem. Én mindig azt éreztem, hogy a rossz időben vagyok a rossz helyen, és csupa rossz alternatíva közül választhatok.

93. oldal, 5. fejezet - Giin

Kapcsolódó szócikkek: Bokra · csoda · Giin Raas · Maryaa Antasvili
46 hozzászólás
Cheril>!

Aki mást megaláz, saját emberségét játssza el.

113. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Bokra
tataijucc>!

A hit tudja, hogy a miértekre csak egy esetben van válasz: ha nem az okra kérdez rá, hanem a célra. Csak a fizikai világ szintjén megrekedt ember próbálja az okot keresni – de mivel sosem lát át a múlt eseményeinek szövevényén, szükségszerűen eltéved benne. A hit szeme ellenben előre néz, és ez a jövő felé nyitottság ad igazi értelmet a történéseknek: nem magyarázatokat, hanem távlatokat.

7. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Bokra
2 hozzászólás
Melchiadesian>!

– Ez itt a vég. De ez itt a kezdet – olvasta fel a psiket, majd egy kis szünet után folytatta a mandissal. – Mert a világban nincsenek igazi kezdetek és végek, csak mi, emberek nem bírjuk élni és értelmezni a tagolatlan időt, ezért saját szempontjaink szerint felosztjuk azt. Még a születés és halál is csupán ennek a tagolásnak részei, bár nyilván nagyobb jelentőséggel bíró részei, mint az évek, hónapok és napok. Mégsem igaz, hogy a születés lenne a kezdet, és a halál a vég. Az igazi kezdet az első gondolat felhangzása volt, és az igazi vég az utolsó gondolat elhallgatása lesz.

251. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Bokra · Shine Meron
worsi P>!

– Miért kellene időt megtakarítaniuk?
– Hogy hamarabb odaérjenek.
– Mi a jó nekik abban, ha hamarabb odaérnek?
– Hamarabb el tudják intézni a dolgaikat, és aztán pihenhetnek.
– De ők nem akarják hamar elintézni a dolgaikat. Nekik pont az az elvük, hogy mindennek megadják a maga idejét, az utazásnak is, a dolgok elintézésének is. Mit nyernek azzal, ha bármit is siettetnek?
– Időt.
– Az idő az övék az utazás alatt is, az ügyintézés alatt is.
– De olyankor nem azt csinálják, amit szeretnének.
– Miért nem? Az utazás alatt lehet nézelődni, beszélgetni. Megállni is lehet. Tudod, nagyon sokan szeretnek szekéren utazni…
– Éppen ez az! Ezt nem lehet megérteni! Mint az őskorban!
– Míg te, aki mindig mindenhová rohansz, csinálsz magadnak egy csomó olyan szabadidőt, amit aztán nem tudsz semmilyen értelmes dologgal elütni. Így aztán sokszor arra használod a szabadidőt is, hogy dolgozz, vagy teljesen értelmetlen dolgokat találsz ki, amitől később rosszul érzed magad.
– Lehet aludni, olvasni…
– Ezt az utazás alatt is lehet.

184. oldal

Kapcsolódó szócikkek: idő · utazás
1 hozzászólás
Ashriver>!

– Az igazi csoda nem az, amikor megtörténik a lehetetlen. Az igazi csoda az, amikor a lehetőség feltárul előttünk, s egyszerre csak kiderül: mi vagyunk a megfelelő személyek, akik a megfelelő időben a megfelelő helyen tartózkodnak. Ilyenkor a kezünkben tartjuk a világot, és olyan hatalommal bírunk, amely a semmiből teremteni képes.

93. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Bokra · csoda · Giin Raas
tataijucc>!

A gyász és a lezárás természetes dolog ilyen fiatal korban is. Nem bűn az, ha valaki tovább él, és mer boldog lenni. Attól a halottak emléke nem lesz kevesebb.

198. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

On Sai: Lucy
Brandon Hackett: Xeno
Dancs Imre: A Programozó
Michael Walden: A végtelen város
Brandon Hackett: Eldobható testek
Adrian Tchaikovsky: Az idő gyermekei
James S. A. Corey: Tiamat dühe
Zsivicz Norbert: Zárt Birodalom
Octavia E. Butler: A talentumok példázata
Becky Chambers: Hosszú út egy közös keringési pályán