8. legjobb sci-fi könyv a molyok értékelése alapján
90. legjobb kortárs könyv a molyok értékelése alapján

Árulás (Csodaidők 3.) 391 csillagozás

Raana Raas: Árulás

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az Alfa elfoglalása utáni pár év tűzszünet lehetőséget adott arra, hogy hőseink – amennyire lehet – rendezzék az életüket. Judy, aki régi nevén rejtőzött el, a CSU-1-en tanul, Giin a szabad államok kormányaiba beépült SE-tagokra vadászik, Yaan pedig két kislányát neveli a feleségével. A háború azonban újra fellángol, és hamarosan mindhárman a csatatéren találják magukat, ráadásul nem is mindig az egymással szembenéző seregek soraiban.

A háború alakulását a háttérben zajló árulások legalább annyira befolyásolják, mint maga a harc, de a politikai színtér mellett a Raas családnak szembe kell néznie saját árulóival is, és van, akit végül azok árulnak el, akikre az életét is rábízta volna.

A Csodaidők nagyregény; egy családé is, egy világé is. Észrevétlenül ragad magával sodró erejű cselekményével, fantasztikus lüktetésével.

Eredeti megjelenés éve: 2009

>!
Shremeya, Budapest, 2013
406 oldal · ISBN: 9789638925541
>!
Shremeya, Budapest, 2009
406 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630674706

Kapcsolódó zóna

!

Csodaidők, Időcsodák

161 tag · 89 karc · Utolsó karc: 2020. március 24., 19:34 · Bővebben


Enciklopédia 37

Szereplők népszerűség szerint

Giin Raas · Yaan Raas · Judin Raas (Judy Fensson) · Grom Lichi · Leonid Reynis · Tobbelt Raas · Ari Levin · Armoin Kiinnan · Chosan · Doron Uyt · Ghana Rundi · Ketton · Linda Fenn · Maryaa Antasvili · Meron Siaxen · Nora Freymen · Shee Martyn · Shoon Vendran


Kedvencelte 103

Most olvassa 4

Várólistára tette 77

Kívánságlistára tette 65

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
buzavirág
Raana Raas: Árulás

Kissé nehezen rázódtam vissza, talán sok idő telt el az előző rész olvasása után és az is gondot okozott, hogy soknak találtam a politikai részeket, nagyon kellett figyelni. De a közepe táján nagyon izgalmas, fordulatossá vált a történet, rengeteg minden történt. Halottnak hitt szereplők tűntek fel, újabb szerelmek születtek, megint sok volt az ártatlan áldozat és az árulás. Nagyon mérges voltam néhány emberre, Yaan apjára különösen, Grom-ról pedig még mindig nem tudom mit gondoljak. Nagyon féltem a kedvenceimet, de remélhetőleg a legvégére minden és mindenki a helyére kerül.

>!
tmezo P
Raana Raas: Árulás

Nehéz olvasmány. Nagyon sokrétű, és mindre figyelni kell, semmi felett nem szabad elsiklani. A politikai és katonai vonal nagyon komoly, telis tele van taktikával és árulással. Megdöbbentő akciók és események sorozata elevenedik meg, ami sok esetben gondolkodóba ejtett. Több titokra, és árulásra derült fény. Végre kiderült Judy származása, Armoin levelétől kirázott a hideg, Grom pedig nagyon furcsa volt számomra egész végig.
A háború rengeteg áldozatot követelt, volt akiért a szívem szakadt meg, de volt akinek nem bántam a vesztét.
Fájdalmas, amin Giin, Judy, Yaan és a többiek átmennek. Yaan sorsa ebben a részben különösen kegyetlenül alakult.

>!
Ibanez MP
Raana Raas: Árulás

Nagyon jól sikerült a harmadik rész is, kicsit visszavettünk a politikai vonalból, ugyanakkor teljesen belefolyunk a háborúba, ahol egyelőre még Martynék „vezetnek”… Bonyolódnak is a dolgok rendesen, újabb szereplők lépnek be és kialakul az a helyzet, hogy tényleg, de tényleg nem lehet tudni, hogy most ki áruló és ki nem, ki kinek dolgozik, kit akar átvágni, avagy segíteni. Yaan egyre szimpatikusabb, érezhető, hogy kezdi már tisztábban látni a dolgokat. Grom nekem valamiért még „sántít”, nem tudtam annyira megkedvelni, Maryaa viszont nagy kedvenc lett. Az írónő ebben a részben sem kímél minket, rengeteg haláleset történik, meg meri lépni, ami jó, kell is, hiszen háború van, nem lehet, hogy a család szépen átvészelje a dolgokat, sérülés-halál-bánat nélkül..

>!
Gyöngyi0309 P
Raana Raas: Árulás

Hogy lehet valamit így befejezni?! Sőt, hogy lehet ekkora kavaráskupacot összehozni?
Kezdem azt hinni, hogy senki sem az, akinek látszik, és az egész könyv merő véletlenek, félreértések, apró elhallgatásokból fakadó beláthatatlan következményekkel járó eseményes sorozata.
Egyre jobban durvul a helyzet, tombol a háború, több fronton, a vallás, és a politika is egymásnak feszül, ráadásul sehol sincs összhang.
Rokoni kapcsolatra derül fény, a Raas család tagjai pedig hol találkoznak, hol elválnak, nem tudván, hogy találkoznak-e még valaha.
Nehéz megszokni a nagy időbeli ugrásokat, ez előző kötet úgy ért véget, hogy még mindig lent van az állam, nekem az volt az igazi mély/fénypont, így kicsit elégedetlen voltam, hogy visszaemlékezésekből tudhattuk csak meg mi történt rögtön utána.
Yannt már megszerettem nagyon, Giin mellett ő a legegyenesebb figura, meg kell járnia a Canossáját, hogy végül révbe érjen.
Érdekesen alakul Judy sorsa is, neki is elég furcsa, titkokkal terhes a házassága, kíváncsi leszek mi lesz velük, illetve a kutatás is nagyon érdekesnek ígérkezik.
Várom a folytatást, bár már nincsenek illúzióim :)

3 hozzászólás
>!
Agatha
Raana Raas: Árulás

Igen, ezt pontosan így kell csinálni.
Így kell egy sorozat 3. részét megírni, hogy még mindig ugyanolyan imádnivaló, torokszorító, izgalmas, változatos legyen, mint a legelején, és még mindig megdöbbenéssel fogadjuk a fordulatokat, álmélkodással figyeljük, hogy merre viszi az írónő a történeti szálat, és tényleg annyira egyensúlyban kezeli főszereplőit, hogy egyszerűen nem tudok választani, hogy Giin, Yaan vagy Judy részét kedvelem a legjobban.

>!
mohapapa I
Raana Raas: Árulás

Nomostmerugye…
Bajban vagyok. Kognitív a disszonanciám. Egyfelől nem tudom letenni a sorozatot: kiolvastam a harmadik kötetet, és bá elhatároztam, hogy pihenésképpen, és védve magam a túltöltődés ellen elolvasom a frissen beszerzett és számomra eleddig ismeretlen Méhes György könyvet, az Öcsi naplóját, mégis automatikusan levettem a polcról a Csodaidők negyedik kötetét. De szerelmetesfelségtársammal megnézve egy vacak thriller-horrort (Porontyok), lazulás végett mégis a Méhes-könyvet vettem kézbe. Meg azért is, hogy ne sokalljak be. Ugyanis féltem, hogy unni fogom már a Judy-Giin-Yaan világot. S nem csak azért, mert sok oldal.

Eta, a szerző azt írta nekem ebbe a kötetbe, hogy az eddigi olvasók ezt kedvelték legjobban. Bár ugyanúgy 95%-os a kedveltsége, mint a második és negyedik kötetnek, elfogadom, miért ne tenném? Tény, az első három kötet közül ebben végre nem csak beszélnek róla, de történik is a politika. Ráfért a sorozatra. Kezdett már olyan érzésem lenni, hogy egy látványos sci-fi magyar megvalósításával van randim: zéró költségvetés birtokában a látványos csatajeleneteket a nappaliban beszélik meg a szereplők, egy bolygó leigázása szörnyülködő hírváltás a levelesládák mellett („Hallottad, tegnap este elesett az xy naprendszer!”, „Ne mááár! Ez szörnyű! Erről jut eszembe, te szoktál paprikát vágni a gombás rántotta alá?”).

Szóval eddig ez a legmozgalmasabb kötet, talán itt a legösszetettebbek a kapcsolatok, s ebben a kötetben történik a legtöbb minden. Logikus a cselekmény, következetesek a karakterek, valósak az események.

De a disszonanciám mégsem akar szűnni. Mert valóban, végre beindul a cselekmény, végre nem csupán megbeszélik a szereplők, hogy mi történik galaxis-szerte, hanem meg is élik, a kötet nem csupán foltokban tartalmaz cselekményt, de valahogy a utolsó pillanatban csípte el a szerző ennek adagolását. Nem önmagában hiányzik a valós történés, hiszen lássuk be, egy könyv irodalmi értékét nem csupán és nem elsősorban ez adja; például az Átváltozás-ban Kafka a cselekményt tulajdonképpen az első mondatban ellövi, utána már csak nyűglődés van. De milyen szinten!
A Csodaidőkkel kezdtem úgy járni, mint a nyolcvanas évek tévéfilmjeivel: a ’48-as szabadságharcosok korhű díszletek között és jelmezekben beszélték meg, mi van merre, hogyan tovább? Sehol egy villogó kard, sehol egy álgyú, egy pisztoly, csak beszéd és beszéd és beszéd. Mint ha Odüsszeusz csak elmesélné a küklopsz megvakítását a kockás abrosz mellett.
Minden bizonnyal erősíti ezt az érzést az is, hogy bár voltaképpen sci-it olvasok, ezt a különböző bolygók nevén kívül szinte semmi nem jelzi. Ami történik, történhetne bárhol, a világ végén, mondjuk a Csendes-óceán kis szigeteiért folyó küzdelem ürügyén.

S akkor valami, ami eddig nem tűnt fel: a sorozat címe. Hogy nem smakkol. Mer' nem csodák történnek, hanem gyalázatok, vér, szenvedés, pusztulás. Mondjuk tény, hogy csodálatos nagyságban, hiszen spoiler De a csodák eddig elmaradtak, a környezet, a cselekmény nem csodás, hanem hideg, szürke politikus.

De újra hangsúlyozom: eddig ez a sorozat legjobb kötete, s maga a sorozat mégis, ennek ellenére nagyon jó. Hiszen, mondom, máris levettem a polcról a negyedik kötetet, és elméleti szinten már tervezem a két Időcsodák beszerzését is.

1 hozzászólás
>!
Erzsébet_Szászi
Raana Raas: Árulás

Nagyon-nagyon szerettem, alig bírtam letenni, és most nehezen visz rá a lélek, hogy más könyvbe kezdjek , pedig ez nálam ritkaság.
Az előző résznél nehezményeztem a túl sok politikát. Most sem volt kevesebb, de az sokkal jobban belesimult a szereplők személyes történetébe, így nekem ez a rész jobban tetszett az előzőnél. Kifejezetten szimpatikus Yaan jellemének finom csiszolódása, még a végén megkedvelem. :)
Judyt és Giint még mindig nagyon szeretem, az első beszélgetésüket megkönnyeztem, mint ahogy több más találkozást is a könyvben.

>!
Thorpapa
Raana Raas: Árulás

Pont így befejezni egy könyvet… Úristen, most tavaszig várni kell. Ez gonosz dolog. Azt hittem, hogy a 2. könyv után végre minden világos, de nem, újra kell értelmezni sok mindent. És hogy a szereplők is milyen változáson mennek keresztül… Nagyon tetszett, hogy nem rögtön folytatta a történetet, hanem egy pár év eltelte után. Még mindig nem értem miért nem látom eme csodás tetralógia reklámjait a metrón. Ha rajtam múlna kötelező olvasmányként olvastatnám a sulikban. Megvan benne minden. Család, hagyományok, vallás, faji megkülönböztetés, politika, háborúk, minden, amit illene tudni egy mai fiatalnak. És fogadni mernék, hogy sokaknak sokkal jobban tetszene, mint pár divatjamúlt agyonolvasott értelmetlen kötelező olvasmány. Szomorú vagyok hogy vége lett, de tavaszig elütöm az időt az irodalom többi csodás remekével.

20 hozzászólás
>!
Balázs_Erőss
Raana Raas: Árulás

Mitől!? Könyörgöm, mitől ez a 7. legjobb sci-fi?!
Ne már…
Az kiakasztott, hogy a nevek konzekvensen egyeznek teljesen különböző szereplőknél. Amúgy is csilliárdnyi alak forog, ficereg és karézol fel-s-alá az oldalakon, ráadásul, ha komolyabb kihagyással olvasod a részeket (mint én), akkor a folyamatos visszautalgatások még nagyobb keveredést okoznak. Egy idő után már nem is próbáltam követni a miérteket., csak sodródtam az árral.
Viszont ez az ár hihetetlenül erősen ragad magával! Ha már nem rágódsz, tipródsz, akkor csak úgy száguld veled. Mondjuk az égészből nem marad meg több, mintha a Sinkanszenről próbálnál tájképet festeni.
Ez már nem a Szabó-család űrhajós kiadása, hanem egy kicsit több, de nem sokkal.

>!
worsi ASP
Raana Raas: Árulás

A harmadik kötet kevésbé tetszett, mint az első kettő, talán azért, mert túl intenzív élmény egymás után ez a rengeteg kaland. A közepe táján úgy éreztem, hogy ez kicsit olyan, mint a Star Wars: aránylag kis csapat harcol a Csúnya Nagy Birodalommal szemben.
A sorozat javára írom, hogy én, aki nem szeretem, sőt inkább kerülöm a politikát, most lebilincselve olvastam az arról szóló részeket – ezt se gondoltam volna soha.
És tök büszke vagyok magamra, hogy helyesen megtippeltem egy-két kérdésemre a választ! A többire meg pár napon belül fény derül, ha a negyediket is befejezem.

5 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
tataijucc

Ne azt kérdezd, hogy miért történt veled az, ami megtörtént, mert erre a kérdésre nincs válasz. Azt kérdezd: miért éppen most történt? És megláthatsz valamit Isten akaratának szálaiból, amelyek az egész világot összetartják.

368. oldal

12 hozzászólás
>!
rlb_32557241

– […] Az élet megtanított arra, hogy az igazság trükkös dolog, és sokszor csak a nézőponton múlik.

382. oldal, 20. fejezet - Giin

Kapcsolódó szócikkek: Doron Uyt
>!
mendella

– De ha tényleg elesünk a végén, miért ez a küzdelem? – kérdezte keserűen Chosan.
– Hogy időt adjunk a csodának – felelte Giin egyszerűen.

212. oldal, 11. fejezet - Giin (Shremeya, Budapest, 2008)

Kapcsolódó szócikkek: Chosan · csoda · Giin Raas
>!
tataijucc

Nem származásunk, hanem döntéseink árulkodnak arról, kik vagyunk.

278. oldal

Kapcsolódó szócikkek: döntés · Ghana Rundi · származás
>!
Nita_Könyvgalaxis

„Szólj, ha úgy érzed, szólnod kell, de semmiképpen ne hallgass, amikor senki más nem áll fel azok érdekében, akiknek nincs szavuk.”

41. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Bokra · Giin Raas
>!
Cheril

Búcsúzás után Judy még egy darabig ott ült az üres holomező előtt. Úgy fájt a szíve, hogy majd beleszakadt, hiába is mondták az orvosok, hogy a szív nem tud fájni. Nincsenek benne érzőidegek.
Talán tényleg nincsenek, mégis, az a fájdalom, amit az ember a szívében érez, sokkal nagyobb tud lenni, mint bármilyen más, fizikai fájdalom.

78. oldal, 4 fejezet - Judy (Shremeya, Budapest, 2008)

Kapcsolódó szócikkek: fájdalom · Judin Raas (Judy Fensson)
1 hozzászólás
>!
Szávitrí SP

– Isten világa úgy van megteremtve, hogy a legtöbb dolog magában hordozza a következményét, vagy más szemszögből nézve a jutalmát, illetve a büntetését. Így például azok a gesztusok és jó cselekedetek, amelyeket nem valamilyen hátsó szándékból teszünk, megbecsülést és végső soron szeretetet gerjesztenek, míg a bűn, bármilyen díszben érkezik is, bizalmatlanságot és távolságtartást szül.

388. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Giin Raas
>!
mendella

„A világ nélküled is forog tovább. Fölösleges magad fontosabbnak látni, mint amennyire az vagy.”

41. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Armoin Kiinnan · Bokra
1 hozzászólás
>!
Cheril

– Hagyjuk – intette le Judy ingerülten. – Mesélj inkább, mivel töltöd itt az idődet.
Gromon látszott, hogy még folytatná a témát, de rövid gondolkodás után megadta magát, és szemében megint jókedv csillant.
– Időtöltés?! Fekszem az ágyon, és várom, hogy újabb ókori betegségeket regisztráljanak rajtam.
– Mit szólnál egy esti sakkhoz? Átkötöm a műszereidet, és akkor kényelmesen elfér a detád is. Ugye nem kell kivetítés?
– Nem hiszem, hogy itt bárki is kíváncsi lenne rá.
Mindketten elmosolyodtak.
– És te? Mit csinálsz ma? Máris dolgozni mész?
– Dolgozni? – kérdezte Judy megjátszott felháborodással. – Nem. Bemegyek a városba és élvezem a szabadnapomat. Holnap reggel kezdek. De este átjövök, és ha akarod, vacsorázhatunk együtt, aztán játszunk.
– Milyen romantikus! Vacsorameghívás! És hogyan gondoltad? Benyomsz valamit intravénásan?
– Én inkább a gyomorszondára gondoltam…

73. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Grom Lichi · Judin Raas (Judy Fensson)
1 hozzászólás
>!
tataijucc

A teljesíthetetlen dolgok iránti vágyakozás csak keserűséget szül.

257. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Giin Raas · keserűség

A sorozat következő kötete

Csodaidők sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

On Sai: Lucy
Orson Scott Card: Fajirtás
A. M. Aranth: Oculus
Marissa Meyer: Cinder
Pierce Brown: A káosz évei
Ian McDonald: Luna – Újhold
Brandon Hackett: Xeno
Peter F. Hamilton: Pandóra csillaga I-II.
Szergej Lukjanyenko: Ugrás az ismeretlenbe
Wesley Chu: Időrabló