Hol álltunk múltunkról alkotott képünkkel, a történettudomány feladatáról, társadalmi elkötelezettségről vallott nézeteinkkel Európa népei között a polgári forradalmak és a nemzeti szabadságharcok sorsdöntő időszakában?
Erre a kérdésre ad feleletet R. Várkonyi Ágnes munkája magyar, angol, francia, német történelmi művek összehasonlító elemzése alapján. Levelezések, íróasztalban maradt kéziratok, anyaggyűjtések, tervek, műhelymunkák, elfelejtett kritikák egész sorát tárta fel. A tudományos élet csaknem minden ágát átfogva vizsgálta a tudomány és a kor kölcsönhatásait.
A pozitivizmus megalapítói és jeles képviselői alkotásainak elemzése során mutatja be e történet-szemlélet alapvető módszereit és elméleti megállapításait; áttekinti a magyar történetírás jellegéről folyó vitákat is.
A II. kötetben történetírók, politikusok, gondolkodók, természettudósok munkásságát elemezve mutatja ki, hogy a pozitivista történet- szemlélet és a magyar polgárosulás kapcsolata… (tovább)
A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban I-II. 0 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Tudománytörténeti tanulmányok Akadémiai
Kívánságlistára tette 1
Hasonló könyvek címkék alapján
- Hanák Péter: A Kert és a Műhely ·
Összehasonlítás - Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete 93% ·
Összehasonlítás - Hahner Péter: A Vadnyugat 93% ·
Összehasonlítás - Budai Lotti: Rizsporos hétköznapok 2. 92% ·
Összehasonlítás - Földényi F. László: Melankólia 93% ·
Összehasonlítás - Thuróczy János: A magyarok krónikája 95% ·
Összehasonlítás - Egy pesti arszlán: A pesti művelt társalgó ·
Összehasonlítás - Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): JLG / JLG ·
Összehasonlítás - Tóth István: Pannoniai vallástörténet ·
Összehasonlítás - Benedek Elek: Édes anyaföldem! 90% ·
Összehasonlítás