A ​pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban I-II. 0 csillagozás

R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban I-II.

Hol ​álltunk múltunkról alkotott képünkkel, a történettudomány feladatáról, társadalmi elkötelezettségről vallott nézeteinkkel Európa népei között a polgári forradalmak és a nemzeti szabadságharcok sorsdöntő időszakában?
Erre a kérdésre ad feleletet R. Várkonyi Ágnes munkája magyar, angol, francia, német történelmi művek összehasonlító elemzése alapján. Levelezések, íróasztalban maradt kéziratok, anyaggyűjtések, tervek, műhelymunkák, elfelejtett kritikák egész sorát tárta fel. A tudományos élet csaknem minden ágát átfogva vizsgálta a tudomány és a kor kölcsönhatásait.
A pozitivizmus megalapítói és jeles képviselői alkotásainak elemzése során mutatja be e történet-szemlélet alapvető módszereit és elméleti megállapításait; áttekinti a magyar történetírás jellegéről folyó vitákat is.
A II. kötetben történetírók, politikusok, gondolkodók, természettudósok munkásságát elemezve mutatja ki, hogy a pozitivista történet- szemlélet és a magyar polgárosulás kapcsolata… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Akadémiai, Budapest, 1973
830 oldal · keménytáblás

Kívánságlistára tette 1


Hasonló könyvek címkék alapján

Juhász Antal: A halasi puszták az 1870-es években
Hanák Péter: A Kert és a Műhely
Randolph L. Braham – Kovács András (szerk.): A holokauszt Magyarországon hetven év múltán
Deák Ágnes: A koronás Wargha
Rugási Gyula: A historizmus fantomja
Robert Darnton: Lúdanyó meséi / A nagy macskamészárlás
Szekfű Gyula: A magyar állam életrajza
Kiss Ákos: Tinnye és Uny története a XVIII. században
John Lukacs: A történetírás jövője
Tüdős S. Kinga: Erdélyi védőrendszerek a XV-XVIII. században