Karolina ​és a krakkói babakészítő 15 csillagozás

R. M. Romero: Karolina és a krakkói babakészítő

Karolina a Babák Földjén élt, ahol a babák és a patkányok háborúban álltak. A helyzet egyre reménytelenebbé vált, és Karolina azt remélte, hogy az emberek földjén talál majd megoldást.

És egy napon egy furcsa jó szél elviszi Babaországból… Krakkóban, a németek által megszállt Lengyelországban találja magát, a Babakészítő társaságában, 1939-ben.

A játékgyáros fájdalmas múltú, rendkívüli, varázserejű férfi. Már régóta egyedül él, ám Karolina bátor és szeretetteljes társaságában néha újra képes mosolyogni. Közben telnek a napok, és a Babakészítő mindenhova magával viszi Karolinát. De amikor elkezdődik a zsidók begyűjtése, a férfi és Karolina nem maradhatnak tétlenek.

De mit tehet egy varázserővel bíró játékgyáros és egy baba? Visszajut még valaha Karolina a Babák Földjére?

Eredeti mű: R. M. Romero: The Dollmaker of Krakow

Eredeti megjelenés éve: 2017

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Dream Válogatás

>!
Maxim, 2018
318 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632618685 · Fordította: Bozai Ágota

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Karolina


Kedvencelte 2

Most olvassa 7

Várólistára tette 149

Kívánságlistára tette 167

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

>!
tizkicsikonyv
R. M. Romero: Karolina és a krakkói babakészítő

Szó szerint csodás, egyszerre szívfájdító és szívmelengető, keserédes módon kedves, különleges, mese hangulatú könyvecske.

>!
szofisztikáltmacska
R. M. Romero: Karolina és a krakkói babakészítő

Nem tudom, hogy mi vonzott jobban ehhez a könyvhöz: a hangulat, amit a borító és a cím sejtetett, vagy pedig a fülszöveg, ami alapján lehet ez a könyv nagyon jó és hát… nagyon rossz is. Mert valljuk be, egy beszélő babát főszerepbe helyezni még egy ifjúsági regénynél is elég nagy bátorságra vall, és pontosan emiatt féltem attól, hogy valami borzasztó gagyi lesz ez a könyv, ami csak azért kapott külföldön jó értékeléseket, mert meglovagolta a holokauszt-témát. Szóval voltak fenntartásaim, nem is kevés. Aztán ezeket mind elfújta a (jó) szél.
Ez a könyv egyetlen szóval leírható: csoda! Igaz, hogy az utolsó 20-30 oldalból szinte semmit nem láttam, mert folyton összefutottak a betűk a szemem előtt, de mégis… ha évek múltán eszembe jut majd a Karolina és a krakkói Babakészítő, akkor csak arra fogok emlékezni, hogy mennyire derűs, kedves és szívet melengető könyv volt ez, annak ellenére, hogy el is szomorított. Elszomorított, mert az emberiség legsötétebb korszakába visz el bennünket, és hiába gondoljuk azt, hogy tanultunk a múltból és a hibáinkból…azt hiszem, hogy nem így van.
Bővebben: https://szofisztikaltmacska.blog.hu/2018/12/14/r_m_rome…

>!
Belle_Maundrell
R. M. Romero: Karolina és a krakkói babakészítő

Felemás érzéseim vannak ezzel a könyvvel kapcsolatban, egyelőre nem igazán tudom hová tenni. Az alapötlet nagyon érdekes, de olyan, mintha az írónő se tudta volna igazán, mit kezdjen Karolinával és a Babakészítővel. Az első háromnegyede a történelmi háttér ellenére is nagyon gyerekes, aztán a végére már kikapnám szerencsétlen gyerek kezéből a könyvet, mielőtt traumatizálódik. Mondjuk jobban belegondolva, nem írja le a dolgokat konkrétan, több az utalás, szóval lehet, hogy némi háttértudás hiányában csak nézne szerencsétlen, hogy mi van. Akkor meg nem ártott volna beszúrni néhány történelmi infót, esetleg kicsit konkretizálni, nem csaj sejtelmeskedni a borzalmakat illetően. De az már megint nem gyerekkönyv. Szóval talán meserajongó, szociálisan érzékeny felnőtteknek íródott, ami mondjuk rám is illik, és mégsem volt az igazi. Vagy tizennégy éven felülieknek, akik már tanultak a második világháborúról, hogy betöltsék a hiányos infók űrét.
Értem, hogy mi volt a koncepció a babák világát feldúló patkányokkal, de olyan erőltetettnek érződött a párhuzam, mintha az írónő kifeszített volna egy transzparenst, hogy „patkányok=nácik, babaégetés=holokauszt, tessék megnézni, milyen gonoszok, még a cukormázas babavilágot is tönkretették”. Teljesen felesleges volt, enélkül az is sokkal hatásosabb lett volna,ahogy Karolina találkozik az emberi kegyetlenséggel. De ha előtte kvázi ugyanaz megtörtént a saját világában is, akkor legfeljebb deja vu-je lehet.
Amúgy sem tetszettek a babás részek, pedig általában szeretem az ilyesmit, de ez már túl cukormázas volt. Elvégre nem mézeskalácsfigurákról volt szó, hanem babákról, szóval semmi értelme a sok nyalókának meg porcukornak.
A Babakészítő és a zsidó család szimpatikusak voltak spoiler, Karolina viszont fura módon semleges maradt, nem éreztem valami kiforrottnak a személyiségét, hiába volt sokszor igazi kis ellenálló.
A varázslatos vonal szintén döcögött egy kicsit, el sem hiszem, hogy mindenki olyan könnyen vette a beszélő játékokat. Lehetett volna kicsit megalapozottabb a világ, mert oké, van, aki tud a varázslókról, de az utolsó jöttment civil is totál szemrebbenés nélkül nyugtázta, amikor Karolina megszólalt spoiler.
Örültem volna egy kis izgalomnak, mert még amikor akcióztak, az is simán ment, spoiler
Azért nem volt rossz, gyorsan el lehet olvasni, bár nekem egyáltalán nem jött be az írói stílus, valahogy fura az egész, néha meg nagyon fellengzős akart lenni. Ennek ellenére van benne néhány szép gondolat, a mondanivalóját is értékelem, érzékenyítsük az ifjúságot, meg minden. De még a holokausztos téma ellenére is súlytalan és felejthető maradt.
Viszont a borítójába bele vagyok zúgva, már ezért megérte megvenni, imádom nézegetni, belül is olyan szép. :P

5 hozzászólás
>!
beatrix_0823 P
R. M. Romero: Karolina és a krakkói babakészítő

A Maxin Kiadó egy igazán különleges könyvet hozott el nekünk a téli megjelenései között.
A Karolina és a krakkói Babakészítő egy nem mindennapi történetet mesél el, nem is akárhogyan, egy baba szemüvegén keresztül. A narrátorunk tehát Karolina, aki a Babák földjén él, azonban nehéz idők járnak feléjük, a gonosz patkányok elfoglalják a területüket, és rabszolgaságban tartják a babákat. Karolina egy nap úgy dönt, hogy elszökik, és a jó szél segítségével az emberek földjére érkezik. Ebben az a nagyon különleges, hogy Karolinának egy olyan emberhez kell kerülnie, akinek valamiért nagy szüksége van a társaságára, és így jut a baba Krakkóba, a címszereplő babakészítőhöz, Brzezick úrhoz, a második világháború idején.
Az ember a történelemkönyvekből tudja a tényeket, adatokat, hogy mik történtek akkor, de így kiragadva egy-egy mozzanatot, egy család sorsát, teljesen letaglózza az olvasót. Brzezick úr egy csodálatos karakter volt, egy igazán jó ember, aki megtett minden tőle telhetőt a barátaiért. És habár őmaga csak egy kitalált szereplő, aki a felruházott képességével segített a zsidóknak, a valóságban is léteztek hozzá hasonló emberek, akik próbáltak segíteni nekik, és ezt szerette volna megmutatni nekünk a könyv szerzője.
Az biztos, hogy nagyon merész ötlet volt egy mesét alkotni erről a nehéz témáról, úgy hogy legyen benne a mesékre jellemző csoda, de a valóság azért keményen ott maradjon. Nos, ez nagyon jól sikerült Romeronak, hiszen azt az elemét emelte ki az eseményeknek, ami tényleg egy igazi csodának minősült ebben az időszakban, az emberi jóságot, a segítségnyújtást.
»http://tejszinhabzsolo.blogspot.com/2018/12/r-m-romero-…

>!
atalant I
R. M. Romero: Karolina és a krakkói babakészítő

Az a legnagyobb bajom ezzel a könyvvel, hogy zavarba ejtett. Legfőképpen azért, mert nem nagyon sikerült eldöntenem, hogy kinek is szól valójában, vagy hogy milyen szemmel kéne rá néznem.
Alapvetően tetszett – leszámítva az írói stílust, mert az sok helyen terjengősnek és kicsit mesterkéltnek hatott –, viszont abszolút nem tudtam hová tenni a fantasy szálat. Ebben a formájában nekem funkciótlannak és feleslegesnek tűnt, hiszen nélküle is működött volna a történet. Mágikus realizmusként pedig azért nem tudtam rá tekinteni, mert ahhoz meg sok. Szívesen olvastam volna azonban egy kicsit erősebben kidolgozott fantasztikumról (több mitikus lénnyel, akik szervesebben részt vesznek a sztoriban), de ahhoz meg a babák világa érződik túlságosan gyerekesnek (amellyel kapcsolatban egyébként értem én a párhuzamot és a koncepciót, de mégsem ér célt). Ha viszont a middle grade korosztálynak próbált egy komoly témáról (mégis befogadható formában) mesélni, akkor is kicsit félrecsúszottnak érződik a megvalósítás. Ha fogékonyak a témára, talán még abban az esetben is túl összetett a probléma ahhoz, hogy megérthessék azt az elejtett utalásokból (a követhetőséget a sok lengyel név és kifejezés sem könnyíti számukra).
Mindezek ellenére egyáltalán nem éreztem rossz könyvnek, hiszen lekötött, gyorsan lehet vele haladni, és a mondanivalója is fontos. Egyszerűen csak zavarba ejtett.

>!
Narrow86
R. M. Romero: Karolina és a krakkói babakészítő

Ez a könyv egy érzelmi hullámvasút!
Nem is írok mást, csak a szerző utószavából idéznék:
"Az ember mindig választhat. Mindig van lehetősége a jót választani.(…)
Kérlek, legyetek kedvesek!
Kérlek, legyetek bátrak!
Kérlek, ne hagyjátok, hogy ez újra megtörténjen!"
Szívbemarkoló történet, örülök, hogy elolvashattam és biztosan nem fogom elfelejteni!


Népszerű idézetek

>!
Gabriella_Szaszkó IP

A varázserő furcsa dolog. Sohasem olyan formában jelenik meg, amilyenben várná az ember.

1 hozzászólás
>!
Gabriella_Szaszkó IP

Az ember mindig választhat. Mindig van lehetősége a jót választani.

>!
Belle_Maundrell 

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy baba, akit Karolinának hívtak.

(első mondat)

>!
Belle_Maundrell 

Nagyon komor és unalmas lehet, ha az ember egész életében nem hisz sem a csodában, sem semmi csodálatosban.

35. oldal

>!
Belle_Maundrell 

– (…) Egy embert el lehet pusztítani, Karolina, de a történetét már sokkal nehezebb eltörölni. Senki sem tűnik el igazán, amíg a története fennmarad.

121. oldal

>!
Belle_Maundrell 

Munka közben a Babakészítő könnyei elapadtak, és Karolina azt gondolta, tudja, miért. Ő is mindig jobban érezte magát akkor, ha alkothatott valamit. A félelem csak akkor szorongatta szívét, csak akkor érezte úgy, hogy erőt vehet rajta, amikor a keze tétlen maradt.

13. oldal

>!
Belle_Maundrell 

– Krakus herceg megölte a sárkányt! – kiáltott fel. – Micsoda pocsékolás! Teljesen jó sárkány volt. Össze is barátkozhattak volna…

23. oldal

>!
Belle_Maundrell 

Egy nagy fal a világon minden másnál hatékonyabban képes kirekeszteni a szeretetet és a barátságot

159. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

J. K. Rowling: Harry Potter
Rick Riordan: Az utolsó olimposzi
John Flanagan: A Tölgylevelesek
Elisabetta Gnone: Ég veled, Fairy Oak!
Jessica Townsend: Nevermoor
Gail Carson Levine: Elátkozott Ella
Kate Saunders: Cicus és a Büdös Macskák háborúja
Åsa Larsson – Ingela Korsell: A kísértet
Pierdomenico Baccalario: A Maskarák szigete
Lucy Strange: A fülemüleerdő titka