Váláshelyzet 86% 80 csillagozás

Közvetlen stílusban ír, hétköznapi történetekről. Fordulatokban gazdag történet arról, hogy vajon mennyire lehet kiszámítani sorsunkat. Mi történik akkor ha nem a szívünkre, megérzésünkre hallgatunk hanem valami teljesen más erő hajt? Kétségbeesés és a harag rossz tanácsadó. A szeretet, bizalom, elfogadás sok esetben előbbre vihet.
Nekem tetszett, hogy peregtek az események, mindig történt valami új, kiszámíthatatlan.
Leginkább azoknak ajánlom akiknek a házasságuk válságban van vagy aki most próbálja újra összerakni az életét. Ebből a történetből erőt tud meríteni.

Hétköznapi szereplők, csavaros sztori.

Ez a könyv, megint keményen próbára tette a lelki világomat. Sajnos, érintett vagyok, voltam a témában. Mi szerencsére megúsztuk a válás, amiért többen ugyan megköveztek, elítéltek, hogy miért nem adok magamra és miért tűrtem el, miért nem váltam el. Mert szerettem, akkor is, előtte is, utána is, ma is. Még jobban is, mint előtte.
Szerettem volna Karolina mellég ülni a kanapéra, fogni a kezét és vigasztalni. Szerettem volna Gabi mellé állni, ahogy tette azt Gréta és vezetni az új felé. Hiszen, ahogy mondják, ha bezárul mögötted egy ajtó, kinyílik egy új előtted. Gabi meg is kapta ezt Tábori Attila által. S csak remélni tudom, hogy Karolina előtt is nyílik még ajtó, a befektetésén kívül is.
Ezt a könyvet is nagyon jól írta meg Angelika, rövid, de velős. A feltárt érzések miatt az olvasó sem úszhatja meg pár kóbor könnycsepp nélkül.
Ámbátor én egy bővített kiadásnak is örülnék. Will nagyon érdekes mellékszereplő, de róla nem hull le a lepel. Ki ő és mi történt amikor vendégül látta Karolinát egy teára. Mi lesz Karolina sorsa? Képes lesz Gabi egy új kapcsolatra a börtönt megjárt Attilával?
Telhetetlen vagyok? Igen! :)

Nekem ez tetszett! Én sem gondoltam volna, hogy így lesz, de lám-lám.
Friss volt, a szereplők ügyesen voltak kitalálva, főleg ugye Karol és Gabi, de a mellékszereplők is kellemesen hozzá adták a történethez, amit csak tudtak. Finoman – vagy inkább néha gúnyosan – humoros volt és külön piros pont azért, hogy nem ragaszkodott mereven egyetlen elgondolt és járható úthoz, hanem több szereplőt is bemutatott és több szereplő el is mondhatta a véleményét.
spoiler
És direkt jó volt végre nem hisztis kiscsibékről olvasni, hanem csak hisztis tyúk(ok)ról.

Most nézem, hogy nem írtam értékelést ehhez a könyvhöz.
Az első olvasásom volt az írónőtől, és valamiért a könyvei alapján nem gondoltam, hogy érdekelnének az írásai, de aztán apukám a könyvtári könyves vakrandi keretében elhozta nekem még februárban, és mivel az értékelése is elég jó volt, a fülszöveg is tetszett, belekezdtem.
És a félelmem alaptalan volt, mert egy abszolút szórakoztató és szerethető történetet kaptam. Persze a történet alapján nem feltétlen az én korosztályomnak, illetve élethelyzetemnek szól (így pont esküvő előtt…), de még így is gyorsan beszippantott a sztori, kedveltem a karaktereket, a leírásokat, a stílust.

Mint ahogy azt a cím is mutatja, nem az élet legviccesebb dolga a regény központi témája.
Szerencsére nem ismerem – és nem is szeretném megismerni soha! – ezt a helyzetet, de úgy gondolom egy válás alapesetben mindegyik érintett felet megérint valamilyen szinten. Mindegy, hogy szeretjük-e még a válni készülő házastársunkat vagy már szeretetet sem érzünk iránta, mindenképpen nagy érvágás lehet ez. Ha már nem szereti egymást a két fél, de ennek ellenére együtt vannak, ez betudható a megszokásnak és az esetleges „biztonságban vagyok mellette” érzésnek is.
Főszereplőink elég hitelesen szemléltetik az olvasóval, milyen egy egyedülálló anya és egy feltehetően megcsalt feleség élete. A feleség, aki még csak gyanakszik arra, hogy a férje megcsalja, mindent bevet annak érdekében, hogy megtartsa a kapcsolatból kitekintgető férjét. Nincs ez máshogy az életben sem szerintem.
Azon túl, hogy egy nap, mint nap a világban is előforduló kemény helyzetet és problémát dolgoz fel a regény, igenis nagyon jól lehet szórakozni rajta. Mert Karolina asszonyság megnevetteti az olvasót minden egyes megmozdulásával.
Aki szereti az írónő műveit, ezt sem hagyhatja ki! Ajánlom!

R. Kelényi Angelikában nem tudok csalódni. Bármilyen témához nyúl, sikeresen veszi az akadályait, egyedi humorával és különleges történetvezetésével mindig levesz a lábamról. A Váláshelyzetben – ahogyan azt a címe is jelzi – a válás, a házasság, a megcsalás valamint a csábítás témákat járja körül és mindezt egy kisvárosba, Gesztenyéskertbe helyezi. Ebben a közegben nincsenek titkok, mindenki hall és tud mindenről, a két főszereplőnek – Gabinak és Karolinának pedig ebben a világban kell megvívniuk a maguk csatáit. Néha akár egymással is.
Angelika stílusa rendkívül légies és könnyed, szórakoztató módon képes megközelíteni alapvető emberi problémákat, és valódi életigazságokat mond ki a humor köntösébe foglalva.

Azoknak ajánlom, akik szeretik az élettel átitatott, mégis majdhogynem szatirikus történeteket, melyben komikum segítségével van jól látható módon megvilágítva a probléma és annak megoldása.
Bővebben » https://barbyesakonyvek.blogspot.com/2021/10/r-kelenyi-…

R. Kelényi Angelika „csajos” könyveit egymás után olvastam el, és ez tetszett mindegyik közül a legjobban. Igazából már az elején feltűnt, hogy Gabival már a korábbi kötetben találkoztam, és végül Emma is felbukkant. (Nagyon örültem neki, ő is belevaló csajszi.) Ez a rész Gabi életét és szomszédait helyezte górcső alá. Az írónő ismét nem hazudtolta meg magát. Humorosan, szarkasztikusan mutatta be a kertvárosi élet szépségeit, és kevésbé vonzó oldalát. A szereplők annyira hétköznapiak, hogy szinte saját magunkat vagy szomszédainkat vagy ismerőseinkre is ráismerhetünk.

Angelika a vicces helyzetek mögött elég komoly mondanivalót jelenít meg, egyrészt, hogy bárki megbotolhat….és attól, még nem az előítélettel való teletűzdelt okoskodás a megoldás, hanem a második esély lehetősége. Mindenkinek jár, főleg aki élni is akar vele.

Valamint, hogy egy válás mivel is jár, egy több évtizedig tartó kapcsolat, amely már menthetetlen, mert a felek nem tettek érte, csak éltek megszokásból…és a szerelemből, szeretetből lassan gyűlölet és undor lett. Ez mindkét fél számára nehéz, de jobb ilyenkor ennek véget vetni, mint gyűlöletben élni egymás mellett, csak a látszat fenntartása végett. Illetve a válás utáni felépülés. Egy nő ebben az esetben még mindig több negatív kritikát kap, mint a férfi, és ez felháborító…mintha csak a nő hibája lenne. És Angelika erre is rámutatott a szereplők viselkedése által.

Egyszóval nagyon jól megírt, velős ábrázolás a modern kori társadalomról.

Kikapcsolt, megnevettett és izgultam nagyon, vajon hová is fut ki Karolina jövője… Erről olvastam volna még kicsit bővebben is – de ennek ellenére nagyon tetszett a könyv ☺️
Angelika nagyon jól bemutatja, hogy mennyire fontos a kommunikáció egy kapcsolatban, mennyire fontos nem csak magunkra, de a társunkra is odafigyelni és ha nem a szívünk szerint választunk, ha nem vagyunk igazán, tiszta szívből boldogok, ha nem adunk bele minden tőlünk telőt – ez mindkét félre vonatkozik –, az előbb vagy utóbb kipattan és fenekestül felforgathatja az életünket… És akkor már valószínűleg hiába kapálózunk…
Az első ilyen jellegű könyvem az írónőtől, de biztosan nem az utolsó!

Szeretem R. Kelényi Angelika korábbi köteteit, de nem kiemelkedően. Számomra az írónő a történelmi zsánerben a legerősebb, az az előtti írásai szórakoztatóak és elgondolkodtatóak, de egyszeri olvasmánynak érzem őket. Vagy valamikor majd a későbbiekben olvasnám őket újra, mivel nem én vagyok ezeknek az elsődleges célpontjuk.
Ahogyan az írónő is megjegyzi az utószóban ezek a könyvei nagyon nem vicces élethelyzetek szórakoztató feldolgozása. És pont ez adja a varázsát. Karolina elég nehéz helyzetbe került házasságát illetően, mégis a súlyát ennek a könnyed humor veszi el, ami a könyvet jellemzi. Megjegyzem, én a nőszemélyt nem kifejezetten kedveltem, bár szerintem direkt alkotta őt ilyenre az írónő, hogy kicsit tanítsa az olvasót is. Karol szövögette a maga kis hálóit, amelyekbe végül ő maga gabalyodott bele. A szerző nem szánt neki olyan boldog befejezést, bár olvasóként csak azt tudom, meg is érdemelte.
Habár a kötet valamennyire nyitott végű, az mégis érezhető, hogy a másik főszereplő, Gabi viszont már valamivel kedvesebb lezárást kapott. Az ő karaktere amúgy is szimpatikusabb volt, de azt élveztem a legjobban, ahogyan a két szomszédasszony szálai párhuzamosan haladnak egymással. Jó kis tükröt állított így Angelika, aminek olvasása szórakoztató volt ebben a formában.
Habár tény és való, hogy egy nem mindennapi írást olvastam egy mindennapi problémáról mindezt egy lendületes, vicces stílusban annyira nagy nyomot mégsem hagyott. Ahogyan RKA további nőcis írásai sem. Látszik, hogy még kicsit kezdetleges, de már azért megvan benne az, amit az írónő könyveiben úgy szeretek. Mivel azonban már elolvastam az összes korábbi írását, csak a két legújabb maradt, amikre már nagyon kíváncsi vagyok!