Szulejmán ​és a magyar udvarhölgy (Szulejmán és a magyar udvarhölgy 1.) 99 csillagozás

R. Kelényi Angelika: Szulejmán és a magyar udvarhölgy

Izgalom ​és romantika Szulejmán udvarában.
Szulejmán 1541. augusztus 29-én elfoglalja Buda várát. Ezen a napon nemcsak a magyar történelem, hanem egy fiatal lány élete is hatalmas fordulatot vesz, amikor uralkodói utasítására ő kíséri a gyermek János Zsigmond királyt a szultán táborába. A húszéves Illésházy Anna csak külsőleg tűnik egyszerű nemes lánynak, valójában egy különleges udvarhölgy, rendkívüli tudással és kemény feladattal, mellyel Izabella királyné és a király gyámja, a furfangos diplomáciai zseni, Fráter György bízta meg. Mindent megtesz, hogy maradéktalanul teljesítse a megbízatását, ezért kalandos úton beépül a szultán háremébe.
A bátor magyar lányt nap mint nap új feladatok elé állítja a sors, és döntenie kell, hogy a rá rótt kötelesség, vagy az igazság és a szerelme fontosabb-e számára.
A Szulejmán és a magyar udvarhölgy R. Kelényi Angelika első történelmi eseményeken alapuló romantikus kalandregénye. Hazugság, gyilkosságok, nőrablás, intrika és… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2016

>!
Álomgyár, Budapest, 2016
348 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155596506
>!
Álomgyár, Budapest, 2016
348 oldal · ISBN: 9786155596513

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Illésházy Anna


Kedvencelte 18

Most olvassa 6

Várólistára tette 57

Kívánságlistára tette 75


Kiemelt értékelések

>!
Niitaa P
R. Kelényi Angelika: Szulejmán és a magyar udvarhölgy

„A szeretet és a gyűlölet oly közel áll egymáshoz, hogy egyetlen pillanat alatt felcserélődnek az ember szívében. S míg az egyik teremt, a másik öl.”

Mióta tavaly elolvastam az Outlander első részét, azóta foglalkoztatnak a történelmi romantikus regények. Többfélével is találkoztam már, s a közös alapvonások mellett mindegyiknek volt egy sajátos jellemzője, melytől egyedivé vált a történet. Ez most sincsen másként, a Szulejmán és a magyar udvarhölgy története nálam tarolt, teljesen meggyőzött.
(…)

A történet során sosem lehet unatkozni. Az ember csak leül egy szürke esős napon, takaróval az ölében, teával a kézben és kinyitva ezt a könyvet egy rövid kikapcsolódásra vágyik. A következő pillanatban meg azt veszi észre, hogy rásötétedett és már majdnem a történet végére ért. Eseménydús, de nem túlzsúfolt. Minden a maga idejében történik. Bőven ad időt arra, hogy bizonyos érzelmek és szituációk kialakuljanak, ugyanakkor váratlan elemeket bedobva folyamatosan meglepi az olvasót.
A nyelvezete egyszerűen gyönyörű, nem találok rá szavakat! Tetszik az a fajta választékos beszédmód, ami jellemzi. Egyszerűen élveztem a burkolt tartalmakat közlő virágnyelvet, s belegondolva hihetetlen, milyen diplomáciai készséggel kellett rendelkezni abban az időben az adott helyzetekben, hogy az ember ne veszítse el a fejét – nem csak képletesen.
Egyetlen dolog bánt engem: a vége. Mielőtt megijednétek nincs elrontva, nagyon szép befejezést kapunk, csak éppen nincs lezárva! Annyi nyitott kérdés maradt, hogy csak hápogni tudok jelenleg. Általában nem vonzzanak a folytatások, bármennyire is nyitott egy könyv vége, viszont most nagyon dolgoznak a fejemben a fogaskerekek és csak úgy kapom az impulzust az agyamtól, hogy itt nem lehet vége, kell a folytatás!
(…)

A teljes értékelést itt érhetitek el: http://niitaabell.blogspot.hu/2017/04/r-kelenyi-angelik…

11 hozzászólás
>!
Nikolett0907 P
R. Kelényi Angelika: Szulejmán és a magyar udvarhölgy

Az írónő stílusa nagyon tetszik, de a témaválasztás távol áll tőlem.
Olyannyira, hogy majd két hónapig tartott mire átrágtam rajta magam.
Sajnos nem tudtam azonosulni ezzel a világképpel.
A karakterek nagyon színesek, mégis untattak, maximum azon izgattam fel magamat mikor lesz már vége.
Egy olvasásnak elment, de a török világot elfeledem.
Viszont az írónőtől fogok még olvasni, mert még a nem nekem íródott könyvet is elfogyasztatta velem, ez pedig elég nagy szó.
Kár érte.

>!
P_C_Harris IP
R. Kelényi Angelika: Szulejmán és a magyar udvarhölgy

Ha R. Kelényi Angelika amerikai írónő lenne, Hollywood azonnal rácsapott volna Illésházy Annára, hogy szuperhőst faragjon belőle. Azt hiszem életem legjobb könyvét találtam meg! Három napig teljesen zombi voltam, míg olvastam. Mikor épp nem olvastam, akkor is azon járt az agyam, hogy vajon mi fog történni Annával. Az elejétől a végéig rettentően izgalmas, letehetetlen könyv! Annyira büszke vagyok Annára, hogy ilyen talpra esett, ennyire okos és erős. Imádtam a szultán janicsárját, és a kettőjük viszonyát. Tetszett, hogy egyszerre két nő szemszögéből is láthattuk az eseményeket, bár a királynős részeken gyorsabban olvastam, hogy minél hamarabb visszatérjen a cselekmény Annáékhoz. A Szulejmán filmet ismerem, de nem néztem soha, viszont biztosan állíthatom, hogy nagyon nem hasonlít a könyvhöz azonkívűl, hogy a törökökről szól. Egy szó mint száz, nagyon tetszett és örülök, hogy találtam egy újabb kedvenc magyar szerzőt! Köszönöm, hogy megírtad ezt a történetet! (A következő könyv dedikálásakor az én nevemet fogom megadni, nem az édesanyámét… :-D )

1 hozzászólás
>!
Sippancs P
R. Kelényi Angelika: Szulejmán és a magyar udvarhölgy

Egy vallomással kell kezdenem az értékelést.
Az írónőtől ez már a negyedik olvasmányom volt. Az első három könyv, amit a kezembe vettem, teljesen más kategóriát képviselt, ezért elkönyveltem Angelikát úgy, mint egy jó humorú, könnyed történeteket író, „nőcis”, romantikus író. Hogy én mekkorát tévedtem!

Ennek a könyvnek semmi köze a fenti kategóriához. Ez a könyv egy történelmi kalandregény, ami minimális romantikát, ugyanakkor annál több, a korra jellemző intrikát, cselszövést, politikai ármánykodást tartalmaz. Egy olyan regény, aminek a hátterében női sorsok állnak; két olyan nőé, akik önnön hibájukon kívül az adott helyzet áldozataivá váltak, és legjobb tudásuk szerint próbálják megélni és megoldani azt.

Számomra hiteles volt az egész történet, annak ellenére, hogy a nagy része csak fikció. Teljesen beleéltem magam a cselekménybe, és hol Anna, hol Izabella szemével láttam a történteket. Annyira izgalmas, lendületes és letehetetlen volt az elejétől kezdve, hogy ha tehettem volna, munkaidő alatt is faltam volna a sorokat. A váltott szemszögért pedig nem győzök hálálkodni, mert ezáltal vált igazán kerekké és érthetővé a történet.

Ami a szereplőket illeti, az én szívemet is első pillantásra elrabolta Demir. Aki így tud nézni, és nem fél kimutatni, elmondani az érzéseit, az csak jó ember lehet!
Anna tökéletes főhősnő volt. Bátor, erős, talpraesett lány, akinek mindezek mellett volt gyengéd oldala is. A szívem szakadt meg érte, amikor választania kellett a spoiler!
Izabella viszont nem igazán tudott közel kerülni a szívemhez. Értem én, hogy elnyomásban élt, és úgy viselkedtek vele, mint egy egyszerű nővel, de az a nemtörődömség, amivel az embereket (főleg Jánoskát) és a helyzetet kezelte, nem igazán tette számomra szimpatikussá.

Nem vagyok én nagy ember, csak egy egyszerű olvasó, de ettől függetlenül azt mondom, hogy ez a könyv zseniális, és a nemzetközi piacon is tökéletesen megállná a helyét.
Most pedig megyek, és megrendelem a következő részt, mert így nem lehet vége!

6 hozzászólás
>!
Madama_Butterfly P
R. Kelényi Angelika: Szulejmán és a magyar udvarhölgy

Ismét egy nagyon jól megírt magyar történelmi romantikus!
Nem mondom, hogy nincsenek benne a valóságtól elrugaszkodott részek és a szerzői fantázia által szült dolgok és események, de ennek ellenére szórakoztat, magával ragad (engem, aki a történelmi ferdítések ősellensége!!! :)), és nem utolsó sorban látszik a belefektetett munka és energia amit az írónő arra szánt, hogy tényleg egy korhű világ táruljon az olvasó szeme elé.
A függővég üt, szerencsére itt a folytatás! :)

R. Kelényi Angelika = 5 *-os magyar történelmi romantika

>!
VNoémi
R. Kelényi Angelika: Szulejmán és a magyar udvarhölgy

Szerintem a történelmi romantikusok kedvelőinek nem fog csalódást okozni, hiszen egy újabb érdekes helyszín fog majd helyet adni egy szerelem kibontakozásának itt hazánkban és Törökországban. Egy kicsit egy tucat a műfajában, hangulatában mégis más, és hozza a megszokott szórakozást. Számomra ebből az írásból jó élmény marad, hogy egy igazán érdekes, kolostorban nevelkedett lány kalandjait nyomon kísérhettem, miközben úgy tanultam egy kis történelmet is, hogy azt élveztem. kezdetekhez a kolostorba, és én éppen erre vagyok leginkább kíváncsi.

http://egyszervolt-konyvsarok.blogspot.hu/2016/08/r-kel…

>!
KönyvMoly_1989
R. Kelényi Angelika: Szulejmán és a magyar udvarhölgy

Kivételesen jó történelmi romantikus regény a nagyszerű és tehetséges @R_Kelényi_Angelika újabb remeke!
Imádtam! Ezt a könyvet egyszerűen nem lehet nem szeretni. Ármány, hagyományok, szerelem, árulás…
Anna karaktere abszolút kedvenc lett! Művelt, okos, erős, rafinált nő, aki aztán nem riad meg egykönnyen, ugyanakkor a szívét is képes kitárni.
A történelmi infók csepegtetése is tetszett, épp elegendő volt és mégis hangsúlyos. A törökök életébe, hagyományaiba is bőven betekintést nyerhettünk, aminek nagyon örültem.

Holnap már megyek is a folytatásért! <3

>!
BarbyMalik0112 P
R. Kelényi Angelika: Szulejmán és a magyar udvarhölgy

R. Kelényi Angelika az egyik nagy kedvencem, ha történelmi romantikus regényről van szó. A sorozata első kötetével megmutatta, hogy nem csak Csejtére képes elrepíteni bennünket, hanem a török udvarba is. Teljesen más jellegű történet, mint Az ártatlan trilógiája.

Csodálatos volt.

Izgalmas, szenvedélyes, kalandos.

Egyszerűen letehetetlen volt számomra. Faltam a sorait, még többet és többet akartam belőle. Úgy éreztem, az örökkévalóságig tudnám olvasni. Rettentően fordulatos.

A történelmi romantikusok között egy igazi gyöngyszem, nagyon ajánlom a zsáner kedvelőinek, mindenképpen telitalálat. Szebbé teszi az amúgy borongós, szürke hétköznapokat, és mosolyt csal az ember arcára.

Bővebb értékelés a blogomon: http://barbyesakonyvek.blogspot.hu/2018/04/r-kelenyi-an…

>!
Dora_Sullivan
R. Kelényi Angelika: Szulejmán és a magyar udvarhölgy

Előfordult már veletek az, hogy amikor elsőnek szembe találkoztok egy olyan könyvvel, amelyre ti azt mondjátok, hogy: Oké. Lehet, hogy másnak ez a műfaj, stílus tetszik, s biztos, hogy is, hogy elfogja majd olvasni, de ti meg nem éreztek rá kényszert? Még azután se, hogy belebotlasz itt, ott, amott?! Legyen az szó egy könyves boltban, egy könyvtárban vagy akár valamelyik netes oldalon?! De ti inkább tovább mentek, avagy tekertek… S mind ezt odáig művelitek, mígnem egyszer csak valamilyen különös csoda folytán, ennek az éppen adott könyvnek a címe, vagy akár maga csak a borítója annyira magához vonz titeket, hogy nem tudjátok ott hagyni, hanem inkább magatokhoz veszitek, majd a kölcsönzés vagy fizetés után pedig hazaviszitek magatokkal, s belekezdtek az olvasásába?!

Mert velem ez volt a helyzet ennél a könyvnél.
Nem akartam én ezt elolvasni. Azért nem mert, engem ez a Szulejmános téma soha nem izgatott, s nem is érdekelt. De amikor legutóbb belebotlottam ebbe a könyvbe, egyes egyedül a borító volt az, ami, amely miután megfogott, nem akart elereszteni. Oké, valószínűleg más egy átlagos, tegyük, fel szépnek titulálja, de engem különösen az a két szempár fogott meg. Mintha a borító lévő női szempár babonázott volna meg… ami elég furán is hangozhat. De tényleg ez fordult elő velem.
S akárki is alkotta meg ezt a borítót, ezzel a szempárral… minden elismerésem neki. Könnyborítón, ha eddig egyszer vagy kétszer, ha megfogott volna a rajta lévő tekintet, szempár… S most már ez is köztük van az biztos.

Na de, hogy rátérjek a könyv tartalmára is…

Azt már említettem is fent az előbb, hogy ez a Szulejmános téma, engem különösképpen soha nem foglalkoztatott, s nem is tudott lekötni, vagy hasonló.
Viszont ahogy elkezdtem, – bevallom, érdeklődéses figyelemmel követtem végig a sorokat.
Érdekesnek érződött már az elején, eleve azzal, hogy Anna megjelent a színen, a királyné kérésére. Tetszett az a karakter, amelyet köré épített, s amivel felruházta az írónő. Ahogyan az is, hogy ő másképp értelmezte a körülötte lévők viselkedését, amellyel egyöntetűen a helyes következtetést is vonta le.
Tetszett az, hogy nem alélt el a nagyságos Szultántól, és hogy nem is ijedt meg tőle. Bár először magából a címből kiindulva, azt hittem, hogy Anna is egy lesz majd esetleg a Szulejmán ágyasai közül… aki esetleg még annál is több lehet majd neki. És őszintén szólva, amikor azon jeleneteknél tartottam az olvasásban, ahol ők beszélgettek… spoiler
Ez olyan kis csavar benne, hogy ha filmben látnám… avagy ilyen pillanatoknál kapcsolódnék bele éppen, akkor hittem volna el csak igazán, azt, amit az imént felvezettem.

Különösen örültem annak, s tetszett is az, hogy nem maradtak ki az ármánykodó, nem megbízható karakterek is. S, hogy ugyanúgy meglettek ragadva a karakterük, természetük, mint ahogyan azt volt alkalmunk pl. egy – egy történelmi óra során, egy történelmi könyv során, egy történelmi filmek során, vagy éppenséggel a ma már figyelemmel követhető Szulejmán, avagy Szultána c. sorozatban, megfigyelni, s megismerni.
De, hogy őszinte legyek… ennél a könyvnél félre tudtam rakni az e műfaj által iránt érzett ellenszenvemet, és mindenféle negatívitásomat. Ahogyan azt is félre tudtam tenni, hogy Szulejmán az a történelmi török alkat, karakter, aki igencsak nagy háremiséggel rendelkezik – ami miatt én mindig is nagyon ellenszenveztem vele. Engem mindig zavart, hogy több nő is a rendelkezésére áll, lesve s arra várva, hogy ők mikor kerülhetnek sorra. Evvel viszályt keltve e nők között… hiszen mindig akad köztük egy-egy olyan nő, leányzó, aki csak is a magáénak akarja tudni a Szultánt… csak, hogy ő neki is részese lehet annak a hatalomnak, amelyben a Szultánának van, s lehet. Mint ahogyan ebben Hürem is mutatta, amikor Anna Szulejmánnal és az embereivel, eljutottak a palotába… Hürem-től azt kaptam, amire vártam, s amire számítottam. Örülök, hogy hű maradt a Szultáná karakteréhez Angelika, mert ettől lett hitelesebb az ő szerepe ebben a könyvben. Az a számító, fenyegető pillantások és célzások… Nagyon jól lettek időzítve. Aminek örvendezhető az, hogy Anna két lábon tud járni a földön, bár azért a Demirhez fűződő szerelmi viszonyát is megértem. De fő, hogy nem feledkezhet meg arról, hogy miért is van ő ott… S hogy mi is az első létszámú fontosság, amit véghez kell vinnie… Még akkor is, ha ezért súlyosabb árat is fizetett, mint ha lebukott volna…

S mind eközben az elejétől a végéig folyamatosan fenn maradt a figyelmem, miközben az olvasással tovább haladtam, egyre izgalmasabb részek tekintettek rám a lapokból, amelyeket úgy ittam, mint a szomjazó a vizet, s úgy faltam, mint egy kiéhezett medve… – már amikor tudtam időt szakítani az olvasásra, mert folyvást valaki (k) vagy valami mindig közbe zavart, ezért is haladtam oly lassan a könyvvel -. :$
S ez idők alatt, egyszer sem éreztem azt, hogy leakarom tenni, mert annyira vitt magával a történet, és az az izgalom érzettsége, hogy mégis hogyan folytatódik, mi lesz még itt, miként, vagy, spoiler, hogy még magamon is meglepődtem, hogy annak ellenére, hogy nem akartam elolvasni korábban, most meg azon voltam, hogy: Ne! Még ne érjen véget ez a könyv, ez a rész! Még olvasni s magam előtt akarom látni még egy ideig a történéseket.

És az izgalom mellett, éreztem szívet tépő pillanatokat, borzongásokat is, melyekre szintén nem számítottam volna, hogy érezhetem majd ennél a könyvnél is. De megtörtént. A kis Borikáért, meghasadt a szívem. Könnyek szöktek a szemembe, s bár tudtam, hogy nem élheti túl, mégis reménykedtem a csodában… majd amikor eltávozott az élők sorából, és az anyja szomorú mosollyal még azt mondta neki, hogy nem sokára követi őt – egy újabb hasadás –, majd amikor felordított és azt, ahogyan ezt a jelenetet levezetted Anna szemszögéből, még magam is megborzongtam ennek történésére. És amit még hozzá is fűzött Anna, hogy bár nem tudja milyen elveszíteni egy gyermeket, de hogy azt a hangot nem fogja elfelejteni, azt el is tudom hinni… Egy gyerek elvesztése már magában is fájdalmas kín lehet, hát még látni is azt, hogy valaki hogy s miként veszíti el azt…

A szerelmi vallomás nagy kedvencem lett benne… nem közhelyes, sem pedig sablonos… ha nem, olyan, mint amilyent az olvasó, mint jelen esetben saját magam is, simán kitudott nézni belőlük, s amit jobban hozzájuk is tudtam illeszteni.
És eztán jött megint az a rész, amikor újfent ismét kibuggyant akarva-akaratlanul is egy – két könnycsepp a szememből. Vagyis amikor Anna szíve összeszorult azért, amiért becsapja Demirt, s hogy lehet, a férfi ezt nem fogja neki megbocsátani. Egy nagyon picinyke részem haragszik is rá ezért… De a kialakult helyzetek miatt, és hogy a történet színvonala is végig fenn maradjon abban az izgalom keltés, s megragadás és örök romantikusság iránti vágyakozásban, bár szomorú szívvel, de így véltem helyesnek. S okos megoldásnak a végét a könyvnek… Amely folyamán csak még inkább azt váltja ki az olvasóból ez a könyv, hogy akarja a folytatást… hogy akarja tudni, hogy miként hozhatja e majd esetleg helyre Anna Demir belé vetett bizalmát… s hogy miként is végződik eme sorozat.

Szó szerint igaz az az idézet, amit az álomgyár kiadó hangoztat, s jelentet meg minden könyv végén:
„A könyv mágikus eszköz. Az író a bűvész, a toll pedig a varázspálca, A jó „bűvész” magán tudja tartani a figyelmet, és az olvasó reméli, hogy még sokáig a bűvkörében maradhat."

Rám így hatott ez az izgalmakkal, ármányokkal és rendkivüli romantikus szállal megfűszerezett történet. Amelynek sikerült belopnia magát a szívembe, s ezáltal tényleg már csak a folytatást akarom.

Köszönöm neked @R_Kelényi_Angelika, hogy megírtad ezt a könyvet, és hogy annak ellenére, is hogy nem akartam, de mégis elolvastam. *.*

2 hozzászólás
>!
Vhrai P
R. Kelényi Angelika: Szulejmán és a magyar udvarhölgy

Őszintén megvallva a könyv címe alapján nem sok jóra számítottam (a tévésorozatra asszociálva), de tévedtem. R. Kelényi Angelika nagyon jó mesélő, le se bírtam tenni a könyvet, annyira izgalmas volt. A szerelmi szál nekem kicsit „csonka”, de ettől függetlenül gyorsan olvasni fogom a következő részt!

Bővebben: http://libellum.blog.hu/2017/07/09/r_kelenyi_angelika_s…


Népszerű idézetek

>!
Niitaa P

Varázslatos dolog az elme, ha az ember tudja uralni, és nem engedi maga ellen fordulni.

223. oldal

>!
VNoémi

(…) sosem tudhatja az ember, melyik ellenségből lesz egyszer csak barát, és melyik barát válik ellenséggé.

25. oldal - 3. fejezet (Álomgyár, 2016)

>!
VNoémi

A harag rossz tanácsadó. A bosszúval nem csak az veszít, akivel leszámolnak. A megtorlás sohasem egy embert érint, és furcsamód, amikor a megtorló eléri a célját, többnyire már nem is okoz számára örömöt a siker.

278. oldal - 28. fejezet (Álomgyár, 2016)

>!
VNoémi

A szomjazó bármire hajlandó az éltető víz egyetlen cseppjéért is.

47. oldal - 4. fejezet (Álomgyár, 2016)

>!
VNoémi

A szívünknek nem tud egyetlen isten sem parancsolni.

305. oldal - 31. fejezet (Álomgyár, 2016)

>!
Viv

A szeretet és a gyűlölet oly közel áll egymáshoz, hogy egyetlen pillanat alatt felcserélődnek az ember szívében. S míg az egyik teremt, a másik öl.

329. oldal

>!
Dorina_S

Bosszút állt, aminek ő legalább annyira megitta a levét, mint a két áruló. A harag rossz tanácsadó. A bosszúval nem csak az veszít, akivel leszámolnak. A megtorlás sohasem egy embert érint, és furcsamód, amikor a megtorló eléri célját, többnyire már nem is okoz számára örömet a siker. Csak üresség és magány marad a nyomában. Úgy érezte, azáltal, hogy tönkretette őket, mélyebbre süllyedt, mint azok, akik elárulták.

278. oldal- 28. fejezet ( Álomgyár, 2016.)

>!
Dorina_S

Rád gondolok minden percben. Te vagy a napfény, és ha nem látlak, sötét éjszaka vesz körül. Olyan sötét, melyen a hold fénye sem hatol át. Felidézem az arcodat elalvás előtt, hátha Allah megszán, és legalább álmomban megérinthetlek, Nem tudod elképzelni, mennyire hiányzol, mennyire vágyom arra, hogy megérinthesselek, hogy halljam a hangodat, érezzem az illatodat.

270. oldal- 27. fejezet (Álomgyár, 2016.)

>!
KönyvMoly_1989

Minden zárat ki lehet nyitni, csak meg kell találni a bele illő kulcsot. Legrosszabb esetben szét kell verni a zárat.

34. oldal


A sorozat következő kötete

Szulejmán és a magyar udvarhölgy sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Gárdonyi Géza – Korcsmáros Pál: Egri csillagok
Kerstin Gier: Smaragdzöld
Gail Carriger: Blameless – Szégyentelen
Robin LaFevers: Halandó szív
Estelle Brightmore: 13. napon
Budai Lotti: A hercegnő haragja
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság
Borbás Edina: Hullámok csapdája
Budai Lotti: Shirzan bosszúja
Audrey D. Milland: Scarlett – Ahonnan a szél fújt