Róma, ​Róma (Caroline Wood 2.) 126 csillagozás

R. Kelényi Angelika: Róma, Róma

LA ​CASA DELL'AMORE

Caroline Wood a neves londoni magazin rovatvezetőjeként folyton keresi az izgalmas történeteket. Egy nap hírt kap egy legendás római házról, melyet a helyiek csak így emlegetnek: La casa dell'amore, a Szerelemház. Azt beszélik, aki beköltözik ebbe az épületbe, arra varázslatos módon rátalál a szerelem…

Caro úgy dönt, hogy egy ilyen fantasztikus sztorit nem hagyhat ki a rovatából, ezért Rómába utazik, bár a kedvese egyáltalán nem örül ennek… A különös kalandokba keveredő újságírónő lelkesen kutat a romantikus, rejtélyes legenda után, aztán egyik pillanatról a másikra egy cseppet sem veszélytelen nyomozás kellős közepén találja magát.

Mindeközben felfedezi az örök várost, megismer egy határozottan vonzó olaszt, aki miatt felteszi magának a kérdést, vajon elég erősek-e az érzelmei Barcelonában élő szerelme iránt. Meddig tarthat egy kapcsolat, ha havonta csupán pár napot tölthetnek együtt?

R. Kelényi Angelika, díjnyertes sikerszerző… (tovább)

>!
Álomgyár, Budapest, 2020
346 oldal · ISBN: 9786156067807
>!
Álomgyár, Budapest, 2020
346 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156067807

Kedvencelte 15

Most olvassa 25

Várólistára tette 85

Kívánságlistára tette 134

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Málnika P>!
R. Kelényi Angelika: Róma, Róma

”És arra is rájöttem, hogy a fejemben élő elképzelés a jövőmről teljesen elhibázott, mert valójában csak egy elvárást követek, amit a társadalom állított fel, amit minden kislányba belekódolnak a tündérmesék, aztán minden nagylányba a romantikus történetek, és nem azt, amit igazából szeretnék.”

Caroline Wood várva várt kalandjai végre tovább folytatódnak. A Barcelona, Barcelona azonban túl magasra tette a mércét, számomra a Róma, Róma sem hangulatában, sem lendületében nem vált méltóvá elődjéhez. Leginkább az utazás- és az “ott vagyok a szereplővel”-élmény hiányzott, amely az első rész kiemelt erőssége volt. A mostaniban ugyanis fájóan keveset kapunk a nagyszerű helyszínből és a sziporkázóan szórakoztató történetvezetésből. Rómát különös titkok, rejtélyes emberek és kevésbé romantikus szerelmek lengik be.

Caro ezúttal Rómába utazik, hogy egy helyi legenda nyomába eredjen, és erről természetesen egy ütős sztorit szállítson a CBM Magazinnak. Beköltözik a Szerelemházba, amelyet egyedülállóknak adnak ki, és a mendemonda szerint az épület előkertjében található Carmela-szobrot megérintve rájuk talál az igaz szerelem. Természetesen Caroline még mindig Barcelonában élő párja, Tom mindennek egy cseppet sem örül. Caro az örök városban vergődik a szerelem és a karrier, a lelkiismeret-furdalás és a kalandvágy között, miközben kiderül, hogy a furcsa házban korántsem bárgyú szerelemvadászok laknak, és a rejtélyes tulajdonos is erősen felkelti az újságíró figyelmét. Kifejezetten értékelem, hogy R. Kelényi Angelika nem akarta beteljesíteni az olvasói elvárásokat, egy másik irányba próbálva elvinni az új részt, azonban a történet több ponton kicsit valóságtól elrugaszkodottá válik. A túl hosszúra nyúló átvezetés után pedig csak az utolsó oldalakon pörögnek fel igazán az események. A halovány négy csillag ezúttal inkább magának a sorozatnak, mintsem a különálló könyvnek szól. Mindenesetre készen állok a folytatásra, jöhet Hollywood!

Regina_Elek>!
R. Kelényi Angelika: Róma, Róma

Róma a rejtélyek városa

A következő állomás a csodálatos Róma, ahol a klasszikus olasz ételek a lenyűgöző helyszínek és egy mesébe illő szerelmi történet középpontjában Caroline beköltözik egy misztikus épületbe, megismeri a szerelmet kereső lakókat és ezzel kezdetét veszi egy legenda felkutatása, ami mindvégig izgalommal tölt el.

Az események ott folytatódnak, ahol az előző befejeződött. Ebben a történetben is beigazolódik, hogy a távkapcsolatok nem igazán működnek, mely gondolkodóba ejthet, hogy a karrier vagy a szerelem kerüljön előtérbe. Ugyanakkor fontos szerepet kap a barátság, ami fennmarad a távolság ellenére is.

Egy méltó folytatás tele humorral, kalandokkal és persze titkokkal.

>!
Álomgyár, Budapest, 2020
346 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156067807
Réka0128 P>!
R. Kelényi Angelika: Róma, Róma

Tökéletes nyári olvasmány! ♥

Tavaly a nyár egyik nagy kedvence volt nálam a Barcelona, Barcelona, ezért nagyon vártam már a folytatást. Caroline ezúttal Rómába utazik, hogy a La casa dell'amore, a Szerelemház legendája után kutasson. A kutatásból egy bizonyos ponton túl már inkább nyomozás lesz, ez által egy kicsit másabb vonalat képvisel már, mint az előző kötet. Kalandos, humoros, rejtélyes történet és természetesen a romantika sem hiányzik belőle. Egyetlen problémám volt vele, mégpedig az, hogy túl hirtelen lett vége. Tény, hogy nagyon meglepő és csavaros lett a befejezés, de kicsit elhamarkodottnak éreztem.
Caroline ebben a részben elég nagy dilemma elé kerül, mert döntenie kell a kapcsolata és karrierje között. Ez miatt folyamatosan lelkiismeret-furdalással küzd, ami néha már egy picit sok volt nekem. Nagyon örültem a könyv végén lévő döntésének és remélem, hogy a következő történetben visszakapjuk azt a Caro-t, akit a Barcelona, Barcelonában megismertünk. A mellékszereplők közül Juliát nagyon megkedveltem, örülnék ha felbukkanna még Caroline mellett.
A könyv borítóját imádom, jó ránézni. Nagyon örültem mikor megláttam, hogy még további három része lesz a sorozatnak, úgyhogy kíváncsian várom őket. :)

Dorina_S>!
R. Kelényi Angelika: Róma, Róma

El sem tudom mondani mennyire örültem, amikor kiderült, hogy Caroline Wood története a barcelonai kalandjai után folytatódnak. Angelikát én a történelmi romantikus regényei miatt zártam a szívembe, de a humoros-romantikus műfajjal is bebetonozta oda magát. Mindkét zsánerben tökéletesen teljesít..és bizony néha szükséges egy kis váltás, és az írőnő ezt zseniálisan csinálta.

A barcelonai könyv maga volt a nyár, a tenger és a gasztronómia. Róma már inkább az Aperol, a kultúra és a fenséges ételek. Itt is bőven kaptunk gasztronómiai csábításokat, a történelmi látnivalók mellett. Ugyanakkor az írónő erősen újított is…méghozzá krimi szálat vitt a romantikus cselekménybe…amely nemhogy rontott volna, hanem inkább csak emelt a regény ívén.
A helyszín miatt tényleg izgatottam vártam, hogy a kezembe vegyem a könyvet és elmerüljek a római „dolce vitában” és ez maximálisan sikerült is…hiszen szinte úgy érzetem én is azt a finom pizzát eszem és sütettem az arcom a Piazza Navonán. Álmom, és régóta dédelgetett vágyam eljutni az Örök városba, sajnos ezt a koronavírus kersztülhúzta….de remélem hamarosan találkozhatok ezzel a nagy szerelmemmel. Mindenért rajongok, ami olasz ezért nekem ez a könyv most gyógyír volt a lelkemre…hogy legalább az olvasásával ott sétálhattam én is a római macskaköveken.
Ugyanolyan csajos, vicces és szerelmes sztorit kaptam…de ez most valahogy más volt. Voltak benne hol szomorúbb hol boldogabb részek…és sajnos nagy igazságok is megmutatták magukat.

Angelika tökéletesen építette fel a krimi szálat is…szinte végig izgultam, hogy mi lesz ennek a vége. És hát a csattanóra én pont nem számítottam, és le is esett az állam rendesen. Caro itt már sokkal magabiztosabb, mint Barcelonában…és nekem ez nagyon tetszett. Nem félt, szinte hihetetlen bátorságra tett szert…azért én egy két kalandot nem biztos hogy bevállaltam volna és lehet össze is esetem volna egy két helyzetben…de annyira hajtotta a fiatal nőt a kíváncsiság, hogy elfeledkezett a félelemről.

A történet szerint Caro Rómába utazik, hogy felfedje a La casa dell'amore, a Szerelemház titkát, amelyről Olaszországban élő barátnőjétől hallott. Így nem hagyja nyugidni londoni újságírónőnket és elutazik az örök városba, hogy utánajárjon ennek a „romantikus” történetnek. És ezáltal húsz éve nem látott barátnőjét is meglátogatja. Imádtam Caro és Julia karakterét, a közös jelenteiket. Julia „olaszos” temperamnetumát, holott magyar. Szépen előkészítette az írónő a későbbi kötetek szempontjából Caro életútját. Honnan is származik ő, miért kötődik Magyarországhoz és hogyan ismerte meg Juliát. Bár van egy tippen kiről mintázhatta a mi Angelikánk Juliát.
Igaz az a mondás, hogy a barátság megszakadni nem szakad meg olyan emberek között, akik ismerik úgy igazán a másikat bármilyen messze is legyenek egymástól…… ebben a regényben ez be is bizonyosodott. Caro és Julia együtt költöznek be a Szerelmházba…amely nem is lehetne furább, mint aminek kinéz. A lakókról nem is beszélve. Nos, hát itt az írónő mindenféle jellemvonású embert felvonultatott…és eléggé görbe tükröt tartott a mai társadalom elé…milyenek is vagyunk valójában, akik megszólják a saját szomszédaikat, és egyből a legrosszabbat feltételezik.
Bár azért Angelika most sem hagyott bennünet egy olasz macsó nélkül: Nicola Santini a tipikus rosszfiú szerepében tűnik fel. Én először egyből azt gondoltam, hogy tuti maffiatag…de ugye én is belesetem abba a bizonyos előítéletes gödörbe. Azért mert valaki titokzatos, magának való mindjrt stigmát is kap…sajnos ez a mai társadalmunk nagyon nagy hibája. Na de Nicola egy igazi olasz, a megnyilvánulásai…az udvarlása…egyszerűen imádtam…mindig tudta melyik helyzetben mit kell mondani vagy tenni. Először bunkónak és faragatlannak tartottam, de aztán később kiderült miért is. És Caro mesterien cselezte ki a titkait. Igaz, hogy hősnőnk elvileg boldog párkapcsolatban él a spanyol-angol félistennel, Tommal…de sajnos a távkapcsolatoknak rengeteg hátulütője van. Angelika ebben a regényben ennek is teret adott, és megmutatta azok minden előnyét és hátráynát. Sajnos Tom most nem jutott olyan nagy szerephez és számtalanszor virtuálisan felpofoztam volna. Nagyon sajtáltam azt a helyzetet, amibe jutottak ők végül. Caro borzasztóan sokat vívódik és gyötrődik. Megszenvedte a távolságot, és sokszor lelkiismeretfurdalást érzett, hogy a munkáját a szerelem elé helyezte….de ki tudja mi is ilyenkor a jó döntés. Együtt sírtam és szakadt darabokra számtalanszor a szívem Caroval….de vele együtt gondoltam át jó párszor a Tommal való viszonyát is. Hősnőnk, azonban e súlyos problémák miatt sem ugrott más ágyába…pedig megtehetett volna…és ezért is becsültem Carot, kitartott amellett, akit szeretett…akármilyen a helyzet. Ezért fájt borzasztóan a lelkem az utolsó lapokon.
Caro mellet volt még egy hősnőnk, Julia. A magyar jogász, aki a konzulátuson dolgozik. Az ő élettörténete is bővene tele van fájdalommal, mégis egy vidám és boldog nő…aki mindig a napsütést keresi az esőfelhők között. Imádtam. Az egész lényét, a kisugárzását, a stílusát, az öltözködését…tökéletes karakter volt. Sebzett szívére talán gyógyírt is talált, és nem mindig az a legjobb választás, ami a legszebb. Néha a dolgok mögé kell nézni, és lehet ott találjuk meg az aranyalmát.

A krimi szál nekem nagyon tetszett, végig fentartotta az érdeklődést..és tetszett hogy nem úgyabb romantikus limonádét kaptam. Imádom azokat is, de Angelika könyve a krimi szállal válik „angelikássá”. Nem volt kiszámítható, nem volt klisés..mégis döbbenetes…és emögött is komoly mondanivalók húzódtak. Az utolsó fejezet pedig tökéletesen előkészítete a sorozat többi kötetét, amelyeket epekedve várok.

A borító ismét csodás, imádom…igaz én minden rajongásig szeretek, ami olasz vagy olaszos.
Egyszóval ez a könyv engem most elvitt Rómába, és nem akartam onnan hazajönni. Kifejezetten a nyár utolsó napjaira tartogattam, és milyen jól is tettem,. Ez a regény maga az Aperol egy jó adag paradicsomos pizzával egy hangulatos kis római téren….miközben gyönyörködünk a lélegzetelállító történelmi látnivalókban és szerencsésnek érezzük magunkat, hogy átélhetjük ezt a csodát, Rómát.

4 hozzászólás
Ács_Milán>!
R. Kelényi Angelika: Róma, Róma

Csak ismételni tudom önmagam… ez a rész is tele volt élettel, kalanddal és vidámsággal. Igazi nyári, lazulásra alkalmas olvasmány!

Nekem a sorozat első része is tetszett, de azt kell mondanom, hogy ez a rész még annál is jobban. Imádom Olaszországot! Olvasás közben sokszor oda is képzeltem magamat, szinte éreztem az olasz ételek illatát, a napsütést, azt a pezsgést, ami Olaszországra jellemző.

Én is szívesen beköltöztem volna a Szerelemházba! :-)
Caroline ismét felejthetetlen kalandok részese lehetett, amit kicsit irigyeltem is. Julia jelenléte csak még jobbá tette a történetet véleményem szerint.

A nyomozós részek kifejezetten nagyon tetszettek. Végre nem minden csak a szerelemről szólt.
Ami kevésbé tetszett, az az volt, ahogyan a Tommal való kapcsolatát rendezte Caro. Várható volt, hogy ide fognak eljutni, viszont az elintézési mód nem egészen volt ínyemre.

Nagyon várom a következő részt! Kíváncsi vagyok, hogy Nicola (vagy most már Davide?) felbukkan-e a következő részekben…. mindenesetre én szeretném!

janee P>!
R. Kelényi Angelika: Róma, Róma

Ahol Caroline Wood jár, ott kő kövön nem marad. Nagyon tetszett a folytatás is! Imádnivaló, humoros, élvezetes, szórakoztató, miközben az ember lánya úgy érzi, hogy ő is Rómát járja ebben az elképesztő melegben és nem vágyik másra, mint Pini partján kipihenni ezt a káoszt.
Őszintén nem számítottam ilyen „vad” végkimenetelre, eszembe nem jutna, hogy mi áll a Szerelem-ház hátterében. Nagyon csavaros! :)
Szerettem a lakókat, egyik se normális. Az elgondolását sem értem Mancininak, hogy ennyi tébolyult, hogy találhatna ott párt magának… :)

”És Marla mesélt. (…) Minden lakóról tudott mondani valamit, ami legalábbis furcsa a viselkedésében vagy az életvitelében. A beszámolója végén úgy éreztem, mintha David Lynch elmebeteg karakterei közé keveredtem volna… Egy ház, ahol csupa magányos ember él, és mintha mind bolond lenne.”

Julia nagyon édes barátnő, Tom pocsék (de azért ne felejtsük el milyen dögös) barát, Miss J. motivációs rendszerén még mindig erősen kéne dolgozni, Nikola pedig remélem még felbukkan Caro valamelyik kalandjában…
Nagyon élveztem, szuper szórakoztató! Könnyed, kalandos, vidám, egyszerűen tökéletes könyv nyárra, tengerpartra, Olaszországba, mindenhova! :)

8 hozzászólás
cicus61 P>!
R. Kelényi Angelika: Róma, Róma

Hát ez a rész most nem jött be. A Barcelona nagyon tetszett, de ez a rész valahogy már csak nyűglődés volt. Caro állandóan nyafogott, hogy így Tom, úgy Tom. A történet sem volt annyira izgalmas, olyan nyögdécselés volt. Inkább maradok a történelmi regényeket író írónőnél, ezt a sorozatot itt befejeztem.

10 hozzászólás
moonchristal P>!
R. Kelényi Angelika: Róma, Róma

Bár teljesen más irányt vett a történet, és a hangulat is megváltozott, én mégis ugyanannyira szerettem, mint az első részt. Nagyon szórakoztató nyári olvasmány volt, minden apró hibája ellenére, lendületes, szerethető történet, szerethető karakterekkel. Persze lehetett volna benne kicsit több Rómából, de így is nagyon élveztem, az olasz rakott padlizsán leírást pedig imádtam benne. Ki is próbáltam a receptet. :)
Alig várom Caro következő kalandját! :)

myrelationshipwith >!
R. Kelényi Angelika: Róma, Róma

Caroline Wood újra akcióban. Kalandokkal, veszélyekkel, titkokkal teli cselekmény, megannyi váratlan fordulattal és egy régóta húzódó szerelem történetével. Egyszerre csajos, különleges, vicces, és egyszerre húzza ki a lábad alól a talajt.

Nagyon vártam már, hogy újra olvashassak Caroline kalandjairól, viszont egyáltalán nem erre számítottam. Sokkal többet kaptam, sőt minden várakozásomat felülmúlta. Nemcsak egy kellemes római vakációba csöppentem bele, hanem egy legendába is, egy veszélyes kalandba és magába az életbe is. Az írónő újfent jól csavarta a sztorit, a kellő helyeken helyezte el az újabb és újabb információkat és nem egyszer pont akkor lepett meg, amikor egyáltalán nem számítottam rá. Nagyon élveztem olvasni, teljes mértékben kikapcsolt, adrenalinlöketet adott és emellett alapvető dolgokra is rávilágított. Sose higgyünk a látszatnak, mindig ássunk a dolgok mélyére, s ha a szemünk el is hiszi a látottakat, de az eszünk mást mond, járjunk utána és derítsük ki az igazat. A regény egy legenda köré épül, de mint tudjuk, minden legendában van valami valóságtartalom, valami ami igaz, s a többi csak körítés. Caroline Wood által a La Casa Dell' Amore nyomába indulunk és addig nem is állunk meg, amíg fel nem göngyölítjük az ügyet. Ezalatt humoros, szórakoztató vagy éppen veszélyes kalandok kísérik utunkat tele olaszos sajátosságokkal, izgatott hangulattal és megannyi titokkal. Az írónő a Róma, Róma alatt nemcsak szórakoztat minket, de veszélybe is sodorja az olvasóit, hiszen ezek után mi is el akarunk utazni Rómába és átélni azt az életérzést, ami az olaszok sajátossága.

A kaland mellett Caroline kapcsolata is a középpontba kerül. Felmerülnek kérdések, kételyek és életeket megváltoztató lépések, felismerések és döntések. Nemcsak a távkapcsolat mizériáját és kétségeit mutatja meg nekünk az írónő, hanem azt is, milyen az, ha nem tudunk dönteni magánélet és munka, karrier között. Mi van, akkor ha a másiknak szüksége lenne ránk, de nem tudunk elrepülni hozzá?

Mi van, akkor ha úgy érezzük valami nincs rendben, mégsem tudjuk megbeszélni, mert a távolság és a közöny, a magunkba fordulás utunkat állja? Mi van, akkor ha mégsem működik a távkapcsolat? Mi van, ha… Ez senkinek sem lehet újdonság, hiszen mindenki életében voltak már nehéz kérdések és döntések. Az írónő ezt szépen, beépítve tárja elénk a maga megszokott módján, ami egyszerre lendületes és a végletekig szókimondó. Nemcsak a regény stílusa és stilisztikája nyeri el az olvasók tetszését, de az írónő érzéke is az íráshoz.

Vien>!
R. Kelényi Angelika: Róma, Róma

Miután tavaly szerelembe estem a tengerparton a Barcelona, Barcelonával, izgatottan vártam a folytatást, főleg hogy itt már az Angitól ismert és imádott nyomozásos szál is bejött a képbe.

Egy év telt el az előző könyv óta, ami alatt Caroline szakmai és szerelmi élete is megváltozott; s az előbbi hatására újra Olaszországot veszi célba, az utóbbi pedig a történet érzelmi mélységét hozza.
Képbe kerül egy gyerekkori legjobb barátnő, Julia, aki ráadásul magyar származású (így még több jelentőséget nyer a Szédítő Balaton, ami feltehetően a sorozat zárókötete lesz).

Az írónő Róma iránti odaadása áttündöklik a sorok mögött, teljesen érződik a város varázslatos hangulata, egyenesen ott éreztem magam, sőt, késztetést is érzek hogy egyszer tényleg elutazzak oda. Bár a Szerelemház valójában nem létezik, mégis ahogy olvasod, látod magad előtt, és szinte elragad a rejtélyes mágiája, én is szívesen megnézném, még úgyis, hogy engem már megtalált az igaz szerelem.

Már a könyv kezdetén felkelti az érdeklődést a La casa dell'amore titokzatos tulajdonosa, akiről konkrétan a nevén kívül semmit sem tudunk, és lehet, hogy egy átlagos ember csak vállat vonna, de Caro nem éppen átlagos ilyen szempontból. Mi meg ezért imádjuk.

A ház lakói is elég egyedi és érdekes társaság, ez azonnal lejön, amint a történet egy kotnyeles karaktere megismerteti őket. Ugyanakkor egy felesleges kör sincs benne, mindenkiről mutat egy képet, de mélyebben csak azt ismerjük meg, aki tényleg fontos. Ez néha az életben is így van.

A város felfedezése és a rejtélyes ügy utáni nyomozása közben felkerülnek olyan válságos helyzetek is, mint például milyen kimenetele lehet egy távolsági kapcsolatnak, milyen nehézségekkel kell szembenézni a nyilvánvaló kevés találkozáson kívül – mennyire ismerik meg így igazán minden arcunkat és mennyire tudunk részt venni egymás életében, a sikerekben éppen úgy, mint a problémákban… és egyáltalán milyen jövője lehet annak, ha sem a költözés, és főleg a munkánk elhagyása sincs tervben? Pláne, amikor az élet úgy alakítja a dolgokat, hogy még bonyolultabbá válik az amúgy sem egyszerű helyzet. És bár szeretem Tomot, azt még jobban, hogy ténylegesen életszerűen volt ez a szál megírva.

Julia mellett nagyon kedveltem Nicolat és Giorgiot is, ami pedig magát a rejtélyt illeti, nem is lehetett volna meglepőbb és zseniálisabb. Ez is könnyedebb és gyorsan olvasható, izgalmas és vicces egyszerre, mégis kivált mást is: kíváncsiságot, szomorúságot, aggodalmat. Ha lehet, még jobban imádtam, mint az első részt, és alig várom a folytatásokat!


Népszerű idézetek

Málnika P>!

És arra is rájöttem, hogy a fejemben élő elképzelés a jövőmről teljesen elhibázott, mert valójában csak egy elvárást követek, amit a társadalom állított fel, amit minden kislányba belekódolnak a tündérmesék, aztán minden nagylányba a romantikus történetek, és nem azt, amit igazából szeretnék.

48. oldal (Álomgyár, 2020)

Ács_Milán>!

Az embert számtalan kísértés éri az élete során, és van, aki képes ellenállni, és van, aki nem.

259. oldal

Detty77 >!

A távolság a kis tüzeket kioltja, a nagyokat még nagyobb lángra lobbantja.

K_Kata99 >!

Aznap reggel a május illata bejárta a szobát a nyitott ablakon át, hűvöse megborzongatta a karomon a csupasz bőrömet.

(első mondat)

janee P>!

– Ilyen nővel se találkoztam még – lépett egyet hátra. – Maga mindig kimondja, amit gondol?
– Igen. Maga nem?
– Dehogy. Abból nagy pofonok születnének – vigyorodott el.

248. oldal

Harriet P>!

Az utóbbi pár hét összezavart, és habár úgy tűnt, minden álmom mintegy varázsütésre megvalósult, én már régóta tisztában vagyok vele, amit Isten vagy a sors az egyik kezével ad, azt általában a másikkal jól elveszi. Csak hogy a mérleg se erre, se arra ne nagyon billenjen.

6. oldal

BataHelga>!

Nem vagyok vallásos, de időnként már kezdek hinni egy sunyi csibészben, aki azt figyeli vigyorogva, mikor engedem el magam, mikor hiszem el, hogy minden rendben van, hogy aztán alaposan seggbe rúgjon, nehogy már azt képzeljem, ezentúl ülhetek a babérjaimon.

Dia20646>!

… a szerelem nem elég egy kapcsolathoz. Ahhoz kell egy csomó minden más is… például közös élmények, közös problémák, közös élet…

279. oldal

myrelationshipwith >!

A város hangulata magával ragadott, már az is külön élmény volt, hogy figyeltem az olaszok életszeretetét, gyors beszédét és szenvedélyes gesztusait, azt, hogy egyszerűen jól érzik magukat a bőrükben, és ehhez nem kell más, mint jó társaság és jó étel.


A sorozat következő kötete

Caroline Wood sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Elizabeth Gilbert: Eat, Pray, Love – Ízek, imák, szerelmek
Gail Carriger: Szívtelen
Marni Bates: Zűrzavar a vonal végén
Jud Meyrin: Lowdeni boszorkányhajsza
Cornelie C. G.: Talán mindörökké
Kerstin Gier: Fellegszálló
Borsa Brown: A szárd szikla
Meg Cabot: Átlagméret nem akadály
Janet Evanovich: Két ravatal
Leiner Laura: Nélküled