Az ​igazi csoda 97 csillagozás

R. J. Palacio: Az igazi csoda

„Egy csöndes átváltozás gyönyörű, humoros és olykor könnyekig megható története.” (Wall Street Journal)
August (Auggie) Pullman arcdeformációval született, így nem járhatott suliba – egészen mostanáig. Épp most kezdi az ötödik osztályt a Beecher Prep Iskolában, és ha valaha csöppentél már be újoncként egy közösségbe, pontosan tudod, milyen nehéz ez. Az a helyzet, hogy Auggie is csak egy hétköznapi gyerek. Csupán az arca nem hétköznapi. Vajon képes lesz meggyőzni az osztálytársait arról, hogy külseje ellenére közéjük tartozik?
R. J. Palacio egy modern klasszikust írt. Humoros, felemelő és hihetetlenül megható regényt, amire a végszót követően még sokáig emlékezni fogunk – miután egy ültő helyünkben elolvastuk, és lelkesen továbbadtuk.

Megjelent Csodácska címmel is.

Eredeti mű: R. J. Palacio: Wonder

Eredeti megjelenés éve: 2012

Tagok ajánlása: 11 éves kortól

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2018
364 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634572978 · Fordította: Sándor Alexandra Valéria
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2017
368 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634572978 · Fordította: Sándor Alexandra Valéria

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

August (Auggie) Pullman


Kedvencelte 27

Most olvassa 5

Várólistára tette 98

Kívánságlistára tette 105

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
Klodette
R. J. Palacio: Az igazi csoda

Az igazi csoda mindenképpen találó cím, hiszen ez a történet valóban olyan, mint a címe.
Egyszerre rendkívüli, hiszen kitűnő ifjúsági regény, eredeti humorral átszőtt vígjáték, de közben tele van értékes gondolatokkal a barátságról, elfogadásról, empátiáról és a családi szeretetről.
Szerintem igazán jó lenne, ha például egyszer bekerülne a választható kötelező olvasmányok közé az iskolákban, mert minden korosztály számra tartogat aktuális példákat az életről.
A történet óriási hangsúlyt fektetett arra, hogy felébressze bennünk az empátiát, az együttérzést és az írónő végig azon ügyködött, hogy előhozza belőlünk a legjobb, legemberibb énünket.
Sajnos túlságosan is kitűnő és élethű példával szolgált arról, hogy milyenek is a tinédzserek a mai világban… :(
Nem vagyok én olyan öreg, de sokat vonatozom és néha a saját szemmel látom, hogy mit is művelnek egymással és önmagukkal a fiatalok. Borzasztó, de komolyan.
Próbálnak menők lenni, de az esetek többségében ezzel csak azt érik el, hogy mindenkin átgázolnak, kegyetlenek egymással, ráadásul senki felé nem adják meg a kellő tiszteletet.
Nagyon sajnáltam Auggie-t, amikor arról olvastam, hogy rosszul bántak vele a külseje miatt. Mert ő egy igazi arany lelkű gyermek, tiszta szívű és kedves, mégis kinevették, megszólták és sokszor gyötörték.
Közben pedig mégis volt valami pozitív kicsengése az egésznek, mert például Summer karaktere megmutatta, hogy milyen is az, amikor valaki feltétel nélkül képes elfogadni egy másik embert, de az kétségtelen, Jack személye változott a legtöbbet a könyv teljes ideje alatt.
Aztán persze ott voltak August szülei, akiknél nem igazán tudok mondani odaadóbb és szimpatikusabb, jó példával eljáró felnőtteket. Belőlük szó szerint sugárzott az igazi szeretet.
Öröm volt olvasni egy ilyen családról.
Ők négyen, Auggie, a szülei és a nővére, a sok tragédia, megélt bánat, betegség, műtét és gyötrődés ellenére is végig összetartottak, szerették és támogatták egymást a legnehezebb időkben is. Persze közel sem voltak tökéletesek, hiszen bőven akadtak súrlódások, de végül ezeket is mindig sikerült valahogy megoldaniuk.
A könyv számomra pont ezért volt roppant hiteles, életszagú, kicsit keserédes, de szívmelengetően bájos, érzelmekkel teli.

Bővebben pedig: https://klodettevilaga.blogspot.com/2018/09/konyvkritik…

>!
gabiica P
R. J. Palacio: Az igazi csoda

Még azelőtt akartam olvasni, hogy megnézzük a filmet, de sajnos/nem sajnos ez nem sikerült. De igazából itt nem bánom. Tudtam, hogy mire számítsak, de mégis annyira jó érzés volt olvasni is arról, amit láttam.
Annyira szeretném, hogy több olyan ember legyen, mint akik kedvesen és normálisan bánnak Auggieval. Annyira szeretném, hogy a világ nyitottabb és elfogadóbb legyen, ne rémüljön meg mindenki, ha valaki egy kicsit más, mint a megszokott.
Nagyon megható történet. Hihetetlen, hogy egy ötödikes kisfiú mennyivel érettebb, mennyivel okosabb, mennyire több, mint sok más felnőtt.
A könyv többféle jellemfejlődést mutat be. Bemutatja, hogyan lesz nyitott egy egyébként zárkózott kisfiúból, hogyan nőnek fel mások, noha képletesen értve, hogyan tudunk elfogadni másokat úgy, ahogy vannak, és tökéletes példája annak, hogy nem a külső számít. Ne ítéljünk el senkit azért, ahogy kinéz, hiszen lehet, hogy mellette találod meg a boldogságot: a legjobb barátot, a társat, akár a szerelmet is.

>!
Flora_The_Sweaterist P
R. J. Palacio: Az igazi csoda

Ez a könyv nem August Pullmanról szól. Ha bárki azt állítja, hogy mégis, akkor nem mond igazat. Auggie kétségkívül fontos szereplő, de nem A Főszereplő. Bár a könyv szereplőiből álló naprendszernek ő a középpontja, ez a történet nem csak az ő története.

Auggie arcdeformitással született, és a folyamatos kórházi kezelések és műtétek miatt otthon kellett tanulnia egészen ötödikes koráig, amikor is szülei úgy döntenek, ideje beíratni az iskolába. Újként bekerülni egy közösségbe sohasem könnyű, de amíg nem néztünk ki úgy mint a kisfiú, elképzelni sem tudjuk, igazából mennyire nehéz is lehet. De Auggie, óvott-féltett gyerekhez képest, mégiscsak elég talpraesett, és az idő nagy részében úgy tűnik, tudja kezelni a helyzetet.

De nem ő az egyetlen, akinek az érzéseit és gondolatvilágát megismerhetjük. A szerző úgy építette fel a regényt, hogy a nyolc részből csak az első, hatodik és nyolcadik íródott August szemszögéből – a többi rész másik öt szereplőnek a nézőpontjából láttatja az eseményeket. Palacio így bizonyítja be, hogy az éremnek mindkét oldalát érdemes megismerni, mielőtt ítéletet alkotunk valakiről. A könyvben minden egyes szereplő követ el hibákat, de nincs egy sem, akinek ne lenne esélye a változásra.

Ami engem kicsit zavar az a történet idealista és kissé naiv problémakezelése volt. Természetesen örülök, hogy nem katasztrófával zárult a történet, de úgy gondolom, hogy a szerző sokkal több jót feltételez az emberiségről és az egyes emberekről, mint amivel azok általában a valóságban bírnak.

Ebben a könyvben semmi sem véletlen, oda-vissza átszövi az intertextualitás és az intermedialitás: minden rész egy-egy idézettel kezdődik, lényeges szerepet játszik a Csillagok háborúja, és biztos nem véletlen, hogy az évzárón a kórus a Queen együttes Under Pressure (nyomás alatt) című számát énekli el. Vagy talán csak az olvasó keresi minduntalan a többletjelentést, ahogy az igazgató is teszi Auggie önarcképével kapcsolatban.

Összességében Az igazi csoda egy mélyen megható, komoly, de helyenként humoros olvasmány. Nem lehet nem átérezni Auggie fájdalmát, a szülei aggodalmát, nővére dilemmáját, vagy akár a fiú iskolatársainak érzéseit és helyzetét. Elmenyitogató és empátiára nevelő műről van szó, amit elsősorban a felnőtteknek ajánlanék, akiket egyben arra is buzdítanék, hogy utána mindenképpen adják oda a gyermekeiknek is a könyvet, ki-ki a maga belátása szerint eldöntve, hogy a szóban forgó gyermek(ek) mikor érett(ek) meg az olvasására.

Bővebben: https://florathesweaterist.wordpress.com/2019/05/13/ert…

>!
kratas P
R. J. Palacio: Az igazi csoda

Az igazi csoda az lett volna, ha nincs a végén egy nagy amerikai finálé :))))
De ettől függetlenül egy szép történet barátságról, szeretetről, kedves szereplőkkel és érzésekkel. Gyerekeknek mindenképp a kezébe nyomnám, de sok-sok felnőttre is ráférne.

>!
GCKs_Book_Review_Blog U
R. J. Palacio: Az igazi csoda

Ezt a könyvet egy kollégám ajánlotta a figyelmembe, és az a furcsa és ritka eset fordult velem elő, hogy előbb láttam a könyvből készített filmet, minthogy a könyvet el tudtam olvasni.(A könyvtárban várólistás a könyv, nem érdemtelenül!)
Szóval: a film rettentően tetszett! Remek színészi alakítások, fanyar humor, érzelemdús történet, változatos nézőpontok… Ez utóbbi abból adódott, hogy a történetet több főszereplő szemszögéből mutatja be. És ez nem csak a film sajátossága, hanem a könyv íródott így. Aminek én nagyon örültem, mert így minden fontos szereplő érzéseit, tetteinek indítékát, motivációit mélységében is megismerhettem. És bár a történetet már a filmből ismertem, mégis végig lebilincselt, meghatott, megnevettetett… – Coeur

Bejegyzés itt olvasható: http://gcksbookreviewblog.blogspot.com/2018/07/ertekele…

>!
Supercalifragilisticexpialidocio…
R. J. Palacio: Az igazi csoda

Emlékezzünk meg egy kicsit a csendes, hétköznapi hősökről. Ők azok, akik valami ősi nemességel viselik az élet megpróbáltatásait, sőt, oda tartják a másik orcájukat is, ha kell. Ők azok, akik megélik a fájdalmat, akik önirónikusan feloldják a fájdalom által okozott görcsöket. Ők azok, akiktől a legtöbbet tanulhatunk. Példát mutatnak. Teszik a dolgukat, élik az életüket, szerényen, de igazian.
Üzenném minden kicsi és már nem olyan kicsi Augusztnak, hogy az ő érzékenységükkel jobbá tehetik a világot, hogy őrizzék, amilyenek és tanítsanak bennünket! Így mindannyian hétköznapi hősök lehetünk!

>!
Lilla
R. J. Palacio: Az igazi csoda

Láttam könyvtárban, könyvesboltban is, de a borítója miatt azt hittem, hogy valami fiús hülyeség lesz… Hát Óriásit tévedtem!!
Ez a könyv úgy van megírva, hogy a gyerekek is megértik, mégis óriási mondanivalója van! Sok dolgon csodálkoztam, mosolyogtam és volt ahol szomorú is voltam. Hihetetlen, hogy egy ilyen kisfiú, mint Auggi miket élt át és gondoljunk bele, hogy mennyi csomó ember van még, akit csak azért, mert más mint a többiek, bántanak, megjegyzéseket tesznek és nem is tudják, de ezzel kezdetben nagyon megbántják az illetőt. (Azért írtam, hogy kezdetben, mert Auggi is azt mondta „Már megszoktam” és ez szomorú, hogy már 10 évesen „megszokja”.).
Attól még, hogy valaki máshogy néz ki, belül ugyanaz, ugyanúgy lehet vicces és jópofa, ezt nem befojásolja a kinézete.
Mindenki sajnálkozik magán, hogy miket él át (én is, mindenki), de ha mi már ezen sajnálkozunk, akkor mennyit sajnálkozhatna az az illető, aki máshogy néz ki és mindig piszkálják, kinevetik. Eddig én is mindig sajnáltam magam, de rájöttem, hogy az ilyen embereknek sokkal rosszabb, mint nekem, vagy bármelyik más egészséges embernek.
Mindenki olvassa el!

>!
Zoe27
R. J. Palacio: Az igazi csoda

Az egyik ha nem mindjárt a legjobb, amit olvastam eddig!!!
Először féltem belekezdeni, mivel hosszúnak tűnt és mostanában sajnos ritkán kötnek leva hosszú könyvek. Amikor azonban belekezdtem ebbe a könyvbe le se bírtam tenni. ( „ Sajnos " dolgoznom is kell , emiatt nem kell szó szerint érteni… ) Az viszont tény, hogy ha csupán 5 szabad percem is akadt rögtön felütöttem az aktuális oldalszámnál.
Ez a történet fantasztikus értetti meg a gyerekkel, hogy a külső nem minden, hogy mennyit számítanak a belső értékek…
Szívem szerint kötelezővé tenném ötödik osztályban, ha már úgyis az ötödikes a főszereplő, de mivel ezt nem tehetem TELJES SZÍVEMBŐL REMÉLEM, hogy egyszer valahol egy tanárnő megteszi helyettem!!! :-) :-) :-)

>!
Mpattus P
R. J. Palacio: Az igazi csoda

Lebilincselő, szórakoztató, magával ragadó, jó stílusban, valóságos és szerethető karakterekkel és jó humorral megalkotott történet, mely nagyon ügyesen vegyíti az egyéni belső folyamatokat, a családi életet és a barátságot. A kikapcsolódás és az elgondolkodtató történetvezetés egyszerre van jelen, amitől a kötet nagyon különleges olvasmányélményként él bennem. Nem is tudom mit mondjak még (pedig lenne bőven még mit): „Minek beolvadni, ha arra születtél, hogy kitűnj?” Dőlj hátra, és ismerd meg Az igazi csodát!

Itt bővebben:
https://szembetuno.blogspot.com/2018/08/r-j-palacio-az-…

>!
Judit91
R. J. Palacio: Az igazi csoda

Rendkívüli történet remek humorral, optimizmussal átszőve.
August egyáltalán nem átlagos kisfiú, mert az optimizusa, kitartása, nyitottsága határtalan, tiszta szívű és kedves. Ennek ellenére kinevették, rosszul bántak vele, csúfolták, mert máshogy nézett ki, mint a társai. Azonban nem csak ilyen gyerekekkel találkozott August az iskolában, hanem ott volt Summer és Jack, akik a legelejétől kezdve őszinte barátai voltak.
August szüleit nagyon szerettem, mert mindent megtettek a gyerekeikért, odaadók voltak, jó példával mutattak.
Öröm volt olvasni róluk.
Sajnáltam, mikor arról olvastam, hogy hogyan bántották Augustot, spoiler. De a barátainak és optimizmuzsának hála kitartott, és nem adta fel az iskolát, még a legrosszabb napokon sem.
A regény tele van pozitív gondolatokkal a barátságról, elfogadásról, empátiáról, családi szeretetről. Jó volt egy ilyen pozitív üzenetet tartalmazó könyvet olvasni.


Népszerű idézetek

>!
Kek P

Vicces, hogy olykor olyan dolog miatt aggódunk egy csomót, amiről végül kiderül, hogy igazából semmiség.

252. oldal

>!
ꌗꍏꋪꀘꍟꎭ

A sors mosolygott, a végzet nevetett, amikor a bölcsőmhöz érkezett…

Kapcsolódó szócikkek: August (Auggie) Pullman
>!
Zoe27

Még csak fél tíz volt. A halloweeni parádé nagyban zajlott az Amesfort sugárúton. Hatalmas tömeg mindenhol. Mindenki jelmezben. Csontvázak. Kalózok. Hercegnők. Vámpírok. Szuperhősök.
De unikornis egy szál sem.

148. oldal

>!
Flora_The_Sweaterist P

Nem az zavar egyébként, hogy az emberek miként reagálnak, amikor meglátnak. Már milliószor mondtam: hozzászoktam. Nem hagyom, hogy kihozzon a sodromból. Olyan ez, mint amikor kilépsz az ajtón, és szemerkél az eső. Nem szaladsz vissza a csizmáért. Még csak az esernyőt sem nyitod ki. Séta közben észre sem veszed, hogy vizes lettél egy kicsit.

244. oldal

>!
Flora_The_Sweaterist P

Hagyj már békén, oké? Egész életemben olyan profin békén hagytál! Miért pont gimis koromban kezdett érdekelni, hogy mi van velem?

253. oldal

>!
Tovii

AUGUST PULLMAN UKÁZA
Mindenki megérdemli, hogy állva ünnepeljék legalább egyszer az életben, mert mindannyian legyőzzük a világot.
(Auggie)

>!
Galathynius

– Milyen egyszerű dolog a kegy. Milyen egyszerű! Egy kedves bátorító szó a megfelelő percben. Egy baráti cselekedet. Egy múló mosoly.

351. Oldal, Egyszerű dolog

>!
Flora_The_Sweaterist P

Azelőtt sosem láttam sírni apát, de akkor éjjel igen.Bementem a szobájukba anyát keresve, hogy lefektessen, de csak apát találtam bent az ágy szélén ülve. Éppen a zokniját vette le, háttal az ajtónak, úgyhogy nem látta, hogy ott vagyok. Először azt hittem, nevet, mert rázkódott a válla, de miután az arca elé tette a tenyerét, rájöttem, hogy sír. A világ leggörcsösebb sírása volt. Mint egy suttogás. Gondoltam, odamegyek hozzá, de aztán szembe jutott, hogy biztos azért csinálja ilyen halkan, mert nem akarja, hogy bárki más meghallja.

262. oldal

1 hozzászólás
>!
Flora_The_Sweaterist P

Ella sosem kérdezett semmit. Ebből a szempontból könnyebb volt vele barátkozni.

277. oldal

>!
Flora_The_Sweaterist P

August a Nap. Én, anya és apa a bolygók vagyunk, akik a Nap körül keringenek. A családunk többi része meg a barátaink az aszteroidák, akik a Nap körül keringő bolygók körül keringenek. Az egyetlen égitest, ami nem August körül forog, az Daisy. De csak azért, meg apró kutyaszemével ugyanolyannak látja August arcát, mint bárkiét. Daisynek minden arc egyforma: lapos és sápadt, mint a Hold.

99. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Rick Riordan: Le Sort du titan
Rick Riordan: La maldición del titán
Gordon Korman: A császár hagyatéka
G. Szabó Judit: Mari, ne bomolj!
Holly Smale: A lány, aki távolról tökéletes
Kate Douglas Wiggin: Becky sorsa
Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai
Szabó Tibor Benjámin: Az első küldetés
Christopher Paolini: Eragon
Wendelin Van Draanen: Szerintem, szerinted