Nightingale 14 csillagozás

R. J. Hendon: Nightingale R. J. Hendon: Nightingale

A Nightingale űrhajó az emberiség legnagyobb technológiai vívmánya volt – az első és egyetlen hajó, amely meg tudta közelíteni a fény sebességét. Azonban sok sok évtizede elszabadult és a nyílt világűr felé vette útját. Most, a huszonkettedik század hajnalán vált bizonyossá, hogy az űrhajót sikerült megállítani. Már csak egy önként jelentkezőre lenne szükség, aki vállalkozik rá, hogy hazahozza. Valakire, akinek nincs vesztenivalója, hiszen a negyven éves út után már egy megváltozott világba térne vissza. Russel Hendon űrhajóst már semmi sem köti ide…

Eredeti megjelenés éve: 2017

Tartalomjegyzék

>!
Magánkiadás, Pécs, 2017
74 oldal · ISBN: 9786158047678
>!
Magánkiadás, Pécs, 2017
ISBN: 9786158076913 · Felolvasta: Ambrus Attila József

Enciklopédia 2


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

>!
chhaya
R. J. Hendon: Nightingale

Mikre nem lehet bukkanni a MEK-et bogarászva… Kortárs magyar sci-fi, tavalyi megjelenés, nulla értékelés, izgalmasnak tűnő fülszöveg, rejtelmes sötét borító. Gondoltam, miért is ne – ha nem is lesz túl jó, legalább rövid. De milyen kellemeset csalódtam!

Főhősünk, Russel Hendon űrhajós azt a feladatot kapja, hogy visszahozzon a mélyűrből egy néhány évtizede elszabadult űrhajót, ami anno igazán költséges technológiai vívmány volt, s jelenleg is pótolhatatlan, szóval szükség lenne rá. A cselekmény magvát ez adja, illetve Nikával, asztronautatársával és menyasszonyával való kapcsolata, ami javarészt a visszaemlékezéseken alapul. Igazán izgalmas azután lesz, hogy főhősünk elérte az űrhajót, és rájön, hogy nincs teljesen egyedül…

Élveztem az olvasást. A stílusa kellemes és olvasmányos, az érdeklődésem végig fenntartotta, és bár magát a sztorit nem mondanám különösebben egyedinek vagy újítónak, a vége tényleg izgalmasra sikerült… Nem tudtam rájönni a megoldásra, hiába kattogott az agyam.

Szívesen olvasnék a szerzőtől a jövőben még.

2 hozzászólás
>!
Molymacska P
R. J. Hendon: Nightingale

Ez egy földön túli élmény volt!
Először a Korcsok miatt találkoztam ezzel a kisregénnyel. Utánakerestem az írónak, láttam, hogy van egy ingyenes kisregénye, de csak talonba raktam, nem olvastam el rögtön, mindaddig, amíg @chhaya nem írt róla értékelést. Bár nagyon pozitívakat írt róla, bennem megvolt a rettegés: úristen, ez biztos nem lesz gagyi?
Nos kijelenthetem, nem, ez nem gagyi. Nagyon ötletes sci-fi történet volt, ami fokról fokról mutatja meg a világot. 74 oldal, mégis vagy száz apróbb csavar tarkította, amiknél az embernek meg kellett állnia, hogy újragondolja az egész történetet. Az életet, a világegyetemet és mindent benne. spoiler spoiler
Különleges volt számomra, hogy nagyon sokat foglalkozott a pszichológiával is. Ez a kisregény kőkemény dráma volt a szónak pozitív értelmében. Foglalkozott az emberrel, a gondolatokkal, érzelmekkel, és ez olyan élettel töltötte fel a kisregényt, hogy öröm volt olvasni.
Ami engem picit kizökkentett az a javítási folyamat volt. nagyon tömény szakszavakat kapunk (még értelmezhető formában azért) és enyhe Marsi utánérzésünk van. igen, hiányoltam a krumplikat :D Ellenben ez inkább pozitív volt benne, mert megkaptunk valami hasonló érzést. Nekem tetszett.
Nagyon pozitív élmény volt a Korcsok a könyvhéten mindenképpen megvásárlom majd, mert kíváncsi leszek, mit tud még az író spoiler

10 hozzászólás
>!
Nushi P
R. J. Hendon: Nightingale

Nos ez a könyv nagyon Hűűűű -ha! Azzal kezdeném hogy a sci-fi és főleg az űrben repkedős scki-fi nagyon nem komfort zónám. Ajánlásra olvastam a könyvet és komolyan elgondolkodtam, ha ilyen kaliberű író nem kell rendes magyar kiadóknak és csak magánkiadásban ingyenesen ( MEK) lehet a könyvéhez jutni akkor nagy baj van. Mert ez zseniális olvasmány volt. Hol be voltam parázva hol izgultam és tényleg néha felugrottam, olyan jó volt. Én olyan módon volt félelmetes ami nagyon ritka idegileg csinált ki, nem volt sok vér meg klasszikusan ufók meg semmi klasszikus borzalom. De ahogy megvolt írva…. Akarok ilyet még. Aztán láttam, hogy van még az író úrnak könyve Libri jövök…( na jó fizu után :-) )

2 hozzászólás
>!
Dorka50 P
R. J. Hendon: Nightingale

Na ezt nevezem én scifi-nek! Elejétől a végéig rabul ejtett. Az űrutazás az egyik gyengém a másik a horror. Kaptam mindkettőből. Na horror nem volt sok, de azért volt benne egy két nagyon izgalmas és meghökkentő rész. Részletes magyarázatot is kapunk az űrutazásról, a naprendszerről és mindezt olyan köntösben, hogy aki semmit nem ért hozzá (pl.én) az is izgatottan és érdeklődéssel olvassa. Maga a sztori meg egyszerűen szuper! Kb háromszor jöttem rá a csattanóra, de persze egyik sem volt jó. Pedig már mindent el tudtam képzelni, de erre a befejezésre nem gondoltam. Szuper élmény volt olvasni!!
Az Enceladus-ra pedig mindenki keressen rá. Felfoghatatlanul gyönyörű!!!!!

>!
BakosJuci MP
R. J. Hendon: Nightingale

Erős négyes. :)
Az első élmenyem a tartalomjegyzék volt: a 15 „ás/és” végű egyszavas főnév kissé elgondolkoztatott, hogy kell-e ez nekem (nem volt kérdés, hogy író szándék volt az egyszavassàg, de nekem borzolta az idegeimet), de végülis belevágtam, és nagyon kellemes meglepetés volt. Mire nem bukkan az ember a MEKen. :)
Az elején úgy éreztem, hogy A marsi és a Solaris szerelemgyereket tartom a kezemben. Russel a kezdetektol kicsit olyan, mint Mark Watney: mokány pasi, a jég hátán is megél, egy kb öngyilkos küldetést izgulunk végig vele, űrhalyós, tud és szokott űrgányolni, képes felrobbantani a saját lakókörnyezetét, ja és a humorérzéke is megfeleően fejlett. Aztán megérkezünk az űrhajóra, ahol totál a Solaris villant be az űrben lebegő halott szeretett nővel, és az érzés tartotta is magát fejezeteken át.
Ezek dícséretek is, meg korholás is. Azért ha egy kortárs magyar sci-fit a nagyokhoz tudok hasonlítan (még ha a suerelemgyerek kifejezesbe értem azt is, hogy „gyerek”, aki még nem ért fel a szüleihez), az azért korrekt. :) De korholas is, mert a 15 fejezetből 13ban nem éreztem az egyediséget, egy nagyon erős fanficnek hatott számomra.
Aztán jött a könyv vége, ami totálisan eltért mindentől, és igazán jó csavar volt. Ügyes irói húzás, le a kalappal.
Egyébként jól fel volt építve, komolyan izgultam rajta, kellően volt feszült és humoros (imádtam! erre a fajta humorra annyit mondok csak: még! még!), és a végéig agyaltam, hogy mi lesz ebből, izgultam, hogy hazajut-e… És a vége elég nagy csavar volt ahhoz, hogy meglepődjek, de eléggé fel volt építve ahhoz a könyv folyamán, hogy ne mondhassam rá, hogy írói önkény volt csak. Az egyetlen dolog amit nem értettem, hogy ha spoiler.
A vége? Ez nem ér! spoiler, ami azért beleferhetett volna még egy fejezetbe; ha màr 4 fejezet volt a felvezetes. Másfelől pedig, Agatha Christiet szeretném idézni ha jól tudom, ő mondta: „ha a regényben van egy fegyver, az egyszer el valahol el fog sülni”…. szóval spoiler

Nagyon zanzásítva: korrelt sci-fi volt. Abhoz képest, hogy (még) kevés könyves író, nagyon keves hibáját tudom mondani, izgalmas, tudományos, ajánlom!

2 hozzászólás
>!
Roszka 
R. J. Hendon: Nightingale

Szórakoztató, abszolút leköti az ember figyelmét. Néhol kicsit horrorisztikus vagy épp libabőr-effektusos. Jó alapötlet és nagyon jól kidolgozott történet! Azért nem hiszem, hogy vállalkoznék egy ekkora útra, és főleg nem magányosan!

>!
m6tika 
R. J. Hendon: Nightingale

Ez nagyszerű volt! Egészen meglepő, hogy ilyen színvonalú írást is lehet találni ingyenes magánkadásban.
Nagyon izgalmas, fordulatos, a megfelelő helyeken pedig drámai vagy félelmetes. Sok helyütt lehetett felismerni benne más nagy sci-fi művek hatását, de azokat ügyesen kombinálja eredetivé.
Az egyetlen bajom az volt vele, hogy a csúcspont és a befejezés körül úgy éreztem hirtelen túlszaporodnak az olyan elemek, melyeket már láttam máshol. Ez kizökkentette ugyan az addigi élményemet, de nem rontotta el nagyon, mert a legvégső revelációban örültem, hogy a sztori visszatér a hard sci-fi irányvonalra, amit menet közben elhagyni látszott.
Ez a mű mindenképp megérdemelné, hogy ismertebb legyen!

>!
Magánkiadás, Pécs, 2017
74 oldal · ISBN: 9786158047678
1 hozzászólás
>!
V_rita
R. J. Hendon: Nightingale

Nagyon izgalmas és fordulatos könyv. Egy értékelésre kaptam fel a fejem a napokban és annak hatására döntöttem el kell olvasnom a könyvet. Az űrkutatás téma messze áll tőlem de ez a könyv rabul ejtet. Tetszett még nagyon ,hogy a történet pörgős nincsenek felesleges leírások hanem folyamatosan éberen tart az olvasás közben. A történet vége zseniálisan van megírva .Én mint egy laikus ezen a területen is megértettem a történetet és sodort magával. Kedvencek közé teszem. A könyvtárba ahova járok sajna nincs benn de könyvtárközi kölcsönzéssel áthozatom és Korcsok c. könyvet is elolvasom.


Népszerű idézetek

>!
Molymacska P

A dohányos sem bátor, amiért szembenéz a tüdőrákkal.

25. oldal

>!
Dorka50 P

A civilizációk sorsa az óhatatlan pusztulás.

>!
chhaya

Próbáltam elképzelni, de nem tudtam másra gondolni, mint hogy ezt a fajta mérnöki munkát csak egy szóval lehet leírni: űrgányolás.
Az űrgányolás az asztronauták közt elterjedt kifejezés. Arra használtuk, ha a mérnökeink valamit úgy alakítottak át, mintha a munkát kiadták volna egy csapat alvállalkozó texasi rednecknek.

4. fejezet, Búcsúzás

>!
BakosJuci MP

Apa azt hiszi magáról, hogy cinikus introvertált, holott csak egy narcisztikus seggfej.

>!
chhaya

– Hiszel benne? A földönkívüli életben? – kanyarodtam vissza a beszédtémánkhoz.
– A hit nem érdekel, Russell. A tények annál inkább.
– Azzal csak az a baj, hogy az univerzum puszta méretei miatt a mi életünkben nem tudunk meg minden tényt. Talán soha, amíg az emberi faj létezik.
– Nem baj. Akkor se fogok hittel lyukakat betömködni. Az érdekel, ami az itt és a most.

6. fejezet, Emlékezés

Kapcsolódó szócikkek: hit · tudás
>!
Molymacska P

És álmodtam róla, tizenkilenc éven át

28. oldal

>!
Molymacska P

Ő nagyon jól tudta, hogy az életet élni kell, és te most épp nem ezt teszed. Belül legalább olyan halott vagy, mint ő.

15. oldal

>!
Molymacska P

Ekkor szólt közbe apám először:
– Nem, ez csak menekülés.
Mindannyian ránéztünk. Időközben töltött magának egy pohár whiskyt és megitta. Már az üres poharat szorongatta a kezében.
– Mi elől menekülök?
– A világ elől, természetesen. Most is azt teszed. Elmenekülsz egy olyan élet elől, amilyet az előbb lefestettél. Nem arról szól ez az egész, hogy számodra ez jelenti az örömöt. Csak nem bírod elviselni a közönséges életet és felmész oda meghalni.

21. oldal

>!
chhaya

Várok rád a csillagok között…

4. fejezet, Búcsúzás

>!
chhaya

Jellemző, hogy akkor fedezem fel a bolygó legjobb hamburgerezőjét, mikor épp negyven évre búcsút veszek tőle…

5. fejezet, Emelkedés


Hasonló könyvek címkék alapján

Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: Lakott sziget
Andy Weir: A marsi
Sherley Webster: A titokzatos bolygó – Florida rejtélye
Tom Sweterlitsch: Letűnt világok
Neil Gaiman: Amerikai istenek
Dmitry Glukhovsky: Metró 2033
Neal Shusterman: Unwind – Bontásra ítélve
Stephen King (Richard Bachman): A menekülő ember
Michael Crichton: Szörnyek szigete
James Dashner: Halálkúra