Kardok ​tengere (A sötétség útja 3.) (Drizzt legendája 13.) 75 csillagozás

R. A. Salvatore: Kardok tengere R. A. Salvatore: Kardok tengere

Azért persze maradtak még aggodalmak és a félelmek. Wulfgar itt hagyott bennünket – nem tudom hová ment –, és én féltem az elméjét, a szívét és a testét. De elfogadtam azt, hogy ezt az utat õ választotta és hogy ezért a három dologért – az elméjéért, a szívéért és a testéért – távozott közülünk. Imádkozom, hogy útjaink ismét keresztezzék egymást, hogy megtalálja a hazavezetõ utat. Imádkozom, hogy kapjunk hírt felõle, ami vagy eloszlatja félelmeinket vagy arra késztet minket, hogy kerekedjünk fel és keressük meg.

Lehetnék türelmes és gyõzködhetném magam, hogy minden a lehetõ legnagyobb rendben van. Ha az õérte érzett félelmeimen merengenék egész nap, egész létem célját tagadnám meg.

És ezt nem fogom megtenni.

Ehhez túl sok szépség van a világban.

Túl sok szörnyeteg és túl sok zsivány.

És túl sok vidámság.

Eredeti megjelenés éve: 2001

>!
Delta Vision, Budapest, 2009
424 oldal · ISBN: 9789639890237 · Fordította: Sziklai István
>!
Delta Vision, Budapest, 2002
332 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638620773 · Fordította: Sziklai István

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Drizzt Do'Urden · Harcpöröly Bruenor


Kedvencelte 13

Most olvassa 1

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 22


Kiemelt értékelések

Luna_Dephensis>!
R. A. Salvatore: Kardok tengere

Mivel ez, és az előző rész szemmel láthatólag rosszabb százalékon áll, mint az előzőek, tartottam tőle, hogy nekem is kevésbé fognak tetszeni. Biztos rosszul vagyok bekötve, de nekem épp ellenkezőleg, kifejezetten tetszettek. :D Végre Wulfgar karakterét is árnyaltabbnak érzem. Számomra sokkal érdekesebb lett ezen kötetek után. :)

3 hozzászólás
Kiskakukk>!
R. A. Salvatore: Kardok tengere

A kardok tengere, avagy jótett helyében bosszút várj…

Lekötött, nem unatkoztam és bár eget rengető dolgok nem történtek, szerintem kellően izgalmas volt ez a rész is.
Wulfgar végre összeszedte magát, Catti-brie és Drizzt pedig véééégre valahára összemelegedtek. Azért Salvatore-tól nagy gyökérség, hogy míg A világ hátában a parasztlánynak lépten-nyomon ecsetelte és részletezte a szerelmi életét, itt csak sejtelmes összemosolygásokat kapunk, pedig itt aztán kíváncsi lettem volna mindenre (tekintve, hogy egy előző értékelésemben már kitértem arra, hogy mindkét fél kissé érzelmi nyomorék… ).
Cattie-brie és Drizzt amúgy nagyon bájosak és egészen kivirultak (főleg Drizzt, eddig sose láttuk ilyen dinkának), éppen ezért várható volt, hogy előbb-utóbb valaki belerondít a nagy jókedvükbe.

A lezárás kicsit suta volt, de összességében nem volt rossz.
Szóval jó kis rész volt, soha rosszabbat.

10 hozzászólás
Tündérmaci>!
R. A. Salvatore: Kardok tengere

Ez a rész valahogy nagyon nem tetszett a többihez képest. Nagyon zavaró volt, hogy ennél a fordításnál egy csomó szereplő elkezdett furcsa stílusban beszélni, ami a tízen sokadik könyv után nem jött be nálam. Pl: énfiam, tenmagad, vala ez meg az….
A másik, hogy a végén, amikor kiderül, hogy ki is Drizzt új ellenfele, az logikátlan és erőltetett volt szerintem. Nem mondom meg ki az, de szerintem sokan meg fogtok lepődni és nem abban az értelemben, hogy „ez igen, ez nagyon jó húzás volt”

3 hozzászólás
Veron P>!
R. A. Salvatore: Kardok tengere

A jó tett mindig elnyeri méltó büntetését… de legalább már élvezhetőbb, mint a világ háta…

Lord_Azeroth>!
R. A. Salvatore: Kardok tengere

A Sötétség Útja trilógia végre lezárul. Túl vagyunk ezen is. :)
Nem volt rossz könyv, de végig az volt az érzésem, hogy ez a regény amolyan töltelék résznek készült, ami szépen összerendezi a rendezetlen ügyeket és szépen összehozza a mindenfelé lévő főhőseket. A történet szép komótosan halad a maga útján. Nem kell senkiért se annyira izgulni. Az új szereplő, a kissé őrült bosszújával – ami egy félreértésen alapult, nem tartozott a kedvenceim közzé. Azt viszont le kell szögeznem, hogy R.A.Salvatore, egy kiváló író, aki úgy tudja elénk tárni a kevésbé fontos eseményeket is, hogy az könnyen fogyasztható és az olvasó kellemesen elmerül, a világ és a szereplők cselekedeteinek leírásában.
Wulfgar végre rendezi a lelki vívódásait és a könyv vége felé végre megtörténik a nagy találkozás. A barbár és a csapat összetalálkozik. Megtörténik a nagy összeborulás. Mindenki örül. Majd együtt visszaszerzik az elveszett legendás varázsfegyvert.
Ami még külön tetszett, hogy olyan szereplőket is sikerült szerepeltetni, akikről azt hittem, már nem fognak előtérbe kerülni. Az Auckney birtok, Meralda és az ott megismert személyek egy röpke jelenet erejéig megmutatták magukat. Kifejezetten jó volt velük újra találkozni! Ha már itt tartunk, Deudermont kapitány és örök bajtársa Robillard a varázsló, azaz a Tengeri Szellem legénysége, még mindig nagy kedvenc. Akár egy önálló regényt is szívesen olvasnék róluk.
Ami viszont zavart, az a tájszólások bevezetése, amire semmi szükség nem volt. Inkább idegesítő volt, mint hogy plusz hangulatot adott volna a műnek!
Összességében ez a könyv egy átlagos regény, ami az eddig megkedvelt szereplőket vonultatja fel. Egy korrektül megírt történet, amiben mindenki azt hozza, amit elvárhatunk tőle. Rajongóknak megfelelő szórakozást nyújthat.

Voorhees>!
R. A. Salvatore: Kardok tengere

A Világ hátát követően kíváncsian vártam, mivel rukkol elő Salvatore a trilógia lezárásaként. Nem csalódtam, de nem is durrant nagyot.
Igazából az eddig megszokott cselekményvonalat követte az író most is. Felvezetés, némi lelkizés, csatázás, és a végére a finálé. Ezt már megszokhattuk, ebben nem volt semmi új.
A Csarnok Vándorai ismét egymásra találtak, és közös erővel keresik a mágikus képességekkel bíró fegyvert, Égisz-agyart, kalózokkal, ogrékkal és goblinokkal csatázva. Drizzt-nek ismét szembe kell néznie a múltjából előlépő személlyel.
Jó volt a könyv végig, tényleg, de hiányzott az a sodró lendület, amit Salvatore a Hajnal Ösvényéig követett a könyveiben. Hiányzott az a csettintés a végéről, amit egy jó könyv befejezésekor szoktunk tenni, hogy na, ez igen, jöhet a következő!
Egyébként pedig maximálisan élvezhető, jó írás. Külön élveztem, hogy Csavargó Morik ismét szerepet kapott, és az új karakterek is érdekesek voltak, főleg Bellany. Robillard nagyobb szerepvállalását is pozitívumként tudom értékelni.


Népszerű idézetek

Kiskakukk>!

Hé, elf, a következő unokám ugye nem lesz csíkos?

Kapcsolódó szócikkek: Harcpöröly Bruenor
Kiskakukk>!

Drizzt megállt és szúrósan meredt a törpére.
– Megállapodást kötöttem és akár jót, akár rosszat, elvárom, hogy tiszteletben tartsd – fejtegette. – Nem tudjuk, hogy ezek a goblinok rászolgáltak-e a haragunkra és bárhogy legyen is, jobbak vagyunk-e náluk, ha csak úgy egyszerűen besétálunk és kitesszük őket a saját otthonukból?
Erre Bruenor harsányan felnevetett.
– Már megint a szentelt vizet kortyolgattad, te elf? – kérdezte.

Kiskakukk>!

Menzoberranzanban is voltak goblinok, méghozzá szép számmal. Végtére is valakinek csak kellett takarítania és egy fiatal nagyasszonynak is gyakorolnia kellett valakin a korbács használatát.

Kapcsolódó szócikkek: goblin
Kiskakukk>!

A drow megtorpant és sarkán megperdülve szembefordult az őrökkel – a legközelebbi páros meglepetten ugrott hátra.
– A Tengeri Szellem bent van? – kérdezte a drow.
– A Te…Tengeri Szellem? – habogta egyikük. – Hol bent? Merre?
Egy idősebb katona lépett oda a hebegő pároshoz.
– Deudermont kapitány még nincs bent – magyarázta. – Bár várható, hogy még egyszer befut, még a tél beállta előtt.
Drizzt köszönetképpen a homlokához emelte kezét, majd megpördült és Catti-brie-vel az oldalán távozott.

Kiskakukk>!

Bruenor a drowra pillantott, és széles mosolya elővillant ragyogó vörös arcszőrzete alól. Köszöntésre emelte korsójtát Drizzt felé nyújtván.
– Hát akkor mindkettőnkre, elf! – zúgta. – Két bolondra, de legalább mosolygós bolondra!

Kapcsolódó szócikkek: Drizzt Do'Urden · Harcpöröly Bruenor
MóroczMárk >!

… teljesebb életre emlékeztet minden egyes gyönyörű napkelte. Néha szükség van arra, hogy emlékeztessünk magunkat: a napkelte csak néhány pillanatig tart.
De szépsége örökre beleéghet szívünkbe.

Kapcsolódó szócikkek: Drizzt Do'Urden
Kiskakukk>!

– Látád, már megint itt van: csak járatod a szádat összevissza, té és tova – felelte Catti-brie. – Gondoltál már arra, hogy egyszerűen csak befogd és megcsókolj végre?


A sorozat következő kötete

Drizzt legendája sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Michael J. Sullivan: Percepliquis – Az elveszett város
Michael J. Sullivan: A rózsa és tövise
Patrick Rothfuss: A szél neve
Brandon Sanderson: A korok hőse 1-2.
Christopher Paolini: Örökség
N. K. Jemisin: Az obeliszkkapu
Jak Koke: Minden határon túl
Elizabeth Lim: Fénytörések
Margaret Weis – Tracy Hickman: A nyári tűz sárkányai
Mark Lawrence: Tövisek Hercege