A ​király felemelkedése (Vándorok könyve 2.) (Drizzt legendája 26.) 33 csillagozás

R. A. Salvatore: A király felemelkedése

Együtt ​a harcban

A Csarnok Vándorai újra egyesülnek testben és lélekben, de eltérő gondolatok vezérlik őket. A világ ismét megváltozik Drizzt Do’Urden körül, régi tartozásokat kell leróni, régi tévedéseket helyrehozni. A törpék és az orkok ismét bizalmatlanul, gyűlölködve néznek egymásra.

Tos’un Armgo és Tiago Baenre még tovább rontják a helyzetet – drow-hoz méltón: kivont pengével, az árnyékok takarásából.

Sokvesszős Obould király testesíti meg a békét Északon, és ezért vesznie kell. Miután új ork király kerül a trónra, és maga Gruumsh szólít hadba, a vad hordák összegyűlnek.

A több évtizedes békét követően ismét háborúk dúlnak Északon. Törpe fegyverek kaszabolják az ősi ellenséget, és miután vért ízlelnek, többé meg nem pihennek, addig nem, amíg vér nem patakzik a Világ Hátán.

A nagy zűrzavarban a Vándorok harcra kényszerülnek, és Drizztnek meg kell védenie magát és választott otthonát, valamint újra… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2014

>!
Delta Vision, Budapest, 2017
526 oldal · ISBN: 9789633950838 · Fordította: Szántai Zsolt
>!
Delta Vision, Budapest, 2016
526 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633950838 · Fordította: Szántai Zsolt

Kedvencelte 11

Most olvassa 2

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 30


Kiemelt értékelések

Rodwin>!
R. A. Salvatore: A király felemelkedése

Mindig jó szívvel térek vissza ebbe a világba, nem sok olyan sorozat van, amely így végigkísért kamaszkoromtól, mostanáig. Lehet akár kevésbé jó az a kötet, mint az épp aktuális, de Drizzt és társai, illetve Entreri és kétes hírnevű szövetségesei, mindig helyet kapnak nálam.
Újabb Orkháború küszöbén áll a világ, melynek már nem egyszer lehettünk tanúi. Őszintén szólva, ez engem már nagyon nem tud megmozgatni, sok újat nem tudott elém rakni szeretett íróm. A Csarnok Vándorai erősebbek mint valaha, de ilyen haddal ami most közeledik, ők sem biztos, hogy elbírnak.
Egyértelműen Regis lett a legérdekesebb, és legizgalmasabb karakter, annyi skillt szedett magára, hogy társai sokszor csak ámulnak rajta. Csatajelenetek továbbra is kicsit túl vannak írva, de már nem olyan vészes, mint a szerző régebbi könyveiben.
Menzoberranzan továbbra is az intrikák fővárosa, engem jobban érdekeltek az itt folyó események. Kár, hogy a könyv csekély részét tette ki ez. Gromph, és Jarlaxle a világ legkörmönfontabb karakterei, nem véletlen ők a kedvenceim a sorozatból, ide venném még Entreri-t is. Kár, hogy ebben a részben csak epizódszerep jutott nekik.
Sundabar említésénél pedig szintén nosztalgikus érzések törtek fel belőlem, mégpedig a Baldur's Gate II játékban, kalandjaink elvezetett ebbe a csodás városba.
Egyszóval egynek elment volt ez az olvasás, de ennek ellenére nagyon várom a folytatást, hogy olvashassam. A százalékokat nézve pedig igen bizakodó vagyok.

>!
Delta Vision, Budapest, 2016
526 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633950838 · Fordította: Szántai Zsolt
Voorhees>!
R. A. Salvatore: A király felemelkedése

A Csarnok Vándorai a Gauntlgrymben (Q'Xorlarrinban) lezajlott csatát követően Mithrill Csarnok felé veszik az irányt, sorsuk azonban nem a saját kezükben van, idegen és gonosz erők ténykedése miatt pedig kerülni kényszerülnek és a felszínen zajló gigászi háború magába szippantja őket.

Quenthel nagyasszonyanya ördögien ravasz és zseniális mesterkedései lassan elérik céljukat. A Lolth dicsősége érdekében hadba hívott hatalmas ork és goblin seregek Faerűn jószándékú népei ellen indulnak, az óriási tömeg ellen a bátor védők nem tarthatnak ki. A könyvben sokkal kevesebb az egy-egy elleni küzdelem az első kötethez képest, ami kifejezetten jót tett a cselekménynek, az ostromokról pedig pazar képet fest Salvatore. Azért Tiago és Drizzt révén az olvasó néhány különleges párharcot is élvezhet.

A menzoberranzani események lényegesen kisebb szerepet kapnak, gyakorlatilag egy-két fejezetet szentel az író ennek a témának. Ugyanakkor világosan látszik, ki mozgatja a háttérből a szálakat. Jarlaxle viszont nagyobb súlyt kapott, várhatóan jelentős szerepe lesz a trilógia befejező részében.

A könyv egy kicsit a Vadászpengék és a Zsoldosok könyvhármasának egybedolgozása, sokkal nagyszabásúbb keretek között. Salvatore továbbra is lubickol, és a legjobbját hozza. Nem tudok kevesebbet adni öt csillagnál. Remélem a lezárás is hasonlóan magas színvonalú lesz.

MóroczMárk P>!
R. A. Salvatore: A király felemelkedése

Nehéz külön értékelni Salvatorénál trilógia második részt.
Tetszettek a csaták, valahogy tényleg visszavett kicsit a harcjelenetek leírásából, javára.
Kedvencem ezekben a részekben érdekes módon Gromph volt. Kíváncsi vagyok mi lesz ebből amit terveznek. Várom a folytatást.

Isley P>!
R. A. Salvatore: A király felemelkedése

Ebben a regényben leginkább az tetszett, amit Kimmuriel, Gromph, Jarlaxle és egy soha vissza nem várt, elképesztő erejű, a halált meghaladó, óriási nagymester szavaiból a jövőre nézve, mint Faerűn sorsát is meghatározó, világ sorsát alapjaiban befolyásoló nagy háborúról megtudhattunk. Csak sajnos ez az 526 oldalnak csak elenyésző részét tette ki. S bár nem volt rossz maga a történet, az orkháború nekem már elcsépelt. Értem én, hogy az orkokat és pár sokkal illusztrisabb fajt használja fel az a néhány nagyerejű drow játékmester valami nagy cél érdekében, ami az orrunk előtt játszódó háborúnál sokkal többről szól, de engem éppen az a nagy harc, melyben például Lolth egy eddig még csak nem is sejtett hatalom birtokába kerülhetne, engem konkrétan sokkal jobban érdekelne. Ez a gond Salvatore-ral, hogy mindig a legyekkel foglalkozik, és nem azokkal, akik kezében ott a légycsapó.
A regényben egyébként Regis volt magasan a legjobb. Eszméletlen mennyit fejlődött a ravasz félszerzet. Remek egyéni teljesítményt nyújtott, s nem kevésszer mentette meg a napot a hőssé avanzsálódott korábbi nyúllelkű Bendőkorgi.

Darth_Revan>!
R. A. Salvatore: A király felemelkedése

R. A. Salvatore: A király felemelkedése

Az előző köteten már érződött, a mostaniban még inkább érződik: a finálé felé közeledik Drizzt legendája. Az utóbbi idők hírei ezt megerősítették, hisz a tengerentúlon már megjelent a zárókötet is. Bob a sztorit nagyon grandiózusra kívánja emelni. Minden eddiginél több történetszálat mozgat. Talán egy kicsit sokat is, így se jutott hely mindenkinek és minden eseménynek. A könyv első negyede, illetve harmada erős felvezetés, ahol az események lassabb tempóban haladnak. A közepe erősít, az utolsó harmad pedig nagyon erősen üt. Spoilerek nélkül nehezen lehetne beszélni a kötetről. Akik nem olvasták a korábbi Drizzt regényeket nehezen is fogják érteni, hisz Bob nagyon sokat utal a korábbi történésekre. Az biztos, hogy valami nagy dolog mozog a háttérben.

spoiler

Akik azt hiányolták, hogy a korábbi Drizzt regények nem tartanak semerre, most kapnak egy hatalmas ívű történetszálat, mely méltón lezárhatja a renegát sötételf kalandjait. Eleinte egy kicsit lassú tempóban ment a sztori, de ahogy egyre több helyre eljutottunk, egyre több régi ismerős felbukkant újra, úgy egyre izgalmasabb lett a történet. A vége pedig olyan volt… Sajnáltam, hogy A vastörpe bosszúja még nem jelent meg, mert már vettem volna a kezembe, hogy olvashassam. Ötös.

Vác_nembéli_István_fia_istván>!
R. A. Salvatore: A király felemelkedése

Szokásos jó minőség nagyon nehéz már ennyi rész után bármit is írni, legalább is én nem nagyon tudok írni.
Hozta, amit elvártam sok kaland, harc sok- sok menetelés és még több árulás ne biz senkiben. Mind a két oldalon összeszedték az összes ismert szereplőt. Ami feltűnt vagy a Drizzt és társai gyengülnek, vagy az ellenség lett erősebb nem tudom, de alig élik túl a harcot főként a barbár harcos, és itt jön a másik problémám, hogy a gyógyító varázslatot többet használták, mint összesen eddig.
Mondjuk, ez általában jelen van az összes résznél, hogy nagyon körülményesen jutnak el a cél vonalhoz, mindig van egy kis kitérő néha túl sok is. De azért az jó pont hogy egyre keményebb hullanak az emberek, törpék, elfek.

nach>!
R. A. Salvatore: A király felemelkedése

Kicsit félve álltam neki a könyvnek. Főleg azért, mert sokadik kötet – mit lehet még regélni?
Az eleje számomra nehezen indult, de egy ponton megint elragadott a cselekmény és sodort tovább. Most Jarlaxle „útja” tetszett. Wulfgar és Regis „esete” a végén meg egy „jaj, már megint” sóhajt csalt ki belőlem.
Összességében jól szórakoztam.

péter86>!
R. A. Salvatore: A király felemelkedése

Salvatore is beleesik abba a hibába, hogy egyre csak növeli a tétet. A hőseink előtt egyre nagyobb kihívások jelennek meg, az ellenség egyre erősebb, egyre több a gonosz körülöttük, a küldetés pedig egyre nagyobb. Egykoron Drizzt csak új otthont, egy menedéket indult keresni, majd barátaival a törpék ősi otthonát kutatták, ehhez képest, már az istenek (pontosabban istennők) sakkjátszmájának eszközei, akik egy egész kontinens és kitudja talán az egész Faerün sorsát tartják kezükben.
Időnként kicsit soknak érzem a mágiát, pontosabban a mágikus tárgyakat, lassan az összes szereplő minden tárgya mágikus lesz. Mondhatnám, hogy a mágikus tárgyak elinflálódnak, miként az ellenség is feltápolódik. Már az orkok, goblinok is komoly ellenfelek, a drow-k pedig úgy járnak kelnek a felszínen, mintha el sem hagyták volna Menzoberrenzan-t, a tárgyaikat nem roncsolja a nap és őket sem igazán zavarja a világosság.
Ennek ellenére mit sem csorbult Salvatore mesélő képessége, a történet, a cselekmény és úgy egyben minden, méltó folytatása az előző résznek.

Megérett bennem egy komoly felismerés is. Mégpedig az, hogy hiába élnek Faerünön, orkok, goblinok, trollok, óriások, elfek, törpék, sárkányok, és ki tudja még miféle teremtmények, köztük a veszedelmes drow-k, hiába Drizzt a birodalmak legjobb kardforgatója, és hiába Gromph Baenre a legerősebb mágusa, a legveszedelmesebb lény címére egyikük sem pályázhatna. Faerün legveszedelmesebb teremtménye ugyanis egészen biztos, hogy a meglepetésekkel teli, agyafúrt Jarlaxle. Szerintem sem Drizzt sem Gromph nem valószínű, hogy túlélne egy csatát ez ellen a mágikus kütyükért rajongó zsoldos ellen. Mellesleg nekem egyik nagy kedvencem az örök bajkeverő Jarlaxle, és remélem, hogy a folytatásban láthatom majd még Drizztet, Entrerit és Jarlaxleot együtt küzdeni (mert az bizony egy olyan halálos hármas lenne, ami még a Csarnok vándorait is felülmúlja).


Népszerű idézetek

péter86>!

-Én sárkányon lovagoltam!- tiltakozott Tiago.
-Én meg sárkányt ettem!- felelte Gromph.
Én meg sárkánnyal aludtam. Nem is eggyel, kettővel!- gondolta Jarlaxle, de nem szólalt meg.

107. oldal, 4. fejezet-DARTHIR NAGYASSZONYANYA


A sorozat következő kötete

Vándorok könyve sorozat · Összehasonlítás
Drizzt legendája sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Wayne Chapman: Karnevál
Simon Hawke: Kitaszított
Margaret Weis – Tracy Hickman: Az őszi alkony sárkányai
Ian Russel: Egyezség
Ray O'Sullivan: Sötét zarándok
Stephen D. Sullivan: Skorpió
William King: Démonvadász
Alan O'Connor: Kék éjszakák árnyai
David Ferring: Árnyékfattyak
Cecilia Randall: Hyperversum