Tarina – nem létező kisváros Albániában, és a szereplők, ahogyan az írók, honfitársaik, földijeik érzékenységétől félve, általában kijelentik – egytől egyig kitalált személyek. Buxheli szatirikus regénye mégis telitalálat: 1939-ben játszódik, és, egy ugyancsak kitalált történet keretében, megrajzolja egész Albániát, amilyen volt a második világháború küszöbén, mindenestül-királyostul, nemzetségestől és szegény emberestől, a szélhámosokig és az utcalányokig bezárólag.
Buxheli humora néha vaskos, eszközei olykor túlságosan is ismertek, de mindent leleplező szatíra, amely egyaránt irányul a maradi nemzetségek és az akkori valóság operettfigurái ellen, még ma, majdnem negyven év távlatában is, hitelesen eleveníti fel előttünk a sok viszontagságot megért albán nép életének minden keserűségét, és megmutatja a nép egészséges gondolkozását, emberi méltóságát, öntudatát, azt, amit a magyar költő így fejezett ki „örök tanúságul”: „Habár fölül a gálya, S alul a víznek árja, Azért a víz az úr!”
Maksut úr karrierje 2 csillagozás
Eredeti cím: Karjera e zotit Maksut
Eredeti megjelenés éve: 1971
Kedvencelte 1
Várólistára tette 3
Kívánságlistára tette 6
Kiemelt értékelések
Én imádtam ezt a könyvet. Nem csak azt tudjuk meg, hogy a balkáni országok miért vannak ilyen helyzetben, hanem azt is, hogy kiknek származik abból hasznuk, ha egy ország fejlődését megakadályozzák. Persze a történet Albániát helyezi a fókuszba, de ugyanakkor olyan országok is szóba kerülnek, ahol szintén nagy a lemaradás.
Buxhelinek fergeteges humora van, és bármennyire is abszurdnak tűnik ez a történet, nagyon nagy igazságok vannak benne.
A parasztok tiszteletére rendezett napon, pedig mindenki részt vehet, kivéve, ha az illető paraszt, vagy munkás. Egy újabb jó ürügy a gazdagoknak, hogy ünnepi vacsorával töltsék meg így is nagy bendőjüket.
Maksut úr pedig csak azért akar diplomata lenni, hogy elmenekülhessen Albániából, a szegénységből.
Egyszerre nagyon komikus és elborzasztóan szomorú ez a történet. A volt Oszmán Birodalom országairól pedig ritkán esik szó, ezért is örültem, hogy itt rendesen kitárgyalják ezt is. Megérte elolvasni ezt a művet mindenképpen.
Népszerű idézetek
Ne feledkezz meg róla, hogy minden emberben két ember van: az egyik,akinek látszik, a másik a való énje, de ez utóbbi nem mindig látható, és nem is látja mindenki.Ebben a világban, te gyászvitéz, az boldogul, aki tettetni tudja magát, aki mutogatni tudja magát. A tettetés művészete, a színészkedés művészete, íme, ez ma az élet egész filozófiája.Aki ezt nem érti meg, semmit sem ért meg.
46. oldal
Persze, az lenne az ideális, ha te lennél a rátermett, az eszes, a gazdag, a bátor és így sorjában.De a természet csukott szemmel osztogatja ezeket a tulajdonságokat, egyeseknek sokat, másoknak meg keveset ad belőlük.Nos hát, hogyan tegyen szert ilyesmire az ember, ha egyszer nem rátermett, ha nem bátor, ha nem eszes, ha nem gazdag, és így tovább? Úgy kell tenned, mintha mindezek a tulajdonságaid meglennének. Érted vagy nem, te gyászvitéz?
47. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Hans Hellmut Kirst: Farkasok 96% ·
Összehasonlítás - Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd 88% ·
Összehasonlítás - Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd / Slaughterhouse-Five 87% ·
Összehasonlítás - Joseph Heller: A 22-es csapdája 86% ·
Összehasonlítás - Erich Kästner: Három ember a hóban 93% ·
Összehasonlítás - Bacsó Péter: A Tanú 93% ·
Összehasonlítás - Eric Lambert: Húszezer rabló 93% ·
Összehasonlítás - Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság 92% ·
Összehasonlítás - Rejtő Jenő (P. Howard): A szőke ciklon 91% ·
Összehasonlítás - Vlagyimir Vojnovics: Iván Csonkin közlegény élete és különleges kalandjai 91% ·
Összehasonlítás