Maksut ​úr karrierje 2 csillagozás

Qamil Buxheli: Maksut úr karrierje

Tarina – nem létező kisváros Albániában, és a szereplők, ahogyan az írók, honfitársaik, földijeik érzékenységétől félve, általában kijelentik – egytől egyig kitalált személyek. Buxheli szatirikus regénye mégis telitalálat: 1939-ben játszódik, és, egy ugyancsak kitalált történet keretében, megrajzolja egész Albániát, amilyen volt a második világháború küszöbén, mindenestül-királyostul, nemzetségestől és szegény emberestől, a szélhámosokig és az utcalányokig bezárólag.
Buxheli humora néha vaskos, eszközei olykor túlságosan is ismertek, de mindent leleplező szatíra, amely egyaránt irányul a maradi nemzetségek és az akkori valóság operettfigurái ellen, még ma, majdnem negyven év távlatában is, hitelesen eleveníti fel előttünk a sok viszontagságot megért albán nép életének minden keserűségét, és megmutatja a nép egészséges gondolkozását, emberi méltóságát, öntudatát, azt, amit a magyar költő így fejezett ki „örök tanúságul”: „Habár fölül a gálya, S alul a víznek árja, Azért a víz az úr!”

Eredeti cím: Karjera e zotit Maksut

Eredeti megjelenés éve: 1971

>!
Európa, Budapest, 1978
318 oldal · ISBN: 963070983X · Fordította: Schütz István

Kedvencelte 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

Huntress >!
Qamil Buxheli: Maksut úr karrierje

Én imádtam ezt a könyvet. Nem csak azt tudjuk meg, hogy a balkáni országok miért vannak ilyen helyzetben, hanem azt is, hogy kiknek származik abból hasznuk, ha egy ország fejlődését megakadályozzák. Persze a történet Albániát helyezi a fókuszba, de ugyanakkor olyan országok is szóba kerülnek, ahol szintén nagy a lemaradás.
Buxhelinek fergeteges humora van, és bármennyire is abszurdnak tűnik ez a történet, nagyon nagy igazságok vannak benne.
A parasztok tiszteletére rendezett napon, pedig mindenki részt vehet, kivéve, ha az illető paraszt, vagy munkás. Egy újabb jó ürügy a gazdagoknak, hogy ünnepi vacsorával töltsék meg így is nagy bendőjüket.
Maksut úr pedig csak azért akar diplomata lenni, hogy elmenekülhessen Albániából, a szegénységből.
Egyszerre nagyon komikus és elborzasztóan szomorú ez a történet. A volt Oszmán Birodalom országairól pedig ritkán esik szó, ezért is örültem, hogy itt rendesen kitárgyalják ezt is. Megérte elolvasni ezt a művet mindenképpen.

kisssan27>!
Qamil Buxheli: Maksut úr karrierje

Albán író Albániája 1939-ben, sziporkázóan öldöklő szatíra. Remek.


Népszerű idézetek

Huntress >!

– Nagyon szép illemhely! – jegyezte meg az első tábornok.
– Kár, hogy az olaszok fognak beleszarni! – válaszolta a másik.
– Nem tesz semmit! – mondta az első. – Megelőztük őket, és nekik szartunk!

301. oldal

Huntress >!

– Egy nagy ember még egy kis cellában is nagy marad – jegyezte meg a neves „történész”. – Egy kis ember viszont parányinak tűnik még akkor is, ha a szirtfokon áll!

141. oldal

Huntress >!

[…] ahogyan Auguste Kant filozófus is mondja, a társadalom fejlődése főként a gondolkodás fejlődésétől függ.Mert jól jegyezd meg, Aliko, semmilyen politikai és társadalmi reform sem valósítható meg, amíg itt nem lesz fejlett kultúra… Érted már ?

11. oldal

Huntress >!

Ne feledkezz meg róla, hogy minden emberben két ember van: az egyik,akinek látszik, a másik a való énje, de ez utóbbi nem mindig látható, és nem is látja mindenki.Ebben a világban, te gyászvitéz, az boldogul, aki tettetni tudja magát, aki mutogatni tudja magát. A tettetés művészete, a színészkedés művészete, íme, ez ma az élet egész filozófiája.Aki ezt nem érti meg, semmit sem ért meg.

46. oldal

Huntress >!

De ami bekerül a történelembe, az aztán tussal legyen beírva, és maradjon is ott, nehogy semmivé váljék, mint a békeszerződések!

158. oldal

Huntress >!

– Ha a németek, az olaszok meg a japánok összefognak, az ördög sem állhatja útjukat – jegyezte meg az őrparancsnok. –
Akkor lesz ne mulass!

16. oldal

Huntress >!

Aztán fehér kendővel eltakarta Őfelsége arcképét ( mindig ezt a kendőt használta, valahányszor rossz fát tett a tűzre a hivatalban, amit Őfelségének nem volt szabad észrevennie), és leült kártyázni az őrsparancsnokkal.

23. oldal

Huntress >!

– Volt nálunk egy bizonyos Penellopi Korfu szigetérő, de a tulajdonos csak egy hétig tartotta, és elbocsátotta a bordélyházból, mivel erkölcstelen volt.

63. oldal

Huntress >!

Persze, az lenne az ideális, ha te lennél a rátermett, az eszes, a gazdag, a bátor és így sorjában.De a természet csukott szemmel osztogatja ezeket a tulajdonságokat, egyeseknek sokat, másoknak meg keveset ad belőlük.Nos hát, hogyan tegyen szert ilyesmire az ember, ha egyszer nem rátermett, ha nem bátor, ha nem eszes, ha nem gazdag, és így tovább? Úgy kell tenned, mintha mindezek a tulajdonságaid meglennének. Érted vagy nem, te gyászvitéz?

47. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Hans Hellmut Kirst: Farkasok
Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd
Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd / Slaughterhouse-Five
Joseph Heller: A 22-es csapdája
Erich Kästner: Három ember a hóban
Bacsó Péter: A Tanú
Eric Lambert: Húszezer rabló
Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Rejtő Jenő (P. Howard): A szőke ciklon
Vlagyimir Vojnovics: Iván Csonkin közlegény élete és különleges kalandjai