Apu ​azért iszik, mert te sírsz! (Apu azért iszik, mert te sírsz! 1.) 72 csillagozás

Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: Apu azért iszik, mert te sírsz!

Puzsér Róbert és Farkas Attila Márton (FAM) társadalmi folyamatokat gyorsító, terápiás jellegű, az élet legfontosabb kérdéseit feszegető konfrontatív szellemi workshopja évek óta látogatható. Könyvünk célja egybefogni a fiataloknak szánt emlékezetes beszélgetéseket, hogy a szélesebb olvasóközönség is megismerhesse azokat.

A tartalomból: A reklám, mint emberi jogi kérdés, A monogámia bukása, Genderizmus és férfierőszak, Gépek és emberek. Meg Dózsa György, Holokauszt-szorongás és holokauszt-bűntudat, Az egy Isten születése, Valóság és igazság, Az Antikrisztus, Démoni pszichopaták és isteni skizofrének, Emberi kapcsolatok a huszonegyedik században.

Eredeti megjelenés éve: 2016

Tartalomjegyzék

>!
Holnap, Budapest, 2020
286 oldal · ISBN: 9789633491485
>!
Holnap, Budapest, 2018
286 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633491485
>!
Holnap, Budapest, 2016
264 oldal · ISBN: 9789633491485

Enciklopédia 75

Szereplők népszerűség szerint

Philip K. Dick · Puzsér Róbert


Kedvencelte 9

Most olvassa 9

Várólistára tette 61

Kívánságlistára tette 73

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Nikolett0907 P>!
Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: Apu azért iszik, mert te sírsz!

„A nagy hazugság a kereskedelmi televíziózással kapcsolatban az, hogy ingyen van. Pusztán azért, mert nem kell előfizetési díjat fizetni, még nincs ingyen. Valójában sokkal súlyosabb árat szednek, ugyanis a tudatunkkal fizetünk a tartalomért, és a reklámok által hajtják be rajtunk azt a díjat, amibe a műsorok elkészítése kerül. A reklám a döntéseiddel kereskedik. A reklám a tudat gyarmatosítását jelenti. A tudat a huszadik században felfedezett kontinens, amelyet a kor hatalmasságai éppúgy kolonizáltak, ahogy anno Amerikát. Ennek folyamata a modern marketingben ölt testet.”

Nem is emlékszem mikor kezdtem követni Puzsér Róbertet, de mióta ezt teszem jóval magasabb szűrővel nézem a világot és úgy magát az életet.
Mikor megláttam, hogy megjelenik a könyv, két példányt vásároltam, egyet magamnak, egyet meg az egyik barátnőmnek.
Ő nagy kritizálója az úriembernek, teszi ezt úgy fogalma nincs néha miről beszél ezt állítom, csak hagyja, hogy a közmédia átmossa az agyát, ahogy teszi ezt sok sok emberrel sajnos.
Mindegy is, a lényeg előtte se tévéztem, ezután sem fogok. Arra a sok salakra nincs szükségem.
A könyv sok olyan témát boncolgat, amire jó lenne több időt és nagyobb figyelmet fordítani.
Jó lenne ha többen olvasnák legalább egyszer és nem ártana átgondolni az olvasottakat.
Bár lehet sokat várok, mindenesetre nálam az alap innen indul.
Ez kedvenc, és újra olvasós lett!

Chöpp >!
Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: Apu azért iszik, mert te sírsz!

Klassz gondolataik van a fiúknak, mellette érezhetően kellő előtanulmány és rengeteg józan átgondoltság. Bármiről szívesen hallgatnám őket.

4 hozzászólás
Qedrák P>!
Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: Apu azért iszik, mert te sírsz!

Nagyon kíváncsian vártam, hogy milyen könyv születik az Apu azért iszik rendezvénysorozatról. Közéleti tájékozódásom egén Puzsér Róbert a Csillag születik zsűrizésével jelent meg. Ezt követően hallgattam vissza a Youtube-ra feltöltött műsorait, majd amikor hallottam a Mika Tivadarban tartott estjéről, akkor eljutottam oda is.

Akkoriban nekem ez a rendezvénysorozat meglepően sokat adott, ahhoz képest, hogy mindössze arról szólt, hogy két, a szellemi közélet perifériáján elhelyezkedő ember egy sör fölött beszélgetett rendkívül szinte mindenről, amit fontosnak találtak. Történelem, politika, etika, filozófia, vallás, közélet stb. mind-mind részét képezte a rendezvénysorozat témájának. Több volt, mint egyszerű kocsmai beszélgetés, de mégsem tekinthetjük azonosnak két filosz egyetemi katedrán történő vitájával. És az az igazság, hogy ehhez hasonló rendezvény, legalábbis akkoriban, amikor rendszeresen jártam rá, nem volt Budapesten. Özönlöttek rá a huszonévesek, akik nem jutottak hozzá hasonló szellemi foglalkozáshoz, noha igényük lett volna rá.

Ezért is gondolom azt, hogy hosszabb távon nagyobb hatása is lehet ennek az estsorozatnak, mint amekkorát ma tapasztalhatunk. A magyar közbeszédben az első jelentős változást szerintem az hozta, amikor Uj Péter és a társai az Index révén meghonosították a zsurnaliszta cinizmus beszédmódját az ettől meglehetősen elszokott honi sajtóban. Ma már az Index, a 444, de a kormánypárti oldalak, mint az Origó, a 888.hu meg a Pesti Srácok is hasonló etikát követnek, persze a saját politikai nézeteiknek megfelelően. A következő változás talán az a fajta út lehet, amelyet Puzsér Róbert jelölt ki, aki egy teljesen más beszédmódot honosít meg, amely nem a vicceskedő lenézésen alapul, hanem a konfrontatív tartalmi állításokkal él. Még ha nincs is igaza, ezekkel egyszerűen vitára kényszeríti azokat, akik jelenleg uralják a nyilvánosság tereit. Azok a fiatalok, akik az Apura jártak, zömmel fővárosi egyetemisták, könnyen lehet, hogy egy-másfél évtized múlva megragadják a lehetőséget, hogy megváltoztassák a közbeszédet, és bevett formává változtassák a Puzsérnál látott utat.

Mind az élőben hallgatott, mind pedig a könyvben olvasható beszélgetéseknek is van egy nagyon ingatag lába, amely mellett nem mehetek el szó nélkül. Ez elsősorban abból fakad, hogy a mai társadalomnak nincs szüksége a polihisztorokra. Specialistákat keresünk minden probléma megoldásához. Puzsér és FAM azonban a beszélgetéseik során polihisztorokként nyilatkoznak, ám egy-egy területet csak felületesen ismernek. Ez az oka annak, hogy számos tárgyi tévedés tarkítja a beszélgetéseket, legyen szó a Mika pincéjében elhangzottakról, vagy a könyvben olvashatóakról.

Ennek egyébként egyszer én is hangot adtam, noha abban nem volt köszönet. :)
A mai napig fent van a Youtube-on az a felvétel, amikor FAM és Puzsér a két világháború közötti rendszerről beszélgettek, majd egy felvetített fotó kapcsán, amelyen Horthy és Hitler volt látható, megjegyeztem, hogy az nem ott és akkor készült, ahogy azt Puzsér mondta. A „jutalmam” egy félórás monológ lett, amelyben nem feltétlenül a legjobb kontextusban emlegetett. Pedig úgy hiszem, hogy a kritika, főleg a társadalomkritika, vevő kell hogy legyen az önreflexióra és a téves állítások javítására is, még akkor is, ha az adott helyzetben Puzsér szempontjából én egy fontoskodó és tudálékos idiótának tűntem, aki lényegtelen kérdésekkel terelte el a vitát. Ha ugyanis az alapok hibásak, akkor a felépítmény is az, legyen bármilyen vonzó számunkra a valóság leírása.

A könyv egyébként nem érdemelne öt csillagot, legfeljebb három és felet. Csakis azért kapta meg tőlem a maximumot, mert szerettem járni az Apura, és azt hiszem, hogy ha időm engedi, még fogok is. Nem tudok róla, hogy hasonló fórum működne Budapesten. Ha lesz a kötetnek egy új kiadása, egy témához értő olvasószerkesztőt feltétlenül rászabadítanék, mert bántó helyesírási hibák maradtak benne, főleg nevek és fogalmak kapcsán, amelyek előkerültek. (Például Szekfű Gyulát sikerült G-vel leírni).

Azok számára, akik nem jártak a rendezvényre, de már hallottak Puzsérról, annyiban feltétlenül érdekes lehet ez a könyv, hogy feltérképezhető belőle gondolkodásának szellemi hátországa. Megláthatjuk a cikkei és a műsorai mögött rejlő filozófiát, amelynek kifejtésére ott ritkábban nyílik lehetősége.

12 hozzászólás
zördög P>!
Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: Apu azért iszik, mert te sírsz!

Van egy barátnőm, aki 2-3 hónapja megkérdezte tőlem, hogy ugyan mi a fenét jelent a politikában, hogy valaki balos vagy jobbos? (Pfu, szégyellem is a pofámat miatta, hogy én vagyok az, akitől ilyeneket kérdeznek). Ezért jár egy csillag a kötetnek, mert nagyon fontos, hogy azokhoz a fiatalokhoz is eljusson egy-két fogalom, akiknél valamiért otthon nem olyan volt a légkör, hogy reájuk ragadt volna ez vagy az.
Egy másik csillag, mert az átlagnál őszintébb a stílus.
Egy harmadik, mert FAM buddhista, Puzsérral meg láttam egy interjút, ahol megkedveltem, mert valahol mélyen rendes ember.

Azért nincs több csillag, mert a könyv kb. 70%-val nem értek egyet, és túl sok az ellentmondás.

szökött_csincsilla>!
Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: Apu azért iszik, mert te sírsz!

A sokak számára túlságosan is szókimondó, szabadszájú Apu rendezvények anyagából kivonatolt, rendbe szedett, és szalon-kompatibilissé tett válogatást tarthat a kezében az, aki megvásárolta ezt a könyvet.
Talán így válik még inkább értékelhetővé az a szellemi munka, ami ebben a műhelyben ez év januárjáig folyt.
Értelmes, szellemes, és szorakoztató beszélgetések gyakran jó adag humorral, elvétve nyomasztó mélységekkel, és bátran megvont következtetésekkel.
Elfogult vagyok. Nem is lehetett kérdés, hogy az erre a könyvre fordítható öt csillagom mindegyikét kipenderítem az Apu búzasörrel, és fehérborral terhelt asztalára.
És ha még azt is elmondom, hogy alig két hete, egy dedikáláson a fiúk ígéretet tettek arra, hogy lesz még Apu….?
:)

Traclon>!
Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: Apu azért iszik, mert te sírsz!

Véleményem szerint Puzsér és szűk köre azon kevés ember közé tartozik, akik amolyan „utolsó mohikánként” nem félnek gondolkodni és minderől saját véleményt alkotni. Igen, ő tipikusan olyan, akinek mindenről saját, önálló véleménye van, ő nem valamelyik politikai szekértábor erősítője, aminek persze az eredménye, hogy mindkét oldalról egyformán ekézik és a másik oldal szánalmas kiszolgálójának tekintik. Tipikus példa: amikor apám meglátta az asztalomon a Forrást, az első ösztönös reakcója a következő volt: „Hát te már Puzsért olvasol?! Azt a hülye véresszájú ballibsit?!” – miközben meg arról a bizonyos „ballibsi” oldalról sem lenne nehéz olyan embert találni, akinek a véleménye szerint pedig Puzsér éppenhogy egy véresszájú orbánista NER-lovag. Nos, ezek azok az emberek, politkai hovatartozásuktól függetlenül, akik kényelmesebben érzik magukat a kétbitesre, fekete-fehérre egyszerűsített világban. Ez nem az ő könyvük, és Puzsér (sajnos) nem az ő kommunikátoruk.
A magam részéről, éppen azért, mert ő tényleg gondolkodik, véleményt alkot és nem követ, maximálisan tisztelem és becsülöm ezt az embert, ráadásul az eseteknek kb. 95%-ban abszolút egyet is tudok érteni vele – és a maradék 5%-ban is el tudom fogadni, hogy ő ezt másképpen látja, ráadásul nem egyszer ki is mondja, hogy neki nem célja bárkinek a szellemi leigázása, meggyőzése, hanem értelmes, konstruktív és érdemi párbeszéd, akár vita folytatása, aminek során a két fél kölcsönösen mozdít valamennyit a másik nézőpontján. Azt is elismeri tehát, hogy nem feltétlenül az ő zsebében lapul a bölcsek köve, ha úgy tetszik számol a saját tévedhetőségével. Ez az, ami a mai társadalomban olyannyira életidegen jelenség, hogy többség inkább reflexből viszonyog tőle.
…persze egy Puzsérról szóló értékelés esetében nem mehetünk el szó nélkül az oly' sokat emlegetett stílus mellett sem: azok, akik nem valamelyik oldali véleménykánon karanténjába zárják őt be, sokszor arra hivatkoznak, hogy nekik az a stílus, amit ő képvisel, eleve ellenszenves és emiatt nem szimpatizálnak vele. Tipikus példa: rendszeresen járok vérplazmadonációra, ahová az üres időt eltöltendő mindig könyvet viszek magammal. A kedves ápolóhölgy, aki a legutóbbi alkalommal épp velem foglalatoskodott, meglátva a könyvet megkérdezte, mit olvasok, és már nézte is az ölemben a borítót. Puzsér nevét meglátván persze rögtön elfintorodott, és elkezdte kifejteni, hogy neki ez az ember mennyire nem szimpatikus. Mikor kérdeztem, hogy mivel van baja: azzal amit mond, vagy ahogyan mondja, persze rögtön rávágta, hogy neki a hogyannal van problémája.
Bevallom, tőlem egyáltalán nem idegen a Puzsér-stílus (aki ismer, ezen annyira nem fog meglepődni :D) – egyrészt, szerintem ez részben egy figyelemkeltő elem az ő esetében: a mondanivalóját a kollektív tudattalanon így tudja leginkább átütni – gondoljunk csak bele: a Csillag Születik zűrijében mennyire lett volna feltűnő egy X+1-edik finomkodó, elnézően somolygó zsűritag…? Igenis, egyetértek azzal, hogy ha valakinek van képe kiállni oda egy olyan „puszító alpárisággal”, ami semmilyen művészi, kultúrális értéket nem hordoz, csak förtelmes, visszataszító, ízléstelen és gusztustalan, akkor legyen valaki, akinek van mersze az illető képébe vágni, hogy amit itt produkált, az nem más, mint „pusztító alpáriság”, „förtelmes szégyentelenkedés”, „szellemi kútmérgezés” és a többi. …és igen, ha ehhez indulatosan kell kiabálnia, akkor kiabáljon indulatosan, mert véleményem szerint többek között az vezetett a mai társadalmunkon féktelenül eluralkodott szellemi és kultúrális nihilizmushoz, hogy az ilyen semmi értéket, csak szellemi-kulturális deficitet produkáló alakoknak évtizedeken át elnézően somolyogtak az arra illetékesek, nem volt senki, aki a képükbe vágta volna, hogy amit művelnek, az nemhogy nem színpadképes, hanem nélküle még jobb hely is maradna a világ. Puzsérnak tehát legtöbbször nem csak a véleményével és mondanivalójával, hanem az indulatával is maximálisan azonosulni tudok.

Ami pedig magát a könyvet illeti: ketten már olyan tökéletes pontossággal írták meg előttem az értékelést ennek a könyvnek a tartalmáról, hogy ahhoz nem nagyon tudok mit hozzátenni (talán csak annyit, hogy megerősítsem, akit Puzsérnak tényeg csak a stílusa zavar, annak mindenképpen ajánlom a könyvet, mivel az előadásmód abból nem jött át, csak a tartalmi lényeg), hanem utólagos engedelmükkel egyszerűen citálom az írásaikat:
@Aigi: https://moly.hu/ertekelesek/2198184
@szökött_csincsilla: https://moly.hu/ertekelesek/2379857

Update, 1 nappal később: FAM-ot kihagytam. Zseniális a fickó. :)

3 hozzászólás
Nyájas_Olvasó P>!
Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: Apu azért iszik, mert te sírsz!

Ritka, hogy valaki úgy, olyan pontosan lássa a jelent, a jelenben zajló folyamatokat, mintha mondjuk 100-200 éves távlatból szemlélné azokat. Utólag könnyű okosnak lenni, ezt tudjuk. Hogy melyik történelmi pillanatban, mikor, kinek mit kellett volna tenni, ezt a tízévesek is meg tudják mondani. De hogy valaki a jelent képes ilyen élesen látni, az ritkaság. Puzsér és FAM ilyenek.
Persze nem mindennel értettem egyet, de a kereskedelmi tévékről, a genderizmusról, a holokausztról és az Antikrisztusról mondottakkal nagyrészt igen.
A könyvet mindenkinek ajánlom, de ne elalvás előtt olvassátok, mert nem fogtok aludni.

Pixie>!
Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: Apu azért iszik, mert te sírsz!

Értem, hogy ez egy beszélgetős műsor leirata. De valahogy így valami igenis elvész abból, amitől Puzsér Róbert és FAM beszélgetését (némelyek élvezetből, némelyek meg épp azért, mert nem értenek egyet) hallgatják. A könyv szóról-szóra leírja a beszélgetéseket, hűen visszaadja az egymás szavába vágásokat, azokat a helyzeteket, amikor az egyik úgy folytatja a saját gondolatmenetét, mintha a másik nem reflektált volna rá épp az imént valamilyen új ötlettel. Ez élőbeszédben könnyebben tolerálható, de az írott szövegben, ahol eleve meg lett fosztva a beszélgetés a vizuális élménytől, a hangsúlyok játékától, a testbeszéd hordozta információtól, a közönség reakcióitól, no itt nekem zavaró volt.
A tartalmat tekintve én gyakran éreztem magam kissé kívülállónak: a fontos témák gyakran olyan szempontból lettek megközelítve, amik tőlem távol állnak, és az érvelést is többször éreztem agresszívnak (mondjuk ez Puzsér esetén valószínűleg annyira nem meglepő).
Mindezek mellett nem bántam meg, hogy elolvastam a könyvet. A kereskedelmi csatornákról szóló (Puzsér soloban) eszmefuttatás nagyon betalált és a többi fejezetben is voltak kisebb-nagyobb részletek, amikkel tudtam azonosulni.

Pretorius>!
Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: Apu azért iszik, mert te sírsz!

Miután a szebb napokat megélt, kiábrándult filozófus felhívást intéz a mai fiatalokhoz, és kéri, ne nézzenek tévésorozatokat, helyette olvassanak Kantot meg Tolsztojt, minden tiszteletem mellett azt kell mondjam, ő nem a mai fiatalokat szólította meg, hanem egyrészt a húszéves önmagát, vagy legfeljebb egy olyan réteget, amely húsz szeretne lenni, de legalább kétszer ennyi idős, másrészt azokat a vele nagyjából egykorú értelmiségieket, akik még mindig képesek hinni ebben az anakronisztikus ifjúságeszményben.

A mai fiatal – tetszik vagy sem – sorozatokat néz, és hacsak nem bölcsész vagy kezdő filozófus, nem veszi kézbe Kantot. Tolsztojt esetleg. Tényleg egy irodalmi kánont kell beleverni a fejébe, hogy végre másra is gondoljon a saját boldogulásán kívül? Erre lenne szükség, mielőtt túl késő, és a rossz kultúrafogyasztási szokásai, az ebből következő alulfejlett erkölcsisége és hiányzó felelősségtudata továbbá politikai inaktivitása miatt előbb a fasizálódó és kiürülő Magyarország, majd a fejlett nyugat elpusztításának passzív bűnrészesévé válik?

„Nesze, fiam, olvasd, ki fogom kérdezni, és ha nem tudod, neked annyi.” Ez a porosz mentalitás. Ezzel szemben itt egy másik: beülünk egy pincébe, jön két középkorú faszi, leülnek egy asztalhoz, egyik kezükben pia, a másikban mikrofon, és elkezdenek beszélgetni. A téma hétről hétre változik, de biztosak lehetünk benne, hogy mindig fontos és közérdekű. Nagy világnézeti különbségek nincsenek, van viszont vita, működnek az ellensúlyok, van interakció, és ami a legfontosabb: miközben a hallott gondolatmenetek megtornáztatják a szellemet, az egész emberi marad. Semmi sem kötelező, a kritikára nádpálca helyett érvelés a válasz, a hangulat baráti, és nem kell semmit elhinni. A közönség jobbára fiatal, de vegyes összetételű mind korát, mind foglalkozását tekintve. Ha egyik héten elhangzott valami hülyeség, a rákövetkező héten jön a korrekció.
A könyv azoknak ajánlott, akik nem akarnak kétórás felvételeket hallgatni a videómegosztón, inkább a gondolatok letisztult, sallangmentes változatára kíváncsiak. Persze, így kevésbé jön át az a lazaság és közvetlenség, ami e szellemi műhely sajátja, viszont, akit zavar a trágárság és Puzsér helyenként túlzott vehemenciája, nyugodtan hátra dőlhet, és a tartalomra koncentrálhat. Máshol aligha fog találkozni a különböző közérdekű témák ennyire frontális és elfogulatlan, általános emberi, tehát nem tudományos igényű, mégis intelligens megközelítésével. Ki meri kijelenteni, hogy a monogámia megbukott, hogy a holokauszt igenis értelmetlen volt, továbbá hogy az Antikrisztus korának nagy-nagy hazugsága a fogyasztás által elnyerhető azonnali megváltás?

Ha az Y-generációs értelmiségiek és az érettségin túljutott fiatal sorozatfüggők végeztek Kanttal, ajánlom ezt a kötetet, amely hatékonyabban terel a kritikus gondolkodás és kultúrafogyasztás felé, mint bármely huszadik században rekedt szellemi kiválóság atyai intelme.

2 hozzászólás
Matya67>!
Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: Apu azért iszik, mert te sírsz!

Bírom ezt a két embert. Bár a beszélgetések legépelése megfosztotta a szövegüket attól a viccesen flegma, alpári káromkodástól, amin én mindig röhögni szoktam, hogyan tudja két műveltnek mondható ember ilyen prosztó módon sértegetni egymást, de az esszenciája megmarad, ami miatt szeretem az Apu előadássorozatot.


Népszerű idézetek

Chöpp >!

Ma már eleve pszichopaták adják a napi életbölcsességet a jónépnek. Lásd a tréningeket meg a bullshit-jelszavakat! „Valósítsd meg önmagad!” "Légy önmagad!" „Neked ez jár.” Celeb kultúra, konzumidiotizmus, egyéniségként eladott egoizmus.

222. oldal Démoni pszichopaták és isteni skizofrének

Kapcsolódó szócikkek: egoizmus
12 hozzászólás
Chöpp >!

Az összes reklám, amit életedben láttál, valójában egyetlen reklám, csak specializálva lett. Ez az egyetlen reklám pedig egyetlen üzenetet közöl, ez pedig az, hogy fogyasztás = boldogság. A reklám első szándékkal azt hirdeti, hogy az anyagi javak felhalmozásától boldogabb ember leszel.

13. oldal A reklám, mint emberi jogi kérdés

Kapcsolódó szócikkek: fogyasztás · reklám
1 hozzászólás
Chöpp >!

Miért vagy féltékeny? Mert szeretsz. Ennél nagyobb hazugság pedig nincs. Nem azért vagy féltékeny, mert szeretsz. Legfeljebb a génjeidet szereted, meg a velük kapcsolatos stratégiádat. Ha én szeretek valakit, akkor azt akarom annak a valakinek, ami neki a jó, nem azt, ami nekem.

33. oldal A monogámia bukása

Kapcsolódó szócikkek: féltékenység · szeretet
Chöpp >!

Florenszkij írja, hogy az ördög lényege a belső üresség. Odabent nincs semmi lényegi. Csak álarca van, valódi arc nélkül. Lárva. A pszichopata hallatlan intelligenciával mímeli az érzelmeket, ügyesen manipulál, hogy célját elérje. De közben nincs odabent semmi, csak hideg értelem.

210. oldal Démoni pszichopaták és isteni skizofrének

Kapcsolódó szócikkek: pszichopata
5 hozzászólás
Chöpp >!

Puzsér: Vannak jól nevelt pszichopaták, akik megkapták a kultúrát, úgyhogy tudják, mi a civilizáltság. Belőlük lesznek a politikusok.

216. oldal Démoni pszichopaták és isteni skizofrének

Kapcsolódó szócikkek: politikus · pszichopata
1 hozzászólás
Chöpp >!

Ahogy a pszichopaták lélekhiányosak, úgy az altruisták egóhiányosak. Legtöbbször van valamiféle egójuk, csak alulfejlett, csökevényes, így lépten-nyomon betör a világukba a nyomor, és fellángol a lelkükben a részvét. Az ilyen emberek a világ szenvedésének enyhítésére teszik fel az életüket. Az Isten tulajdonképpen az altruistákkal kér bocsánatot az emberiségtől a pszichopatákért.

235. oldal Démoni pszichopaták és isteni skizofrének

Kapcsolódó szócikkek: altruizmus · ego
3 hozzászólás
Chöpp >!

Akkor is működik az illúzió, ha tudod, hogy illúzió – mert működteted: miközben oszlatod az illúziót, újat gyártasz. Akinek maradéktalanul elvesznek az illúziói: megöli magát.

256. oldal Emberi kapcsolatok a huszonegyedik században

Kapcsolódó szócikkek: illúzió
1 hozzászólás
Carmilla >!

A modernitás előtt mindennek saját lelke volt, semmiből nem volt még egy ugyanolyan – ha egy tárgy eltörött, a létezésben történt valami jóvátehetetlen. A sorozatgyártással az ember ellélektelenítette a használati tárgyait, s lassan a lélektelen tárgyak közt élő ember is ellélektelenedett. Aztán a lélektelen emberre rákerült az árcédula. Ma már ott tartunk, hogy az ember is egy sorozatgyártott termék, ami az interneten éppúgy értékesíthető, mint egy használt autó. A párkereső oldalak felhasználói ma úgy értékesítik az emberi húst és az emberi illúziókat, ahogy a használt autókat szokás. A sorozatgyártott ember termékké vált: meg lehet nézni, milyen hosszúak ma a párkapcsolatok, mennyi ideig tart egy átlagos kötődés. Meg lehet nézni, hogy egy házasság meddig tartott a tizenkilencedik században, meddig a huszadikban, és meddig a huszonegyedikben: a tizenkilencedik században egy életen át, a huszadik században húsz-huszonöt évig, a huszonegyedik században négy-öt évig tart, jobb esetben hat-hét évig, de az már egy nagyon romantikus történet, amiből a Hallmark Channel tévéfilmet forgat. Ez a nemzedék vagyunk mi. Tömegemberek, akik eldobhatóak, és akiket ennek megfelelően könnyű kézzel le is cserélnek, ahogy mi is lecseréljük a partnereinket, ha már elhasználtuk őket. A világ egy szupermarket: megveszed, elfogyasztod, eldobod, újat veszel. Fel lehet nevelni egy gyereket négy-öt év alatt? Nem lehet. Mégis kitart bennünk a képmutatás, tartani akarjuk magunkat a huszadik század normáihoz. Azzal a felkiáltással megyünk bele egy nyilvánvalóan négy-öt évig tartó házasságba, hogy holtomiglan-holtodiglan, és hogy ezt nyomatékosítsuk, elköltünk másfélmillió forintot az esküvőre. Négy-öt év múlva már van egy gyerekünk, úgyhogy el is válunk. A társadalmi elvárások nyomán beleragadunk fejjel a tizenkilencedik századba, eljátsszuk, hogy ott élünk, aztán két év múlva arra eszmélünk, hogy van egy gyerekünk, meg egy házastársunk, akire rá se bírunk nézni, legszívesebben megölnénk. A mai szellemnek az kedvez, hogy itt és most házasodj, mert megérdemled, csináld meg azt a gyereket, mutasd meg, hogy képes vagy rá – aztán ha ez megvan, majd lehet papás-mamásat játszani. Csakhogy mire a játék kibontakozna, a papa vagy a mama szerepét már valaki más játssza.

250-251. oldal, Emberi kapcsolatok a huszonegyedik században

4 hozzászólás
Chöpp >!

Az emberi tudat olyan, mint a víz, a kisebb ellenállás irányába folyik. Ha kis lépésenként, mondjuk fél évenként csökkentik a színvonalat, akkor ezzel gyakorlatilag le lehet rombolni egy komplett civilizációt. Milliárdokat költünk közoktatásra, miközben a reklámok és a kereskedelmi tévéműsorok a szemünk láttára pusztítják le mindazt, amit felépítettünk. Fölhúzzuk a falat nappal, és leomlik éjjel, akárcsak Déva vára.

14. oldal A reklám, mint emberi jogi kérdés

1 hozzászólás
Chöpp >!

Ma már az Antikrisztus nem akar téged meggyőzni semmiről. Te akarsz olyanná válni, mint ő. Te akarod magadnak a mindent. A boldogságot, a fiatalságot, az egészséget, a teljes szabadságot és az örök életet.

181. oldal Az Antikrisztus

Kapcsolódó szócikkek: Antikrisztus

A sorozat következő kötete

Apu azért iszik, mert te sírsz! sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Izsó Zita: Pesti nő
Kepes András: Világkép
Mártonffy Zsuzsa: Akiknek két anyja van
Lukács Liza: Ne cipeld tovább!
Ésik Sándor: Sanyikám, én nem politizálok
Bánki György: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról
Máté Gábor: A test lázadása
Tisza Kata: Most.
Vona Gábor: Míg a halál el nem áraszt
Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása