Szélsőközép 21 csillagozás

– A könyv –
Puzsér Róbert – Eötvös Gábor: Szélsőközép

A Szélsőközép eredetileg egy több frekvencián sugárzott közéleti rádióműsor-brand volt az elmúlt évtized második felében. Ehhez egy éveken keresztül működő, azonos nevű internetes blog is társult, amely a HVG Goldenblog-szavazásán 2007-ben az év legszínvonalasabb közéleti blogja lett. Itt megjelent írásaiból és egyéb fórumokon közölt esszéiből szerkesztette Puzsér Róbert a „Szélsőközép – a könyv” című kötetet, melyet illusztrátor munkatársai, Eötvös Gábor és Trencsényi András több éven át gyártott, különleges, helyenként rendkívül merész grafikái és festményei tesznek még színvonalasabbá. Ami a könyvben olvasható, nem aktuálpolitika. A kötet az elmúlt fél évtized zavaros társadalmi közegében született írások rendkívül szórakoztató, de nem kevésbé elgondolkodtató gyűjteménye. A „Szélsőközép – a könyv” azzal a nem titkolt szándékkal készült, hogy a hazai könyvpiac összetéveszthetetlen kuriózuma, megosztó és vérpezsdítő kult-kiadványa legyen.

Eredeti megjelenés éve: 2012

>!
156 oldal · ISBN: 9789638966209 · Illusztrálta: Eötvös Gábor, Trencsényi András

Enciklopédia 11


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 47

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

DrEmergencyGrooveHouse>!
Puzsér Róbert – Eötvös Gábor: Szélsőközép

Először is elismerésem a kiadónak és a nyomdának hogy egy ilyen minőségi albumot tett le az asztalra. Bár a legtöbb helyen mint Puzsér Róbert könyve van említve, a főszereplő számomra egyértelműen Eötvös Gábor festőművész. Gyakorlatilag Puzsér Szélsőközép c. műsorában elhangzott szövegeihez készített grafikának gyűjteménye ez a kötet. Elsőosztályú lapokra, tűéles nyomtatással készült, jobb mint az átlag Taschen minőség.

Eötvös Gábor egyelőre ismeretlen arc a magyar művészi életben. Stílusát leginkább egy H.R. Giger és Dave McKean közötti, de roppantul sajátságos és eredeti átmenetként lehetne leírni egy Bill Plympton / Dr. Máriás-szerű, de annál jóval feketébb humorral megspékelve. Szóval van itt minden, MüllerPéterSziámi-fej alakú Diákszigettől kezdve Alien-paródiába ágyazott járványhisztériákról szóló szatíráig minden, ami a magyar közélet része volt 2005 és 2012 között és a Szélsőközépes társaság érdekesnek találta.

Megemlíteném még a harmadik szerző, Trencsényi András nevét, akinek bár sokkal kevesebb grafikája kapott helyet a könyvben – mindösszesen 10 darab, javarészt pontírozott technikával készült tollrajzról beszélünk – ő felelt a tördelésért, oldalszámozásért, és „melózósabb” részeiért a könyvnek, illetve a kreatív folyamatokban ugyanúgy kivette a részét mint Robi vagy Gábor.

Elsősorban azoknak ajánlom ezt az albumot, akik szeretnének egy intellektuális Morbid magazint a polcra, aminek művészi értéke abból jön hogy milyen ecsetkezeléssel van X politikusnak rajzolva lapátfül vagy lófog, esetleg van tele p*csmadárral az ég miközben a töritanárból lett kritikus elmondja hogy szerinte milyen képmutatás van mondjuk a holocaustipar vagy éppen az árpádsávipar mögött, mindezt tökéletes koherenciával kép és szöveg között.

veledmindenhelyragyogo>!
Puzsér Róbert – Eötvös Gábor: Szélsőközép

Nagyon utnek a kepek, es a szoveg is.Ja, es a humor is!:)

moszat>!
Puzsér Róbert – Eötvös Gábor: Szélsőközép

Szélsőségesen racionális, fogyasztói kultúrában ritkán hangoztatott nézőpontok. Ahogy anno a műsort is, élveztem a puzséri látásmódot, tényleg csak pár mondattal, pár téma terjedelmével és létjogosultságával vitatkoztam.
A képek kellemesen maróan groteszkek, de hamar egysíkúvá válnak, túllökött szimbolikájuk, direktizmusuk sokat ront az összképen.
A tipográfiai ámokfutás viszont csaknem olvashatatlanná teszi. Feltételezem ez is a polgárpukkasztás eszköze, ami sikerüt is, bár talán nem abban az aspektusban, ahogy a szerzőknek eredetileg szándékában állt.

1 hozzászólás
szp79>!
Puzsér Róbert – Eötvös Gábor: Szélsőközép

A kép tultengese miatt inkább kepregenyszeru kiadványban jelen van a legtöbb mai puzseri gondolat a politikától a médiáig. Az egykori Morbid-magazin hangulatát is idéző remek grafikák jól rimelnek a szöveggel, enyhe humoruk is van, sajnos néha a szöveg egy része nehezen olvasható. A cikkek közül pár idejétmúlt részben, amelyek a 2006–2010 közötti hatalmi viszonyokkal foglalkoznak, 1-2 cikk pedig már megirasa idején is sehova se mutató indulatos kifakadas volt csupán. De még így is a kötet 80%-a mai napig aktuális, továbbra is megoldatlan kérdéseket boncolgat, érdemes elolvasni mind Puzser rajongóinak, mind pedig azoknak, akik nem szeretik őt.

ábelarengetegben>!
Puzsér Róbert – Eötvös Gábor: Szélsőközép

Milyen jó lesz pár évtized múlva elővenni, és nosztalgiázni segítségével a 2000-es évek elejének aktuálpolitikai kérdéseiről, médiafogyasztási szokásairól, neoliberalizmustól való félelméről, antiszemitizmusról! Van jó pár csemege és figyelemre méltó nézőpont, igényes (vagy olyan puzséros, amibe belefér néha az alpári odamondás is) a kivitelezés, tényleg jók a „képkimondó képek”.
Valamiért nagyon kajálom Puzsér megnyilvánulásainak döntő többségét, csak a végére laposodott el kicsit. Legjobban a médiaellenes harcát támogatom. A foci iránt ugyanakkor továbbra sem tudok érdeklődni, hiába ajnározza itt oldalakon át az egekig.

schummyka>!
Puzsér Róbert – Eötvös Gábor: Szélsőközép

Tényleg középen marad végig, se jobbra se balra nem éreztem elfogultabbnak. (Ahogy egyébként a rádiós beszélgetésekben is megfigyeltem Puzsért – legújabban a Jazzy-féle Önkényes mérvadóban vagy az „Apu azért iszik, mert te sírsz” rendezvényeken. Mindkettő visszahallgatható Robi youtube csatornáján! Személy szerint én most 2015-ben ezeket az „apus” beszélgetéseket tartom a legtartalmasabbnak, bár hozzá kell tenni h nagyon keveset tévézem, de kétlem, hogy vmiről lemaradnék..Legutóbb például a szegregációról volt szó és tényleg őszintén elmondták a véleményüket vagy akár említhetném a tolvajkergetés/közbiztonság epizódot is.)

Képi világ: 10/10 avagy 5*
Szöveges tartalom: 9/10 – mert a Schumacher-es részt nem tudom megbocsátani :)
--> ezért adok „csak” 4,5 csillagot..

Remélem lesz folytatása a könyvnek!!


Népszerű idézetek

ábelarengetegben>!

Az ORTT álláspontja: a „pénznyelő” játékok ugyan ízléstelenek és színvonaltalanok, de nem ütköznek a médiatörvénybe. E könyv szerzőinek álláspontja: akkor rossz a törvény.

105. oldal

Kapcsolódó szócikkek: média · törvény
Lunemorte P>!

…Hát azon elgondolkodtatok-e már, hogy miért gyűlölitek a zsidókat? Azért, mert bolsevista gazemberek, vagy azért, mert rablókapitalista karvalytőkések? Azért, mert ultranacionalista cionisták, vagy azért, mert hazátlan kozmopoliták? Azért, mert irritálóan költekeznek, vagy azért, mert fukarkodnak és felhalmoznak? Azért, mert mindenhova odafurakodnak, vagy azért, mart a háttérben bujkálnak, és onnan irányítanak? Azért, mert Isten kiválasztott népének tartják magukat, vagy azért, mert ateista disznók, akik tagadják Isten létezését? Tökmindegy, ugye? Bármelyik érv megteszi, amelyik épp szembejön. Valójában egyszerűen arról van szó, hogy utáljátok a fejüket, igaz-e? Semmi vész, jogotok van hozzá, csak vállaljátok fel! Vagy ha nem vagytok képesek rá, mert mégiscsak akartok magatoknak valamiféle szellemi felhatalmazást a gyűlölködéshez, nos, akkor válasszatok a fenti ellentétpárokból egyet-egyet, és 1egyen az az ideológia, de akkor a másikat nehogy meghalljuk még egyszer, baszki, mert az mégse járja, hogy páros napokon kurva cionisták, páratlan napokon meg mocskos kozmopoliták stb. Aztán majd ha úgy hozza, szívesen végignézzük, ahogy a komcsizsidó-gyűlölő nácik törött sörösüvegekkel a kezükben összecsapnak a tőkészsidó-gyűlölő skinheadekkel, akik baseballütőikkel készülnek elsimítani ezt a kis ideológiai ellentétet…

31. oldal

Kapcsolódó szócikkek: antiszemitizmus
Lunemorte P>!

Valóban ez az eset a gyalázat? Valóban a litkei önkormányzat eljárása a szégyenletes, vagy inkább az a gyakorlat, ami országszerte minden egyes keresztény temetőben zajlik? Mindenki a világrend legtermészetesebb törvényeként fogadja el, hogy a sírhelyért fizetni kell . Holott ennél rohadtabb, mocskosabb, gyalázatosabb gyakorlatot el sem lehet képzelni. A kétségkívül ízléstelen litkei eset csupán apropója lehet ennek. A Büntető Törvénykönyv tartalmazza a sírgyalázás nevű bűncselekményt. Eszerint ha megrongálsz, feltörsz vagy kifosztasz egy sírt, a törvény szigorával szembesülsz. Ha viszont egy önkormányzati tisztviselő vagy, esetleg egy vállalkozó, akinek kiadták a temető ügyeinek intézését, már egészen más megítélés alá esel. Ha letelt az a húsz év, amire szerződtél a hozzátartozókkal, akkor itt az ideje meghosszabbítani a lakbért, vagy jön a kilakoltatás. Ez azt jelenti, hogy ha húsz évvel a megboldogult halála után nincsenek neki fizetőképes vagy rá jó szívvel emlékező utódai, akkor a törvény magasról szarik az ő kegyeleti jogára, és megy a meszesgödörbe, a helyére pedig beköltözik egy jól fizető kuncsaft. Amikor a fakeresztre felvésik: „Nyugodjék békében!", nem azt jelenti, hogy húsz év múlva kihányjuk a csontját a picsába. Példát kéne venni a zsidó egyházról. Ott a temetés örökre szól. Nincsen bérleti díj. Ahová temetik az egyszeri zsidót, ott marad mindörökre. Náluk az egyház állja a költségeket, mégpedig mindenkinek alanyi jogon…
A kegyeleti jog nem a hozzátartozókat illeti és védelmezi, hanem igenis magát a halottat. Amikor feltörik, kifosztják vagy akrilfestékkel összefújják a sírt, az sem a hozzátartozók, hanem az elhunyt sérelme. Ha viszont húsz évvel a halálod után az utódaid kihaltak vagy legatyásodtak, esetleg le se szarnak, akkor a te kegyeleted már lószart se ér. Haszontalan szemét lettél, amiért senki nem fizet egy büdös fillért se. A „végső nyughely” kifejezésnek kurvára nem azt kellene jelentenie, hogy „maradhatsz egy darabig, amíg az nekünk jó üzlet". Ez a halottakat fosztogató rohadék rendszer nem csupán a zsidó-keresztény hagyomány normáit sérti alapjaiban, de a civilizációnk valamennyi értékét visszamenőleg egészen a kezdetekig. Szophoklész Antigoné című drámaját jogosan nevezhetjük a kultúránk egyik alapkövének. A halottak eltemetésének, végső nyugalmának isteni törvénye a nyugati ember erkölcsről való gondolkodásának már legelső pillanataiban mélyen bevésődött a kollektív tudatba.
A keresztény egyházak az önkormányzatok, valamint a velük szerződésben álló cégek kifogyhatatlan üzleti lehetőséget találtak az ember halandóságában. Tevekenysegük tanulsága:
A TEST BIZTOSAN HALANDÓ, A LÉLEK TALÁN HALHATATLAN, ÁM A BIZNISZ ÖRÖK.

61-62. oldal

Szelén>!

Mára elmondhatjuk, hogy még a legelmélyültebben hívő, templomba járó forma is hitetlen tamás egy középkori törvényen kívüli gengszterhez képest, amilyen például Villon volt.

6. oldal

Kapcsolódó szócikkek: François Villon
Szelén>!

Az a kijelentés, hogy nekem bárki másságát tolerálnom kell, alapvetően kirekesztő és megbélyegző. Eszerint az, aki bármilyen tekintetben más, mint én, az én toleranciámra szorul. Miféle alapom van nekem ahhoz, hogy bárki származásbeli, vallási vagy akár szexuális érdeklődését érintő másságát toleráljam? Vegyük példaként a homoszexualitást! Mi közöm nekem ahhoz, hogy két bajuszos, izzadt, szőrös férfi mit kezd egymással egy panellakásban?! Hogy vetődhet fel az, hogy én azt tolerálom-e vagy sem?! Ahol a tolerancia kérdését jogosan vethetném fel, az a saját lakásom. Ez már valóban tolerancia kérdése: vajon tolerálom-e ezt a homoerotikus folyamatot bensőséges otthonomban? A tolerancia szó bevett és általános használata tehát alapjaiban értelmetlen, primitív és intoleráns. Miféle erkölcsi elv a másság tisztelete? Miért lenne értékesebb a másság, mint az egyformaság? Hol van ez megírva? Milyen érvek szólnak mellette? Én egyet sem ismerek. Az én szememben a másság önmagában cseppet sem tiszteletre méltó, ahogy a hasonlóság sem az. Ami tiszteletre méltó, az az ember. Olyanságában, amilyen. Bőrszínétől, vallásától és szexuális identitásától függetlenül. Ennek azonban semmi köze a toleranciához. Ezt humanizmusnak nevezzük.

73. oldal

Kapcsolódó szócikkek: homoszexualitás · másság · tolerancia
Lunemorte P>!

A neoliberalizmus, a fenti folyamatot zászlajára tűző ideológia csak nyelvtanilag tart fenn bármiféle kapcsolatot a liberalizmussal. A klasszikus liberalizmus az ember számára hozta létre és tartotta fenn a személyiségi jogokat melyekre később a cégek is rátették a kezüket hogy lassan, de biztosan megfosszanak azoktól mindnyájunkat. A neoliberalizmust a liberalizmus torzszülöttje, kudarca és hóhéra.

16. oldal

Kapcsolódó szócikkek: liberalizmus
Lunemorte P>!

Ezzel kecsegtet a Sziget, és nem mással: Önmagaddal. Vagyis dehogy. Annak a valakinek a hisztérikus és önelveszejtő karikatúrájával, aki egész évben lennél, ha egy kicsit is becsülnéd magad. Végre egy hétre az lehetsz, aki azelőtt voltál, hogy elkezdtél volna pénzt keresni arra, hogy végre egy hétre az lehess, aki azelőtt voltál, hogy elkezdtél volna pénzt keresni arra, hogy végre egy hétre az lehess, aki… : punk, rocker, partyproli, hippi-hülyegyerek vagy egyszerű részeg faszkalap. A Sziget szállítja neked az instant nosztalgiát. Készséggel elfogadod, hogy egy egész éven keresztül ne légy azonos önmagaddal, cserébe egy hét kommersz tombolásért.

48. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Sziget Fesztivál
Lunemorte P>!

Az emberiség története háborúk története. Egy évszázada azonban lehetőség nyílott arra, hogy vér és emberáldozat nélkül vívják meg csatáikat a nemzetek. Az antik olimpiák idején szüneteltek a háborúk, a láng kialvása után azonban újra embervér öntözte a görög földet. A legújabb korban megszületett az az eszköz, amely kiváltja az olimpiák közti háborúskodások szükségességét. A futballtornák során nem kell szünetelniük a háborúknak, hisz azok a pályán folynak. Amikor egy nemzet válogatottja a világbajnokság döntőjében legyőzi a másikat, nem egyik csapat vagy egyik szurkolótábor diadalmaskodik a másik felett, hanem valódi háborús pszichózis közepette ül tort egyik nemzet a másikon. A magyar néplélek már régen kiheverte a Don-kanyar katasztrófáját, ám az 1954-ben elvesztett berni döntő máig fel nem dolgozott sokkot eredményezett. Nem állítom, hogy a futball kizárja a háború lehetőségét, de azt igen, hogy azok a lelki tényezők, melyek országokat sodornak háború közelébe, kiváltódhatnak általa. A klubok zsoldosseregek, a válogatottak honvédő hadak, s a szurkolótábor maga a nép.

129. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1954
schummyka>!

Nem tudom kiverni a fejemből azt a napot, amikor a magyarok elengedték a gyilkost. Aznap egy kicsit örmény lettem, mert annyira szégyelltem magam azért, amit a mi nevünkben tett a kormány.
…Nem maradt hátország, ahová az ember a politika elől menekülhet. Elvesztek az illúziók. Nyugatra Guantanamo, keletre a Baltás. Nincs menedék.

91. oldal

Szelén>!

A poszt-posztmodern neoprimitivizmus már-már megszokott, el mégsem fogadható jele, hogy a szavak fokozatosan elveszítik a jelentésüket. Ez teremt lehetőséget az üzleti és hatalmi propagandának, hogy a kávét harmóniának, a pénzbehajtást reformnak hazudja. Így lehetséges többek közt, hogy egy dj például Supermannek hívassa magát. Enyhén szólva is extrém pofátlanság, ugyanakkor roppant röhejes egy ilyen nevet választani. Ha az Erdélyi Zsolt nevű csávó úgy dönt, hogy őt inkább mondjuk Pókembernek hívják, mindenki sérvet kap a röhögéstől. Az a név, hogy Superman, viszont valahogy átment. Az úgy jól hangzik, és érthetetlen módon nincsen benne semmi ciki, bár senki nem tudná megmagyarázni, hogy vajon miért. Ha egy bennfentesnek látszó alterértelmiségit kérdezel, nincs-e vajon jelen valami mélységes zavara az önértékelésnek Zsoltunkban ezzel a nevezékkel, a kötelező válasz az lesz, hogy te hülye vagy, nem érzed az öniróniát vagy cinikus attitűdöt, vagy mit, egyszóval a Zsolt éppen, hogy vitatja, hogy ő lenne Superman. Azzal, hogy úgy hívják: Superman. Úgy, hogy ennek a vitának semmiféle jelét nem adja. Nem érted, nyájas olvasó? Ez azt jelenti, hogy értelmes a gondolkodásod! Ez a poszt-posztmodern ugyanis, baszki, amikor a nyelvi jel jelentheti önmagát, valamint önmaga ellentétét bármiféle további jelzés nélkül. A jelentésmódosulás jelének teljes hiánya tehát helyben is hagyhatja az eredeti jelentést, de tetszőlegesen az értelmezést 180 fokban módosító hatást is kiválthat. Ezt a nyelvi mutatványt közmegegyezés legitimálja, majd teljes társadalmi konszenzus övezi.

52. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Tóthné Libor Mária: Limara Péksége
Albert Tímea: Gipsz égbolt
Farkas Lívia: Ennél zöldebb nem lesz!
tiboru: Konteó 1.
tiboru: Kémek krémje
Oravecz Nóra: Élet másképp
Kácsor Zsolt: István király blogja
Bartha István: Ordít, mint hal
Tasnádi-Sáhy Péter: Hidd el, ez Delhi!
Magyarósi Csaba – Szűcs Ádám: Egy hét a városban