Az ​„ugor-török háború” után 6 csillagozás

Fejezetek a magyar nyelvhasonlítás történetéből
Pusztay János: Az „ugor-török háború” után

„Aeneas Sylvius Piccolomini a XV. században egy veronai szerzetes észrevételével örökítette meg, miszerint a magyar nyelv rokona a vogulnak és az osztjáknak.”
Az uráli összehasonlító nyelvtudomány történetével, „játékszabályaival” és újabb eredményeivel, nyelvünk finnugor származásának perdöntő bizonyítékaival ismerteti meg az olvasót közérthető, világos előadásban a szerző.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Gyorsuló idő Magvető

>!
Magvető, Budapest, 1977
184 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632705025

Enciklopédia 4


Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Pusztay János: Az „ugor-török háború” után

Pusztay János: Az „ugor-török háború” után Fejezetek a magyar nyelvhasonlítás történetéből

Igazán érdemes volt beszerezni ezt a kis könyvecskét, amely – szerintem – eligazított a magyar nyelvrokonságot illetően. Érvei meggyőzőek. Nyelvünk az uráli nyelvcsaládból származik, annak finnugor ágából. Érdemes ideidéznem egy mai finn iskolai tankönyvben foglaltakat:
„A magyar is rokon a finnel. A nyelvek közös élete óta azonban több évezred telt el, ezért e nyelvek annyira különbözővé váltak, hogy nehéz észrevenni a hasonlóságaikat. Könnyebben azonosítható magyar szavak például a vaj (voi), víz (vesi), jég (jää), méz (mesi), szarv (sarvi), kéz (käsi) és vér (veri).”
Ez egyértelműen cáfolja azon állításokat, hogy a finnek megtagadták volna a magyar nyelvrokonságot.(Legfeljebb a genetikai lehet kérdéses, de e könyv a nyelvrokonságról szól!) S ahogy a számos néppel való együttélésből származnak nyelvünkben észrevehető kölcsönhatások, módosulások (https://moly.hu/idezetek/1223387) így lehet ezekre a tudományos érvekkel és feltárt tényekkel nem törődve hosszan, újra és újra hivatkozni. Bár felszínes közelítéssel akár meggyőzőeknek is tűnhetnek – s az olvasó időnként elbizonytalanodhat –, de tán az MTA igazában nem érdemes kételkednünk.
(Megkíséreltem az idézetekkel visszaadni a mondanivalót dióhéjban)

ppeva P>!
Pusztay János: Az „ugor-török háború” után

Pusztay János: Az „ugor-török háború” után Fejezetek a magyar nyelvhasonlítás történetéből

Mint olvasmány, kicsit száraz volt. De nagyon érdekes, ahogyan – szigorúan szakmai érvekkel – levezeti a magyar nyelv finnugor nyelvcsaládból való származását.
spoiler

1 hozzászólás
Tutajos>!
Pusztay János: Az „ugor-török háború” után

Pusztay János: Az „ugor-török háború” után Fejezetek a magyar nyelvhasonlítás történetéből

Néhány héttel ezelőtt olvastam a könyvet, és előttem sincs most, így csak röviden: Pusztay Jánosnak ennél a könyvénél is (akárcsak az általam még tőle olvasott Nyelvek bölcsőjénél ) az volt a benyomásom, hogy ő inkább egy kutató-tudós ember, mintsem ismeretterjesztő író.
Mindamellett ezen könyve is érdekfeszítő a nyelvészet iránt fogékony olvasó számára.
Legjobban Az uráli összehasonlító nyelvtudomány rövid története című fejezetet élveztem – aki a finnugrisztikának, mint tudománynak a kezdeteiről, fejlődéséről, mai szerepéről szeretne egy remek összefoglalót olvasni, az itt meg is találta ezt.


Népszerű idézetek

Bla IP>!

A sumer nyelvet a világnak szinte valamennyi nyelvével, nyelvcsaládjával összevetették már….
A sumer nyelvtan néhány jellemző jegye ugyanis megtalálható más nyelvekben is – külön-külön.
Ezek olyan szerkezeti hasonlóságok, amelyek kiszakítva a nyelv egészéből, elszigetelt jelenségként nem játszhatnak pozitívan döntő szerepet az összehasonlítás szempontjából.

32. oldal

Pusztay János: Az „ugor-török háború” után Fejezetek a magyar nyelvhasonlítás történetéből

ppeva P>!

Ahhoz, hogy két nyelvet tudományos igénnyel hasonlítsunk össze, alaposan ismerni kell a két nyelvet.

88. oldal, Az összehasonlító nyelvészet játékszabályairól

Pusztay János: Az „ugor-török háború” után Fejezetek a magyar nyelvhasonlítás történetéből

Bla IP>!

Reguly (Antal) nyelvészeti tanulmányai során meggyőződött a finn-lapp-magyar rokonság tudományos igazáról, sőt a gyér adatokból arra is rájött, hogy a finnségieknél közelebb állnak a magyarhoz a keleten lakó nyelvrokonok, legfőképpen a vogulok és az osztjákok.

155. oldal

Pusztay János: Az „ugor-török háború” után Fejezetek a magyar nyelvhasonlítás történetéből

Kapcsolódó szócikkek: Reguly Antal
Bla IP>!

A (sumér és) magyar nyelv az agglutináló, azaz a ragozó nyelvek közé tartozik. Ugyanebbe a csoportba tartozik azonban a világ nyelveinek igen tekintélyes része, mondjuk egynegyede.

34. oldal

Pusztay János: Az „ugor-török háború” után Fejezetek a magyar nyelvhasonlítás történetéből

ppeva P>!

A nyelvészetben használatos eljárásokat külső, egyáltalán nem nyelvészeti tényezők befolyásolták. Láttuk a vallás, aztán a nemzeti ébredés, majd a nemzeti gőg, végül a politika döntő szerepét a nyelvre, a nyelvekre irányuló vizsgálatokban.

85. oldal, Az összehasonlító nyelvészet játékszabályairól

Pusztay János: Az „ugor-török háború” után Fejezetek a magyar nyelvhasonlítás történetéből

ppeva P>!

[…] Vámbéry munkája azért tetszett a nagyközönségnek, mert nemzeti hiúságának tetszett a kínált elmélet.

103. oldal, Az ugor-török háború

Pusztay János: Az „ugor-török háború” után Fejezetek a magyar nyelvhasonlítás történetéből

ppeva P>!

Sokszor felmerül a kérdés, nyelvünk szókészletének hány százalékát alkotják a finnugor szavak. A kérdés annál is inkább jogos, mivel rengeteg nem finnugor szó, jövevényszó is beépült szókincsünkbe. Finnugor eredetű szavaink, alapszavaink száma kb. 1000, ami annál is inkább jelentékeny, mivel ezeket az alapszavakat gazdag és finnugor elemekből épült képzőrendszerrel látjuk el, úgyhogy a magyar nyelv szerkezeti jegyei és szókészlete révén is finnugor.
Az elválás óta a magyarba került idegen szavak viszonylag nagy száma ellenére a finnugor eredetű szókincs megterheltsége a köznyelvben, de elsősorban az irodalmi nyelvben igen nagy. Petőfinél, Aranynál, Adynál átlagosan elérik a 90 százalékot, de nemegyszer meg is haladják. A mai köznyelvben sem süllyed 75 százalék alá a finnugor eredetű és a belső keletkezésű szavak aránya.

90-91. oldal, Az összehasonlító nyelvészet játékszabályairól

Pusztay János: Az „ugor-török háború” után Fejezetek a magyar nyelvhasonlítás történetéből

ppeva P>!

Sajnovics a Demonstratio Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse című művében kijelenti: „a magyar és a lapp nyelv azonegy lehet anélkül, hogy egymás beszédjét megértenék.” Nagyon időszerű válasz a ma is sokszor elhangzó kérdésre, hogyan lehet pl. a finn és a magyar rokona egymásnak, mikor nem értjük egymás nyelvét. Sajnovics – nagyon helyesen – azt állítja, hogy mindkét nyelv közös ősnyelvből származott, s a nyelvek változása az oka a jelenlegi nagy különbségnek.

150. oldal, Az uráli összehasonlító nyelvtudomány rövid története

Pusztay János: Az „ugor-török háború” után Fejezetek a magyar nyelvhasonlítás történetéből

niggerinthewoodpile>!

Otrokocsi elemi fokú nyelvhasonlítása során a héber-magyaron kívül kimutat angol-magyar, francia-magyer, latin-magyar egyezéseket is. Véleménye szerint a szabad, független magyarok bebarangolták a három világrészt, elszórták nyelvük nyomait, és vettek át szavakat más népektől. Otrokocsi Fórisnak ez az eljárása, mint látni fogjuk, iskolát teremtett a későbbiekben.

12

Pusztay János: Az „ugor-török háború” után Fejezetek a magyar nyelvhasonlítás történetéből

Kapcsolódó szócikkek: Otrokocsi Fóris Ferenc
niggerinthewoodpile>!

Tulajdonképpen azt mondhatjuk, minél inkább hasonlít az egyik nyelv egy szava a másik nyelv egy szavához, annál gyanúsabb a rokonság.

110

Pusztay János: Az „ugor-török háború” után Fejezetek a magyar nyelvhasonlítás történetéből


Hasonló könyvek címkék alapján

Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar?
Erdélyi István: Sumér rokonság?
Róna-Tas András: A nyelvrokonság
Honti László: Magyar nyelvtörténeti tanulmányok
Szabó T. Attila: Nyelv és múlt
Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai
„Dvinán innen, Dvinán túl”
Gulya János (szerk.): A vízimadarak népe
Bakró-Nagy Marianne (szerk.): Okok és okozat
Pelczéder Katalin: Magyar gyümölcsnevek