Illés ​szekerén 0 csillagozás

Pusztai János: Illés szekerén

Konok, ​kemény, drámai szöveg a Pusztai Jánosé; mintha regényének hőse nem is egy városka pereméről, alvégéről indulna el, hanem a világ alvégéről, a kietlenség, fájdalom és embertelenség keserű szigetéről, hogy önmagával és a mindenséggel birkózva, kivívja vágyott, melegebb és derűsebb helyét a nap alatt… Ez a zárkózott, szenvedésre oly súlyosan hajlamos, gyanakvásaiban támadó és sértett fiú valami emberfeletti sóvárgással vágyik a tökéletességre, vágyik a szerelemre, vágyik a szabadságra – olykor vad, izgatott éhséggel, mely nem kegyelmez senkinek: önmagának sem.
S gyűlöli a képmutatást, s megalkuvást, ölni tudna gyűlöletében – de végül csak önmagát szánja halálra; de mert a szerelmet, az írást, a küzdelmet, az értelem és az érzelem tökéletességét – tehát végül is az életet – még makacsabb hittel szereti, megkegyelmez magának: visszafut az életbe, ahol a gombaillatú farakás alatt alig látható parasztasszonyka dől le nosztalgikus és bosszúálló ölelésben; az életbe, ahol… (tovább)

>!
Irodalmi, Bukarest, 1969
246 oldal · keménytáblás

Hasonló könyvek címkék alapján

Böszörményi Gyula: Nász és téboly
J. Goldenlane: Csillagok szikrái
R. Kelényi Angelika: A grófnő árnyékában
A. O. Esther: Kristályfény
Leiner Laura: Ég veled
On Sai: Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál
Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest! II.
Leiner Laura: Valahol
Bálint Ágnes: Szeleburdi család
Fehér Klára: Hová álljanak a belgák?