A ​rezervátum visszafoglalása 88 csillagozás

Puskás Panni: A rezervátum visszafoglalása

Milyen lehet egy randevú az önpusztító amerikai íróval, Charles Bukowskival? Mi lesz a sorsa egy négytalálatos lottószelvénynek? Hova indul férje temetése után a gyászoló özvegy? Élettel és halállal játszik novelláiban Puskás Panni; érzékeny és ironikus, kíváncsi és megrendítő. A rezervátum visszafoglalása elsősorban a szabadságról szól, annak lehetőségeiről vagy lehetetlenségéről.Ezek a kérdések merülnek fel a kötet legtöbb novellájában egyéni vagy társadalmi szinten, valamint az, hogyan hat e két szint egymásra. Erre utal a könyvcím, amely a kötet egyik novellájának címével azonos: a rezervátum védelmet ad, de börtön is, határait nem a benne élők húzzák meg, hanem a rájuk veszélyes gyarmatosítók. Ezért baj, ha a rezervátumért kell harcolnunk – annak visszafoglalása önmagunk visszafoglalását jelenti.A kötet elbeszélői és szereplői erre tesznek időről időre sikeresebb, kevésbé sikerült vagy kudarcra ítélt kísérleteket.

Eredeti megjelenés éve: 2021

Tartalomjegyzék

>!
Magvető, Budapest, 2021
120 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631424034
>!
Magvető, Budapest, 2021
128 oldal · ISBN: 9789631440966

Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Joker · Charles Bukowski · David Bowie · Selyem Zsuzsa

Helyszínek népszerűség szerint

Budapest


Kedvencelte 2

Most olvassa 9

Várólistára tette 64

Kívánságlistára tette 41


Kiemelt értékelések

szadrienn P>!
Puskás Panni: A rezervátum visszafoglalása

Nyers és vad kötet.
Üt, vág, önmagába és másokba mar.
Nem mondanám, hogy Puskás Panni tabukat dönget, inkább olyan természetességgel ír, mintha nem is létezne tabu vagy bármilyen korlát körülötte sehol. Könnyedén tör ki a rezervátum falai közül, lehullik róla minden civilizációs máz és társadalmi konvenció.
Elemi erejű, minden szabálynak és közmegegyezésnek fittyet hányó szabadság harsog a sorok közül, mellette humor, kíméletlen agresszió, és érzékeny portrék a pásztázó, minden korosztályra kiterjedő figyelem nyomán.
Szélsőséges kötet, ami inkább rombolni vágyik, mint építeni, és élvezettel szabdalja szét bármely olvasói komfortzóna kényelmes határait.
Sokkol, de tomboló energiája és vakmerősége figyelemre méltó.

2 hozzászólás
gesztenye63>!
Puskás Panni: A rezervátum visszafoglalása

Mennyire abszurd már az kérem szépen, ha az abszurd, amit olvasol már nem is annyira abszurd, tekintve, hogy ami gyárilag abszurd kéne, hogy legyen, az végül is ezer szállal, kifejezetten bántó diszkomformitással kötődik mindennapjaink reáliájába. Minden kifacsart, groteszk túlzása attól válik egészen valósághűvé és ezzel együtt majdhogynem félelmetessé, hogy ha jól belegondolsz ezekbe az életekbe, ezekbe a csúnya szürke létbuborékokba, rácsodálkozol, hogy akár lehetnének a sajátjaid is. És ettől kiver a víz.

Szerintem Puskás Panni, az újságíró-szerkesztő nevét mostantól íróként sem fogjuk már feledni. Kiváló minőségű, egységes színvonalú, feszes, erőteljes írások, végre egy kötetbe gyűjtve.
Nem nehéz megjósolni, hogy a fogadtatás megosztó lesz. Nekem bejött ez a dacos, kihívó hang, örömmel ajánlom.

8 hozzászólás
montika P>!
Puskás Panni: A rezervátum visszafoglalása

8 év 21 novellája van Puskás Panni debütáló kötetében, és ha nem is teljes, de egységes anamnézisét, kórleírását, látleletét adja, annak a beteg társadalomnak, amelyben élni kényszerülünk.
Puskás Panni ironizál és gúnyt űz, hangja friss, lázadó XXI. századi. Nem fricskál, szembe köp.
A novellákban megjelenő groteszk és abszurd élesen reflektál a világra, funkciója van: bátran kritizál, képzettársításra, gondolkodásra, látásra kényszerít, itt nem a szereplőkkel való azonosulást várja el a szöveg.
A stílus feszes és sűrű, számomra néhol túságosan is az volt. A novellák narrátorainak belső önreflexiói viseltek talán meg a legjobban, ahogy élesen látom a külső világ roncsolásait a lélekben, a görcsöket, a kényszereket, a félelmeket. Volt, hogy nem tudtam olyan gyorsan nyelni, amilyen gyorsan a torkomon tolták le a falatot, így bizonyos helyzetekben frusztrált, hogy hiába kényszerít dinamikára a szöveg, végig zárt alagútban futtat, kitörési esélyem nincs és változtatni képtelenül a falnak rohanok.

2 hozzászólás
n P>!
Puskás Panni: A rezervátum visszafoglalása

Jó volt, abszurd, szürreális, egyébként meg drámai, de én nevetgéltem rajta. Mai egyéni és társadalmi problémák sora kerül elénk, kicsit frusztráltan, kicsit túlozva, nagy lendülettel, szókimondóan. Ami a szívén, az a száján, szokták mondani, jó is ez, bár, én már ennél nyugodtabb vagyok. De, elkapott a hév és gyorsan, egymás után olvastam a novellákat, egy kicsit talán ez lett a vesztem, mert nem így kellett volna. Egy-egy elég egy napra.
Ilyenkor szoktuk azt mondani, hogy várom a következő kötetet. Tényleg várom.

1 hozzászólás
Nikolett_Kapocsi P>!
Puskás Panni: A rezervátum visszafoglalása

Polgárpukkasztó Puskás Panni. A harsány borító mögött rejlő 21 novella egytől egyig szókimondó és hatalmas energiákkal teli, amelyek kíméletlenül tárják elénk a valóság és a vágyaink között tátongó hatalmas szakadékot.

A szereplők teljes mértékben tudatában vannak saját életük, élethelyzetük negatívumaival, a rendelkezésükre álló csekély mozgástérrel, amelyek szinte elérhetetlenné teszik számukra a vágyuk tárgyát. A szorongó, depressziós és frusztrált szereplők bár mindannyian szabadságra vágynak, de ironikus humorral veszik tudomásul helyzetük kilátástalanságát.

A kötetet átható abszurd humor és már – már groteszk módon naturalisztikus ábrázolásmód megtöri a drámát és inkább további gondolkodásra készteti az olvasót. Hiszen ezek a szürreálisnak tűnő élethelyezetek egyesével nézve akár meg is történhettek volna és mindegyik mögött valós, hasonlóan megoldatlan társadalmi problémák rejlenek.

Bár az én ízlésemnek néhol már túlságosan is sok volt a vér és egyéb testnedvekben való dagonyázás, mégis tetszett ez a pimasz hangnem, amely mögött azért mindig felsejlik az érzékenység is. Kíváncsian várom a következő kötetet!

2 hozzászólás
balagesh I>!
Puskás Panni: A rezervátum visszafoglalása

Tökre igaza van. Ha nem is mindig ugyanezt, de azért nagyjából ugyanígy gondolom. Szóval így van, hajrá, egyetértek!
És akkor jöhet az egyébként.
Az első novellát kétszer olvastam, így végül az utolsó is az lett. Kapott még egy esélyt, de sajna nagyon nem tetszett. Kilógott a kötetről alkotott képemből. Vagy nem lógott bele. Nem volt elég hétköznapi. Meg nem is volt benne mivel egyetérteni. Bár most, ahogy belegondolok, ennek is volt az én szintemre lerángatható tanulsága. Hiszen van pár nőismerősöm, aki az idősebb férfi hírnevébe belebolondulva végül csalódott. (Vagy nem?) Na, ez a cinikus vagyok én, és ezt a cinikust olvasom ki a kötetből. De azért ez a Bukowski akkor is olyan furi. Mondjuk, látom, hogy van benne még pár furinak tűnő írás, de azok nem is azok. Az amúgy igazi záró se. Van az úgy, hogy az ember nézi A nagy pénzrablást, és kimarad az aktuál hisztériából. Az aktuál hisztéria meg pont ilyen, és pont ennyi.
A címadó egyébként fontos. Annak is van artisztikuma. Tkp. az Ódának is. Az van, hogy néha egész szépeket ír. Olyan kigondolt és megfogalmazott dolgokat. Azokkal nehéz mit kezdeni. Olyankor zavarba jövök. De ő is! Aztán viszont három liter borral, hat felessel meg egy vaskos beszólással visszarántja a kocsmaasztalunkra.
A következő kört is kérem. Mindenképpen!

Csabi>!
Puskás Panni: A rezervátum visszafoglalása

Így jó pár nap elteltével bajban lennék, hogy mit is írjak erről a könyvről, ha nem lenne hozzá pár jegyzetem. Jönnek ezek a fiatal írók minden évben, első-második kötettel, olvasom őket, de összefolynak, behelyettesíthető egyik a másikkal, nagyon kevés, aki valami miatt kitűnik. Puskás meg talán maga sem tudja, mi lenne a helyes út a számára. Az első novella kimondottan bizarro hangulatú (talán nem kellett volna pont ezzel kezdeni). Mert aztán nem ebben az irányban megy tovább a kötet, jön egy kis Hazai Attila érzés, még mindig a bizarr jegyében, aztán a kötet lassan belesimul a hétköznapi témákba. Néha túlságosan is, a közéletiség például helyenként már olyan konkrét, ami nem a szépirodalom terepe, és hamar elévülővé tesz egy-egy írást.
Az első novella, ami igazán tetszik, az az Otthon, ez is különös történet, egy külföldi nő Magyarországra érkezik, és egy furcsa átalakuláson megy át, míg végül „hazaér”. Nyugtalanító történet, nincs magyarázat, de bizsergeti az agy kafkai rekeszeit.
Megemlítem még a Pornó című novellát, ami egy pornó alaptoposzt (jön a vízvezetékszerelő a magányos asszonyhoz) figuráz ki azzal, hogy a pornó olyannak tűnik, mint az élet, de tudjuk, hogy egyáltalán nem olyan, és Puskás ezt a másféleséget írja meg humorosan.
Ha mégis valami közöset keresek ezekben az írásokban, akkor olyan szavak jutnak eszembe, hogy frusztráció, nyugtalanság, félelem a jövőtől. És akkor vissza is kanyarodtam az elejére, szinte mindenki ezekkel küzd, éppen ezért, ha valaki innen ki akar tűnni a mezőnyből, annak nagyot kell villantania. Egyelőre ez csak gyufaláng.

mbazsa P>!
Puskás Panni: A rezervátum visszafoglalása

Nagyon jól szórakoztam ezeken a novellákon, még akkor is, ha a laza stílushoz kemény témák párosultak. A kötetnyitó elbeszélés már megadta az alaphangot (Leszámolás Bukowskival). Bírom ezt a mocskos minimalista prózát. Puskás azonban nem Bukowski-epigon, még ha a nyelvezetében hasonlít is rá. Jól áll neki ez a nyers, velős, trágár stílus. Azon persze lehet vitatkozni, hogy a polgárpukkasztás mikor válik erőltetetté, öncélúvá, funkciótlanná egy-egy szövegben (pl. Pornó, Apokrif). Ugyancsak tetszett a sajátos fekete humor, rendesen ki lett használva a groteszk és az abszurd elemei is. Ez sokszor még az aktuálpolitikai részeknél is működött. Persze mindig nehéz eltalálni a megfelelő adagot, hogy még vicces maradjon, de már ne legyen nyögvenyelős egy-egy poén. Ez többnyire sikerült is. Összeségében szépen felépített kötet ez, látszott az ív, amelyen az írónő felfűzte novelláit. Csak egy-két kedvenc a teljesség igénye nélkül: Keep Your Woman At Home, A rezervátum visszafoglalása, Nem a világvége.

ppeva P>!
Puskás Panni: A rezervátum visszafoglalása

Az első novella olvastakor fintorogtam egy kicsit – na, itt van nekem még egy öncélúan polgárpukkasztó kortárs novellás kötet. Aztán – szerencsére – tovább olvastam.
Polgárpukkasztónak polgárpukkasztó (P.P.), de egyáltalán nem öncélú. Kemény, pimasz, dacos. És bármennyire kétségbeejtő életeket dug a képünkbe, bármennyire is szörnyű ez az egész, itt, a küszöb előtt, néhol mégis elfogott a röhögés.
Megosztó, az biztos. De ajánlom olvasásra.

1 hozzászólás
Cukormalac P>!
Puskás Panni: A rezervátum visszafoglalása

Ha meghallom, avagy -látom valahol a Puskás vezetéknevet, esetleg a telefon billentyűzetével pötyögöm le, az alábbiak ugranak be azonnal: Ferenc, Tivadar, Peti – ööö… oké, tehát: foci, telefon, Megasztár? Utóbbiban nem vagyok kifejezetten biztos, az viszont tuti, hogy valami énekes a gyerek és hírből hallottam, hogy már a baknyulak is hozzá járnak szaporodási tanácsadásra, de több vele kapcsolatban nincs meg… (Sajnos? Á, ha valamit, akkor ezt végképp nem sajnálom.)

Új név lesz a sorban Puskás Panni, akiről konkrétan egy fotón és a kötet hátára biggyesztett két mondaton kívül – 1987-ben született Győrben. Szerkesztő, kritikus, író – semmi infóm nincs, elvégre és ezt teljesen komolyan mondom, hiába állít ki igen erős szegénységi bizonyítványt rólam, nem szoktam nagyon keresgélni, jegyzetelni olvasás közben. Csak és kizárólag legvégső esetben, ha nagyon muszáj. Itt és most nem éreztem úgy, hogy az lenne. Pólóján a Sex Pistols legendás, Nevermind The Bollocks… albumának borítója, ami zeneileg tökéletesen passzol is a debütáló kötethez, a Líra weboldalán pedig az alábbi ajánlószöveg áll: lányok a teljes idegösszeomlás szélén. Nnna, kérem, akkor most mégis mihez kezdek én ezzel a vékonyka novellafüzérrel?

(Intermezzo)
Az a legjobb, ha távol tartod magad tőlem! – És mindezt nem a könyv mondja, hanem szegény lány hölgy áldozat, akiből egy hét után végre sikerült kiimádkoznom egy randit, amin közölte, hogy férje és gyereke van, meg se forduljon a fejemben bármi is vele kapcsolatban, mire én, hogy hát bocsánat, de akkor talán ne vedd le a gyűrűket munkaidőben és kerüld a rövidnél is legalább két centivel rövidebb ruhákat, te meg az ilyen szép, kalligrafikus körmondatokat, és máris kész, vége, volt-nincs varrószakkör, ez a nap is oda. Akkor inkább olvasok, a friss és érdekesnek ígérkező kortárs magyar művektől aztán már a csinos lányoknál is nehezebben tudom magam távol tartani.
(Intermezzo vége)

Komolyan le a kalappal a szerkesztő előtt, biztosan nem lehetett könnyű dolga, hiszen végig pazar novellák sorakoznak ebben a kis könyvben. Úgymond ívről nem feltétlenül beszélhetünk, bár a sok rövid után hirtelen egy hosszabb, majd újra rövidek és ismét a hosszabbak dominálnak-vonal kicsit azért érdekes, részemről a nagyobb lélegzetű írásokat egy-egy biztos robbanóponton dobtam volna be, de így is tökéletesen működik az egész kötet. Az elbeszélői hangok eredetiek, a stílus laza, egyszerű és nagyon is mai – szerencsére jó értelemben véve –, egyszerre érzékeny és kíméletlen, akár az élet, nem tudnék olyan írást említeni, amit utólag kihagytam volna. Jó, helyenként azért borult a lelki bili, például a felnőttfilmes vagy éppen a Selyem Zsuzsával állatkertben vandálkodósnál, de összességében úgy vagyok a kötettel, mint egy első lemezes zenekar bemutatkozásával, ami igazán meggyőző, de nem szeretném azt sem, ha elfogultsággal vádolnának: közelít a tíz ponthoz, de mégis csak első anyag, plusz nem ártana kicsit kozmetikázni a hangzáson, erősíteni a dalszerkezeteken és legközelebb biztosan meglesz a maximális pontszám. Nálam ez most egy majdnem tökéletes eredmény, ami magában rejti a jövőt illető, megelőlegezett bizalmat is. Meglepetés volt, jól sült el és részemről az idei év emlékezetes darabja lesz, kíváncsian várom mások hozzáállását A rezervátum visszafoglalásához.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

szadrienn P>!

[…] és akkor megcsörren a telefonom. Selyem Zsuzsa az, azt mondja, menjek már oda az állatkerthez, mert ő órák óta próbál bemászni, de nem sikerül neki, kéne, hogy bakot tartsak. Van ideje a Zsuzsának, nem mondom.

Nem a világvége

Kapcsolódó szócikkek: Selyem Zsuzsa
1 hozzászólás
Nikolett_Kapocsi P>!

Úgy tervezte, hogy otthon egyből a fürdőszobába megy, vizet enged magának, a fagyasztóból előveszi a fagyisdobozt, kiolvasztja belőle a gombapörköltet, a műanyag dobozzal és egy villával ül majd be a kádba, közben feltekeri a hangerőt a David Bowie-albumon.

42. oldal

Kapcsolódó szócikkek: David Bowie
2 hozzászólás
B_Tünde P>!

Ha nem rakják elé, el sem hiszi, hogy létezik székszoknyamasni-katalógus, […]

40. oldal

AeS P>!

Ha jobban belegondolok, jellemző az életemre, hogy bármit elrontok, végül nem kéri számon rajtam soha senki, és lehet, hogy ennek köze lehet ahhoz, hogy ilyen önző és beképzelt lettem.

40. oldal (Magvető, 2021)

mezei P>!

Persze ha az unokahúga valóban ismerte volna, akkor tisztában lett volna azzal, hogy az esküvőjén nem székszoknyamasnival, girlandokkal, hatemeletes esküvői tortával, boldogságkapuval vagy igazán különleges menyasszonyi ruhával tudná őt boldoggá tenni, hanem kettő, három vagy négy gramm kokainnal, egy láthatatlanná tévő köpennyel vagy egy revolverrel például.

41. oldal Negyvenöt

virezma>!

Amikor tizennyolc évesen elindulsz a poshadt lábszagú vidéki városból, ahol megszülettél, és amelynek polgármestere egy kokainfüggő sportoló, akkor úgy képzeled, hogy csakis Budapest, a magyar kultúra fővárosa lehet elég jó ahhoz, hogy a te átható nagyszerűségedet és ragyogó tehetségedet értékelje.

(A rezervátum visszafoglalása)

Kapcsolódó szócikkek: Borkai Zsolt · Budapest
mezei P>!

A sarokban gubbasztok, a szoknyám szélébe törölgetem a nedves orromat. Tízéves vagyok, és mindent tudok már arról, amit a felnőttek némi iróniával csak úgy hívnak, világfájdalom. Nem kapom meg a görkoris Barbie-t.

72. oldal Terror

virezma>!

Aztán a nők testi önrendelkezéséről kezdek beszélni, családom egy része jótékonyan hallgat, mások rosszallóan ingatják a fejüket, beledumálnak a mondataimba, hogy nem úgy van az, a nő legszebb hivatása, hogy életet ad, normális nő szeretne anya lenni meg ilyenek. Itt mindenkinek határozott véleménye van a petefészkek helyes használatáról, csak a nagymamának nincs, ő ugyanis nem ér rá, folyamatosan szervíroznia kell a különböző fogásokat.

(Nem beszél)

virezma>!

A buszra mindenki felszállhatna, akinek van érvényes jegye vagy bérlete, kivéve apát és Jokert a Batmanből, mert ahol ők megjelennek, ott minden alkalommal kitör a káosz.

(Majd megszokom)

Kapcsolódó szócikkek: Joker
virezma>!

Mikor a dédi meghalt, a Zsuzsi mama nem tudta, hogy mi legyen, mert azt korábban mindig a dédi szokta megmondani. Végül egy hideg, de tiszta téli napon lesétált a folyóhoz, és arra gondolt, hogy mivel ez már egyszer kitűnően sikerült életében, megint elfelejt úszni.

(Egy, akit minden visz)


Hasonló könyvek címkék alapján

Rényi Ádám: A bezzeggyerek és más felnőttmesék
Cecelia Ahern: Üvöltés
Rényi Ádám: Erika néni
Ruby Saw: Angyalom
Ruby Saw: Az élet megy tovább
Ruby Saw: Az a nap
Anne L. Green: Elfojtott indulatok (novella)
Ruby Saw: Jogában áll hozzám jönni
Gaby Roney: Fly with Me
Ruby Saw: Álom a valóságban