Élő ​kereszténység 0 csillagozás

Prohászka Ottokár: Élő kereszténység

„Magyarország apostolának és tanítómesterének” három írását tartalmazza a könyv. Az 1910-ben megjelent Az intellektualizmus túlhajtásai és Több békességet!, valamint A Modern katolicizmus című 1907-ben megjelent tanulmány 1911-ben indexre kerültek.

Az intellektualizmus túlhajtásai az egyoldalú racionalizmust mint a kultúrválság egyik okozóját az életfilozófia szellemében bírálja, szemben vele a teljes életre alapozott keresztény világnézet helyességét és erejét hangoztatja. A Több békességet! című tanulmány a katolikus egyház korszerűsítésének kérdéséhez szól hozzá. A Modern katolicizmus prófétai előrelátással szinte a második vatikáni zsinat forgatókönyvét adja. Témái: modern apostolság, öntudatos vallásosság, a művelt katolikus hitbeli s erkölcsi kredója, a kultúra sajátos értékei, munka és vallás, tudományos kérdések, egyházias érzületünk, etikai reformtörekvések és klerus – laikus.

Eredeti megjelenés éve: 1910

Tartalomjegyzék

>!
Kairosz, Budapest, 1998
204 oldal · ISBN: 9639137359

Enciklopédia 1


Kívánságlistára tette 1


Népszerű idézetek

Rozsdi>!

Még az ilyen állításokban is, hogy Isten van, hogy Isten valóság, az a „van” s az a „valóság” csak távoli hasonlatosság, s a valóságban Isten s a világ végtelen messze esnek egymástól. S az, hogy végtelenül messze esnek egymástól, az megint azt hozza magával, hogy itt nem fokozatos különbségről van szó, hanem egészen más világokról, amennyiben semminemű fokozással sem érünk át a végesből a végtelenbe.

90. oldal

Rozsdi>!

Nagy szívvel kell fogadnunk, ami jót találunk, vívta ki azt bár akár a protestáns bibliamagyarázat, akár a vallástudomány vagy a filológia s ha néha idegenszerű is egyik-másik nézet, bizonyára nem következik abból az is, hogy téves. Hányféleképpen változott már el nézetünk a Pentateuchus első fejezetéről s nem tudjuk, hogy az ószövetségi szentírási könyvekről az idő folyamán hogyan alakul át a fölfogás. Lehetséges, hogy a Pentateuchusnak mostani formájában nem Mózes a szerkesztője s sokkal későbbre, talán Sámuel idejébe vagy még későbbi korba kell a kompilációnak keltét tűznünk. Az egyház tana a Szentírás sugalmazásáról érintetlen marad, jóllehet a nézet Mózes szerzőségéről elváltozik.

137. oldal

2 hozzászólás
Rozsdi>!

A világ tapasztalni fogja, hogy el kell fogadnia a nagy problémák auktoratív megoldását, melyet a kinyilatkoztatásban Isten nyújt, s legteljesebben, szemléltető kiadásban Krisztusban tár elénk. Akik itt más utakat keresnek, azok, ha a legnagyobb géniuszok voltak is, végre mégis zsákutcába kerültek, s a tömegek fegyelmezetlenségét mozdították elő.

167-168. oldal

>!

Cél nélkül, a cél biztos tudata nélkül élni annyi, mint gyökeresen szenvedni…

53. oldal

>!

Minden ismeret, legyen az egyszerű fogalom vagy csodálatosan szövedékes teória, csak folyománya a valóságnak, csak kapcsolat a lélek és a világ közt; arra való, hogy az élet valóságát a lét valóságával kapcsolatba hozza…

68. oldal

Rozsdi>!

A föld kultúrájának erkölcsi energiája elégtelen; mint ahogy a föld melege elégtelen a faunának s flórának. A lelki élet megfagy, ha elfordul Isten szellemének napsugarától. Krisztus világosságára van szükség az ész prometheuszi tüzét élesztő, Krisztus karjára van szüksége a boldogságot megteremteni vágyó kultúrának.

106. oldal

Rozsdi>!

Ha pedig nem míveljük ki vallásos életünket, okvetlenül egyoldalú lesz lelki életünk s könnyen elveszítjük egyensúlyunkat. Ha lelkünknek a reális világ felé fordított oldala ki lesz művelve, de a magaslatok s mélységek világa el lesz felejtve, akkor száraz s unott s lendületlen lesz életünk; a mély érzések s édes megindulások forrásai elapadnak bennünk. A kultúra ezen nem segít; az magában képtelen kiemelni s kielégíteni a többembert éppen azért, mert nem önt harmóniát s megnyugvást a létbe. Az ember lassanként szkeptikus s örömtelen lesz.

113. oldal

Rozsdi>!

… az isteni hasonlóságnak egyik vonása, a tevékenység…

129. oldal

Rozsdi>!

Ha boldogságról van szó, a statisztika néma; de ha megeredne egyszer e részben is szava, kíváncsi volnék megtudni, vajon több boldogságot hozott-e a földre a szövőgép vagy Assisi Szent Ferenc, kinek nyomaiban az emberek érezték, hogy a virágok édesebben illatoznak, a madarak kedvesebben énekelnek, a nap fényesebben süt s a csillagok sejtelmesebben ragyognak.

133. oldal

>!

… a matematikai kifejezés, amellett hogy csak a mennyiség s a mozgás oldaláról mutatja be a valóságot, ugyanakkor az empirikus szemlélet egy bizonyos határon túl lehetetlenné teszi, s már nem dolgot, hanem inkább szimbólumot ad. Így pl. ha beletévedünk a billiók közé, ott már csak a szám képzete kísér, de a konkrét történet szemlélete elhagy.

31. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Katona István: A Szeretet köteléke
Kamarás István: Bensőséges bázisok
Báthory Nándorné: Asszonyi életművészet
B. Czakó Andrea: Pitypangtánc
Gion Nándor: Virágos katona
Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről
Ézsiás Erzsébet: A hit pajzsa
Bencsik Gábor: Mari története
Somogyváry Gyula: Virágzik a mandula…
Kapa Mátyás: Maradj meg magyarnak