Hová ​tűntek a csodák? 4 csillagozás

Hét dharmabeszéd
Pressing Lajos: Hová tűntek a csodák?

A kötet válogatás egy évciklus legjobb előadásaiból. A szerző buddhista tanító és pszichológus, aki egy ősi hagyomány szellemi alapállásából, mégis egyszerűen és közérthető nyelven elemzi világunk jelenségeit – egy szellemileg halódó korszak bomlástermékeit.
Az írások kíméletlenül szókimondóak és meg-nem alkudók, hangjukat mégis a szelíd derű, a jövőbe vetett hit és a felülemelkedett, szabadon lebegő szellemi tisztaság hatja át.

>!
Orient Press, Budapest, 1994
304 oldal · ISBN: 9637985107

Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

>!
Kkatja P
Pressing Lajos: Hová tűntek a csodák?

Nem lehet ilyen gondolatmenetekre, amit itt levágott a Mester nem 5 csillagot adni! :D Nagyon jól érthetően, közvetlenül fejti ki gondoltait, a mai kor rákfenéit feltárva, egy jobb utat mutatva a buddhista életmódon, gondolkodáson keresztül egy élhetőbb világba. Sokat idéz Hamvastól, Guénontól, akiket az ő ajánlásai miatt is kezdtem olvasni, anno! Segít elgondolkodni, hogy újra rátalálhassunk a sokszor elveszített csodáira ennek a földi életünknek és ne ragadjunk meg a szerzés, a zabálás és az ürítés szintjén, hanem ezek analógiáját megértve, továbbléphessünk (vagy visszatérhessünk) az egymás iránti tudatos részvét és szeretet csodálatos állapotába, ahol is a teremtésre koncentrálhatnánk erőinket a mostani pusztítás helyett.


Népszerű idézetek

>!
stippistop MP

Olyan világban élünk, ami teljesen kiszámítható, rendkívüli módon meg van szervezve, nagyon racionális, de valahogy ebben a jól szervezett világban elvesztettük azt a lehetőségünket, hogy csodával tudjunk találkozni, s ez a lehetőség legtöbbünknek valahol hiányzik, elviselhetetlenné teszi az életet. És ezért, miután nem értjük, nem tudjuk, hová tűnt el az, ami eltűnt, de keresünk valamit, csodát ugyan nem vagyunk képesek átélni, de ezt a hiányt megpróbáljuk kitölteni fantáziával. És ez az ezotérikus pornográfia abból él, hogy fantáziát termel, csoda helyett álmokat közvetít – nevezhetnénk úgyis, hogy álomgyár. Tehát egyfajta álomipar ez, ahol csodák helyett álmokat termelnek, s ezeket az álmokat adják az embereknek, természetesen a tömegtermék színvonalán, mert ahhoz, hogy üzlet legyen, nagy példányszámban kell eladni. Amiből csak tízet adok el, az nem üzlet, a nívója ezeknek az álmoknak azért ilyen alacsony, mert tömegáruk.
Van azonban azért ennek másfajta megjelenése is. Michael Ende könyvei, a Momo és a Végtelen történet például azért olyan fantasztikusan népszerűek -annak ellenére, hogy ő nem szennyirodalmat ír, hanem igazi irodalmat, ami odakint sem szokott több millió példányban elkelni-, mert éppen erről a kérdésről szólnak. Az író az összes könyvében s meséjében azt a kérdést kutatja a művész eszközével, hogy hová tűnt az életünkből a csoda. És ha valaki olvasta ezeket a könyveket, akkor tudja, hogy nagyon jó válaszokat is talál erre a kérdésre.

12-13. oldal, Hová tűntek a csodák?

4 hozzászólás
>!
Kkatja P

..Gépeket konstruálunk és ezt szellemi teljesítménynek hisszük, holott valójában a saját életünket gépesítjük el a gépeken keresztül és önmagunkat függőségbe kényszerítjük a saját gépeinktől. Azt hisszük, mintha uralkodnánk a világon a gépeinken keresztül és ez egy fejődés lenne, holott valójában alávetjük magunkat a gépeknek, s az életünket egy nagyon gépies és ezért primitív valósággá redukáljuk. Feladjuk az élet sokszínűségét, változatosságát és gazdagságát. Valójában ez a gépi világ, amiben élük és amit sokan annyira dicsőítenek, rendkívül sivár világ, amit mindenki azonnal belát, aki valaha is találkozott szellemi gazdagsággal és mélységgel.

136. oldal

>!
Kkatja P

Az olyasfajta termelés, amely a mai technológiát jellemzi, attól válik rentábilissá, hogy az ember nem tud egységet látni: nem látja önmaga és a világa egységét, nem látja önmaga és a többiek egységét, de nem látja saját múltjának, jelenének és jövőjének az egységét sem. Hogy a vágyaink és rossz szokásaink rabságban élünk, annak is tudatunknak ez a beszűkülése az alapvető tényezője. Nem vagyunk képesek plusz-mínusz tíz napnál nagyobb távolságba átélni a jelenünket, ennél nagyobb távolságra már nem tudatos számunkra a saját létezésünk. Ha az emberek tudatosak lennének, például azok a következmények, amelyekkel a tettei járnak, akkor erőfeszítés nélkül, pánikszerűen hagyná el rossz szokásait.

176-177. oldal

>!
Kkatja P

A hatalom akkor válik démonikussá, amikor az elnyomás aránytalanná válik; amikor már nem csak azt nyomja el, ami veszélyeztetné a normális életet, hanem mindent elnyom; amikor uniformizálni igyekszik és egyetlen szempontot próbál érvényre juttatni ahelyett, hogy biztosítaná a keretet a szempontok szabad kivirágzásához.

170-171. oldal

>!
Kkatja P

Kultúránk gyakorlatilag minden más kultúrát megfoszt a létalapjától és a létjogosultságától, és mindenkit belekényszerít ugyanabba a világba. Akár a démon, amely előbb megöli az áldozatát, majd belebújik a hullába, és azután az is elkezd démonikusan viselkedni. Ma már az indiai sem templomba jár, hanem a pornómoziba és hűtőszekrényre vágyik, nem tehénre.

167. oldal

>!
Andaxin

A telepes társadalmakban vált általánossá az a gyakorlat, hogy miközben élni már nem is nagyon élték a vallásukat, az a kaszt – a szellemi kaszt –, amelyiknek ez volt a dolga, leült és spekulált, különböző dolgokat gondolt a vallásról, és ezekből a gondolatokból építette fel a maga kultúráját, rendszereit és ideológiáit. És valószínű, hogy ez távolabb áll Istentől, mint a vallásos életnek az az elemi természetessége, ami nomád kultúrában még meg tud valósulni.

279. oldal Ünnep


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Őszentsége a XIV. Dalai Láma: Út a nyugalomhoz
Sunrjú Szuzuki: Zen szellem, a kezdő szellem
Seung Sahn: A zen iránytűje
Tsai Chih Chung: Beszélő Zen
Andrew Skilton: A buddhizmus rövid története
Csögyam Trungpa: A szellemi materializmus meghaladása
Anagarika Govinda: Fehér felhők útja
Keith Dowman: Az Isteni Őrült
Friderick Lenz: Szörföltem a Himaláján
Nyogen Senzaki – Paul Reps (szerk.): 101 zen történet