Alapos, szakértői részletességgel, de közérthetően és szemléletesen (hadszíntéri sztorikkal) vezet végig a hadviselés és stratégia történetén, fejlődésén a trójai háborúktól kezdve a világháborúkon át a modern alkalmazásokig (technológiai innováció kihívásai, üzleti aréna, piaci versenyhelyzet, egyéni döntéshelyzetek). Porkoláb Imre íróként sem lenne utolsó, de szemléletes fogalmazása mellett gyakorlatias, komoly mélységű és agyzsongatóan bőséges ismertetővel szolgál. Elméleti hátterét illetően A háború művészetére támaszkodik, bemutatva az ősi, hagyományos alapelvek mai alkalmazhatóságát. Mondanivalójának megértését hadműveletek szemléltetéséhez hasonló kis rajzok segítik (háromszögek, körök, négyzetek, nyilakkal, feliratokkal :)).
Bemutatja, milyen paradigmaváltások, a szemlélet- és gondolkodásmódban, illetve a helyzetkezelésben bekövetkezett ugrásszerű változások jelentkeztek, újabb és újabb fejlődési korszakot eredményezve. Mesél arról, hogy milyen stratégiákat alkalmazhattak az emberek a több tízezer évvel ezelőtti ősközösségekben (mágikus szemléletmód, farkasfalka-szellem, törzsi hozzáállás, túlélésközpontú stratégiák), a korai összetett civilizációkban (vallások, államok, tömeghadseregek, hivatalszervezeti szerepkörök), majd a nagyvállalatok megjelenésével (tervezés és végrehajtás különválása, változáskerülő, régi megszokott állapotokat fenntartani igyekvő, válságérzékeny hozzáállások).
Az egyre kiszámíthatatlanabb és egyre gyakoribb változások azonban válságként csapódtak e mamutoknak, így tarthatatlanná vált az általuk alkalmazott stratégia, egyre világosabbá váltak a korlátok. Azok, akik hajlandóak voltak ezt belátni, a betöltött pozíciókhoz ragaszkodó, felülről vezérelt, elnyomó, tekintélyelvű viszonyulás helyett több teret adtak az alulról érkező kezdeményezéseknek, egyéni hatásköröknek, egyre inkább figyelembe vették az emberek közötti kapcsolatokat, egyéni értékeknek, a szervezet egészét tekintve pedig a küldetésalapú, majd alkalmazkodó és közösségközpontú hozzáállás alakult ki. Felfedezték a felfedezői szemléletben, az összehangolódásban, együttműködésben rejlő lehetőségeket, a folytonos fejlődést biztosító közös nyerés erejét az alkalmi versenyelőnyökkel szemben. Valódi változásokat érhettek el a vezetők azzal, hogy a növekedés és terjeszkedés helyett fejlődésre, fejlesztésre törekedtek. Ez alapján számos szervezet (cég, állam) még mindig a múltban él, évszázadokkal elmaradva a jelentől…
Érdekes volt hadtörténeti szempontból is, de tanulságos egyéni érvényesülés terén is. Hasznos alapelveket fogalmazott meg, különösen a 3. és 6. fejezetei, melyekben feltárja az összetett vállalati és egyéb csoportos versenyhelyzetekre jellemző stratégiákat. Ezeket kicsiben – vállalkozási, családi, egyéni színtéren – is lehet hasznosítani. Egyelőre inkább elméleti könyv, de számos magát gyakorlatinak mondó könyvnél gyakorlatiasabb. A szerző megemlíti, hogy készülő könyvében (Vállalati gerillák) tervezi kifejteni a tényleges módszereket, alkalmazási rendszereket, hasznos tanácsokat.
