Az ​erőszak sodrásában 5 csillagozás

Popper Péter – Ranschburg Jenő – Vekerdy Tamás: Az erőszak sodrásában

A társadalmi és politikai agresszió ma is egyre növekvő tendenciát mutat. Mindez nem kerüli el egyéni életünket sem. Nem nézhetjük tétlenül… Szabad akaratot kaptunk, felelősek vagyunk önmagunkért! Ezért is különösen időszerűek Ranschburg Jenő, Popper Péter és Vekerdy Tamás e kötetben közölt írásai.

>!
Saxum, Budapest, 2009
162 oldal · ISBN: 9789632480404

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
KBeatrix
Popper Péter – Ranschburg Jenő – Vekerdy Tamás: Az erőszak sodrásában

Nagyon tanulságos könyv, mind a négy fejezete. Jól levezeti az összefüggéseket, a mai társadalom tekintetében. Friss és naprakész. A szerzők meglátásaival teljesen egyet tudok érteni. Az ember kedvet kap ahhoz, hogy a többi könyvüket is elolvassa, mert többet akar tudni és mélyebben el akar merülni a témában. Legalábbis én kedvet kaptam hozzá.
Tudom ajánlani mindenkinek, az egyik fejezetet főleg a gyerekvállalás előtt állóknak.

>!
Panda
Popper Péter – Ranschburg Jenő – Vekerdy Tamás: Az erőszak sodrásában

Számomra sok új dolgot nem mondott, sőt. Azonban jó kis kötet, jó összefoglaló emberi, hétköznapi nyelven az agresszióról és erőszakról, és rövidsége miatt jó felütni és újra – újra olvasni, felfrissítve ezzel a már korábban tanultakat.

>!
Gábor_Hernádi
Popper Péter – Ranschburg Jenő – Vekerdy Tamás: Az erőszak sodrásában

A három híres pszichológus írásai az erőszakról. Elgondolkodtató bár kicsit rövid olvasmány.

>!
pikirtke
Popper Péter – Ranschburg Jenő – Vekerdy Tamás: Az erőszak sodrásában

Hmmm. A könyv nagyon érdekes, sok újat effektíve nem árul el, inkább tudatosít. Az újdonság számomra inkább a gyermekkori agresszióról szóló részben van. A stílusa is élvezetes, Poppert kedvelőknek előszeretettel ajánlom. :)


Népszerű idézetek

>!
blueisthenewpink SMP

De hol a határ, amelyen túllépve a jogos büntetésből egyszerre csak „családon belüli erőszak” válik? Fogadjuk el, egy atyai pofon nem erőszak; büntetés csupán, a lelkiismeretes szülő neveli gyermekét. És két pofon? Vagy három? Esetleg a nadrágszíj vagy a fakanál? Szeretném, ha az olvasó elhinné nekem: nincs ilyen határ. A gyermek fizikai bántalmazása – akárcsak a felnőtté – mindig erőszak, még akkor is, ha a legjobb szándékkal történik és látszólag hatékony. (Azért írom, hogy látszólag, mert a nevelés célja nem az, hogy a gyerek – rettegve a fizikai fájdalomtól – engedelmeskedjék, hanem az, hogy megértse és átélje cselekedeteinek helyességét vagy helytelenségét.)

121-122. oldal - Ranschburg Jenő: A család és az erőszak

>!
blueisthenewpink SMP

Minden tisztességes ember későn reagál az agresszióval szemben, mert mire feldühödik olyan szintre, hogy ő is agresszív viselkedésű legyen, addigra már késő.

22. oldal - Popper Péter: Az agresszió

>!
blueisthenewpink SMP

Bevallom, mindenekelőtt arra a kérdésre keresek választ: igaz-e, hogy a családon belüli erőszak maszkulin természetű, azaz: jogosan feltételezzük-e, hogy mindig a férfi (a férj és az apa) az agresszor, a család többi tagja (az asszony, a gyerek és például a beteg, ápolásra szoruló nagymama) pedig szükségképpen áldozat? Nem kétséges, hogy a közvélemény hallgatólagosan elfogadja ezt az álláspontot, valószínűleg azért, mert tapasztalja és hozzászokott, hogy a családon kívül megvalósuló látványosan agresszív cselekményeket, (a fizikai épséget veszélyeztető támadásokat, rablásokat, betöréseket) általában férfiak követik el.

99-100. oldal - Ranschburg Jenő: A család és az erőszak

5 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Csernus Imre: A férfi
Csernus Imre: A nő
Heller Ágnes: Filozófiai labdajátékok
Heller Ágnes: Az igazságosságon túl
Heller Ágnes: A mai történelmi regény
Heller Ágnes – Kőbányai János: Bicikliző majom
Polgár András: Húsvét New Yorkban
Hill Ferenc: Fallosz monológok
Fodor Ákos: Szó-Tár
Vujity Tvrtko: Búcsú a pokoltól – És ami azóta történt