Szegény ​nők, szegény férfiak 28 csillagozás

Popper Péter – Ranschburg Jenő – Baktay Miklós – Baktay Zelka: Szegény nők, szegény férfiak

Vajon ​él-e valahol a világban a nekünk való igazi – nő, vagy férfi – akit meg kellene találnunk? Talán sehol nincsen számunkra „teljesen kész” partner, aki karakterében, okosságában, érzelmeiben tökéletesen megfelel a vágyainknak. Ám, életünk során valószínűleg találkozni fogunk egy-két olyan férfival, vagy nővel, akiben benne van a lehetőség, hogy számunkra pótolhatatlan társ váljék belőle. Csakhogy az ilyen kapcsolatba nagyon sok szeretetet, elnézést, tapintatot, kompromisszumot, s legfőképpen türelmet kell belefektetni. Egy embert csak egészen lehet elfogadni, nem széthasítható: „Ez kell belőled, ez nem!”
S ami a legfontosabb: minden kapcsolatban jó és rosszabb periódusok váltják egymást. A megoldás nem az, hogy ha kiéleződik partnerünkkel a viszony, azonnal sértetten elmenekülünk, elválunk. Minden működő kapcsolat érték, amit nem szabad elherdálni, hanem meg kell próbálni túljuttatni a válságon.
Ezek az írások valamennyire segíthetnek ebben. S talán az is, ha néha… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Az élet dolgai

>!
Saxum, Budapest, 2012
202 oldal · ISBN: 9789632480695
>!
Saxum, Budapest, 2009
210 oldal · ISBN: 9632480695

Kedvencelte 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

esőember>!
Popper Péter – Ranschburg Jenő – Baktay Miklós – Baktay Zelka: Szegény nők, szegény férfiak

Az érintett témákat olvastam már máshol, koncentráltabban. De mégis… mégis lekötött, olvasmányos volt, és legfőképpen magyar szerzők tollából született! Ez a legnagyobb erénye!

3 hozzászólás
Papusz>!
Popper Péter – Ranschburg Jenő – Baktay Miklós – Baktay Zelka: Szegény nők, szegény férfiak

Arra jöttem rá, hogy sokkal jobban szeretem a magyar párkapcsolatos könyveket, mint az amerikaiakat. Ebben például alig van ismétlés, az is csak mert több tanulmányt vágtak össze (nem úgy, mint az amcsiknál), és az újdonságtartalma is jóval nagyobb.

aszor>!
Popper Péter – Ranschburg Jenő – Baktay Miklós – Baktay Zelka: Szegény nők, szegény férfiak

A 2009-ben megjelent könyv ma is megállná a helyét, csodálatos, hogy magyar pszichológusok írták. Sajnos már a szerzők közül ketten nincsenek közöttünk.
Közérthetően leírva, úgy, hogy sem a nők, sem a férfiak nincsenek előtérbe helyezve.
Egy biztos, vigyáznunk kell magunkra és egymásra is. A nők és a férfiak teljesen mások, másképp reagálnak a dolgokra, úgy érzem, hogy ezt sokszor elfelejtjük. Azt várjuk el a párunktól, hogy úgy gondolkozzon ahogyan mi, úgy cselekedjen ahogyan mi cselekednénk. De ők alapjában véve mások, ezért nem is tudnak úgy tenni, és nem azért, mert nem figyelnek ránk, és direkt betartanak nekünk.
Mindkét félnek nehéz, de én örülök, hogy nőnek születtem, és létezik „biológiai kreativitásom”. Mint ahogyan Popper Péter írja a nőkről:
„Nem arról van szó, hogy tényleg szül-e gyereket vagy nem, hanem a képességről van szó. Hogy szülhet, foganhat. ”

Vélin_Kata>!
Popper Péter – Ranschburg Jenő – Baktay Miklós – Baktay Zelka: Szegény nők, szegény férfiak

Könnyen olvasható könyv a nőkről és a férfiakról. Volt benne pár ismétlés, ami nekem nem tetszett, és a címe alapján kicsit másra számítottam. Ranschburg Jenő „részét” szerencsére pár évvel ezelőtt volt szerencsém személyesen is meghallgatni, zseniális volt.

szb>!
Popper Péter – Ranschburg Jenő – Baktay Miklós – Baktay Zelka: Szegény nők, szegény férfiak

Könnyen olvasható; bármikor abbahagyható, és újra folytatható.
Nekem leginkább Ranschburg Jenő része tetszett, ami felelevenítette/kiegészítette a középiskolában tanultakat.

Dóra_Hegedűs>!
Popper Péter – Ranschburg Jenő – Baktay Miklós – Baktay Zelka: Szegény nők, szegény férfiak

„Ugyanakkor az viszont tény, hogy ha megvizsgáljuk, hogy a pedagógus házaspárok esetében, ahol keresett a férfi és a nő havi 130-140 ezer forintot és a nő elment biztosítási ügynöknek, ott viszont 3-400 ezer forintot havonta – ezt a férfiak zöme nem bírta elviselni. Először szexuálisan ment tönkre a házasság, mert a férfiszerep előírta, hogy ő a családfenntartó, neki kell eltartani a családot és nem a nőnek. Ez mind a mai napig nagyjából így van, például, ha most jön egy férfi és azt kérdezik tőle, hogy mivel foglalkozik és azt mondja, hogy dada vagyok egy bölcsődében, akkor azért elcsodálkoznak. A hagyomány még most is borzasztóan erős – de az új elvárások is erősek, nevezetesen, hogy a nőnek is legyen egzisztenciája.” Popper Péter
" A 23. kromoszómapár, amely a születendő gyermek nemét határozza meg, azonban némileg különbözik a többitől. A petesejtből származó kromoszóma ugyan itt is mindig azonos – ezt X kromoszómának nevezzük – a spermiumból azonban hol hasonló (tehát X kromoszóma), hol pedig jóval kisebb és teljesen más formájú kromoszóma, az Y kromoszóma csatlakozik hozzá. Az előző esetben kislány (XX), az utóbbi esetben pedig kisfiú (XY) születik. Nyilvánvaló tehát, hogy a születendő gyermek neme a spermiumban lévő kromoszómától – tehát az apától – függ. "Ranschburg Jenő


Népszerű idézetek

Chöpp >!

    Környezeti szempontból a legnagyobb átok a mártír anya, az szörnyű, az büntetendő cselekmény, ugyanis a mártír anya azt sugározza reggeltől estig, hogy én feláldozom önmagamat és az életemet a családomért. Ennek a sugárzásnak azért van rémisztő ereje, mert a tinédzser lány azt hiszi, hogy neki is ez lesz a sorsa, tehát ha ő felnőtt nővé válik, akkor neki is le kell mondani egy csomó dologról, ami számára fontos, mert előtérbe kell helyeznie a férjét és a gyerekeit, tehát neki a lemondás mártíriuma jut osztályrészül. Nem csoda, ha ettől iszonyodik, és azt mondja, hogy köszönöm, nem, nem akarok felnőtt nővé válni.

Popper Péter: Szegény férfiak..., 156-157.o.

1 hozzászólás
esőember>!

A hagyománytisztelet tulajdonképpen azt jelentette, hogy a nőkre – mind a mai napig – háromszoros teher hárul nagyjából, mint a férfiakra. Főleg, amikor kialakult a modern kultúrákban a két kereseten alapuló család, tehát a nők is elmentek dolgozni. Vagyis levették a férfiről a család eltartásának terhét, talán nem is lett volna erre képes. Mind a ketten dolgoztak, de a nőnek emellett meg kellett felelnie a régi, hagyományos szerepeknek is, tehát háziasszonynak, háztartásvezetőnek, valamint jó szeretőnek is kellett lennie. Nagyon nagy teher rakódott és rakódik ma is a nők vállára, és én úgy látom, az egyik nagy társadalmi baj, hogy a családos nők kimerültek.

20-21. oldal

Papusz>!

Igaz lesz, hogy ha egy emberből az sugárzik, hogy én nem kellhetek neked, nem tetszhetek neked, mert bumfordi vagyok, alkatilag idétlen vagyok, stb., akkor ez bekövetkezik – de fordítva is. Mindig arra születik reakció, ami sugárzik az emberből.

Popper Péter: Szegény férfiak...

Chöpp >!

Láttuk azonban, hogy a férfias férfi és a nőies nő akkor bontakozhat ki, ha tudnak élni társadalmi környezetük erőforrásaival. Különben siető, kapkodó, kopott bőrszerkós lúzerekké öregednek, akinek a gyerekei gyilkolják egymást.

Baktay Miklós - Baktay Zelka: Szegény ember, szegény asszony, 202.o. Utolsó mondat

esőember>!

…a férfias és nőies magatartás nem velünk született, hanem tanult viselkedésforma, amelyet az egyén a kultúra tudatos és nem tudatos nyomására a nevelés, a szocializáció folyamatában sajátít el.

64. oldal

Chöpp >!

Van egy plusz identifikációs váltás a lányoknál, hogy el tudja fogadni önmagát mint nőt. Az erogén zónáknál is van egy elfogadása a klitorális orgazmusnak. Ha ezt nem fogadja el, akkor abból mindenféle bajok lesznek.
    A kérdés az, hogy a környezet mennyire segíti ezt az identitásváltást a lányoknál, de mindenesetre egészséges nővé fejlődni pszichológiai szempontból nehezebb, mint egészséges férfivé, emiatt, hogy pluszváltások vannak az életében.

Popper Péter: Szegény férfiak..., 156.o.

Chöpp >!

Ahelyett, hogy belekukucskálnánk mások életébe és ítélkeznénk felettük, megtanuljuk, hogy bevonjuk őket, hogy velük együtt gondolkodjunk, hogy befogadjuk őket.

Baktay Miklós - Baktay Zelka: Szegény ember, szegény asszony, 200-201.o.

agisajt>!

A férfiak rettenetesen félnek a kudarctól, az elutasítástól, és ha kapnak egy kis biztatást, akár egy szemhunyorítás erejéig, hogy nem reménytelen, akkor elindulnak hódítani, és akkor szegény hölgy nem ellenállni ennek a viharos rohamnak, pedig ő provokálta.

149. oldal

2 hozzászólás
Chöpp >!

Hippokratész is betegségnek tartja a szerelmet, amikor sem a nő, sem a férfi nem látja tisztán, hogy ki a másik, sőt azt sem, hogy kicsoda ő.

Popper Péter: Szegény férfiak..., 132.o.

esőember>!

A feudális királyságokban általában a család is autokratikus szerveződésű. A család az ilyen társadalomban egyfajta mikrokozmikus királyság: az asszony és a gyerekek éppen olyan áhítatos tisztelettel veszik körül a családfőt, mint a közemberek a főnemest vagy éppen a királyt. A családfő előjoga volt a házastárs kiválasztása is a család fiú- vagy leánygyermeke számára. Ez üzleti kérdés volt, amelybe az apa általában nem tűrt beleszólást. Mindenesetre napjainkban az apai előjogok igen sokat veszítettek régi fényükből, és például a szerelem jelentőségét senki sem vonja kétségbe a párválasztás során. Ennek ellenére – és ez talán természetes is – a szülők rendszerint ma is megpróbálják befolyásolni gyermekeik párválasztását.

72. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Visszatalálunk egymáshoz?
Tisza Kata: Most.
Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása
Pál Ferenc: A magánytól az összetartozásig
Morvai Krisztina: Terror a családban
Hevesi Krisztina: TikTok titkok
Nádasdy Ádám: A szakállas Neptun
Orvos-Tóth Noémi: Szabad akarat
Vekerdy Tamás: A pszichológus válaszol
Megyeri Zsuzsanna: Gyere közelebb!