Felnőttnek ​lenni… 58 csillagozás

Popper Péter: Felnőttnek lenni… Popper Péter: Felnőttnek lenni…

Mindenki igazán felnőtt-e, aki testileg nagyra nőtt, sok évet tudhat maga mögött és állampolgári jogai vannak? Mit jelent felnőttnek lenni gondolkodásunkban, érzelmeinkben, erkölcsünkben, kapcsolatainkban, szexuális fantáziánkban és az ágyban? Az ifjúság és vénség közötti évtizedekről töpreng és vitatkozik önmagával ebben a könyvében a szerző.

Tartalomjegyzék

>!
Saxum, Budapest, 2011
158 oldal · ISBN: 9789632481692
>!
Saxum, 2000
158 oldal · puhatáblás · ISBN: 963908476X

Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 20

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
Dün SP
Popper Péter: Felnőttnek lenni…

azért jó lenne majd egyszer létező embernek lenni, nem csak örökké készülő embernek.

11 hozzászólás
>!
geszti
Popper Péter: Felnőttnek lenni…

Kevésbé volt olvasmányos, mint a Lélekrágcsálók, néhol kicsit elvesztem a szakkifejezések tengerében. Hiányoltam a lazán mellém ülő, mesélő Popper Pétert.
Az utolsó oldalról viszont jó mélyre eltettem egy búcsú gondolatot:

„Pinyó, a Csan-Tao mestere és vén piaci vagány, mindig azt mondta: "Ne foglalkozz folyton magaddal, mert olyan leszel, mint egy bolond macska, ki mindig a saját seggébe akar bújni. Inkább élj.” :)

>!
Bi_bi_bi
Popper Péter: Felnőttnek lenni…

Szabadnak lenni annyit tesz, mint egyedül lenni: szeretet nélkül, gyűlölet nélkül, félelem nélkül és remények nélkül. Megbírja ezt ember akárki?

Bővebben itt: http://bibikeolvas.blogspot.de/2014/04/popper-peter-fel…

>!
Jako_Doro
Popper Péter: Felnőttnek lenni…

Már sokadjára olvastam el Popper könyvét, de még mindig tud új dolgot mondani nekem. Nem kell szabályként értelmezni a mondatait, ő „csak” elmélkedik a könyvben található kérdéseken és keresi a válaszokat. Számomra ezek a válaszok a legiránymutatóbbak, így mindenkinek merem ajánlani, akár „létező”, akár „készülő” ember.

>!
Bubi
Popper Péter: Felnőttnek lenni…

Pszichológia… Ilyen könyvet mindenkinek kéne olvasnia, mert nagyon sok féle-fajta hibára rávilágít, szituációk kezelésekre… Különös, de ezek után az ember még azt is átgondolja, hogy ki az/kik azok, aki/akik közel áll/állnak hozzá és hogy jó emberbe/emberekbe fektette-e a bizalmát…

>!
maneki_neko
Popper Péter: Felnőttnek lenni…

A könyv kapcsán jöttem rá, hogy hány olyan ember vesz körül, akik még nem nőttek fel, s hogy – habár jó úton haladok – még nekem is van némi teendőm…

>!
juju
Popper Péter: Felnőttnek lenni…

Érdekes könyv volt, sok megszívlelendő gondolattal. Tetszett, hogy visszanyúlt történelmi példákhoz, idézett költőktől, íróktól, ezekkel színesítve a gondolatait.

>!
Zsuzsanna_Sinka
Popper Péter: Felnőttnek lenni…

Mint mindig és mindenkit, most is elgondolkodtatott. Felnőttnek lenni nehéz, megtanulni nem lehet, ha már nem jött magától, mostantól másképpen figyelem megint kicsit az embereket.

>!
OlvasóMókus
Popper Péter: Felnőttnek lenni…

Nagyon szeretem Popper Péter írásait, olyan közérthető módon ír mindenről és olyan hétköznapi példákat hoz, hogy élmény olvasni, bármi legyen is a téma. A felnőtt lét azt hiszem minden már felnőttet és még nem felnőttet érdekel. Eme kis könyv sorra vette a felnőtt létet minden aspektusából. Hasznos kis könyv, már csak azért is mert rájöttem, hogy milyen sok ember nem felnőtt még a környezetemben…

>!
Strawberry_muffin_crumbs P
Popper Péter: Felnőttnek lenni…

Ezt írja az író az utolsó fejezet legelején: Gondolatokat vetettem fel, amelyek régen foglalkoztatnak, és valószínőleg nyugtalanítani fognak életem végéig.

Ugyan az a kifejezés, hogy nyugtalanítani fognak, kicsit túlzás az esetemben, de az biztos, hogy a könyv olyan témákat vetett fel, amiken én is gyakran elgondolkoztam, és valószínűleg még fogok is foglalkozni ezekkel a dolgokkal.

Szépen meg volt fogalmazva minden, versekkel, versrészletekkel volt tarkítva a könyv, amitől nekem mégjobban tetszett, hiszen imádom a verseket.
Örülök, hogy elolvastam.


Népszerű idézetek

>!
Dorothy_Gray

Dsida Jenő verséből:

"… Mondd, néha mártottál-e már
hófehér cukrot barna lébe,
egy feketekávés pohár
sötét, keserű éjjelébe?

S figyelted-e a barna lé,
mily biztosan, mily sunyi resten,
kúszik, szivárog fölfelé,
a kristálytiszta kockatesten?

Így szivárog az éjszaka
beléd is cseppenként eredve,
az éjszaka, a sír szaga,
minden rostodba és eredbe,

amíg egy lucskos őszi éjjel
az olvadásig itat át,
hogy édesítsd valami isten
sötét, keserű italát."

46. oldal

1 hozzászólás
>!
Dorothy_Gray

Főként tehát az Adolf Hitler nevű társadalom-reformernek és egy ismeretlen műtősnőnek tartozom hálával azért, hogy már kamasz koromban cafatokra tépték buta illúzióimat a világ és az emberi viszonyok működéséről.

13. oldal

>!
Dorothy_Gray

A felnőtté válás titkát kutatva a játékhoz jutottunk el. Az igazi felnőttnek nem kell a felnőttet mímelnie. Szabadon és önfeledten játszhat. A gyermeklelkű ál-felnőttek kizárták magukat a játékból, mert soha nem ülnek a le a földre és soha nem beszélnek az égre. Komoly felnőtt csak nem tesz ilyesmit! Ehelyett zsémbesen és irigykedve bámulják a játszókat, akiknek nem kell attól tartaniuk, hogy a felnőtt maszkja egyszer csak lepotyog az arcukról.

41. oldal

1 hozzászólás
>!
Szeszti

De végül megértettem, hogy az felnőtt ember,
– aki tudja, hogy védtelen, sem istenre, sem emberre nem számíthat, csak önmagára;
– aki tudja, hogy az élet minden fontos helyzetében egyedül van, születésében és halálában is;
– aki megértette, hogy csak az egyedüli magány vagy társas magány között választhat;
– aki tudja, hogy a bűneit mindhalálig cipelnie kell, nem rakhatja át senki más vállára;
– aki mindezt lázadás nélkül elfogadja;
– s aki mégsem rémül meg, és csak azért is mer játszani a világgal és önmagával.

11. oldal

>!
Dorothy_Gray

"Tanuld meg, hogy a legszebb szó is
malaszt, vénasszony nyelvelés,
ha nem hevíti tűz, ha érte
nem markol kést a kéz!"
(Benjámin László)

141. oldal

1 hozzászólás
>!
Lerros

Énbennem végleges megoldás, gőgösen szilárd vélemény legtöbbször nincs. Ne is legyen. Ezt a szellemi nyugtalanságot, ami mindenre nyitottá teszi az embert, tartom az élet értelmének.

156. oldal, 14. A búcsú percei

>!
Marismanka

Ki mondja meg, hogy felnőtt vagy-e? Te mondod meg önmagadnak. Nem vetted észre, hogy már régen te vagy a kérdező és te vagy a válaszoló is? Akkor már meg is kaptad a feleletet: elfelejtettél felnőni. Még mindig a „nagyoktól” várod az útmutatást, a vezetést, a korholást és a dicséretet.

>!
piccola

Az a felnőtt ember, aki el bírja viselni érzelmi ellentmondásait, ambivalenciáit, sőt polivalenciáit.

69. oldal (Saxum, 2000)

>!
Piteka

„S ez a legfurcsább, a semmi,/ hogy lehet többé sose lenni,/ ez a legfélelmetesebb./ Végső lakójául agyamnak/ a nagy csodálkozás marad csak,/ hogy voltam és hogy nem leszek.” (Szabó Lőrinc)

>!
Piteka

„Ne foglalkozz folyton magaddal, mert olyan leszel, mint egy bolond macska, ki mindig a saját seggébe akar bújni. Inkább élj.”


Hasonló könyvek címkék alapján

Bleeding Bride: A téboly kertje
Ranschburg Jenő: Gyerekségek
Mérő László: Új észjárások
Szendi Gábor: Értelmes szenvedés: a boldogság
Boldizsár Ildikó: Mesekalauz úton lévőknek
Hankiss Elemér: A befejezetlen ember
Almási Kitti: Hűtlenség… és ami mögötte van
Kádár Annamária: Mesepszichológia
Singer Magdolna: Partitúra
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél