Álomnapló 12 csillagozás

Polcz Alaine: Álomnapló

Polcz Alaine szerette az álmokat. Hitt bennük. Sőt, értetteb is az álmok nyelvét. Minden meg nem fejtett álom egy felbontatlan levél – idézte a Talmudot egyik könyvében. Szívesen hivatkozott Freud ismert mondására, hogy az álom via regia, királyi út a tudattalanhoz. Terápiájában is számtalanszor épített rá, és felhasználta a gyógyíthatatlan beteg gyermekeknél, a felnőtteknél is. Mit üzen az élet? Mit üzen a tudattalanom? – tette fel gyakran a kérdést önmagának is. Őt olvasva, az ő álmain keresztül mi is közelebb kerülünk az álmok világához, a saját álmainkhoz, és így önmagunk megértéséhez.

>!
Jelenkor, 2012
168 oldal · ISBN: 9789636765187

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

>!
morin5
Polcz Alaine: Álomnapló

A nyomasztó álmaink rajtunk kívül érdekelhetnek másokat?
Hiszen ezek túl személyes, belső ügyek, amiket talán nem illik más orrára kötni, elvégre az elgennyedt sebeinket sem mutogatjuk vadidegeneknek. Ezen méláztam Polcz Alaine álmainak olvasása közben, majd ahogy általuk feltárásra került a szerző életének egy kis szelete, megérintett a nyíltsága, őszintesége, kezdtem átértékelni a feltevésem, és még ötleteket is kaptam saját álmaim átgondolásához.

>!
Goofry P
Polcz Alaine: Álomnapló

„Az álmaimat azért mesélem el, mert az érdekes álmait elmeséli az ember. Ha van valaki aki érti.”
P.A.

Személyeskedni fogok! :s
Hadilábon állok az álmokkal. A naplóírással nemkülönben. Ezt talán hagyjuk! Úgysem e komponensek felhajtóereje ragadtak magasba ezen könyvnek kapcsán. No, erről kellene értékelést írnom… … …

Engem a pszichológia „bölcseleti”-síkon érdekel. A pszichoterápia – csakúgy mint ahogyan az irtóztató orvostudomány többi ága – már alig. Én Polcz Alaine-ben a filozófusi diszciplínákat keresem, a neve előtt díszelgő kétbetűs rövidítést pedig aligha látom.

Miért foglalkozzunk Alaine álmaival? És egyáltalán, miért jó megörökíteni, vagy akár csak elmesélni az álmokat?
Nekem mondjuk annyira nem, akkor inkább már csak bámulom a másét, az álomfejtéshez úgysem konyítok. Nálam ez a dolog amúgy is az okkultizmus területébe vág. Na és tudattalanod? – kérded rögvest, és joggal… (hehehe, mintha egy tartuffe-i álomban láttam volna magam a minap, de nem mesélem el.) Szóval, az Alaine-álmokat illető, elemző-boncolgatásban most nem szívesen exponálnám magam. Pedig a méltatlanul írófeleségnek degradált Polcz Alaine posztumusz álmainak megértéséhez, a szimbolikus, őszinte hogynemondjam indiszkrét üzeneteinek befogadásához ez a fajta szándék elengedhetetlen feltétel.
(Figyelem, a hogyan problematikájára is van recept! – Aki álomnapló írására adja a fejét, az jó, ha tudja, hogy a szimbólum nem minden, álmodni is tudni kell, arról nem beszélve, hogy valamiképpen papírra kell kerülnie azoknak a könnyen elillanó és érdekes álomképeknek. – Ez némi technikai tudást követel, melyről a könyv függeléke Márkus Parádi József munkái nyomán ad útmutatást. Jól jegyezd: csak a fontos szerzők álmait vásároljuk meg!)
De még nem válaszoltam meg a kérdést:
Polcz Alaine-t olvasva, az ő álmain keresztül te is közelebb kerülhetsz az álmok világához, saját álmaidhoz, és így önmagad megértéséhez. (Előszó: A.A.)

A szaggatottan minimál-antiliterátusi stílusban ( Ablonczay Anna közreműködő szerkesztésében) rögzített naplójegyzetekhez, – adjon az bármily csekély okot a mókára – láthatólag most nem tudok kellő komolysággal közelíteni. Sebaj, aki akarja, ki tudja hámozni ebből lényeget…
Fő, hogy közelebb kerültem a megértéshez, a felejtős álomvilágomhoz és az Alaine-jelenséghez! :-)

15 hozzászólás
>!
konyvolvaso
Polcz Alaine: Álomnapló

Polcz Alain-től már olvastam korábban könyveket, akkor nagyon megérintett. Emiatt kezdtem el ismerkedni ezen könyvvel is ami hozzá kapcsolodik. Talán nem véletlen nem adatta ki ő és nem is szerette volna. Nekem nagyon furcsa ez az egész álomnapló. Az álom számomra pozitiv jelentést élvez. Mig ezen naplóban nincs vidám történet mintha csak rossz, szomorú álom lehetne.

>!
Virágszépe
Polcz Alaine: Álomnapló

Bátorság kell ahhoz, hogy egy író leírja az álmait, és később, halála után az kiadásra is kerüljön. Ritkán emlékszem az álmaimra, de számomra az álom megmagyarázhatatlan, titokzatos, megfejthetetlen. Polcz Alaine-t az írásai alapján, kiegyensúlyozottnak éreztem, aki halad előre nyugodt tempóban, tudatosan segítve a betegeket, haldoklókat. Ebből a könyvből viszont az elrejtőzött Polcz Alaine-t ismertem meg, a bizonytalan, kétkedő embert, orvost.
Az életére gondolva szinte természetes, hogy az álmaiban a menekülés, bujkálás, útkeresés, ennivaló, fájdalom és félelem jelenik meg jellemzően. Biztosan ritka helyzet az, amikor egy író tudatalattiját is megismerheti az olvasó. Gazdagabb lettem a naplótól, bár hiányérzetem van, a tudatos Polcz Alaine hiányzik a könyvből.

>!
Habók P
Polcz Alaine: Álomnapló

Nehéz olvasmány. Nemcsak álmok (sajátja és másoké) , néhol tényleges naplóbejegyzés is. Van, hogy azonosítani tudom a szereplőket, de sokat használom a netet is. Az álmok pedig többnyire nyomasztóak. Nem is egészen értem, miért adták ki? Ezek túl személyes feljegyzések.

>!
Lovely
Polcz Alaine: Álomnapló

Sok múlik rajta, hogy milyen elvárásokkal kezdünk bele. Én nem vártam csodát, köszönhetően a könyvbemutatónak, az előre átolvasott életrajzi regényeknek és annak, hogy belelapoztam mikor megvásároltam a könyvet.
Alaine halála után 5 évvel jelent meg ez a kötet, de a szövegből és az előszóból is kiderül, hogy az írónő tervezte a kiadását. Utolsó éveiben nagyon foglalkoztatták az álmok, a gyászolók álmai, a saját álmai. Ennek ellenére nem csak utolsó éveinek éjszakái elevenednek meg a könyvben, hanem egészen 1961-től lejegyez 1-1 szimbolikus álmot (2007 májusáig, szeptemberben halt meg)
Az elején még kicsit nehéz elválasztani az álmokat a naplótól, de sokkal szimpatikusabb ez a megoldás, mint a későbbi évek kusza álmai, amikhez nem kapunk semmilyen támpontot. A leginkább kiadásra érett szöveg az utolsó éveket öleli fel. Itt már tudatosan jegyezte le álmait, a célnak megfelelő kommentárokat fűzött hozzá, sokszor próbálta meg értelmezni őket. Sőt, nem is lejegyezte, a szó szerinti értelemben, hanem magnóra mondta, amitől sokkal részletesebb leírások keletkeztek.
Az álmokról: nem vagyok az álomelemzés rajongója. Az erre épülő pszichológiai terápiáktól is kicsit ódzkodom. Freud szerint a tudattalanhoz vezető király út. Nem rajongok Freudért sem. De! Egyértelmű, hogy van az álmoknak funkciója, vannak fontos álmok. Főleg, ha az álmodó is nagy jelentőséget tulajdonít nekik. Polcz Alaine így gondolta, ezért álmai is értelmet nyernek az olvasó számára. Sok élettörténeti utalás jelent meg álmaiban, ezt lehet cincálgatni sokáig. friss álomelemzőknek aranybánya Nagyon szép szimbolikákkal vannak tele az álmai (amikről írja is utolsó hónapjaiban, hogy miért tűntek el), sok a visszatérő közülük.
Kicsit úgy érzem, hogy Alaine tudott álmodni. Ő ezt is jól csinálta. Vajon ezt is tanulni lehet? Vagy csak eleget kell élni hozzá? Mindenesetre nem hozta meg a kedvem az álmodáshoz. Az álomelemzéshez talán…felteszem a polcra, aztán majd meglátjuk.

>!
kalmarpolip
Polcz Alaine: Álomnapló

irodalmi értéke csekély, mégis roppant izgalmas szakmabeliek és érdeklődök számára is.

(mindig büszkeséget érzek, ha kiderült, hogy valami úton-módon ráéreztem egy hogykelleztcsinálnira. itt is ez történt, jól vagyok, köszönöm)


Népszerű idézetek

>!
Goofry P

Folyton elfelejtem az álmokat, csak a hangulatuk marad.

51. oldal: 1995. január eleje (Kisoroszi)

>!
Lovely

Nem lehet úgy leélni az életet, hogy mindig csak fegyelmezed magad.

110. oldal, 2003. január 11.

>!
kalmarpolip

A kutyafáját a tudattalanomnak!

2003. Május 20.

>!
Lovely

Az álmaimat azért meséltem el, mert az érdekes álmait elmeséli az ember. Ha van valaki, aki érti.

102. oldal, 2002. július 6-7.

>!
Lovely

Teljes mélypont után: lelki süketség, lelki szárazság, kedvetlenség – kezdek magamhoz térni.

1961. december 14, 20. oldal

>!
konyvolvaso

Utazás, öltözetlen vagyok, nem vagyok készen.

51. oldal

>!
kalmarpolip

Szeretnék ma is vele álmodni. Valahogy megérteni.

2001. Január

>!
Lovely

A tudat megbocsáthat, a tudattalan nem.

116. oldal, 2003. június

>!
Lovely

Ma éjjel. Csak a hangulata maradt meg, és ez minden éjjel és nappal hangulata: élni vagy meghalni. Mit csinálni, mit nem csinálni. Mit kezdjek Miklóssal, mit a szerelemmel? Van-e, vagy kezdem elhagyni, ő hagy el engem? Nem találja az utat?

1994. május 2., 40. oldal

>!
Virágszépe

Anélkül, hogy tudnád, álmaid befolyásolják egész lényed, életed.

165. oldal (Jelenkor, 2012)


Hasonló könyvek címkék alapján

Álomnapló
Graham Greene: Álomnapló
Szeifert Natália: Az altató szerekről
On Sai: Apa, randizhatok egy lovaggal?
Cselenyák Imre: Az aranyhajú kisfiú álma
Robin O'Wrightly: Kettős kereszt
A. O. Esther: Gombnyomásra 2.
Gyökössy Endre: Isten elfelejtett nyelve, az álom
G. Szász Ilona: Álomszövő Pendula
Babits Mihály: A gólyakalifa