Szókratész ​védőbeszéde / Kritón 24 csillagozás

Platón: Szókratész védőbeszéde / Kritón Platón: Szókratész védőbeszéde / Kritón

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Világirodalmi kiskönyvtár · A kútnál Atlantisz

>!
Adams, Budapest, 1993
158 oldal · ISBN: 9638222131 · Fordította: Devecseri Gábor
>!
Magyar Helikon, Budapest, 1971
80 oldal · keménytáblás · Fordította: Devecseri Gábor

Kedvencelte 5

Most olvassa 2

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

Stone>!
Platón: Szókratész védőbeszéde / Kritón

„ He's so pompous but I do love him!…” "You stood there like a knight in shining armor!"
Ivy Teasdale about James Twelvetrees.
A bölcs ember türelmes. A türelmes ember nem nézi az óráját. Az óra nem nézi az életet. Több Szókratészt a világnak! (Meg James Twelvetreest!)

Kallós P>!
Platón: Szókratész védőbeszéde / Kritón

Hangoskönyv, Haumann Péter orgánumával fűszerezve. Szókratész etalon, erkölcsi alap. Kötelezővé kellene tenni, legalább a hallgatását a mai énközpontúvá merevedett nézőpontunk megmozgatására. Horizont tágítgatás céljából hallgattam.

colorstar>!
Platón: Szókratész védőbeszéde / Kritón

A Kritón miatt olvastam el a könyvet, mivel a Szókratész védőbeszédét már korábban volt szerencsém elolvasni. Az egyik fő dolog, ami elgondolkoztatott, az az volt, ahogyan Szókratész érvelt, miért nem akar megszökni Athénból. Ezt pedig muszáj ide részletekben kiidéznem, mert én biztos nem tudnám jobban megfogalmazni:

„”Szókratész, nem abban egyeztünk-e meg mi és te, hogy megmaradsz azok mellett az ítéletek mellett, bármik legyenek is, amelyeket a város ítél?" (…)Rajta hát, mivel vádolsz bennünket és a várost, mikor megkísérelsz elpusztítani? Nem mi hoztunk-e először is létre téged, és nem a mi segítségünkkel vette-e el apád anyádat és nemzett téged? Mondd csak meg, vajon közülünk, törvények közül azokat, amelyek a házasságot szabályozzák, ócsárlod-e valamivel, hogy nem helyesek?" „Nem ócsárlom” – mondanám. „Vagy talán azokat, amelyek a már megszületett gyermek fölnevelésére és tanítására vonatkoznak amelyekben te is nevelkedtél? Vagy nem helyesen rendelkeztek közülünk az erre rendelt törvények, mikor apádnak meghagyták, hogy téged zenével és testgyakorlással képezzen?” "De helyesen" – felelném. " (…)"Vizsgáld meg hát, Szókratész – folytathatnák könnyen a törvények –, vajon igazunk van e, mikor azt mondjuk hogy avval, amit most megkísérelsz, igazságtalanságot szándékozol elkövetni ellenünk. Mert miután világra hoztunk, fölneveltünk, taníttattunk és részt juttattunk neked is meg minden más polgárnak is mindabból a jóból, amiből csak tudtunk, egyben azt is kijelentjük, hogy annak az athéninak, aki teljes jogú lett, s látja a város szokásait és bennünket, törvényeket, ha nem tetszünk neki, szabadságában áll óhajtása szerint vinni a vagyonát és eltávoznia, ahová csak akar. És közülünk, törvények közül, egyetlenegy sem fog útjában állni, és nem tiltja meg, ha valamelyikőtök valamely gyarmatra akar távozni, mert nem tetszünk neki mi és a város, vagy el akar költözni máshová: oda mehet, ahová akar, és a vagyonát is magával viheti. Aki azonban közületek itt marad, látva, hogy miképpen hozzuk mi az ítéleteket és más tekintetben is hogyan irányítjuk a várost, arról már azt mondjuk, hogy tettleg egyezett bele abba, hogy bármit parancsolunk, megteszi, s ha nem engedelmeskedik, azt mondjuk róla, hogy háromszorosan is igazságtalanságot követ el: először is, mert nem engedelmeskedik nekünk, noha mi vagyunk a szülei, másodszor, mert mi vagyunk a fölnevelői is, harmadszor, mert miután beleegyezett abba, hogy engedelmeskedni fog nekünk, nem engedelmeskedik, és nem is győz meg bennünket róla, ha valamit nem jól csinálunk; pedig mi csak javasoltuk neki, és nem durván róttuk ki rá, hogy megtegye a parancsainkat, hanem kettő közül engedtünk választást: vagy győzzön meg bennünket, vagy engedelmeskedjék – és ő egyiket se teszi.

(…)Most ugyan igazságtalanságot szenvedve távozol, de nem mi okozzuk ezt, a törvények, hanem az emberek; ha azonban oly csúfosan megszöksz, s az igazságtalanságért igazságtalansággal, a gonosztettért gonosztettel fizetsz, és a szerződést és egyezségeket, melyeket velünk te magad kötöttél, megszeged, és azokkal mivelsz rosszat, akikkel legkevésbé kellene, magaddal, barátaiddal, hazáddal és velünk, akkor mi is megneheztelünk rád, míg élsz, odalent pedig a mi testvéreink, a Hadész-beli törvények jóindulat nélkül fogadnak majd téged, tudva, hogy hiszen bennünket is megkíséreltél elveszíteni, amennyire csak telt tőled.”

wanitá I>!
Platón: Szókratész védőbeszéde / Kritón

Igazi alapmű, kötelezővé tenném egy bizonyos kor felett az iskolában. Olyan alapvető dolgokról formál véleményt (és közben elgondolkoztat), mint az erény, az emberi élet értéke, vagy a haláltól való félelem miértje. Pöpec.

mister>!
Platón: Szókratész védőbeszéde / Kritón

Ki vagyok én, hogy Szókratészt méltassam? Nagy klasszikus, itt van a filozófiai kultúránk forrásvidéke, ráadásul a mű olvasmányos is.

orter>!
Platón: Szókratész védőbeszéde / Kritón

Amikor az ember küzd a saját világának őrületével, intellektuális tisztességtelenségével, akkor a Szókratész védőbeszéde kortárs hangon szólítja meg; reveláció.

MrDatalogin>!
Platón: Szókratész védőbeszéde / Kritón

Ahogy Kritón mondta Szókratésznek: „Boldogságnak tartottam a te felfogásodat.”
Rövid szöveg, de szinte minden mondata ütős bölcsesség.

kmaria>!
Platón: Szókratész védőbeszéde / Kritón

Értékelésről nem beszélhetünk itt. Alapműnek tartom, nagyon sok mindent lehet tanulni Szókratésztől. Például a kérdezést, vagy a higgadtságot.

bacsoa P>!
Platón: Szókratész védőbeszéde / Kritón

Zseniális, azonnal beleszerettem Platón stílusába. Örökérvényű, elgondolkodtató útmutató az erkölcsös és igaz élethez. Maga Szókratész mondja a legkeményebb kritikát saját maga fölött: nincs kivételezés és kibúvó az erkölcs és törvények alól, mert a nagyobb jó és a példamutatás fontosabb, hogy emberek maradjunk és úgy is emlékezzenek ránk, mint az hogy önző érdekünket föléhelyezzük egy már elfogadott és megválasztott jó ellenében.


Népszerű idézetek

Almost_Zed>!

Én halni indulok, ti élni; de hogy kettőnk közül melyik megy jobb sors elé, az mindenki előtt rejtve van, kivéve az istent.

45. oldal Szókratész védőbeszéde

aled>!

…semmiképpen sem fogok másképp cselekedni, még akkor sem,
ha százszor kell is meghalnom.

Almost_Zed>!

Mert ha valaki fél a haláltól, férfiak, az nem tesz mást, mint hogy bölcsnek tartja magát, mikor pedig nem az: mert ez is csak annyi, hogy azt hiszi, tudja, amit nem tud. Hiszen senki sem tud a halálról semmit, még azt sem, hogy nem éppen a legnagyobb jótétemény-e mindenekelőtt az ember számára – és mégis úgy félnek tőle, mintha bizonyosan tudnák, hogy a legnagyobb baj. Hogyne volna hát ez tudatlanság, méghozzá a legszégyenletesebb: azt hinni, hogy tudjuk, amit nem tudunk?

26. oldal Szókratész védőbeszéde

thuki>!

…a vizsgálódás nélküli élet nem embernek való élet…

Adrienne>!

Megmondom nektek: úgy látszik, ami most velem történt, valami jó dolog és eszerint nem lehet igazunk nekünk, valahányan csak úgy véljük, hogy a halál rossz.

Szókratész védőbeszéde, A halálbüntetés kimondása után,XXXI.

PannaNyúl>!

KRITÓN: […] se az ne kedvetlenítsen el, amit a törvényszék előtt mondtál, hogy nem tudod, innen eltávozva mitévő légy magaddal: mert hiszen sok helyütt, máshol is, ahová csak megérkezel, szeretnek majd téged; ha Thesszáliába óhajtasz menni, vannak ott vendégbarátaim, akik téged nagyra becsülnek, és biztonságot nyújtanak neked, hogy senki se zaklasson a thesszáliaiak közül.

bacsoa P>!

…ne törődjék előbb, és ne is olyan buzgón, testével, vagyonával, mint a lelke lehető legjobbá tételével; mondván, hogy nem a vagyonból lesz az erény, hanem az erényből a vagyon és minden más jó az ember számára, a magánéletben is, a közéletben is.

52

colorstar>!

KRITÓN
De látod, Szókratész, hogy kénytelenek vagyunk a tömeg véleményével is törődni. Mert ami most történik, mutatja, hogy képes ám a tömeg nem is a legkisebb rosszat okozni, hanem közel a legnagyobbat, ha valakit megrágalmaznak előtte.

SZÓKRATÉSZ
Bárcsak képes volna a tömeg, Kritónom, a legnagyobb rosszat okozni, mert akkor képes volna a legnagyobb jót is okozni, és így jól volna; de valójában nem képes egyikre sem, mert nem tud sem érdemes dolgot cselekedni, sem esztelenséget, hanem azt teszi mindig, amibe éppen botlik.

Kritón

Almost_Zed>!

Elvesztem, mert híjával voltam nem ám a bizonyító érveknek, hanem a vakmerőségnek és szemtelenségnek. És olyanokat nem akartam mondani, amit a legszívesebben hallgattatok volna, míg én sírok, jajveszékelek, és mindenféle mást teszek és mondok, ami véleményem szerint méltatlan lett volna hozzám, de amit másoktól mindig hallani szoktatok. De előbb sem tartottam megengedhetőnek, hogy a veszély miatt valami szabad emberhez méltatlant cselekedjem, és most sem bánom, hogy úgy védekeztem, ahogyan védekeztem, hanem sokkal szívesebben választom az ilyen védekezés után a halált, mint az olyan után az életben maradást. Mert sem pörben, sem háborúban, sem nekem, sem senki másnak nem szabad csak azon mesterkednie, hogy a halált bármi módon is, de kikerülje. Hiszen a csatákban is gyakran világos, hogy könnyen kikerülheti az ember a halált, ha fegyvereit elhányja, vagy ha esdekelni kezd üldözőihez; és sok más eszköz is van még mindenféle veszedelemben arra, hogy az ember a halál elől megmeneküljön, ha elég vakmerő mindent tenni és mondani. Hiszen nem is ez a nehéz, férfiak, megmenekülni a haláltól, sokkal nehezebb megmenekülni a bűntől. Hisz ez a halálnál fürgébben fut. Így engem, aki lassú járású vagyok és öreg, lassabban futó ellenség ért utol, vádlóimat pedig, mivel fiatalok és fürgék, a gyorsabban futó: a gonoszság. És innen úgy távozom majd, mint akit ti halálos ítélettel marasztaltatok el, ezek pedig úgy, mint akiket az Igazság marasztalt el a gonoszság és jogtalanság vétkében. Én is megmaradok az ítéletem mellett, ők is a maguké mellett.

40-41. oldal Szókratész védőbeszéde


Hasonló könyvek címkék alapján

Xenophón: Emlékeim Szókratészról
Plutarkhosz: Szókratész daimónja
Xenophón: Xenophón filozófiai és egyéb írásai
Démoszthenész: Démoszthenész philippikái
Arisztophanész: Nőuralom
Theophrasztosz: Jellemrajzok
Marcus Tullius Cicero: Marcus Tullius Cicero válogatott művei
Marcus Tullius Cicero: Cicero válogatott művei
Demosthenes: Demosthenes beszédei I-II.
Aristophanes: Aristophanes összes vígjátékai