Szókratész ​védőbeszéde 74 csillagozás

Platón: Szókratész védőbeszéde Platón: Szókratész védőbeszéde Platón: Szókratész védőbeszéde

Szókratész ​(Kr.e.470-Kr.e.399) a görög filozófia nagy korszakának vezéralakja. Elsősorban a megismerés lehetőségét és feltételeit vizsgálta. Ismerőst, ismeretlent megszólított és mintha maga kérne felvilágosítást, sajátos módon kérdezve igyekezett a dolgok mélyére hatolni. A kérdések és válaszok során fokozatosan derült fény a valamit tudni vélő megkérdezett tudatlanságára, miközben Szókratész magáról azt állította: nem tud semmit, kivéve azt az egyet, hogy semmit sem tud. A politikától távol tartotta magát, az ifjak s polgártársai erkölcsi nemesítésének szentelte életét. Egy emberöltőn át tanította az athéniakat, amikor Kr.e. 399-ben bevádolták a város elöljáróinál az ifjúság megrontásáért és istentagadásért, fejére halálbüntetést kérve. Miért ítélte halálra a világ egyik legjobban működő demokráciája a világ egyik legtisztábban gondolkodó elméjét? – A kérdés máig megválaszolatlan. Maga Szókratész soha nem írt semmit, gondolatait tanítványai örökítették meg, köztük a legkiválóbb,… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Irodalmi Fülbevaló · Officina Könyvtár Officina

>!
Mojzer, 2009
ISBN: 9789630959940 · Felolvasta: Haumann Péter
>!
Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, 1982
48 oldal · puhatáblás · Fordította: Devecseri Gábor
>!
Európa, Budapest, 1957
70 oldal · puhatáblás · Fordította: Devecseri Gábor

Enciklopédia 20

Szereplők népszerűség szerint

Szókratész · Kritón

Helyszínek népszerűség szerint

Athén


Kedvencelte 9

Most olvassa 2

Várólistára tette 28

Kívánságlistára tette 22

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Deziréé>!
Platón: Szókratész védőbeszéde

Vizsgára olvastam el. Valójában nem hittem, hogy tetszeni fog, de sok érdekes dolgot olvastam benne.

VERDI>!
Platón: Szókratész védőbeszéde

Hát ezt havonta meg fogom hallgatni, illetve olvasni, van benne egy két olyan dolog amivel lehet élni, minden szituációban. Nagyon jó, és okos, intő, és tanító szöveg.
Köszönjük Platón, és Sajnálom Szókratész.

14 hozzászólás
discipula_magistrae>!
Platón: Szókratész védőbeszéde

Eleve nem semmi meggyőződésből vállalni a halált, de ő még azt is megindokolja, miért dönt helyesen, miközben neki is csak sejtései vannak arról, mi következik azután, hogy távozik a földi életből.
Bár (az én korosztályomból különösen) sokan nem mernek szembesülni az elmúlással, érdemes odafigyelni a különböző kultúrák erről vallott nézeteire, valamint keresni azokat az elméleteket (vallásoktól és filozófiai irányzatoktól független gondolatokat is), amelyek segítenek eloszlatni a bizonytalanságot.

Futtetenne I>!
Platón: Szókratész védőbeszéde

„Én halni indulok, ti élni: de hogy kettőnk közül melyik megy jobb sors elé, az mindenki előtt rejtve van, kivéve az istent.”
Nagyon is elgondolkodtató, a sorok között megbújó igazságok a mai napig aktuálisak és érvényesek.
Külön élmény volt egy majd 70 éves kiadásban olvasni. A régi könyv illata, az idő és a mulandóság illata. Másodszori olvasás volt, de nem az utolsó.

6 hozzászólás
Berike>!
Platón: Szókratész védőbeszéde

Gyakrabban kellene ezeket a régi-régi bölcseket elővennem – olyan örökérvényű igazságokat mondtak ki, amelyek a mai napig érvényesek. Ezekhez a művekhez egyébként „fel kell nőni”, eléggé éretté válni a megértésükre. Boldogult ifjúkoromban, még a múlt században elsőéves egyetemistaként filozófia vizsgára el kellett olvasni. Akkor nem sokat mondott, nem igazán értettem. Most, pár évtizeddel később bizony rájöttem, mennyi értékes gondolat rejlik ebben a rövidke szövegben.
A dialógus Szókratész perét mutatja be: a vádolók álláspontját, és Szókratész vádakra adott válaszait.
A bírák azt állítják Szókratészról, hogy szónok. Szókratész kimutatja, hogy a szónok erénye az igazmondás, a bíráké a beszédmodor.
Szókratész vádlója, Melétosz a következő okirattal vádolja Szókratészt: „Vétkezik Szókratész és áthágja a törvényt, mert földalatti dolgokat és égi jelenségeket kutat, a silány ügyet jónak tünteti fel, és másokat is erre tanít”. Továbbá, második vádirat: „Vétkezik Szókratész, mert megrontja az ifjakat és nem hisz azokban az istenekben amiben a város, hanem új daimonok működésében”.
Az első vádra, Szókratész a következőket válaszolja: a bölcsesség legfőképp abban van, hogy tudom, hogy nem tudok. Aki jó valamilyen mesterségben, az nem jelenti azt, (bár ő magáról azt hiszi), hogy bölcs: „Úgy látszik hát, hogy én ezzel a kicsiséggel mégiscsak bölcsebb vagyok nála, hogy amit nem tudok, arról nem is vélem, hogy tudom”.
A második vád kapcsán Szókratész kimutatja az ellentmondást, miszerint nem hisz az istenekben, de hisz a daimonokban: a daimonok az istenek gyermekei.
Szókratész rámutat arra, hogy egész életében csak az emberek javát kereste, kerülve minden vagyon- és hírnévszerzést. Felszólítja az embereket, mint eddig is tette, hogy „Ejnye, te legderekabb ember, athéni polgár vagy, a bölcsességben és hatalomban legnagyobb város polgára; nem szégyelled magad hát, hogy mindig csak a vagyonod lehető legnagyobb gyarapítására van gondod, meg a hírnevedre, megbecsültetésedre, de a belátásról, az igazságról és arról, hogy lelkedet a lehető legjobbá tedd, nem is gondoskodol, nem is gondolkodol?”.
Ez a mű legfontosabb mondanivalója. Az ember érje be annyival, amennyi megélhetéséhez elég, és fordítsa fennmaradó idejét saját maga és a közösség tökéletesedésére. Ezt az üzenetet mondja ki a mű, sajnos kis eredménnyel.

cippo I>!
Platón: Szókratész védőbeszéde

Az esküdtszék egyhangú döntése értelmében a vádlott: nem bűnös.

2 hozzászólás
Risus P>!
Platón: Szókratész védőbeszéde

Én ezt a novellát kötelezővé tenném, mert több értelmes dolgot olvastam el, és bölcs tanácsot kaptam a mű álltal, mint ez egész tanulmányaim sorát.

Enzo314>!
Platón: Szókratész védőbeszéde

Platón kétségkívül nagy tisztelője volt Szókratésznek, de hogy a barátja nem volt, az biztos, mert a beszédét elmondó filozófust sikerült olyan pökhendi, önhitt fickónak beállítania, hogy nagy gondolkodó ide vagy oda, a beszéd alapján nem csodálkozom, hogy kedvezőtlen ítélet született.
Szerencsére a stílus meg a tartalom két különböző dolog.

colorstar>!
Platón: Szókratész védőbeszéde

Meglepően könnyű volt olvasni, főleg a bölcsességgel kapcsolatos gondolat volt érdekes („akkor vagy bölcs ha tudod hogy nem vagy bölcs”). Szomorú bár nem meglepő hogy azoknak akiknek szánta, nem értették meg elegen az érveket, de ha jobban belegondolunk így röpke pár ezer év múltán nem Melétosz nevére emlékszünk, a perben győztesre, hanem a legyőzöttre, Szókratészra, még akkor is ha lehet már nem is igazán tudjuk hol és miért hallottunk róla.
„Én halni indulok, ti élni; de kettőnk közül melyik megy jobb sors elé, az mindenki előtt rejtve van, kivéve az istent.”

ClariceS>!
Platón: Szókratész védőbeszéde

Imádtam!! Tudom, kissé fura ezt írni egy több, mint 2000 éves műről, de akkor is ez az első szó, ami eszembe jutott, bár nyilván halmozottan stimulált, hiszen egyszerre olvastam és hallgattam Haumann Péter előadásában. Aki teheti, az olvassa el egyszer így. Nem fogja megbánni.
Ilyen védőbeszéd után egyértelműnek kellett volna lennie a felmentésnek. Ha az a volna ott nem volna…


Népszerű idézetek

colorstar>!

[…] számot vetettem magammal, s úgy találtam, hogy ennél az embernél bizony bölcsebb vagyok. Mert valószínű ugyan, hogy egyikünk sem tud semmi szépet és jót, csakhogy ő azt véli, hogy tud, noha nem tud, én viszont, mint ahogy nem tudok, nem is vélem azt, hogy tudok. Úgy látszik hát, hogy én evvel a kicsiséggel mégiscsak bölcsebb vagyok nála, hogy amit nem tudok, arról nem is vélem, hogy tudom.

VI.

Lélle P>!

Én halni indulok, ti élni: de hogy kettőnk közül melyik megy jobb sors elé, az mindenki előtt rejtve van, kivéve az istent.

(utolsó mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Szókratész
colorstar>!

Ne haragudjatok rám, ha kimondom az igazat: nem is lehetséges, hogy biztonságban maradhasson bármely ember, aki akár veletek, akár bármilyen más sokassággal nemesen szembeszáll, és megakadályozza azt a sok igazságtalanságot és törvénytelenséget, ami a városban történik – arra van szükség, hogy az igazságért valóban harcoló ember, ha legalább rövid időre biztonságban akar maradni, magánéletet és ne államférfiúi életet éljen.

XIX.

Lélle P>!

Mert ha valaki fél a haláltól, férfiak, az sem tesz mást, mint hogy bölcsnek tartja magát, mikor pedig nem az: mert ez is csak annyi, hogy azt hiszi, tudja, amit nem tud. Hiszen senki sem tud a halálról semmit, még azt sem, hogy nem éppen a legnagyobb jótétemény-e mindenekelőtt az ember számára – és mégis úgy félnek tőle, mintha bizonyosan tudnák, hogy a legnagyobb baj. Hogyne volna hát ez tudatlanság, méghozzá a legszégyenletesebb: azt hinni, hogy tudjuk, amit nem tudunk?

22-23. oldal, Szókratész védőbeszéde (Európa, 1957)

Kapcsolódó szócikkek: halál · halálfélelem · Szókratész · tudás · tudatlanság
Ivan_Olsen>!

[…] a vizsgálódás nélküli élet nem embernek való élet […]

Lélle P>!

SZÓKRATÉSZ. […] nem az életet kell a legtöbbre becsülnünk, hanem a jó életet.

50. oldal, Kritón (Európa, 1957)

Kapcsolódó szócikkek: élet · Szókratész
Lélle P>!

SZÓKRATÉSZ. […] vannak vélemények, amelyekre ügyelnünk kell és vannak vélemények, amelyekre nem […]

47. oldal, Kritón (Európa, 1957)

Kapcsolódó szócikkek: Szókratész · vélemény
Lélle P>!

Ha pedig azt mondom, hogy az ember számára éppen ez a legfőbb jó: hogy naponként az erényről és más olyan dolgokról beszélgethet, amilyenekről engem hallottatok társalogni, mikor magamat és másokat vizsgáltam, és hogy a vizsgálódás nélküli élet nem embernek való élet, ha ezt mondom, ezt mégúgyse hiszitek el nekem. Pedig hát, férfiak, így áll a dolog, ahogy mondtam […]

34. oldal, Szókratész védőbeszéde (Európa, 1957)

Kapcsolódó szócikkek: élet · emberek · · Szókratész
Lélle P>!

SZÓKRATÉSZ. Tehát nem azt kell nagyon megfontolnunk, kedvesem, mit mond majd rólunk a tömeg, hanem hogy mit mond az az egy, aki ért az igazsághoz és igazságtalansághoz, és mit mond maga az igazság.

50. oldal, Kritón (Európa, 1957)

Kapcsolódó szócikkek: igazság · Szókratész · tömeg
Lélle P>!

Az államférfiak után a költőket kerestem föl, a tragédia- és dithyrambus-költőket meg a többieket, hogy ott tettenérhessem magam, mennyivel tudatlanabb vagyok náluk. Elővettem tehát azokat a költeményeiket, amelyekre, úgy láttam, a legtöbb gondot fordították és apróra kikérdeztem őket, hogyan értették, amit mondtak, hogy egyszersmind tanuljak is tőlük valamit. Szégyellem megmondani nektek, férfiak, az igazat; de mégis ki kell mondanom. Úgyszólván mindenki, aki jelen volt, náluk okosabban tudott hozzászólni ahhoz, amit ők maguk szereztek. Egyszóval megtudtam a költőkről is, hogy nem bölcsesség folytán költik, amit költenek, hanem valami természeti adottságnál fogva, bizonyos ihletettségben, mint a jövendőmondók és jósok; mert ezek is sok szépet beszélnek, de semmit sem tudnak arról, amiről beszélnek. Valami ehhez hasonló történik, úgy láttam, a költőkkel is. Ugyanakkor azt is észrevettem, hogy ők költészetük miatt azt képzelik: más dolgokban is ők a legbölcsebbek, amelyekben pedig nem azok.

13. oldal, Szókratész védőbeszéde (Európa, 1957)

Kapcsolódó szócikkek: bölcs · költészet · költő · Szókratész

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Xenophón: Emlékeim Szókratészról
Plutarkhosz: Szókratész daimónja
Xenophón: Xenophón filozófiai és egyéb írásai
Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei 1-2.
Arisztophanész: Nőuralom
Theophrasztosz: Jellemrajzok
Démoszthenész: Démoszthenész philippikái
Demosthenes: Demosthenes beszédei I-II.
Sarkady János (szerk.): A demokrácia bölcsője
Aristophanes: Aristophanes összes vígjátékai