Férfiszülte ​leány 4 csillagozás

Finn népmesék
Pirkko-Liisa Rausmaa (szerk.): Férfiszülte leány

…E ​kis kötetke, állíthatjuk, kerek, tiszta képet ad a finn népmesék világáról, stílusának sajátos vonásairól, atmoszférájáról, meseszövésének, motívumrendjének jellegzetességeiről – írja Ortutay Gyula a kötet utószavában. Első és természetes érzésünk, hogy e finn mesékben is, mint annyi más nép mesekincsében, a magyar mesék s az eurázsiai mesék rokonaira ismertünk. Ismerős történetek, ismerős fordulatok, jellemek, ismerős költészeti fordulatok. Igaz, elvétve akad olyan mese is, amely idegen a magyar népmesekincsben, de hiszen nekünk is van nem egy olyan mesénk, amelynek a gyűjtés addig nem mutatta fel párját a finn anyagban. De mégis az első benyomás az erősebb: az egyszerre ismerős mesei témák, mesei fordulatok sora s az elmondásban, a részletekben, a hangulatokban megmutatkozó jellegzetes idegenség. Ismerős-ismeretlen egyszerre ez a mesevilág a mi számunkra. Mások a mesezáró formulák, a mindennapi élet más jelzéseit adják, mint a mi meséink. A Mátyás-mesék, ismert tréfák… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Népek meséi Európa

>!
Európa, Budapest, 1969
292 oldal · Fordította: Sebestyén Irén · Illusztrálta: Loránt Lilla

Enciklopédia 1


Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 35


Kiemelt értékelések

Mesemondó IP>!
Pirkko-Liisa Rausmaa (szerk.): Férfiszülte leány

A Népek Meséi sorozathoz méltóan ez a kötet is gondosan válogatott, szerkesztett, és jegyzetelt gyűjtemény. A benne található hatvankét mesét egy finn néprajzkutató válogatta, aki gondosan ügyelt rá, hogy képviselve legyenek a különböző mesefajták – tündérmesék, állatmesék, legendamesék, tréfás mesék, stb. Minden történethez tartozik a könyv végén jegyzet, melyben megtalálhatók a típusszámok, a gyűjtő neve, a mesemondó neve, és a mese eredeti finn címe is. A kötet utószavát Ortutay Gyula írta, aki tíz oldalban felvázolja a finn mesekutató iskola történetét és érdemeit. Többek között megtudjuk, hogy a finneknél csodálatra méltóan bőséges népmesegyűjtés zajlott a század elején, így az archívumaikban több tízezer történet található. Ezek közül sikerült a kötet szerkesztőjének igazi gyöngyszemeket válogatnia.
A mesékről részletesen a blogon:
http://tarkabarka.blogspot.hu/2018/01/tengeri-lanyok-te…

Habók P>!
Pirkko-Liisa Rausmaa (szerk.): Férfiszülte leány

Érdekes mesék. Van köztük hasonló a mi meséinkhez ( a Hogyan lett a szegély lány a királyfi felesége nagyon hasonló a Kacor királyhoz, csak épp a gazdasszonyát segíti a macska), van olyan, amit Andersen meséiből ismerek, és van, aminek motívumait más népek meséiből. Talán a címadó mese az, ami egészen új. De azért ezek többsége nem mese, hanem kis történetek, anekdoták – amelyekben a pap és a kántor együtt vagy külön külön lop, és elégedettek, mert sikerül is nekik, vagy a béres átveri a gazdát és elégedett, mert sikerül neki.
A szerkesztés pedig… mintha részletek maradtak volna ki egyes mesékből – bele kellett férni az oldalszámba? Nem értelemzavaróan, de azért csak hiányzik.

anesz P>!
Pirkko-Liisa Rausmaa (szerk.): Férfiszülte leány

Ismerős mesék, de egyik sem volt számomra olyan kiemelkedő, talán a címadó mese tetszett a legjobban. Sok mesében szerepel a tenger és a szaunák.
Ami kicsit meglepett, hogy az utolsó mesék E/1 személyben íródtak. Ezt nem szokásos a népmeséknél.
Kicsit kevés állatmese volt a kötetben.


Népszerű idézetek

Habók P>!

Még ma is élnek, s lehet, hogy holnap is élni fognak.

A kereskedő fia

Mesemondó IP>!

Beesteledett, megérkezett a nap, és lefeküdt a feleségével.
– Leőltem az ágyra, csak pihenni akartam, de elszeneredtem, és furcsát álmodtam: Egy országban három napon át délidőben, három óra hosszat nem sütött a nap. Vajon igaz-e vagy nem? – mondta az asszony.
– Igaz – felelte a nap. – A kék tenger sarkából egy leány evezett ki aranyos csónakjában a tengerre, és ez a leány olyan szép, hogy amikor felém fordult, a szikla mögé bújtam, hogy ne láthassam. Ez a leány egymás után három nap evezett ki a tengerre aranyos csónakjával, ezért nem láthattak engem délidőben három napig a császár udvarában.

93. oldal - A kék tenger szépséges leánya

1 hozzászólás
Habók P>!

Jüri útnak indult. Ment-ment a tó partján. A parton egy helyen egy vénasszony üldögélt – az orra hosszú volt, mint a karácsonyi kolbász –, és ez a vénasszony szóba elegyedett Jürivel.

Gyulladj meg, gyertya!

Habók P>!

Én is ott voltam a lakodalomban, és most elmondom, hogy mi mindent kaptam: vajkalapot, papirosruhát, üvegcsizmát. Alaposan felöntöttem a garatra, és mikor letántorogtam a lépcsőn, az üvegcsizmám szilánkokra tört. Az udvaron a forró napsütésben tüstént elolvadt a vajkalapom. Azután zivatar jött, zuhogott az eső, elázott a papírkabátom, és lecseppent rólam. Bánatomban az ágyúcső alá bújtam aludni. Mikor a fiatal pár tiszteletére elsütötték az ágyút, ide repültem a karó hegyébe.

Menekülés az ördög kastélyából

Habók P>!

A császár boldog volt, nagyon-nagyon örült a menyének. Fényes lakodalmat tartottak. A lakodalomban én is ott voltam. Viasz volt a lovam, bab az ostorom, répa a nyergem, és egyujjú, tarka kesztyű volt a kezemen. A szauna kigyulladt, és benne égett a kesztyűm. A lovam elolvadt, a babostort összerágták a kutyák, a répanyerget megették a gyerekek, nekem semmi sem maradt. Mikor útnak indultam, köszönetét mondtam a két sarkamnak. No, ennyi az egész, sem hosszabb, sem rövidebb.

A madárból lett leány

Kapcsolódó szócikkek: szauna

Hasonló könyvek címkék alapján

Anni Swan: Mesék az ezertó országából
Ferenczy Anna: A furfangos kondás
Magyar Zoltán: Történetmondás és ökológiai tudás
Ipolyi Arnold (szerk.): A tengeri kisasszony
Nagy Ilona: A Grimm-meséktől a modern mondákig
Solymossy Sándor: A népmese és a tudomány
Donald A. MacKenzie: Skót tündérmesék
Zsák Éva Indira – Petróczi Andrea: Meseszótár
A hétfejű Zarvas
Gabriella Agrati – M. Letizia Magini (szerk.): Északi népmesék