Azanyjaköcsögit! (Tanyanapló I.) 39 csillagozás

Egy kezdő paraszt bukdácsolásai
Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit!

Tanyára költözési élménygyűjtemény, első kötet.

Összetevők: paraszttá válási történetek időrendben, tanyára költözési meglepetések, kacagni való csetlések és botlások, a városias életszemlélethez szokott agy számára kínos felismerések, időnkint sikeres parasztizálási eredmények. A termék NEM tartalmaz részletes növénytermesztési és állattartási technológiákat, fajtaleírásokat, egyénre szabott útmutatásokat.

Allergén összetevők: nyomokban a világrú’ való gondolkodást tartalmaz.

Tesztfogyasztók véleményére alapozva felhívom szíves figyelmüket, hogy a termék nyilvános helyen, tömegközlekedési eszközön vagy munkahelyen való fogyasztása „hülyének nézést”, étkezés közben való betáplálása pedig félrenyelést okozhat…

Minden út tanyára vezet, de minden út más.
Ez itt az én utam.
Eleje…

>!
Magánkiadás, Szigetbecse, 2021
224 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786150134147

Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Most olvassa 4

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

Credoka>!
Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit!

Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit! Egy kezdő paraszt bukdácsolásai

Kamaszkorom meghatározó olvasmánya volt Sue Townsend Adrien Mole titkos naplója sorozata, bár annak idején nehezen éreztem át egy angol kamasz fiú serdülő problémáit, mégis letehetetlen, sokszor újraolvasós könyvvé vált. Felnőtt korom kedvenc naplóbejegyzéseit bizony Áki bácsi tollából olvasom, leginkább digitális formában. Külön öröm, hogy megjelent igazi, színes-szagos könyv alakjában is, melynek lassan várhatjuk a folytatását is. Áki bácsi egyedi stílusa, sajátos nyelvezete és egészen különleges látásmódja teszi varázslatossá a bejegyzéseit és a naplóját is.

mbence>!
Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit!

Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit! Egy kezdő paraszt bukdácsolásai

Kimozdít a buborékomból a szerző viszonya a természettel. Így is lehet látni a világot? Ajánlom.

B_Borbala>!
Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit!

Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit! Egy kezdő paraszt bukdácsolásai

nagyon tetszik a kezdeti tanyasi élet, jó humoral meghintve élvezetes olvasmány.
Mindenkinek csak ajánlani tudom, tanuljon okuljon a könyvből.

ÓManka>!
Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit!

Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit! Egy kezdő paraszt bukdácsolásai

Mindenkinek meg van a saját útja: “Ha azt csinálod, amit szeretsz, az a szabadság; ha szereted, amit csinálsz, az a boldogság.”, ha mindezt egy tanyán csinálod kezdőként az meg a merészség? Várom a folytatást!

Ilona_Bujdosó>!
Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit!

Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit! Egy kezdő paraszt bukdácsolásai

Olvasmányos, helyenként humoros, nagyszerű.
Ajánlom, mert kikapcsol teljesen egyedi stílusban íródott. Tanyasi élet buktatòi, a tanyasi élet kezdeti nehézségei egyedi humorba öltöztetve.

András59>!
Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit!

Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit! Egy kezdő paraszt bukdácsolásai

Nagyon jól megírt könyv!
Tele humorral,öniróniával.
Csak ajánlani tudom! Most kezdem el másodjára,tuti találok még olyat benne ami újra és újra mosolygásra bír! Természetesen nagyon drukkolok az Ákosnak,hogy minden sikerüljön neki! Megérdemli!

Kormorán>!
Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit!

Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit! Egy kezdő paraszt bukdácsolásai

Egy barátomtól kaptam kölcsön a könyvet, de a blogot régóta követem. Nem csalódtam, ugyanaz az önirónia, humor és a fordulatok sem hiányoznak. Mindenkinek ajánlom, aki zöldfülűként úgy dönt, hogy a vidéki idillt választja a városi nihil helyett – lehet, hogy meg fog lepődni. Bővebben a honlapomon: https://zoldeketbeszelek.hu/2022/10/04/pirisi-akos-azan…

Kőváriné_Szoboszlay_Éva>!
Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit!

Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit! Egy kezdő paraszt bukdácsolásai

Én nem vagyok gazdálkodó, ezért érdekes volt erről az életről olvasni úgy, hogy közben nagyon jól szórakoztam.

Rayfinkle>!
Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit!

Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit! Egy kezdő paraszt bukdácsolásai

Úgy szórakoztat, hogy közben beszól, tanít, felhúz és meghat, zseniális kötet! Kisganyé, Főtörzs meg a többiek, mind velem/velünk vannak, maradnak, ahogy az okosan odaszúró vagy éppen a szívhezszóló történetek is.
Nagyon rég vártuk már a posztokat könyvességilegességi szempontbú is, szívből remélem, hogy lesz folytatás!

BartuczViki>!
Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit!

Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit! Egy kezdő paraszt bukdácsolásai

Nagyon szeretem könyv! Olvasmányos, tanulságos és vicces is. Amerre halad a világ lassan kötelező olvasmány.


Népszerű idézetek

Julobulo>!

Most pedig keresek egy filmet, amiben nem ölnek meg senkit, még csak meg sem ütik a másikat, nem anyáznak, nincs benne szuperhős, nem történik benne semmi különös, semmi hókuszpókusz, semmi grafikai atomtrükk, csak éldegélnek az emberek, oszt kész. Most már csak az a kérdés, hogy a „rengeteg" lehetőségből melyiket válasszam…

56. oldal, 2013.01.22.

Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit! Egy kezdő paraszt bukdácsolásai

Julobulo>!

Új technika! Sarokkal gereblyére lépés. Így nem pofán vág, hanem lapockán vagy kisagyon. De ma gyorsabb voltam, alkarral megállítottam mielőtt csattant volna. Paraszt kung-fu… Lehet, hogy rossz helyen tárolom ezt a gereblyét?

88. oldal, 2013.09.25.

Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit! Egy kezdő paraszt bukdácsolásai

Pirisi_Ákos I>!

A kék szatyor

Nem is tudom, mit hoztam benne. T’án a collos gyorscsatlakozókat a locsolóhoz. Nem emlékszem. Két hete lehetett. Ahogy megüresedett, letettem a gangon egy kupacnyi egyéb, elszállításra váró szervetlen hulladék közé, hogy ha majd jól megszerelem a tanyaverdát, ami megin’ nem óhajt elindulni az akácfa alól – hiába, no, ott van árnyék –, akkor majd elviszem üket.
Telt-múlt az idő, jöttek kisebb-nagyobb szelek – valami légmozgás mindig van errefelé, ebből a szempontból hasonlít Veszprémhez –, a kis szatyor pedig életre kelt. Pár nap alatt eljutott a terasz végébe. Amikor ezt láttam, épp’ rohanvást voltam, így azt gondoltam, hogy maj’ ha visszaérek, visszaviszem a kupacra, de mire megjöttem, ő már sehol. Hm. Van ilyen.
Pár nap múlva megláttam a napraforgótábla felé vezető földúton pihenni, ami nyilvánvalóvá tette, hogy addig a ház mögött bujkált. Jól van, maj’ felszedlek. Valahogy mindig rohanvást gyöttem-mentem, mindig a „jól van, maj’ felszedlek” mondat szóródott szét a fejemben. Valamelyik reggel kapálás közben láttam – amikor az a két nyúl kavirnyázott a karfiolok közt –, hogy belépett a géppel vetett, épp kikelő kukoricák közé. Jól van, maj’ felszedlek. Csak most má’ gyere közelebb, mer’ ha nincs dolgom arrafelé, akkor nemigen mennék gyalog annyit.
A minap leellenőriztem az innenső táblán a kézzel vetett kukoricát is: szépen cseperednek. Most már közel volt a szatyor, de kíváncsi voltam, merre kószál még – lehet, hogy hasznos ellenőr válna belőle, t’án még be is tudnám idomítani…
Nnna, tegnap hazaértem Veszprémből – ahol leforgattunk két klipszerűséget az Azt mondják című popnótánkhoz és a már sokak által feldolgozott Feverhöz –, oszt ahogy mentem a gangra, hogy meglocsoljam a hajnalkákat és mályvákat, mer’ má’ kicsit odavoltak, látom ám, hogy ott a szatyor a terasz sarkában, kábé két méterre az eredeti kiindulási pontjától.
Hinyje! Ha ezt a kéthetes mozgást odafentről követtétek vón, majdnem szabályos kört láttatok vón… A kék szatyor, a nagy vándor, az északi kósza, hazatért… Értem én, hogy a tanya az tanya, de kiderült, hogy ugyanakkor a kultúrszolidabb Twister, vagy ha úgy tetszik, akkor a Twister Light forgatási helyszíne, a téridő szingularitása, a Lorenz-attraktor, minden mozgások kiinduló és gyűjtőpontja…
Amúgy meg Lorenz is tuti, hogy paraszt volt: Lorenz at traktor. Ugyi… Nem is csoda, ha az ember begolyózik idekint. A beszédnélküliség okán már amúgy is hülyeségek visszhangzanak a fejemben. Például már vagy három napja nyomatom a Meat Loaf-féle „ájvuddúúú eeeeni tting for lááv”-ot minimum három t-vel, és a Korn „ákenszí, ákenszí, ákenszí, ájm góing blájnd” dalsorokat jó negyedóránként ismételgetve…
Úgyhogy rövidesen köll valami lejátszó ojjektum néhány hangoskönyvvel, mer’ természeti hangok szeretete ide vagy oda, ha valaki Meat Loafot nyomat fejben, az már a megzakkanás biztos jele…

143. oldal, 2014. 06. 16-i bejegyzés

Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit! Egy kezdő paraszt bukdácsolásai

1 hozzászólás
Pirisi_Ákos I>!

In medias mélyvíz: árpa aratása, első nap. Röviden: ööö… ööö…azanyjaköcsögit! Hosszabban: traktorszauna, solariumnaturalis, ingyen korpa, csak a bögre tejedet köll kitenni, oszt kész a reggeli… Annyit tudok még mondani, hogy örüljön, akinek eddig csak a szemére nőtt árpa! Mennyi trükk egy napon!
Hüpp-hüpp-hüpp, agrotrükk!

(Üzenet a jövőből… Az árpa aratása kifejezetten kínkeserves dolog. Mármint szállító traktorosként. És MTZ-ben, vagy hasonló kaliberű ojjektumban. Kombájnosként, vagy már légkondis traktorban eléggé el lehet viselni – amíg benne vagy –, de a régi járműveket le sem tudod rendesen zárni, mert akár akarod, akár nem, valahol mindig begyön a külvilág. Hogy miért kell lezárni? Mert az árpa pelyvája elég rendesen chiliisztikus, amikor a bőrödre ülepszik: megizzadsz, rád telepszik az „árpapor”, oszt már vakaródzol is napestig. Nagyon kellemetlen. Például sertés almolására nem is használható, mert annak is kiüti a bőrit. És ha az esküvődre vagy rendezvényre szalma kockabálákat szeretnél ülőalkalmatosságnak, akkor az búzáé legyen, és semmiképp se árpáé, mer’ sipákulni fog a közönség.
Szóval, csillió fokban ülsz az MTZ-ben a föld szélin, minden ajtó és ablak, sőt, ha nyitható, akkor még a tető is nyitva, hogy valami levegő mozogjon, várod a kombájn jelzését. Ez eddig okés. Bevillog a kombájn, hogy megtelt, oszt akkor kirúgatsz a verdával, ráközelítesz, mint a vadászgépek a légi tankerre, de eközben már kapcsolod is ki a ventilátort és csukod be az összes mindent, hogy az aratócséplő szerkezet porából a lehető legkevesebbet kapjad bőrre. Majd araszolsz az ürítő monstrum mellett, amíg rád nem nyom vagy öt tonna – vagy ahogyan az agráriumban még használják a már nem hivatalos SI mértékegységet: ötven mázsa – árpát. Levegőd nincs, de ha van, az dög forró, ömlik rólad a víz, mert a tűző nap baromi hamar felhevíti a traktorvasat, és aggódva figyeled a kerengő porszemeket: minden hiába, a bajt csak enyhíteni lehet, megszüntetni nem.
Rendkívül felemelő érzés, amikor az öt tonna után a másik kombájn is rád szór még vagy kettőt, hogy tele legyen a puttony, és végre kikerülsz a poroló zónából, és a téesz felé kanyarodva terephatfélben majdhogynem egyetlen mozdulattal vágod ki az összes ablakot és ajtót, hogy az ötven fokhoz képest kellemesen hűvös harmincöt lengjen be az utastérbe.
Nem a kedvencem az árpa, na. Viszont a sört meg szeretjük. Valamit valamiért.)

73. oldal, 2013. 06. 20-i bejegyzés

Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit! Egy kezdő paraszt bukdácsolásai

Kapcsolódó szócikkek: jármű
1 hozzászólás
Julobulo>!

Ha félsz reggelizni, nyugtasson meg a gondolat, hogy a reggeli meg tőled fél…

43. oldal, 2012.09.14.

Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit! Egy kezdő paraszt bukdácsolásai

Julobulo>!

Ma volt a maja világvége. Úgy látom, elpusztíthatatlan vagyok.

51. oldal, 2012.12.21.

Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit! Egy kezdő paraszt bukdácsolásai

Julobulo>!

Ha a szabadgyökerű gyümölcsfák helyett szabadkőműves gyümölcsfákat olvasok, akkor a gyümölcsfák összeesküdtek ellenem?

66. oldal, 2013.04.22.

Pirisi Ákos: Azanyjaköcsögit! Egy kezdő paraszt bukdácsolásai


Hasonló könyvek címkék alapján

B. E. Belle: Szépségek
Kovács Klaudia: Túlszeretni
Török Rezső: Vannak még férfiak
Braskó Csaba: Múzsa
Benkovics Péter: 60 óra küzdelem
Oravecz Nóra: Találd meg magad
David Michie: A dorombolás művészete
Mitch Albom: Keddi beszélgetések életről és halálról
Kamin Mohammadi: Bella Figura
Anne-Dauphine Julliand: Két kis lábnyom a homokban