Pintér Bence (szerk.)

A ​magyar fantasztikum helyzete 4 csillagozás

Pintér Bence (szerk.): A magyar fantasztikum helyzete

Hogy változott a fantasztikus irodalmi közeg az elmúlt években? A Mandiner.sci-fi első születésnapjára arra kértünk egy sor, a sci-fi-, fantasy- és horrorközegben aktív írót, szerkesztőt, bloggert és olvasót, hogy értékeljék a magyar fantasztikum helyzetét 2016-ban.

Eredeti megjelenés éve: 2017

A művek szerzői: Kánai András, Keserű József, Kleinheincz Csilla, Fonyódi Tibor, Brandon Hackett, Holló-Vaskó Péter, Roboz Gábor, Szabolcsi Gergely, Pintér Bence, Vancsó Éva, Horváth Vivien, On Sai, Takács Gábor, Makai Péter Kristóf, Benkő Marianna, Michaleczky Péter, Szélesi Sándor, Velkei Zoltán, Szedlák Ádám, Tomasics József, Szujó Norbert, Ferencz Anita, Pomsár Péter, Nagy Norbert, Katona Ildikó

Tartalomjegyzék

>!
Mandiner, Budapest, 2017
156 oldal · ISBN: 9789631283778

Most olvassa 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

Nuwiel P>!
Pintér Bence (szerk.): A magyar fantasztikum helyzete

A cikksorozat indulásától kezdve olvastam a most összegyűjtött írásokat, több-kevesebb figyelemmel, egyes cikkeket átugorva. Így azonban, hogy összegyűjtve is megjelentek az írások, megvolt a kellő motivációm ahhoz, hogy mindet elolvassam.

Kvázi újraolvasásként nem lepődtem meg, hogy voltak emberek, akiknek a szavaira egyetértően hümmögtem, másoknál felhúztam a szemöldököm, és volt olyan is, akinek a mondataira leginkább felkiáltottam volna, hogy „Mi vaaaaan?”, ha nem épp vonaton ültem volna. Összességében persze elég jó körképet kapunk a magyar fantasztikum helyzetéről, kíváncsi lennék, hogy egy évvel később mennyiben változna a helyzet, egyrészt a közelmúlt eseményei miatt, másrészt hátha sikerülne választ kicsikarni olyanokból, akik tavaly távol maradtak (főleg a Delta Visionre gondolok itt).

Nehéz átsiklani azon, hogy a cikkek egy az egyben másolódtak át ebbe az e-könyvbe, ha nem lennék annyira lusta, előkeresném az eredetieket, és összevetném, hogy valóban ugyanott vannak-e a hibák, mint az e-könyvben. Egyik sem komoly, de engem az ilyen apróságok (az helyett a vagy fordítva, egy mondatban tévesen többször szereplő szó, stb) mindig megakasztanak az olvasásban. Ha az aktuális válaszoló így írta meg a cikket, és kikötötte, hogy márpedig betűről betűre így adják le, akkor rendben, értem a hibát, de ha nem volt ilyen, akkor azért legyen már kijavítva, irgum-burgum.

Molymacska P>!
Pintér Bence (szerk.): A magyar fantasztikum helyzete

A mostanában felvett értékeléseimben nagyon gyakran olvasható mondattal kezdenék: alapkoncepciónak jó volt…
Amikor először efelé a könyv (cikksorozat, vitaindító beszélgetések, interjúsorozatok, és kérdésmegválaszolások… és még ennyi szóval sincs köze a tartalomhoz) felé sodródtam, akkor úgy gondoltam, éljen, teljesen új nézőpontokat fogok meglátni, most majd megmondják a tutit azok az emberek, akik fontosak, okosak, és menők, és kiderül, mi az, amit eddig nem tudtam a műfajról.
Aztán nagy meglepetés ért, hogy nem egy személyt személyesen is ismerem (hello @Szentinel :D ) másokat pedig ha mást nem, látásból, vagy molyhatásból már „ismerem” és emiatt ezek a válaszok kicsit unalmasak voltak számomra. Nem azért, mert ne nyilatkozott volna számomra ismeretlen személy (sajnálom, hogy előítéletes vagyok, de… azok az emberek pontosan a bajszos negyven fölötti férfiak voltak, akiknek a véleménye nem feltétlen a modern dolgokra reflektálna…) hanem azért, mert az első kétharmad kb ugyanazt mondta. Juhú, majdnem száz oldal, ugyanarra a véleményre kicsit… nem tudom… sok. A legtöbbekben pedig sajnáltam azt (hogy a bajszos negyvenes) nem ismerte teljes mértékben az aktuális helyzetet (csak azt a részét, amiben ő aktív) így Katona Ildikó válaszai picit felfrissülést jelentettek számomra (és gondolom nem csak számomra)
A másik problémám, amit pont az okoz, hogy szeretek olvasni, és próbálok el-el járogatni különféle rendezvényekre, így ezeket a véleményeket már hallottam. Milliószor. Akit személyesen is ismerek (akár olyan is, aki nincs benne a kötetben) vagy millió és egy alkalommal mi is kitárgyaltuk, sokkal árnyaltabban (és persze megértem, hogy nem itt kell a sok száz oldalas kifejtéseket olvasnom, de mégis. Sok esetben, mikor valaki pont elkapott egy jó gondolatot, olyankor sajnáltam, hogy csak néhány sor, és utána megint visszatér arra a bizonyos csontra) Volt páromat sokszor vittem el előadásokra is, nehogy má' egyedül menjek címszóval, és egy idő után (mint laikus!) annyit mondott nekem: te, mintha az előző évben is ugyanezt hallottam volna. Nos, nekem is pont ilyen érzésem volt ezzel a kötettel kapcsolatban.
Egy másik nézőpont pedig, amit én szeretnék megjegyezni, hogy jól látható, mennyire a kiadói oldalról is szólnak ezek. Amikor a kiadásról van szó, szinte mindenki ugyanazt mondta: az olvasónak jó dolga van, mindent megkap, amit nem, azt nem is érné meg kiadni, sokkal jobb a helyzet, mint a kilencvenes években, és ennek csak örülni lehet. Oké, kedves kiadók, akkor most beszéljünk arról is, hogy sokszor a kilencvenes évek ponyvái szinten adjátok ki a dolgaitokat. Hmmm ugye, így már nem is olyan jó dolog? Én, mint olvasó, sokszor érzem azt, hogy a kiadó nem rám gondol, hanem magára. Ez érthető, de mégsem. Ha bármit kérhetnék a kiadóktól (vagy könyvkiadással foglalkozó munkatársaktól), akkor az lenne, hogy minden könyvet úgy adjanak ki, hogy elolvasva ne tűnjön fel a kiadók pénzbeli válsága. Azt hiszem, van olyan kiadó, ahol ezt elérték, még több, ahol szeretném, ha elérnék.
Sokadik apróság, hogy szinte minden alkotó megemlítette a női kérdésnél Moskát Anita Horgonyhely című könyvét. El fogom olvasni, ez biztos, de ennyi visszajelzés után biztosan sokkal kritikusabban fogok hozzáálni, mint pl On Sai-hoz. (akinek zseniális könyvei vannak :D éljen éljen :D ) Ez lehet jó és lehet rossz is, de nem értem, sokaknak miért ő a női SFF író, és miért nem…. nos más.
Lényegében ugyanazt tudom elmondani, mint az elején: alapkoncepciónak nem volt rossz, de ennél sokkal többet is ki lehetett volna ebből hozni. Ha lesz még hasonló kezdeményezés, azt is elfogom olvasni, és remélem, akkor már egy picit választékosabb reakciókat olvashatok.
Utóirat: Éljen a fantasy, sci-fi, horror, és minden könyv :) Olvasson mindenki :D

1 hozzászólás
syabi>!
Pintér Bence (szerk.): A magyar fantasztikum helyzete

Talán nem most két-három évvel kellett volna elolvasnom! :) Azért érdekes volt olvasni a pár éves véleményeket, ellenvéleményeket.


Hasonló könyvek címkék alapján

Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): 100 mini történet
Varga Tamás József (szerk.): Kalandok és kalandozók
Szabó István Zoltán – Gaborják Ádám – Takács Gábor – Makai Péter Kristóf – Benkő Marianna (szerk.): Az atomkatasztrófa gyermekei
Kleinheincz Csilla – Roboz Gábor (szerk.): Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2019
Karinthy Frigyes: A negyedik halmazállapot
Theodora Goss: Az alkimista lányának különleges esete
Kránicz Bence – Lichter Péter: Kalandos filmtörténet
Farkas Balázs: Embertest
Veres Attila: Odakint sötétebb
Raoul Renier (szerk.): A vér öröksége