A ​szivarhajó utolsó útja 81 csillagozás

Fejezetek a Duna-menti Köztársaság történetéből
Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja

Az ​1848-49-es szabadságharcot megnyertük, és megvalósult Kossuth Lajos nagy álma, a Dunai Konföderácó!

Kossuth Csaba – Kossuth Lajos unokája –, fiatal lovastiszt feladatot kap a hadügyi államtitkártól, hogy juttasson el egy bizalmas iratot a Konföderáció fővárosába, Belgrádba. A vonatot azonban szerb szeparatisták támadják meg, és az iratok eltűnnek, a helyszínen csupán egy pikk király marad. Ezalatt a Budai Ganz gyárból egy rejtélyes feketeköpenyes alak elköti a Konföderáció legújabb titkos fejlesztését, egy hadi szivarhajót, és útnak indítja Belgrád felé. Kossuth Csaba egy szépséges kémnővel ered a titokzatos és mindenre elszánt idegen nyomába, akinek célja nem kevesebb, mint a Konföderáció elpusztítása függetlenül attól, hogy ez hány emberéletet követel.

Pintér Bence és Pintér Máté regénye új műfajjal színesíti az ifjúsági regények palettáját. A szivarhajó utolsó útja olyan alternatív történelmi kalandregény, amely egyszerre szerez örömet Jules Verne olvasóinak… (tovább)

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2012
230 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155049941

Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Várólistára tette 44

Kívánságlistára tette 23


Kiemelt értékelések

>!
Qedrák P
Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja

Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja Fejezetek a Duna-menti Köztársaság történetéből

Most egy kicsit megint szembe megyek az itteni értékelésekkel: egy remek alternatív történelmi regényt olvashattam, annyira, hogy félre is tettem minden mást, hogy ezt befejezzem. Ha a fanyalgásnak az az oka, hogy nem igazi steampunk, abban van némi igazság, de nem is akartam gőzfelhőbe burkolózó farkasfogas járművekről olvasni. Ellenben tele a könyv különböző easter eggekkel, és én, aki a dualizmus történetében amúgy szakmai értelemben nem vagyok különösebben jártas, felfedeztem őket, és jókat mosolyogtam rajtuk olvasás közben. (Mondtam már, hogy a Nagykörutat lecserélném a Sarlóra? Kíváncsi vagyok, hogy a brit legénybúcsús bandák mit művelnének manapság a partjain).
Mert hát kinek a szívét ne dobogtatná meg, ha a forradalom nem Világossal és Araddal, hanem a második Schwechattal és Győrrel végződik? Az enyémet biztos.
A történet sem különösebben bonyolult, a fordulatok egy részét azért lehetett előre sejteni, és valóban nem egy ifjúsági darab, azért elhullnak benne olyan emberek is, akiknek belelátunk a fejébe.
Hibáktól azért nem mentes a kötet. Egy-két ponton találtam anakronizmust (ezeket külön nem gyűjtöttem ki), de nem, nem a golyószóró az, mint arra alább valaki rámutatott. A szöveget át lehetne fésülni, és egy-két jelenet is cserélődhetne, (az utcán történő szülést, majd kényelmesen továbbállást feltételezem, hogy ma már a szerzőpáros is átgondolná).

A folytatáshoz meg hajrá, ha valaha is megszületik, én benevezek rá.

5 hozzászólás
>!
Noro 
Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja

Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja Fejezetek a Duna-menti Köztársaság történetéből

A szerzők rövid “életrajzát” átfutva – majd még egyszer elolvasva, mert azt hittem, rosszul látok – hamar kiderült, hogy a srácoknak nincs ki az összes kereke. Ez pedig az alternatív történelemben többnyire jó előjel. A könyv maga steampunk light-nak minősíthető, legalábbis amíg nem sikerül behoznom a köztudatba a „steam opera” kifejezést :) Azaz könnyű, kalandos olvasmány a gőzpánk elemeivel, amelyet azonban nem kell nagyon komolyan venni.
Fölösleges lenne vitatni, hogy mind a történet, mind a karakterek klisék hosszú sorából épülnek fel. Én speciel úgy éreztem, hogy ez önmagában is egy kísérlet lehetett – az amerikai sablonok átültetése a magyar történelemre. Ha ezt elfogadjuk, akkor az eredmény egy szórakoztató, lövöldözős, háztetőről ugrálós, léghajóval lezuhanós kis sztori. Ráadásul még egy kis alternatív történelmi politikát is mer tálalni, amellyel már-már kilép a “light” kategóriából (sok ilyen könyv ugyanis tesz rá, hogyan változtatják meg a világ történelmét az új, a korszakba nem illő találmányok). A világ bemutatásában alapvetően optimista, de szerencsére nem kritikátlanul ábrázolja a változásokat.

Igaz, a könyv elejét kissé túlfogalmazták (egy-egy körmondatnak vissza kellett mennem az elejére, hogy összeálljon), míg a vége felé épp az ellenkezőleg, a kifáradás jeleit mutatták (“A betolakodó keresztülhúzta számításait, és Árny nem szerette, ha keresztülhúzzák a számításait.”) De mindezzel együtt is tudok olyan amerikai gőzös sztorikat mondani, amelyekre szivarhajóhosszal ráver spoiler.
Végül a találmányokról: a géppuska használata nem új gondolat, mintha már a Vadiúj Vadnyugatban is irtották volna golyószóróval az északiakat, és a magyar Kosztka Károly IRL is foglalkozott hasonló találmánnyal. A léghajóra, mint klisére nyilván nem kell szót sem vesztegetnem. A repülőgépeket már egy kicsit stílustörőnek érzem. Különösen, mert a magyar Asbóth Oszkár konstruálta a világ első kísérleti helikoptereit – igaz, a valóságban csak húsz évvel később, és nem is működtek túl jól, de ezt mégis érdekesebb lett volna felhasználni. A telefon viszont tényleg zavart: a történet egyes részei szabályosan azt sugallták, hogy Belgrádban 1888-ban minden sarkon találni egy készüléket. Szerintem könnyebben elfogadható lett volna, ha ebben a világban nem a Bell-féle, hanem a Reiss-féle modell terjed el, amelyet egy porosz úriember már a 60-as évek elején kikísérletezett. Egyszóval érdemes lett volna egy-két mondatot vesztegetni arra, hogy az egyes ketyerék honnan és mikor tűntek fel ebben a történelemben, és az egész mindjárt meggyőzőbbé válna.

>!
pável P
Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja

Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja Fejezetek a Duna-menti Köztársaság történetéből

Alexander Bach könyökvédős hivatalnok maradhatott, nem lett rá szükség, mert győzött ’48 tavasza, nem csak nálunk: Bécsbe is exportáltuk a forradalmat és némi utóvédharcok árán de megvalósult Kossuth utópiája, a Dunai Konföderáció, egy államszövetség a Fekete-erdőtől a Fekete tengerig: Bajorországtól Havasalföldig, Lengyelországtól Szerbiáig, egy terítékre kerülhetett végre a bajor sör a szerb ajvárral.

Az öreg Kossuth nem Torinóban remetéskedik, hanem Karlsbadban héderezik, utópiájából alkotmány lesz, és helyette Ferencjóska él emigrációban, és Petőfitől van az új himnusz (akinek a sírja persze idehaza van) és Egyiptom a magyar gyarmat! (Itt már azért érezzük, hogy szerzőink bedobták a gyeplőt – hadd szóljon, nincs eléggé vad ötlet.) Nem tökéletes még a világ, pl. hogy a Balkánon a maffia őrzi a határokat, nem az állambácsi, és hogy nacionalista, anarchista szeparatisták zavarognak, de hát erre tartjuk Kossuth Csabáékat (igen! az unoka!), aki James Bondot játszik seregnyi csinos, csalfa kémnő forgatagában és persze világot ment, legalábbis Konföderációt (Európa nagyhatalmát, melynek csak az árnyékában napozhat Francföld és Germánia, ó Hoitsy Pál, ha megérted vón' ezt!)

Csakhogy. A felvázolt skiccek mögött nem eléggé kiérlelt, humorosnak szánt történelmi analógiák bújnak meg, pl. a Csokonay cigaretta (hogy miért y-os a márkanév, azon a szerzők – önironikusan? – maguk is eltöprengenek egy zárójelben, íme egy posztmodern féreglyuk). Vagy ott van a végén 'Batthyány Luis' miniszterelnök Teleki Páléhoz erősen hasonlító öngyilkossága. Telis-tele a regény Verne- és avítt kémregényekből vett közh toposzokkal. A szerzőpáros tinikorában írt kalandregénye igazi zsenge. Verne mellett James Bondhoz hasonlítja a regényt a fülszöveg (aki olvasott Fleminget, tudhatná: ez nem éppen bók), joggal, mert a dramaturgia kimerül abban, hogy a szupernő(k) által mindig kisegített szuperhősünk mindig megmenekül, és amilyen gonosz a Főgonosz, oly kudarcos is olyankor, amikor Csaba királyfi Kossuth Csaba életére tör. Voldemortunk jelen esetben egy sokáig titokzatos, másik szerepében persze már korábban is színre lépő anarchista, egy elegáns, sétapálcás úr, egy sármőr Dr. Genya, akinek nem is derülnek ki tulajdonképpeni szándékai, talán csak káoszt kíván szítani ebben a derék, utópikus államban. Gonosznak is pedáns, ez lesz a veszte, míg hősünk folyton improvizál – akárcsak íróink, akik elmondásuk szerint jól szórakoztak írás közben, pedig mi olvasók sokkal jobban jártunk volna, ha alkotás közben nem a csapongó ficsúrra, hanem gonosz hősükre jellemző pedantériával járnak el.
Érthetetlen, miért kerül néha szóba, hogy ne volna ifjúsági mű. Mint alternatív történelmi regény, alapötlete, a kelléktára pazar, de hiányosságai is számosak és nézőpontja, naivitása is inkább ebbe a súlycsoportba tereli. De tulajdonképpen mindegy is.
(még 2012-ből)

3 hozzászólás
>!
Izolda +SP
Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja

Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja Fejezetek a Duna-menti Köztársaság történetéből

Tök jó az alapötlet, hogy a magyarok nyerik az 1848-as szabadságharcot és létrejön Kossuth álma, a Dunai Konföderáció. A Nagykörút helyetti csatorna megvalósulása külön öröm. De sajnos a harmadik oldaltól egyszerűen egy cinikus hang kommentálja a fejemben a szöveget, szóval én ezt most abbahagyom a 87. oldalon (a harmadánál).
Értem, hogy kezdő írók, de akkor is. Tele van olyan apró-nem apró részletekkel, amik kilógnak. Mondok egy pár példát:
– Kivonat a történet 3. oldalából: „A nő kifulladva állt meg a szűk, fénytelen sikátorban… Nehezen szedte a levegőt, arcán szenvedés tükröződött… Erőt vett magán, és futott tovább… Az árvaház bejáratánál megtorpant… Lefeküdt a jeges, vizes kőre, és felüvöltött a fájdalomtól… Még egyet sikoltott, aztán elcsendesedett. A gyerek felsírt, életében először, nem tudta még, milyen a külvilág.” Ezután boldogan nézett, majd elsírta magát, becsomagolta a gyereket a köpenyébe, a gyerek elaludt, majd otthagyta az árvaház előtt. „Méltóságteljes lassúsággal lépdelt vissza megszokott életébe.”
Kéremszépen, aki szül, az nem fut a kitolási szakasz előtt fél perccel. Aztán vannak az apróságok, mint vér, a még megszülendő placenta, az elvágandó köldökzsinór. Szülés után sem biztos, hogy az anya egyből fogja magát, és továbbsétál.
– géppuska? Komolyan?
– vagány, nagyon emancipált újságírókisasszony, aki nadrágot hord, a parlamenti tudósításba beleírja, hogy XY képviselő jóképű. Aha.
– a szerb bandita kedvenc húsbárdját valaki arcába vágja, na, ez hol ifjúsági? Aztán persze a főhősnőt csak vállon lövik, ami semmi komoly, a másik főhős meg vádlin lő valakit, mutassunk példát.
– a szereplők sajnos sablonosak, és (E. M. Forster definíciójával élve) nem elég kerekek. Mondhatnánk laposak.
Kár érte, szeretem az alternatív történelmi regényeket, ezt is szerettem volna szeretni.

16 hozzászólás
>!
csartak MP
Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja

Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja Fejezetek a Duna-menti Köztársaság történetéből

Nem az én stílusom ez a könyv. Lehet, hogy ez a történelmi időszak nem fog meg, vagy esetleg a politikai-parlamenti részek. Általában véve végig izgalmas, kalandos volt, egy-két unalmas részt leszámítva. De ilyesmit jobb szeretek filmen nézni. Lehet lényegtelen, de az tűnt fel még, hogy sok volt benne a bagózás, állandóan a cigiért nyúltak, még amikor rosszul voltak akkor is. :) Meg volt szőke, fekete, és vörös csinos, határozott nő. (hol a barna? ;))
Végül a hangulat. Az jó volt, a város és tájleírások nekem teljesen hozták a korszellemet.
Köszönöm @Khadris-nak az utazókönyvet, és lehetőséget.

2 hozzászólás
>!
Molymacska P
Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja

Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja Fejezetek a Duna-menti Köztársaság történetéből

Az értékeléseket olvasva kiderült, hogy itt valami a kiadó és az olvasó között félrement félúton. Én konkrétan egy olyan könyvet vártam, ahol magyar helyszíneken steampunoskodnak az ember, miközben van egy kaland, lehetőleg a szivarhajón. Igen, számítottam kalandra, gőzre, magyarokra, gőzre, belevaló emberekre, gőzre, imádnivalóan vad és szelídíthetetlen karakterekre, és hogy az egérlyukban is folyni fog a gőz.
Ehhez képest inkább politikai csatározás volt, ami a maga nemében jó volt, csak hát ami engem nőként biztosan nem fog érdekelni, az a politika (bár biztos vannak lányok, akiket ez megfog). Valahogy a történt se azt nyújtotta, amit én alapvetően szívesen olvasnék (szerintem amúgy annak a célközönségnek, akinek szólna, tökéletes, de nekem akkor sem csúszott sajnos).
Érdekes, hogy sokan mondták, a nyelvezete nem tetszett, nekem mégis az volt az egyik pozitívum a könyvben. Olyan szép volt, kellemes, nem is tudom milyen.
Az egyetlen, igazi, borzalmas nagy csalódásom az volt, hogy a borító gyönyörű dombornyomásos (hát látott már valaki ennél szebb steampunk borítót? Magyarul kiadott kötetek között mindent visz ez) ellenben a másik oldalán van a térkép is, így a dombornyomás egy picit rontja a térkép élvezeti értékét (aminek viszont nagyon örülök, mert kevesebb magyar könyvbe kerül ilyen alternatív térkép, mint kellene).
Lényeg a lényeg, hogy nem én voltam a célközönség, de remélem, azért megtalálja azt is :)

>!
lilla_csanyi P
Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja

Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja Fejezetek a Duna-menti Köztársaság történetéből

Amikor anno megnéztem az Abraham Lincoln, vampire hunter című filmet, rögtön az jutott eszembe, hogy vajon nálunk lesz-e ilyen valaha: tudniillik, hogy a legnyagobb szeretettel és tisztelettel vagány akcióhőst csinálunk kedvenc történelmi alakjainkból. Akkor egy kedves barátom azt mondta, hogy nálunk ez lehetetlen, mert egyrészt nincs meg az a hazafias tisztelet itthon, ami egy ilyen projekt alapjának kell, hogy legyen, másrészt a magyaroknak nincs humorérzékük az ilyen témában. Beláttam, hogy valóban, ez jogos, és le is mondtam a lehetőségről.
Aztán elolvastam ezt a regényt, és rá kellett jönnöm, hogy tévedtem. A Pintér testvérek (?) alternatív-történelmi regénye ugyanis halál laza, vagány, pofátlan és mégis szeretni való írás, amin abszolút átjön, hogy a két srác imádja az egész századeleji hangulatot. :)
Személyes kedvencem Petar volt, az enyhén pszichotikus szerb csempész, akinek egy véres húsvágó bárd a szerencsehozó talizmánja. :)
De a női vonal is nagyon erős: Reményik Teodóra, a minden hájjal megkent újságírónő és Ana Pejnovic, a szerb maffiafőnök lánya azonnal belopták magukat a szívembe a talpraesettségükkel, pofátlanságukkal és leleményességükkel. Mondjuk amikor Ana egy frissen lőtt vállsebbel beugrott a Dunába, akkor a bennem élő ÁNTSZ ellenőr felsikoltott, hogy „Ne! El se tudod képzelni, mennyi baci van abban a löttyben!!!”
Kossuth Csaba, a regény főhőse ezek mellett a karakterek mellett egy kicsit eltörpül, mert bár ő is halál laza, de ezek nélkül a karakterek nélkül sehova sem jutna a kackiás bajszával.
Aki szuperrealisztikus dolgokra vágyik, az csalódni fog. a könyv hátulján levő James Bond összehasonlítás ugyanis teljesen jogos: a sztori lényege, hogy hanyag eleganciával, a valóságtól elrugaszkodva üssük-vágjuk az ellenfelet. Szóval én inkább kosztümös akcióregénynek nevezném.
Ha ez a gondolat felcsigázott, akkor bátran tudom ajánlani, ha viszont a századeleji valóságról akarsz többet tudni, akkor semmiképp sem neked való könyv.

2 hozzászólás
>!
kvzs P
Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja

Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja Fejezetek a Duna-menti Köztársaság történetéből

Kellemes kalandregény. Olyan alternatívtörténelmis, steampunkos Dumas. Árnyalt karakterek és mély indítékok nem nagyon vannak benne, viszont kaland, verekedés, intrika és szép nők annál bővebben. Izgulni nem nagyon tudtam a szereplőkért, mert egyértelmű volt a heppiend, azonban kikapcsolódásnak tökéletesen jó volt, aminél többre most nem is volt szükségem.
(A Dunai Konföderáció háttérként való használata szerintem zseniális ötlet, és minden részletről süt, hogy az írók szeretik a kort és a kitalált világot)

>!
Hush_Campo
Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja

Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja Fejezetek a Duna-menti Köztársaság történetéből

Olyan amilyet vártam, egy alternatív történelmi-ifjúsági regénytől. Kevés pátosz, ami van az is humorral, inkább az ötletekben, lehetőségekben és a kor hangulatában lubickolunk, élvezkedünk. Sok a hiba benne, kismillió csúsztatás, na és?! A steampunk és clockwork fanatikusokat ilyen könyvekkel kell kiszolgálni! Guy Ritchie Sherlock Holmes filmjei jutottak eszembe sokszor. Maszkos,szuperhősös pofozkodó történet a füstös gőzkorból.
Ilyen kell!

>!
ppayter
Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja

Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja Fejezetek a Duna-menti Köztársaság történetéből

Verne és James Bond? Marketingszöveg, egyikhez sincs túl sok köze. Persze, 19. század vége, léghajó, bizonyos szempontból szokatlanul fejlett technológia, köpenyes főgonosz, lövöldözés, menekülés és akrobatikus üldözések, de azért ennél több ez a regény. A szerzőpáros átgondolta és létrehozta Kossuth álmát, a Dunai Konföderációt – sajnos csak papíron, de attól még izgalmas és élő környezetet alkottak meg, ami megfelelő háttér egy ehhez hasonló kalandregénynek, viszont gondolkodásra is késztet. És nem mellesleg a regény világában létezik Reitter Ferenc és szerény személyem egyik nagy álma: hajózható csatorna a budapesti Nagykörút helyén. Mi kell ennél több?


Bővebben a blogon: http://kultnaplo.blogspot.hu/2012/10/pinter-bence-pinte…

6 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Victoria_Crane

– Hogyan kerül a legnagyobb dunai bűnszövetkezet fejének lánya a polgári hírszerzéshez?
– Hogyan kerül a legnagyobb dunai unokája a hadsereghez?
– Ez azért elég egyértelmű. Nagyapámnak elfogyott a regimentje, esett az eső a kalapjára. Én meg csak, sej, karéjozom a lovamat. De olyan dalt nem írtak, hogy „Sej, a csempész lánya / Lépjen be a haza szolgálatjába!”

97. oldal

Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja Fejezetek a Duna-menti Köztársaság történetéből

1 hozzászólás
>!
Hush_Campo

Leült és rendelt egy fröccsöt, amit a Konföderáción belül és kívül lévő országokban a magyarok különös aberrációjaként tiszteltek.

Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja Fejezetek a Duna-menti Köztársaság történetéből

3 hozzászólás
>!
Victoria_Crane

A nacionalista csoportok mindenhol kisebbségben vannak, egy szláv béklyóktól megfosztott Magyarországot, hatalmas és dicső Ausztriát, vagy éppen hős római ősöktől származtatott Romániát hirdetve. Az önálló nemzeti kultúra így is megőrződött, és nem vált másodlagossá az új identitás megjelenése mellett. Kossuth magyar volt, de egyben dunai is. Wágner Alex osztrák volt, de egyben dunai is. Emmerich Sachsen elnök német származású zsidó volt, de ha külföldön kérdezik, azt mondta volna, hogy dunai. A népek konföderációja tagadhatatlanul működött.

96. oldal

Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja Fejezetek a Duna-menti Köztársaság történetéből

>!
Dávidmoly 

Ana kézbe fogta az egyik csészét, és csücsörítve, egyetlen húzásra megitta a kávét. Nem volt forró, mégis köhögni kezdett.
– Mi volt ez? kérdezte két köhögőroham között.
– Elnézést, figyelmeztetnem kellett volna, hogy a képviselő úr… nos, betegesen vonzódik a pocsék kávéhoz. Ezt azzal kompenzálja, hogy rendkívül jó whiskyt iszik és remek pipadohányt fogyaszt – felelte Wágner a szája sarkában bujkáló mosollyal.
– Egyéb fura szokás, amit ha kihagyok, életben maradok?
– Imádja az operát, és ha jól tudom, önt szándékozik magával vinni ma este Bellini Normájára, mint afféle… testőrt. – A nő az opera szó hallatán felnyögött. Wágner most már nem is igyekezett leplezni széles mosolyát. – Ne aggódjon, túl lehet élni. Engem Pergolesivel szokott kínozni.

123. oldal

Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja Fejezetek a Duna-menti Köztársaság történetéből

>!
Hush_Campo

Teodóra úgy sétált be Édelmann József szeparatista ügyekért felelős államtitkár szobájába, ahogyan mindenhová szokott: kérdés és hívás nélkül, biztos sikerének teljes tudatában.

55. oldal

Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja Fejezetek a Duna-menti Köztársaság történetéből

>!
Brigi007

– Megsértetted a hölgyet, Csaba? – szólalt meg a háta mögött Nemesházi.
– Ha egy csók sértésnek számít Szerbiában, akkor igen – hajolt meg színpadiasan Kossuth.
– Itt minden annak számít – válaszolta komoly hangon a politikus, aztán elmosolyodott. – Különben nem robbantanának annyit.

114. oldal

Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja Fejezetek a Duna-menti Köztársaság történetéből

>!
Brigi007

Nehéz a leánygyerekkel, főleg ha a hírszerzésnek dolgozik, és akkor meg pláne, ha az anyjára ütött.

65. oldal

Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja Fejezetek a Duna-menti Köztársaság történetéből

>!
theodora 

A Dunai Konföderáció ereje abban rejlik, hogy többen vagyunk, és különbözünk. Önállóan – gyengék vagyunk. Ha egy csokornyi önálló kis államot alkotnánk itt, a Duna vidékén, ki lennénk téve a környező hatalmas birodalmak kényének-kedvének. Összefogva viszont e sok különböző karakterű nemzet erős lehet, ha egyetértésük és együttműködésük alapja a szabadság, melynek égisze alatt mindenki azzal járul hozzá a fejlődéshez, amiben a legerősebb.

186. oldal

Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja Fejezetek a Duna-menti Köztársaság történetéből

>!
Brigi007

– A Szávai Gyémánt. Itt főzik Belgrád legjobb kávéját – szólalt meg.
– Nem, Bence. Ez a világ legrosszabb kávéja, az ízléseddel pedig komoly gondok vannak […]
– Végre egy őszinte ember!

226. oldal

Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja Fejezetek a Duna-menti Köztársaság történetéből

>!
Brigi007

Körbenézett, a belgrádi rendőrségnek nyoma sem volt. Könnyen lehet, hogy nem is hívták ki őket – itt olyan megszokott volt az utcai tűzpárbaj, mint a déli harangszó.

86. oldal

Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja Fejezetek a Duna-menti Köztársaság történetéből


Hasonló könyvek címkék alapján

Scott Westerfeld: Behemót
George Mann: Mechanikus London
Ian McDonald: Síkvándor
Stephen Baxter: Antijég
Frei Tamás: Agrárbárók
Valeria Screwy: Miss Screwy csavaros árvái
Vivien Holloway: Tolvajok kézikönyve
Cassandra Clare: Az angyal
Gail Carriger: Blameless – Szégyentelen
Bánki Éva: Elsodort idő