Széppróza 9 csillagozás

„ ​'Filmvázlatom' megírásakor – megkerülve a novellisztikus elõkészítést – közvetlenül a képek és képsorok genezise, belsõ kapcsolata, álomszerû sodra és belsõ logikája érdekelt. A film – ha nem tévedek – konkrét álom, vagy pontosabban: konkrét képek álomszerû folyamata, melynek medre az 'éber' mûfajok – líra, dráma epika – valamelyike. Írónak, rendezõnek, operatõrnek – némi túlzással szólva – csak arra kell ügyelnie, hogy ezt az álomszerû természetes sodrást meg ne akassza, félre ne terelje téves, vagy éppenséggel külsõséges, túl szellemesre sikerült elképzeléseivel, mely szellemesség szinte kivétel nélkül belsõ zavarra, ürességre vall. Témámat és mûfaját ezért a lehetõ legpuritánabbul választottam meg. A 'Rekviem', mint arra címe is utal, lírai dokumentumfilm, afféle XX. századi passiójáték korunk legegyetemesebb botrányáról. Lírai, tehát eleve egyszerû történet, mivel a líra, minél inkább líra kíván lenni, annál kevésbé tûri meg az alapok bonyolultságát, viszont szabadon párosul… (tovább)

„ ​'Filmvázlatom' megírásakor – megkerülve a novellisztikus elõkészítést – közvetlenül a képek és képsorok genezise, belsõ kapcsolata, álomszerû sodra és belsõ logikája érdekelt. A film – ha nem tévedek – konkrét álom, vagy pontosabban: konkrét képek álomszerû folyamata, melynek medre az 'éber' mûfajok – líra, dráma epika – valamelyike. Írónak, rendezõnek, operatõrnek – némi túlzással szólva – csak arra kell ügyelnie, hogy ezt az álomszerû természetes sodrást meg ne akassza, félre ne terelje téves, vagy éppenséggel külsõséges, túl szellemesre sikerült elképzeléseivel, mely szellemesség szinte kivétel nélkül belsõ zavarra, ürességre vall. Témámat és mûfaját ezért a lehetõ legpuritánabbul választottam meg. A 'Rekviem', mint arra címe is utal, lírai dokumentumfilm, afféle XX. századi passiójáték korunk legegyetemesebb botrányáról. Lírai, tehát eleve egyszerû történet, mivel a líra, minél inkább líra kíván lenni, annál kevésbé tûri meg az alapok bonyolultságát, viszont szabadon párosul a puszta tényekkel, e látszatra épp nem költõi anyaggal. Líra és dokumentum: kapcsolatukból természetes önkéntelenséggel született meg az a leginkább a középkori passiójátékokkal rokon 'naív' dráma, melyben a hatásnak elengedhetetlen föltétele a meglepetés hiánya, a történet megismételtségének élménye, az, hogy a közönség szinte jelenetrõl jelenetre elõre tudja, mi következik, mit kell önmagában és a játékszínen végigkísérnie és átélnie.
Szándékom ezzel – úgy érzem – még világosabb. A tiszta, már-már eszköztelen filmszerûség vezetett, a konkrét képek saját és kölcsönös élete egy olyan történeten belül, mely törvényszerû egyszerûségével erre a legkorrektebb lehetõséget kínálta.” (Pilinszky János)