A ​majmok bolygója 489 csillagozás

Pierre Boulle: A majmok bolygója Pierre Boulle: A majmok bolygója Pierre Boulle: A majmok bolygója Pierre Boulle: A majmok bolygója Pierre Boulle: A majmok bolygója Pierre Boulle: A majmok bolygója

A tudományos-fantasztikus irodalom mindig kérdéssel kezdi. Mi lenne, ha megtámadnának bennünket a Mars-lakók? Mi lenne, ha űrhajóinkkal más galaktikákba utazhatnánk? Mi lenne, ha értelmes robotokat készítenénk? Csupa feltevés és kérdés Pierre Boullenak, a nálunk is jól ismert francia írónak, A Híd a Kwai folyón világhírű alkotójának regénye, A majmok bolygója is… Mi lenne, ha az értelmére, eredményeire és nagyságára büszke emberiség elvesztené képességét a további fejlődésre? Ha a majmok vennék át helyüket? Ha az ember visszasüllyedne történelem előtti helyzetébe? Boulle szatirikus, helyenként kesernyés, Swiftre emlékeztető választ ad önmaga kérdéseire, leleplezve az előítéleteket, megcsillantva az emberi értékeket, az igazi tudás vágyát. Izgalom és kaland, gúnyos fintor és megértő mosoly – ebből tevődik össze Boulle kitűnő regénye.

Eredeti cím: La planète des singes

Eredeti megjelenés éve: 1963

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kozmosz Fantasztikus Könyvek

>!
GABO, Budapest, 2011
284 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636895204 · Fordította: Kováts Miklós
>!
K.u.K., Budapest, 2001
224 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639173932 · Fordította: Kováts Miklós
>!
Móra, Budapest, 1992
146 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631168468 · Fordította: Kováts Miklós

2 további kiadás


Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Cornélius · Zira · Nova


Kedvencelte 74

Most olvassa 8

Várólistára tette 114

Kívánságlistára tette 59


Kiemelt értékelések

Razor P>!
Pierre Boulle: A majmok bolygója

Az eredeti, 68-as film gyerekkorom meghatározó darabja, így anno nagy örömmel bukkantam rá a könyvre is a könyvtárban. Annak az olvasásnak már jó pár éve, szóval ideje volt már egy újrázásnak. Az emlékek egy része már megfakult, de hellyel-közzel még emlékeztem a sztorira, így jelen olvasás során inkább a filmtől való eltérésekre figyeltem.
A sztorit talán nem kell bemutatni senkinek, a filmhez képest itt sokkal erősebb a szatirikus felhang, de így is tartalmaz erős jeleneteket. A klasszikus sci-fik iránt érdeklődőknek mindenképp ajánlott olvasmány.

>!
Kozmosz Könyvek, Budapest, 1971
206 oldal · puhatáblás · Fordította: Kováts Miklós
ViraMors P>!
Pierre Boulle: A majmok bolygója

Magát a történetet nagy vonalakban ismertem már, így komoly meglepetések nem értek az olvasás során, inkább egy fajta érdekességként olvastam a könyvet.
Ami kifejezetten tetszett az a majmok társadalmának ábrázolása volt, illetve az a mód, ahogy az író tükröt tartott az embereknek, az emberi viselkedésnek. Érdekes, hogy elég egyetlen csavar, az ember és majom szerepének felcserélése, hogy visszataszítónak tűnjön az, ami korábban normálisnak számított. spoiler
A stílussal eléggé hadilábon álltam, nekem kissé dagályos volt, de ezt alapvetően betudom annak, hogy sem a könyv, sem a fordítás nem mai gyerek.
Örülök, hogy elolvastam, szerintem mindenkinek érdemes legalább egyszer kézbe venni.

Bélabá>!
Pierre Boulle: A majmok bolygója

Ha jól rémlik, ez az első sci-fi olvasásom. Azért választottam ezt a könyvet, mert egyfelől hallottam róla hideget-meleget, másrészt meg @Blissenobiarella beszélt elég sokat a könyvről egy régebbi csevegés során :)
Ilyen előzmények után kezdtem el, és azt mondom, sikerült némileg megérintenie. Érdekes felvetés, hogy a világ tulajdonképpen tótágast áll és majmok kerülnek vezető szerepbe, a hozzájuk látogató pár fős embercsapat meg kezdetben fogságba esik… Az némileg túl idealista volt számomra, hogy minden túl könnyedén ment. Phyllisék túl könnyen értek oda a majmok bolygójára, ideális volt igen erősen a környezet, ami nagyon hasonló volt a Földhöz illetve túl gyorsan képes volt megtanulni majomnyelven stb… Oké, ez csak egy sci-fi vagyis teljesen fantázia világ, de én a realista földhöz ragadt gondolkodásommal nehézkesen tudtam a fenti dolgokat elfogadni. A majmok bolygója is teljesen emberi jelleget öltött a tudománytól kezdve az élet más részletein át. Nem éreztem benne nagy forradalmi ötletet a „fordított világ” szemléleten túlmenően. Azt tapasztaltam, hogy a könyv eleje érdekesebb volt, a közepétől, ahogy kibontakozott az ottani élet bővebb leírása, egyre kevésbé tudta lekötni a figyelmem. 4 csillagot (4,2 pont) adnék ezek miatt. Nem volt egy olyan sztori, ami mély nyomot hagyna bennem inkább az egynek elmegy típusú olvasmánynak felel meg. Próbálkoztam megbarátkozni a sci-fi műfajjal, de a nagy áttörésre még várni kell, ha egyáltalán lesz nálam olyan.

6 hozzászólás
Lovas_Lajosné_Maráz_Margit P>!
Pierre Boulle: A majmok bolygója

Jó volt ez a történet könyvben is, tetszett.
Még egy kicsivel többet is nyújtott, mint a film, amit elég rég láttam, talán még gyerekkoromban.
Hátborzongató volt, hogy a majmok kiemelkedtek az állati sorból és ennyire emberiek lettek. A szerző ügyesen felruházta őket az emberi tulajdonságokkal. Megjelent az irigység, kapzsiság és hatalomvágy is. De azért a jó tulajdonságok sem maradtak el, voltak tudósok és kedves majmok is.
Remek volt a végén a csattanó, amikor kiderült, hogy hőseink melyik bolygóra tévedtek.

mandris>!
Pierre Boulle: A majmok bolygója

A Majmok bolygója egy Swift Gulliverének nyomdokain járó disztópia. Nem nehéz felismerni a párhuzamokat a Soror és a Nyihahák földje között, a sorori emberek és a jehuk között. De a távoli jövőbe helyezett történet, amely bizonyos jelenbeli tendenciák káros hosszú távú következményeire szándékozik figyelmeztetni az olvasót, Wells Időgépére is felidézte bennem. spoiler volt is némi osztályharcos mellékzöngéje, de összességében Boulle nem erre helyezte a hangsúlyt. Hab a tortán, hogy a főszereplő neve pedig (Ulysse) a leleményes Odüsszeuszt juttathatja eszünkbe, akinek húszévi bolyongása eltörpül e sokszáz fényéves utazás mellett. Ulysse ugyanis a több száz fényévnyire lévő Betelgeuse csillag egyik holdjára látogat el, hogy ott a földitől egy nagyon lényeges tekintetben eltérő, minden más szempontból viszont megtévesztésig hasonló körülményeket találjon. (A film megoldása nekem jobban tetszett.)
De kár is lenne Boulle regényét hard sci-fi szempontok szerint értékelni, mert ugyan a szándék látszik, hogy tudományos legyen (pl. hogy az űrhajó az út felét gyorsítva, másik felét fékezve tölti, illetve a közel fénysebességen való utazás relativisztikus hatásai), azért ez mégiscsak elsősorban szatirikus mű. Ezért megbocsátható neki, hogy a sorori majmok fiziológiája nem tér el a földiekétől, vagyis értelmi képességeik fejlődése nem érintette testi jegyeiket, és ugyanez elmondható az emberekre is, mint ahogy az is, hogy sok száz fényévnyi távolságra képes volt földi körülményeket álmodni, flórástól, faunástól, minimális eltérésekkel. Megbocsátjuk, mert az ötlet, amelyre e regény épül, jópofa, bár hatásából sokat levon, hogy közismert, és így nincs módunk olvasás közben rádöbbenni az igazságra. Aki esetleg valami csoda folytán nem tudná, miről van szó, az tekintse magát szerencsésnek.
Olvasás közben mindenesetre néhány kérdésen elmélázhatunk, így akár azon, hogyan bánunk az állatokkal, és mégis milyen alapon tesszük ezt? Ez a kérdés pedig elég messzire vezethet, ha hagyjuk, akár odáig, hogy egyáltalán minek tekintjük az embert, az evolúciós folyamat termékének vagy a teremtés koronájának? És ha már eljutottunk egy álláspontra ebben a kérdésben, akkor el is kezdhetünk mindenféle következményeket levonni ebből. A regény egyébként nagyon hatásos módon tart tükröt az embernek, egyes részeit olvasni megrázó lehet. De másfajta figyelmeztetést is kiolvashatunk a regényből a szellemi renyheséggel kapcsolatban. Ne legyünk hát renyhék kézbe venni ezt a rövidke könyvet, és ha már úgy adódott, gondolkodjunk el ezeken a kérdéseken. Figyelem, a kiváltott hatások a szellemi valónkból adódó kötelességtudat felébredésétől odáig terjedhetnek, hogy nem tudunk többé ugyanúgy nézni a sonkás szendvicsünkre.

csartak P>!
Pierre Boulle: A majmok bolygója

A filmet olyan régen láttam, hogy csak annyira emlékszem belőle, hogy a végén felfedezik a Szabadság-szobor romjait. Meg az egész témája olyan különös és zavaró volt, mert a majmokat nem igazán kedveltem sohasem, meg egyébként tök rondák voltak benne.
Így a könyv sokáig váratott magára, hogy elolvassam. Persze már az elején látszik, hogy az ember mindenhatóságának és feljebb valóságának gúnyrajza ez, görbe tükör az emberiségnek: most veletek kísérletezünk, ti kerültök állati sorba, ti vagytok a ketrec túloldalán. Gondolatjátéknak jó, bár ha állati sorba kényszerül az ember, értelem nélkül, akkor valószínűleg nem sajnálkozik magán, hogy milyen rossz neki, kell a tudatos nézőpont, mint itt Ulysse Mérou-é. Érdekes volt benne még a majmok intézményesedése és kasztosodása is, jól leutánozva, hogy az ember hasonlóképp működik.
Szerencsére rövid a történet, így nem volt különösebb bajom vele.

Spaceman_Spiff IP>!
Pierre Boulle: A majmok bolygója

Efölött is elrepült már az idő. Meg a sok filmváltozat is.
Én szeretem a Majmok bolygója filmeket (és kifejezetten várom az idei új filmet), és nagy hiányosságom volt ez a könyv. Az biztos, hogy nagyon érdekes volt összevetni, mit és hogyan tartottak meg ill. változtattak az első mozifilmben (és mekkora megrökönyödés, hogy az általam végletekig utált Tim Burton-féle adaptáció végét innen vették).
Bájos ilyen régi, sci-fibe oltott társadalmi szatírát olvasni, kicsit olyan, mintha Boulle a XVIII. századból került volna elő. Ilyen tekintetben mint sci-fi nem is lehet komolyan venni (mondjuk annyira nem muzsikál rosszul, mint vártam). A problémám inkább az volt, hogy egy idő után nem tudott sok érdekességet felmutatni, és nem is éreztem olyan erősnek a parabolát a történetben. Biztosan egészen más volt több évtizeddel korábban (vagy sokkal fiatalabban) olvasni, most viszont erőtlen volt az egész.
Nagyon nem is tudok mit írni róla. Kultúrtörténeti érdekességként marad meg a számomra, és kifejezetten kedvet kaptam, hogy újranézzem a filmeket.

Kata_>!
Pierre Boulle: A majmok bolygója

Újra olvasásossal sem került a kedvenceim közzé, viszont sok gondolat csak most futott át az agyamon ezzel kapcsolatban, bár ez lehet, hogy inkább az új adaptáció miatti benyomások lecsapódása lehet. Az alapgondolat nagyon ijesztő: spoiler. A könyv a filmek után már nem olyan izgalmas, és érződik rajta, hogy nem ma íródott, de értékeltem az ötletet :)

KingucK P>!
Pierre Boulle: A majmok bolygója

Számomra mindig érdekes disztópiát olvasni, elgondolkoztat, hogy mi nincs rendben nálunk, megnyugtat, hogy lehetne rosszabb is, és aggódhatok a jövőért, hogy mi vár ránk.
Mint sokan mások előttem én is a filmet láttam először minden változatban, ezért sok meglepetés nem ért. Talán a vége egy kicsit, és a francia író Eiffel tornya helyett az amerikai filmváltozat nyilván a Szabadság szoborral rukkol elő.
Az elbeszélés stílusa kicsit kapkodósnak tűnik, nagyon gyorsan átugrik részeken.
Nem lesz a kedvencem, de érdemes volt elolvasni.

atalant IP>!
Pierre Boulle: A majmok bolygója

Előre leszögezném, hogy engem a túl okos állatokat felvonultató történetek kiborítanak. Charlie-tól például (aki ugyebár majom a családban és a német mozgókép-gyártás egyik non plus ultrája) rendesen agyér-görcsöt kapok, és habzó szájjal, magzatpózban reszketve bukok az asztal alá, ha meglátom. Itt mégsem zavart a dolog. Kedvesen bárgyú könyvnek indult, majd egy egészen kellemes szatíra vált belőle.
Témája aktuálisabb most, mint a mű keletkezése idején. Nem konkrét jövőképet ad, inkább kifiguráz, és olyan lelkesen kalandozik a képzelet világában, mint egy általános iskolás irodalom-fogalmazás. Persze eközben érdekes kérdéseket is felvet: Vajon a technikai vívmányok segítsége tényleg akkora segítség? Vagy inkább az elkényelmesedésünk, lustaságunk által okozott elsatnyulásunkhoz vezet? Lehetséges-e, hogy az ember csak az egyik a Föld domináns fajai közül, és a csillaga előbb-utóbb leáldozik? Helyére más, értelmes fajok léphetnek-e?
A jó, bár kissé esetlen hangulat végig megmaradt. Voltak benne logikai bukfencek, és a könyv végén lévő csavarokat is mérföldekről lehet látni, mégis működött. Szeretem, ha valaminek nyitott a vége, és elgondolkodtat a folytatást illetően.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

Millázs>!

Egy ennyire elsatnyult emberi faj, mely oly könnyen megadta magát, nem töltötte-e ki valóban a maga idejét itt a bolygón, s nem kellett-e helyét egy nemesebb fajnak átadnia?

- írta Ulysse Mérou - 135. oldal

Oswald>!

Ez bizonyos; a Nők Lapjában olvastam.

199. oldal (K.u.K., é. n.)

Millázs>!

– Drágám, lehetetlen. Nagyon sajnálom, de nem bírom, nem vagyok rá képes. Mégis túl ronda vagy!

- mondta Zira Ulysse Mérounak - 143. oldal

2 hozzászólás
Gedi>!

Igen bizony, én, a teremtés koronája, elkezdtem körben forogni kedvesem körül! Itt az egybegyűlt majmok előtt, akik mohón figyeltek, egy öreg orangután előtt, aki közben titkárnőjének diktált, egy nőstény csimpánz előtt, aki jóindulatúan rám mosolygott, én, egy több ezer éves fejlődés végső remeke, egy ember, aki a rendkívüli kozmikus körülményekben kereshette csak mentségét, és e pillanatban meg volt győződve, hogy sok minden akad a csillagokban és az égben, amiről az emberi gondolatnak még halvány sejtelme sincs, szóval én, Ulysse Mérou, akár egy hím páva, szerelmi táncot lejtettem a szépséges Nova körül.

Első rész XVII.

marianngabriella P>!

Akkor azt is meg kell értenie, hogy amikor ilyen sebességgel mozgunk, a mi időszámításunk jelentékenyen eltér a földi időtől, és az eltérés annál nagyobb, minnék gyorsabban haladunk. Most is, amióta beszélgetünk, itt csak néhány perc telt el, de ez a Földön néhány hónapnak felel meg. Végül is a mi számunkra az idő alig telik, tehát alig fogunk bármiféle változást észlelni. Néhány másodperc a mi számunkra, szívünk néhány dobbanása több éves földi időtartammal lesz egyenlő.

Carmilla >!

Jinn és Phyllis remekül töltötte a vakációt az űrben, a lehető legtávolabb a lakott égitestektől.

(első mondat)

KingucK P>!

S míg ott állok zavartan, s nem tudom, hogyan viselkedjem, ő beletemeti ormánykáját bolyhos karjaiba, és ez a csúnya nőstény majom zokogva, kétségbeesve jelenti ki
– Drágám, lehetetlen. Nagyon sajnálom, de nem bírom, nem vagyok rá képes. Mégis túl ronda vagy!

X.

Kapcsolódó szócikkek: Zira
Oswald>!

Senki sem tudja elképzelni, milyen nehéz kapcsolatot teremteni olyan lényekkel, akik nem tudnak beszélni és nevetni.

35. oldal (K.u.K., é. n.)

revelácifa>!

2500-ban történt, hogy két társammal űrhajóba szálltam, azzal a céllal, hogy felkeressük a világűrnek azt a részét, ahol az óriáscsillag Betelgeuze uralkodik.

9. oldal, 2. fejezet, Első rész (Kozmosz könyvek, 1981)

KingucK P>!

– Hogy mindent elmondjak – bökte ki gorombán Cornélius –, attól tartok, hogy két héten belül a Tanács úgy fog dönteni, hogy önt ki kell végezni, vagy legalábbis agyának egy részét eltávolítani, valami kísérlet ürügyén. Ami Novát illeti, úgy hiszem, a döntés szerint majd őt is meg kell fosztani attól a lehetőségtől, hogy bajt okozzon, minthogy túl közel került önhöz.
Ez nem lehet! És én még azt hittem, hogy szinte isteni küldetésben járok. Ismét a legnyomorultabb teremtménynek érzem magam, és átengedem magam a legsötétebb kétségbeesésnek. Zira a vállamra teszi a kezét.
Cornélius helyesen tette, hogy semmit nem titkolt el előled a helyzetedről. De azt még nem mondta el, hogy mi nem hagyunk magadra téged. Elhatároztuk, hogy mindhármatokat megmentünk, és bátor csimpánzok egy kis csapata is segíteni fog nekünk.

X.

Kapcsolódó szócikkek: Cornélius · csimpánz · Nova · Zira

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Robert Merle: Állati elmék
H. G. Wells: Az időgép
Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?
H. G. Wells: Szörnyetegek szigetén
Octavia E. Butler: Hibridek
Frank Herbert: Frank Herbert teljes science fiction univerzuma 1.
Ray Bradbury: Fahrenheit 451
Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd / Slaughterhouse-Five
Stanisław Lem: Solaris
Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: Stalker