Én, ​Livia 105 csillagozás

Phyllis T. Smith: Én, Livia

Történet ​egy lányról, aki később Augustus császár felesége lett.
Majd a Római Birodalom legnagyobb hatalmú asszonya.

Livia Drusilla tizennégy éves korában kihallgatja apját és annak arisztokrata társait, akik éppen a Julius Caesar elleni merényletet tervezik. A fiatal lány éles eszű bizalmassá és apja legfőbb politikai fegyverévé válik. Vonakodva ugyan, de előnyös házasságot köt Caesar hadseregének egyik parancsnokával. Anyjától azt tanulja, egy nő is lehet hatással a közügyekre, és folyamatosan próbálja észben tartani, hogy bár kiváló érzékkel látja át a római szenátus intrikáit, mindig türelmesnek és gyakorlatiasnak kell maradnia.

De a türelemről és a ravaszságról azonnal megfeledkezik, amikor találkozik Caesar fogadott fiával és örökösével, Octavianusszal. A mindössze tizennyolc éves férfi nagy hatalma ellenére szerénynek mutatkozik, és megigézi Liviát, az újdonsült feleséget. Octavianus vagyona és befolyása egyre nő, így Livia családjának szörnyű… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2014

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2016
384 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634190509 · Fordította: Ballai Mária
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2016
384 oldal · ISBN: 9789634190653 · Fordította: Ballai Mária

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Julius Caesar · Livia Drusilla


Kedvencelte 8

Most olvassa 4

Várólistára tette 108

Kívánságlistára tette 97

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

gumicukor>!
Phyllis T. Smith: Én, Livia

Úgy kezdtem neki a könyvnek, hogy azt hittem, egy teljesen fiktív történetet olvasok. Aztán egyszer véletlenül hátralapoztam a könyv végére és bár soha nem csináltam még ilyet elolvastam a szerző megjegyzését. És akkor rájöttem, hogy Livia egy valós személy volt és nem is akárki: a későbbi Augustus császár szeretett felesége. Innen nem volt megállás, rágugliztam, képeket néztem róla és a legfontosabb: teljesen más szemmel olvastam tovább a könyvet.

A történet maga olvasmányos, a karakterek kidolgozottak. Szerettem minden sorát, mert valóságosnak tűnt és mert egy olyan korról tudhattam meg többet, ami nagyon érdekel. Csodálattal tölt el, hogy az ókorban, ahol a nők még a háttérbe húzódva élték az életüket, egy nő ésszel és állhatatossággal felkapaszkodott a világ tetejére. Nehéz lehet egy uralkodó feleségének lenne, arról nem is beszélve, hogy Livia a császár legfőbb tanácsosa is maradt élete végéig. Megérdemelten kapott a leszármazottaitól isteni rangot és megbecsülést.

Remélem, hogy olvashatok még az írónőtől!

Madama_Butterfly>!
Phyllis T. Smith: Én, Livia

Szeretem a történelmi regényeket. És a történelmi regény akkor igazán jó, ha az olvasás közben az emberben folyamatosan ott a kényszer, hogy utána olvasson, megnézzen és ellenőrizzen olyan eseményeket, embereket és tényeket, amelyekről a történet szól, és amelyeket a könyvben megemlítenek, ha jobban meg szeretné ismerni azt az adott kort, amelyben a cselekmény játszódik.

Ez a könyv nagyszerű.

Betekintést nyerhetünk az ókori Róma egyik legizgalmasabb és legeseménydúsabb időszakába, ráadásul egy nő – Octavianus, a későbbi Augustus császár feleségének – szemszögéből. Olvasmányos, tartalmas és nem utolsó sorban valós eseményeken alapuló regény, ami persze fikciót is tartalmaz, de ez cseppet sem von le az értékéből.
Nekem nagyon tetszett, csak ajánlani tudom mindenkinek, aki szereti a történelmet.

8 hozzászólás
Evelena>!
Phyllis T. Smith: Én, Livia

Egyszerűen odáig vagyok az ókorért, és az ebben az időszakban játszódó történetekért. Az Én, Liviá -ban pedig az írónő a tőlünk távoli ókort 21. századi olvasmányos formába ültette át. Amit így igazán élvezetes olvasni.
Livia egy hihetetlenül erős, rafinált női karakter, aki éles eszével kitűnik kortársai között. Próbálva hatást gyakorolni egy olyan világban, ahol a nők jogain való változtatás ötletének még csak a felvetéséért is hangos hahotában részesítik. Még a kor női szereplői is!
A történelem ezen szeletét már sokszor láttam a Kleopátra feldolgozásokban. Viszont olyan más volt az érme túloldalát látni. A rómait, ahol Augustus áll a jobb oldalon.
Végig érdekes tudott maradni a könyv, a kezdeti korai házasság és megpróbáltatások, politikai zűrzavar után a legnagyobb hatalmú rómaival történő újbóli találkozással együtt. Még a kezdetekkor nagyon tetszett a bimbódzó románc minden apró momentuma, majd halványult ez a kép.
A fél csillag levonás a néhol kicsit túl romantizált cselekménynek köszönhető, ahol Augustus a hős lovag szerepében tetszelgett.
Nagyon megkedveltem Liviát, sokszor büszke voltam arra, amit a társadalom érdekében elért, és ahogy próbált küzdeni a háború ellen. A gyermekeitől való távollétet nem tudom, hogy tudta elviselni, az volt élete egyik legnehezebb döntése.
Végig izgalmas tudott maradni, mikor elfogytak a lapok, még annyira szerettem volna tovább olvasni, tudni akartam minden egyes történésről a szereplők életében. Úgyhogy azóta a Palatinus-domb lányait is beszereztem, hogy olvashassak még Liviáról.

Csoszi>!
Phyllis T. Smith: Én, Livia

Maga a történet érdekes volt, de annyira nem nyűgözött le. Tetszett, hogy az ókori Rómában játszódik, és több olyan eseményt, személyt említ, amelyekről történelem órán tanultam. A stílusa azonban nekem egy picit száraz volt, és nem annyira olvasmányos. A történet mesélője Livia Drusilla, aki Augustus császár felesége volt, és saját korában first lady-ként tevékenykedett. Segítette férje pályafutását, intézte a levelezését, tanácsaival próbálta őt befolyásolni, miközben a háború elkerülésére törekedett. Nem tudom megmondani, hogy mi bajom volt vele, de nekem Livia nem volt igazán szimpatikus. Annyi bizonyos, hogy a politika éppolyan ocsmány volt az ókorban, mint napjainkban.

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2016
384 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634190509 · Fordította: Ballai Mária
Csakegyolvasólány P>!
Phyllis T. Smith: Én, Livia

Livia Drusilla az ókori Rómába kalauzolt el, ahol nemcsak vele találkozhattam, hanem Augustusszal is. Akiben egy teljesen más embert ismerhettem meg, mint római császár. Igaz, mivel egy szerelmes nő szemszögéből íródott a kötet, ezért érezhető benne az elfogultság. Ugyanakkor Livia könnyen kezelni tudta Tavius pozitív és negatív tulajdonságait.
Ezek mellett Livia egy nagyszerű feleség volt, aki nem akart a háttérbe szorulni. Már gyerekkorában is érezhető volt, hogy ért a politikához. Ezt leginkább az apjának köszönhette. Ugyanakkor kamatoztatni tudta ezt a tudást. Így segíteni tudott férjének felvirágoztatni Rómát.
Phyllis T. Smith számomra ismeretlen író volt. Azonban ennek a könyvnek köszönhetően megszerettem. Egyszerűen remekül megírta a korra jellemző világot és az emberek közötti kapcsolatokat.

Bővebben: http://konyvekmindenhol.blogspot.com/2020/08/phyllis-t-…

Niki_>!
Phyllis T. Smith: Én, Livia

Tetszett a történet, kellemes volt olvasni, gyorsan is haladtam vele. Végig az zakatolt a fejemben, hogy igaz a mondás: minden nagy ember mögött egy nő áll és így volt ez Augustus császár esetében is.
Livia nagyon okos, sok mindent átlát, irányítja a férjét, hatalomra tesz szert. Azt nem értem, hogy miért tekintene rá szörnyetegként bárki is, mert semmi olyat nem tett.
Többször eszembe jutott az olvasása során Napóleon Joséphine-je is. Olvastam róla szóló több történelmi regényt és furcsa módon eléggé hasonló élete volt, mint Livianak, sok köztünk a hasonlóság. De lehet, hogy minden hatalommal rendelkező történelmi személyiség hátszeléül szolgáló feleség hasonló problémákkal, gondolatokkal küszködött az évek során, mint ők.
Milyen is akkor összességében az Én, Livia? Egy nagyon kellemes, jól megírt történelmi regény. Tudnám ajánlani azoknak a középiskolásoknak a figyelmükbe, akik épp az ókort tanulják, hátha akkor nem éreznék olyan száraznak, töménynek, megfoghatatlannak, mint én anno. ;o)
Bővebben: http://azajtom.blogspot.hu/2016/05/phyllis-t-smith-en-l…

1 hozzászólás
smetalin>!
Phyllis T. Smith: Én, Livia

Nem teljesen az én ízlés világom ez a könyv, ha nem kapom kölcsön nem hinném hogy magamtól elolvasom. Pedig szeretem a történelmi regényeket, de a Római Birodalom annyira sosem vonzott, Spartacust se néztem meg és a Gladiátor is kimaradt. Nekem ez a korszak túl véres volt, ja hát fura igaz?
Augustus császár felesége meséli el életét e könyvben, miket ért el, vagyis nem az egész életét, mert csak 28 éves koráig. Nekem néha száraz volt, inkább az intrikák kaptak hangsúlyt és nem a cselekmény.
Köszi a lehetőséget @buzavirág!:) Hamarosan visszaadom:))

2 hozzászólás
Lady_Hope I>!
Phyllis T. Smith: Én, Livia

Azt írta róla valaki, hogy többet tanult ebből a könyvből mint történelemórán a rómaiakról. Kíváncsi voltam hogy mit tud ez a könyv, hogy ilyen jól lehet belőle tanulni? És mivel a Róma nevű rettegett tárgy oly' közel volt, gondoltam teszek egy próbát.
Nem csalódtam. Varázslatosan ügyesen adagolja az információkat egy régi világról, szinte észre sem veszed mennyit tanultál, igazán jó történelmi regény. Izgalmas is és sikerült kedvelhető, vagy éppen emberi karaktert adni a szereplőknek.
Sokszor kellett magam megállítani hogy ne nézzem meg a Wikipédián mi lesz a vége. .. :)

2 hozzászólás
Véda P>!
Phyllis T. Smith: Én, Livia

Kislánykoromban űrhajós és/vagy first lady szerettem volna lenni… Hát itt most Lívia karakterébe bújva teljesen kiélhettem a magam first ladységét. Kiváló történelmi regény, mely nagyon jól adagolja a fikciót a valós tényekkel, rendkívüliek a jellemábrázolások és nagyon olvasmányos az egész regény. Csodás volt olvasni azokat az apró fortélyokat mellyel egy okos nő birodalmat is kormányozhat, ha van hozzá kellő intelligenciája és a megfelelő távolságból képes nézni dolgokat. Tetszett a különböző női karakterek felvonultatása, és azok egymás mellé állítása is. Élvezettel olvastam minden sorát.

efenera>!
Phyllis T. Smith: Én, Livia

Nagyon élveztem ezt a könyvet, de nem úgy olvastam, mint egy tudományos művet. Ez nagyon fontos szerintem. például ez számomra nem volt olyan véres, mint a Spartacus sorozat, az valahogy nekem jobban mutatja az ókori létet… semmi orgia… :DDD jó értem én, ez egy romantikus mű :P El kell különítenünk azt, amit eddig tudni véltünk az ókori korról, amúgy sem biztos, hogy bármi is igaz… Feljegyzéseken is, mert persze ott vannak a különböző művészi alkotások, alapulnak az ókori ismereteink, amiket akár ki is színezhettek a „mesemondók”. mint ma a média… Szóval én ezt úgy olvastam, mint egy teljesen kitalált regényt, és így tetszett. :)
Plusz fél csillag a borítóra <3 !!!


Népszerű idézetek

Madama_Butterfly>!

Véleményem szerint az a nő, aki azt állítja, hogy nem kívánja befolyásolni a szeretett férfi cselekedeteit, hazudik.

Kapcsolódó szócikkek: Livia Drusilla
shadowhunter1975 P>!

    Részese akartam lenni annak a világnak, melyet még az apám szemén keresztül pillantottam meg gyerekkoromban. A hatalmat birtokló férfiak világának. De tudtam én, hogy ehhez az első sorból kell végignéznem a mészárlást? Azt hiszem, valamennyire sejtettem, de nem fogtam fel, hogy milyen megterhelő lesz érzelmileg. Nem kell ebből több – gondoltam.

357. oldal, Tizenhetedik fejezet (Agave, 2016)

Kapcsolódó szócikkek: hatalom · Livia Drusilla · politika
Vackor6 P>!

Meg kell tanulnod a másik irányba nézni, mert ennek az egésznek épp annyi jelentősége van, amennyit te tulajdonítasz neki.

205. oldal, Tizedik fejezet

Véda P>!

A nők a hátukon cipelik a család túlélésének terhét.

32. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nők
efenera>!

– Néha az ember olyan pontra ér, ahol csak egy nagy szakadék tátong előtte. Onnan már nem lehet meghátrálni. Ugrani kell.

shadowhunter1975 P>!

– Egy nőnek is megvannak a lehetőségei arra ezen a világon, hogy keresztülvigye az akaratát. Ha bölcs vagy, megtalálod ezeket.

64. oldal, Negyedik fejezet (Agave, 2016)

Kapcsolódó szócikkek: akarat · nők
Véda P>!

Néha elgondolkozom azon, hogyan fognak rám emlékezni az emberek.

(első mondat)

efenera>!

Néha elindulunk valamerre, és olyan hosszúra nyúlik az út, hogy szinte úgy tűnik, sohasem lesz vége. Aztán egy mérföldkőhöz érünk, és ez elég ahhoz, hogy tudjuk, előrefelé haladunk, és csak idő kérdése, hogy elérjük az úti célunkat.

efenera>!

Minden erény alapja a saját véredhez való hűség.

Evelena>!

Minden földi jót megkaptam, amit csak akartam. Könyveket hozattam, méghozzá sokat.

39. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Barbara Wood: Lélekláng
Aleksander Krawczuk: Néró
Henryk Sienkiewicz: Quo vadis?
John Williams: Augustus
Michelle Moran: Kleopátra lánya
Steven Saylor: Caesar trónja
Steven Saylor: Birodalom
Karen Essex: Kleopátra
Steven Saylor: Róma
Stephanie Dray – Ben Kane – E. Knight – Sophie Perinot – Kate Quinn – Vicky Alvear Shecter: A tűz napja