37,2 ​reggel 23 csillagozás

Betty Blue
Philippe Djian: 37,2 reggel

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A szerző 1949-ben született, ezzel a regényével robbant be a francia irodalomba, s vált egy csapásra a legolvasottabb íróvá. A főhősök igen markáns, kicsit deviáns, „marginális” figurák: a férfi elvetélt író, egyébiránt alkalmi munkákból él, de ha úgy hozza a sors, bankot is rabol, vagy áruházban lop, csak hogy szerelme kedvében járjon. Kedvese, Betty, vadóc, szókimondó teremtés, bízik szerelme írói tehetségében, s mikor az írót megint – immár sokadszor és pökhendi módon – visszautasítják, vörös festékkel leönti az okvetetlenkedő szerkesztőt. És sosem lehet tudni, mikor követ el megint valami őrültséget, immár önmaga ellen.
A regény egyes szám első személyben íródott, rendkívül sodró, nyers, életszerű stílusban, vélhetően sok önéletrajzi elem felhasználásával. Nincs „mondanivaló”-ja, egész egyszerűen olvastatja magát. A megjelenés évében, 1985-ben nagy sikerű filmet is készítettek belőle, Betty Blue címmel.

Eredeti cím: 37˚2 le matin

Eredeti megjelenés éve: 1985

>!
Európa, Budapest, 1991
306 oldal · ISBN: 9630753138 · Fordította: Barta Péter

Enciklopédia 11


Kedvencelte 7

Várólistára tette 28

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

geszti>!
Philippe Djian: 37,2 reggel

Ez a könyv engem megviselt…Az egész történetet olyan feszültség járja át, hogy végig úgy éreztem, csak egy szikra hiányzik, és robban minden. Olvasás közben a feszültség rám is átragadt, végig nem tudtam eldönteni szeretem-e vagy sem. Ami ekkora hatással van az emberre, az minden bizonnyal nagyon jól megírt történet, mégis viszolygok kicsit. Annyiféle érzés jár át vele kapcsolatban…És ahogy lenni szokott, a végén egyszer-kétszer még jól falhoz is vágott.
Történet szerelemről, barátságról, magáról az életről, egyáltalán nem szokványos stílusban. Nem csodálom, hogy kultuszfilm készült belőle, nagyon kíváncsi vagyok rá.

1 hozzászólás
Sárhelyi_Erika I>!
Philippe Djian: 37,2 reggel

Először a regényből készült filmet láttam, amit Betty Blue néven vetítettek kb. száz éve. Remek film volt, ahogy a könyv is az. Valamiért emlékeim szerint a film is kevesekhez jutott el – talán mert (és lehet, hogy megcsal a memóriám) mintha valamelyik Art moziban játszották volna. Igaz, akkortájt még nem voltak multiplex megamozik, csak mozi meg művészfilmmozi. Azé' az is jó volt :)

Emerson>!
Philippe Djian: 37,2 reggel

Azt hiszem ez a könyv pont jókor talált meg, mert imádtam minden egyes oldalát. Tele volt ellentmondással, mert a fülszövegnek megfelelően tényleg nem szólt semmiről, de mégis… könnyed volt, de mégsem, sodró volt, de összességében mégis egy helyben topogtak… Néha ilyen is kell. De nem sűrűn, nehogy bedilizzen az ember.


Népszerű idézetek

Maya>!

Az élet teli van szívmelengető apróságokkal, nem kell mindig a lehetetlenre áhítozni.

109. oldal

Kapcsolódó szócikkek: élet
5 hozzászólás
Dün P>!

Amikor az ember választhat a cselekvés és az elszenvedés között, mindig azonnal az elsőt kell választani, különben nagyon fárasztó.

219. oldal

1 hozzászólás
Dün P>!

– Tudod, pajtikám, a pizza olajbogyó nélkül szart sem ér.

96. oldal

Kapcsolódó szócikkek: olajbogyó · pizza
2 hozzászólás
Dün P>!

A zongoraeladásban az a jó, hogy soha sincs hajrá. Két üzlet között az ember akár az Ulysses-t is elolvashatja, be sem kell hajtania a lapok sarkát.

181. oldal

Maya>!

Az alkohol nem hoz megoldást, ahogy különben semmi sem, de az ember egy kicsit kifújhatja magát, legalább nem ég ki minden biztosíték. Mellesleg az élet őrjíti meg az embert, nem az alkohol.

222. oldal

Kapcsolódó szócikkek: alkohol
Maya>!

Először az ember azt hiszi, csak egy kis hasadásról van szó, de ha közelebbről megnézi, kiderül, hogy mérhetetlen mélység. Időnként mérhetetlen az emberi magány. Ezért találták fel a libabőrt, hogy ne kelljen eljutni a fogvacogásig.

165. oldal

Maya>!

Nem ismerek lehangolóbb érzést annál, mint amikor az ember belekapaszkodik egy ágba és az letörik.

139. oldal

Maya>!

Az ember sohasem bánja meg, ha megpróbálja felülmúlni magát, mindig jót tesz a morálnak.

175. oldal

Maya>!

[…] a kor problémája kimerül az öltözködésben és a hajviseletben, és hiába is keresnénk belül azt, ami a kirakatból hiányzik, ó, szegény nemzedékem, még semmit sem hoztál a világra, nem ismerted meg sem a fáradozást, sem a lázadást, belülről emészted magad és egyetlen kiutat sem találsz.

221. oldal

Maya>!

Ne állj meg az olyan kirakat előtt, ahol már sor várakozik!

222. oldal


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Émile Ajar: Előttem az élet
Graeme Simsion: A Rosie projekt
Catherine Rihoit: A kedvenc
Virginia Woolf: Clarissa
Roger Vailland: Gonosz játékok
Guillaume Musso: Most!
Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége
Marc Dugain: Óriások útja
Claire Etcherelli: Élise vagy az igazi élet
Bernhard Schlink: A felolvasó