Az ​állhatatos hercegnő (A Tudorok 1.) (Plantagenet és Tudor regények 6.) 194 csillagozás

Philippa Gregory: Az állhatatos hercegnő

Philippa ​Gregory újabb bestsellere VIII. Henrik első feleségének, Aragóniai Katalinnak a történetét tárja az olvasó elé, vagyis a neves angol szerző legnagyobb sikerkönyve, A másik Boleyn lány eseményeinek előzményét meséli el.
Catalina, a spanyol infánsnő, akit még gyermekkorában eljegyeztek Arthur walesi herceggel, alig tizenöt évesen érkezik Angliába, a Tudorok udvarába. Az ifjú házasok kezdeti idegenkedése szenvedélyes szerelembe csap át – csakhogy történetük hamarosan szomorú fordulatot vesz. Arthur merész kívánsága azonban meghatározza hitvese további sorsát…
Ahogy rajongói már megszokhatták, Philippa Gregory most is szokatlan szemszögből ábrázolja a történelmet. Újabb regényében nem a Boleyn Anna miatt félreállított, idősödő asszonyt ismerhetjük meg, hanem az ifjú hercegnőt, a vonzó és eszes, elszánt és állhatatos lányt, akit arra neveltek, hogy Anglia királynéja legyen, s aki addig küzd, míg meg nem szerzi azt, ami hite szerint megilleti.
A romantikus… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2005

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Carta Light Cartaphilus

>!
Cartaphilus, Budapest, 2013
526 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632662824 · Fordította: Todero Anna

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Aragóniai Katalin · Tudor Arthur · VII. Henrik · Kasztíliai Izabella


Kedvencelte 12

Most olvassa 10

Várólistára tette 199

Kívánságlistára tette 163

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

ZsúésKrisz_Olvas>!
Philippa Gregory: Az állhatatos hercegnő

Ismételten egy remek művet kaptunk az írónőtől. Ugyan nem egy érdekfeszítő, izgalmas történet, és cselekménye sem sok akad a terjedelméhez képest, viszont ami benne van, az úgy jó, ahogy van. Lassú folyású, elmerengős, mégsem unalmas, amolyan könnyed kikapcsolódásnak, és érdekességnek ideális.
http://zsuolvas.blogspot.hu/2016/10/philippa-gregory-az…

Bleeding_Bride IP>!
Philippa Gregory: Az állhatatos hercegnő

Tartom, az írónő olyan ügyesen írja le azt, amit már tudunk a történelemből, hogy mindaz amit a fantáziája, a következtetései adnak hozzá, amivel beburkolja az egészet is olyan, hogy a végére már simán készpénznek veszem, hogy minden párbeszéd, gondolat úgy is volt, megtörtént.

Tudtam, hogy hol fog megszakadni Katalin története, mert a második részt már sokkal korábban olvastam, viszont rosszul esett, hogy mégsem írta le az egész Boleyn- ügyet Katalin szemszögéből is. Szívesen olvastam volna a gondolatait, még akkor is, ha csak mese.

jehuka P>!
Philippa Gregory: Az állhatatos hercegnő

Régi adósságom törlesztésébe kezdtem, mikor belefogtam Philippa Gregory életművének olvasásába. Elsőnek ezt a kötetet választottam, mely talán az írónő egy kevésbé ismert regénye, és amely Aragóniai Katalin életének számomra, és talán mások számára is ismeretlen, első felét mutatja be. Nagyon tetszett, még jobban is, mint Gregory leghíresebb írása, A másik Boleyn lány, melyet azóta szintén olvastam. A magával ragadó történet kiváló korrajzot fest, hűen követi a történelmi eseményeket, ugyanakkor kihasználva az írói szabadságot, merészen használja a fikciós elemeket is. Ugyan a cselekmény nem olyan mozgalmas, inkább elmélkedő, a belső, lelki folyamatokra összpontosít, izgalmakban így sem szenvedünk hiányt. Stílusa nagyon olvasmányos, közérthető, így nem csak a történelmi regények kedvelőinek, de a női sors regények szerelmeseinek is bátran merem ajánlani (…)
Az írónő erős, ugyanakkor kifejezetten szerethető karaktert alkotott Catalina személyében. Remekül felépítette a határozott és eltökélt ifjú nő alakját, akinek makacs kitartása nem csak a királynéi cím megszerzéséhez segítette hozzá, de később az angol egyházszakadáshoz is vezetett. A regény alapvetően E/3 személyben íródott, de ezzel párhuzamosan naplószerű „toldásokkal” E/1-ben is megszólaltatja főhősét. Ez az írói megoldás nekem nagyon tetszett, így még árnyaltabb képet kaphattunk Catalina belső vívódásairól, mélyebben megismerhettük érzéseit, gondolatait. Nagy fegyvertény, hogy sikerült a karakterét úgy ábrázolni, hogy a szívós konokság ellenére sem lett számító vagy törtető. Végtelen alázattal, méltósággal és türelemmel tudott szembenézni az élet által rámért csapásokkal (…)
Ugyan a legtöbb részlete romantikus köntösbe burkolózik, de rengeteg ismeret van elrejtve a sorok között. Olvasás közben nemcsak az angol királyi udvar mindennapi élete és szokásai tárulnak filmszerűen a szemünk elé, de szemléletes képet kapunk a korabeli spanyol viszonyokról is. Jól szemlélteti a két birodalom életmódjából, kultúrájából eredő különbségeket is. Catalina nem akármilyen felmenőkkel rendelkezik, Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd gyermekeként sorsa alakulását a nemzetközi erőviszonyok és gazdasági érdekek is befolyásolják. A regény kellő részletességgel tárja fel az egyes európai uralkodók törekvéseit, egy-egy szövetség előnyeit, egyes diplomáciai helyzetek megváltozásának következményeit (…)

Teljes értékelést itt olvashatjátok:
https://konyvesmas.blogspot.com/2021/05/hisztorik-phili…

2 hozzászólás
gumicukor>!
Philippa Gregory: Az állhatatos hercegnő

Bár még magamhoz képest is nagyon sokáig (több mint 2 hónapig) tartott, míg ennek a kötetnek a végére értem, ez ne tévesszen meg senkit. Az elmúlt hónapok nagyon sűrűek voltak a felújítás és költözés miatt, és ez az olvasás kárára ment sajnos. Ettől függetlenül a könyv hozta a szokásos Gregory-minőséget, megint nem csalódtam!

Az előző rész picit tétlenebb főszereplője után üdítő volt megint visszatérni az ismerős terepre: az erős, elszánt, határozott nőkhöz. Katalin karaktere – bár kevésbé agresszív személyiség, mégis – Margaret Beaufort-ra emlékeztetett. Az az elvakult „istenhit” (direkt raktam idézőjelbe), amivel minden mozzanatukat megmagyazzák azonos volt a két szereplőnél, és abban is hasonlítottak, hogy ugyanolyan gátlástalanul húzták rá a legmegkérdőjelezhetőbb cselekedetükre is, hogy ez Isten akarata. A két karakter között az volt a nagy különbség Gregory ábrázolásában, hogy míg Katalin képes az önreflexióra, addig a felséges asszonyról, a király anyjáról/nagyanyjáról ez nem mondható el. A sorozat Margaret Beaufort-ról szóló része az egyik kedvencem, imádtam a valóságnak és fikciónak ezt az elegyét még akkor is, ha az egyes tulajdonságok esetlegesen karikírozva is voltak.

A történetvezetés szokás szerint hibátlan, bár abban bíztam, hogy tovább eljutunk Katalin életében. Legalább spoiler jó lett volna követni az eseményeket, de legjobb lett volna Boleyn Annáig. Azt a könyvet már jó pár évvel ezelőtt olvastam, amikor a film miatt felkapták, és próbáltam visszaemlékezni, hogy abban Katalin hogy viselkedik. Vannak emlékeim róla, de azt hiszem, ha eljutok addig a sorozatban, akkor elolvasom megint. Visszatérve a felölelt időintervallumra, sajnálom, hogy Gregory nem követ végig egy-egy szereplőt a saját szemszögéből, de persze valahol érthető és jobban fenn lehet így tartani az olvasó kíváncsiságát.

Összességében nagyon tetszett ez a könyv, és meghozta két másikhoz is a kedvem, amik szerencsére a polcomon várakoznak: a Tudor-sorozat következő részéhez és Katalin nővére, Őrült Johanna történetéhez. Plusz szintén Gortner Kasztíliai Izabelláról szóló könyve is nagyon kapcsolódik ehhez a cselekményhez, és szintén rajta van a listámon, de sajnos nincs meg a polcomon.

Bur3sz>!
Philippa Gregory: Az állhatatos hercegnő

A szokásos meseszövés Philippa tollából. Magával ragadó történet. Olvasása közben nem foglalkozik az ember azzal, ez volt-e a valóság. Tényként könyvelhetjük el a valósághű regélés eredményeként. Olvasni kell!

Narutofan98 P>!
Philippa Gregory: Az állhatatos hercegnő

Minden egyes alkalommal, amikor Philippa regényeit olvasom a karakterek egyszerűen lenyűgöznek. Már csak azért is, amilyen korban éltek. Elnyomás, asszonyi lenézés. S mégis képesek voltak egyszerű eszközökkel felvenni a harcot a férfiak uralta világba. Még akkor is, ha bolondnak tartották őket tetteik ért. A vörös királyné után elolvasni ezt a könyvet valami fenséges volt, főleg, mivel láthattam mi is lett Tudor Henryből, miután az anyja trónra jutatta. Nem esett messze az alma a fájától, azt meg kell, hogy jegyezzem, azonban egész jó uralkodó lett belőle a maga módján.
Katalint viszont végtelenül tisztelem. Főleg, ha azt veszem, mennyi ideig kellett Arthur után várnia és küzdenie, hogy végül Anglia trónjára jusson. A bátorságát, eltökéltségét és rafináltságát, ahogy viselkedett, ahogy tűrt, s rendületlenül hitt Istenben, hogy segít neki, akárcsak Margaret Beaufort tett annak idején a Rózsák háborúja alatt.
spoiler

kuliga>!
Philippa Gregory: Az állhatatos hercegnő

Sok-sok művet (film, könyv egyaránt) megismertem az elmúlt években, amelyikben szerepelt Aragóniai Katalin volt, hogy csak mellékesen, volt hogy a gyermek, vagy éppen az öregedő válás hercehurcájától megviselt asszony jelent meg a műben…kedvenc történelmi személyiségem I. Erzsébet, így velekapcsolatban kikerülhetetlen Katalin alakja. Ábrázolták ilyennek és olyannak is, sosem tudható, hogy mennyi az igazság…a történészek se biztosak benne, hiszen a krónikás személye is meghatározza a leírásokat (Katalin vagy Anna párti…katolikus vagy reformata a spanyol követ a leghitelesebb ebből a korból (legalábbis az ő levelei maradtak fent legteljesebb képet mutatva a két nőről), de nyilván ő utálta Annát, sőt Henriket is és idealizálta Katalint. Ezek után ez a regény egy mesének tűnik, egy nagyon szép, romantikus, de kevésbé hiteles mesének…nem tisztem megállapítani, hogy mennyi a történelmi hűsége és mennyi a kitaláció, de azért nagyon idealizált kép készült a királynőről. nyilván erős személyiség volt, és a legfontosabb tulajdonsága, ami minden műben kidomborodik a végtelenségig hitt az igazában, végtelenségig küzdött az igazáért és próbálta a lányát legalább elismertetni. Példa értékű lehet a mai korban, amikor oly sokan feladjuk a párkapcsolatot, és könnyedén tovább állunk. Nyilván ezt a regényt átszövi a rózsaszín szerelmes köd…hiszen a fiatal Katalin, a szerelmes nő jelenik meg a lapjain, és bár a romantikus regény nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a főhősei csúnyák legyenek, de azért tudjuk, hogy Arthur elég nyápic herceg volt, és Katalin sem volt a korszak kifejezett nőideálja, akit a hideg éghajlat (amihez nem volt hozzászokva) és a sorozatos terhesség-szülés-vetélés, majd később a nélkülözés, a rossz körülmények, elzártsága tovább csúfított, ezeken a lapokon igazából szépekké váltak. Henrik fentmaradt portréi alapján szintén nem volt szép férfi, de a leírások alapján fiatal korában egy igazi hős-lovag volt, így az ő alakját kevésbé érzem kozmetikázottnak…és igen meggyőződésem, hogy ha lesz fiú örököse, akkor sosem taszítja el Katalint, de az utód kényszer nagyon erős már-már rögeszmés volt benne. Ennek ismeretében ezt a könyvet úgy olvastam, mint egy szép mesét, de mindenképpen árnyaltabbá tette a képet a kor történelmi személyiségeiről.

LibrariAnne>!
Philippa Gregory: Az állhatatos hercegnő

Ez az első olvasmányom a szerzőtől és nagyon tetszett. Az értékelések alapján úgy látom nem ez a legjobb könyve, szóval nagyon kíváncsi vagyok ezek után a többire is. Mindig is érdekeltek VIII. Henrik feleségei, meg úgy általában szeretek történelmi könyveket olvasni, különösen, amely női sorsokhoz kapcsolódik. Szerintem az írónőnek nagyon jól sikerült ábrázolnia Aragóniai Katalint és a nehézségeket, amiken keresztül ment. A történet bemutatja háborúskodással teli gyermekkorát, amikor szülei (akik nem akárkik voltak), Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella kikergetik a mórokat Granadából. Láthatjuk a gyermekkorától walesi hercegnének nevelt Katalin fiatalkori néhézségeit, rövid első házasságát, hányattatásait az angol trónig, majd Henrikkel kötött házasságát egészen a sorsdöntő per kezdetéig.
Mivel ez egy regény, ezért az írói fantáziának is teret kell hagyni, így volt néhány olyan része a könyvnek, amelyek meg vannak szépítve kissé, spoiler de ettől válik igazán olvasmányossá és a történet. Meg persze nagyon sok olyan dolog van, amit a történészek csak találgatnak a mai napig spoiler. Érdekesnek találtam a könyv felépítését. Egyrészről látjuk kívülről az eseményeket, másrészről vannak olyan részek, ahol Katalin érzéseit, gondolatait látjuk, halljuk, az ő szemszögéből és narrálásával. Ettől sokkal emberibb lett és közelebb került az olvasóhoz. Henrikről sosem voltam jó véleménnyel, szerintem nagyon elkényeztetett, hiú és végtelenül önző ember lehetett, felnőttként is olyan volt, mint egy nagy gyerek. Korábban valahogy Katalinban is csak az öregecske feleséget láttam, akit a király lecserélt a szép, fiatal és törtető Boleyn Annára. Arthurt megkedveltem és sajnáltam, (pedig tudtam mi fog vele történni) holott a valóságban valószínűleg másmilyen lehetett. Lady Margaretet is nagyon megszerettem, őt is rendesen megpróbálta az élet.
Összefoglalva ez a könyv egy olyan nő életét mutatja be, aki sosem adta fel, mindig küzdött azért a célért, amire úgy érezte, hogy született. Példaértékű a kitartása és az állhatatossága és nagyon tetszik, hogy egy jó darabig milyen jól tudta irányítani Henriket és úgy keresztülvinni rajta az akaratát, mintha az a király ötlete lett volna. :)

4 hozzászólás
soksokx_Csilla P>!
Philippa Gregory: Az állhatatos hercegnő

Egy lassú folyású, nem sok cselekménnyel dolgozó könyvet tett le az asztalra Philippa Gregory. Aragóniai Katalin gyermek- és fiatalkoráról nem sokat olvashatunk és regények sem foglalkoznak vele, épp ezért külön öröm volt erről az időszakról olvasni. A történelemkönyvekben mindössze pár mondatot érdemel Artúrral kötött rövid életű házassága, gyermekkora padig még annyit sem. Pontosan ezek miatt az írónő szabadjára engedhette képzeletét. Így egy nagyon érdekes történetet kaptunk. Számomra különösen érdekes volt az a rengeteg intrika és nehézség amit Katalinnak át kellett élnie Artúr halála után, mire hozzá mehetett Henrikhez.

SMesi>!
Philippa Gregory: Az állhatatos hercegnő

Nagyon tetszett. Maga a cselekmény ugyan nem volt kifejezetten mozgalmas, de cserébe mélyen beleláthattam Katalin gondolataiba, megismerhettem az érzéseit, motivációit, félelmeit.


Népszerű idézetek

csillagka>!

Ha az ember tudja, mi az, amit nem tud, akkor alázatosan kérdez, nem pedig pökhendien megmondja a magáét. Itt kezdődik a bölcsesség.

418. oldal (Cartaphilus, 2013)

Morgan_Walsh>!

A szavaknak súlyuk van, ami egyszer kimondatott, azt nem lehet ki nem mondottá tenni, a jelentésük olyan, mint a tóba dobott kő: a víz hosszan fodrozódik körülötte, és az ember nem tudhatja, hol csapódnak majd partra a hullámok.

519. oldal

robinson >!

Százak tódultak az utcákra, hogy lássák, amint a nyomorúságos gyászmenet végigvonul a város utcáin, egészen a székesegyházig. Százak siratták Anglia rózsáját.

214. oldal

csillagka>!

– Mindketten spanyolok vagyunk, távol az otthonunktól. Szerintem ez fontosabb, mint az, hogy én fekete vagyok, ön pedig fehér bőrű, vagy hogy én Mekka felé fordulva imádom az istenemet, ön pedig nyugat felé fordulva imádja a maga istenét, nem?
– Én az igaz hit gyermeke vagyok, te pedig pogány vagy – jelentette ki Katalin, de csekélyebb meggyőződéssel, mint valaha.
– Mindketten hívők vagyunk – felelte csöndesen a mór. – Azokat kellene ellenségnek tekintenünk, akikben nem lakozik hit, akik nem hisznek sem a maguk istenében, sem a másokéban, sem önmagukban. Azok ellen kellene keresztes hadjáratot folytatnunk, akik csupán saját hatalmuk érdekében kegyetlenkednek. Épp elég bűn és gonoszság van a világban, semmi szükség rá, hogy olyanokra emeljünk kardot, akik hisznek egy megbocsátó istenben és tisztességes életet próbálnak élni.

417. oldal (Cartaphilus Könyvkiadó, 2013)

Kapcsolódó szócikkek: Aragóniai Katalin
csillagka>!

A háború nem válasz a háborúra, a háború nem vet véget a háborúnak. A háborúnak csakis a béke vethet véget.

514-515. oldal (Cartaphilus Könyvkiadó, 2013)

Kapcsolódó szócikkek: Aragóniai Katalin
robinson >!

– A királynőnek igaza van – szólt. – A királynőnek mindig igaza van.

14. oldal

maneki_neko>!

Csak azért viselem el az életemet, mert nincs más választásom.

335. oldal

maneki_neko>!

Ha valamennyien ugyanazt a hazugságot mondják és kitartanak mellette, akkor az annyi, mintha igaz volna.

273. oldal

csillagka>!

Ez vagyok én, a kislány, aki egy katonai táborban fogant, a szülei egyszerre vetélytársak és szeretők, két csata között születtem, egy téli napon, amikor a folyók kiléptek a medrükből, egy páncélt viselő, erős asszony nevelt fel, a gyermekkorom folytonos hadakozás közepette telt, tudtam, hogy meg kell harcolnom a hitemért egy másik hittel, meg kell harcolnom a szavamért mások szavával szemben: arra születtem, hogy harcoljak a nevemért, a hitemért és a trónomért.

12. oldal (Cartaphilus Könyvkiadó, 2013)

Kapcsolódó szócikkek: Aragóniai Katalin
annie55>!

A folytonos háborúskodás kétélű fegyver: nemcsak a legyőzöttnek árt, hanem a győztesnek is. Ha most üldözőbe vesszük a skótokat, diadalmaskodunk, elpusztíthatjuk az országukat, nemzedékekre tönkretehetjük őket. De a pusztítás csak patkányokat és dögvészt hoz. A skótok idővel összeszednék magukat, és újból ránk támadnának. A gyermekeik rátámadnának az én gyermekeimre, s újrakezdődnek a kegyetlen háborúskodás. A gyűlölet gyűlöletet szül.

514. oldal (Cartaphilus Könyvkiadó, 2013)

Kapcsolódó szócikkek: Aragóniai Katalin

A sorozat következő kötete

A Tudorok sorozat · Összehasonlítás
Plantagenet és Tudor regények sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Alison Weir: Boleyn Anna
Alison Weir: Lady Jane
Alison Weir: Lady Elizabeth
Robert Merle: A bálvány
Carolly Erickson: Néhány boldog óra
Jeanne Kalogridis: Medici Katalin, a démoni királyné
Carolly Erickson: A hűtlen királyné
Marina Fiorato: A Mandulaliget Madonnája
Daisy Goodwin: Sisi angol szerelme
Gál Dorina: Bíborszív