A ​folyók asszonya (Rokonok háborúja 1.) (Plantagenet és Tudor regények 1.) 89% 195 csillagozás

Imádtam ezt a könyvet! Nagyon olvasmányos, izgalmas és a történelmi hűségét illetően is kielégítő. A Tudor-sorozatból már olvastam könyveket, azokat is szerettem, de ez messze túltesz rajtuk.

Jacquetta karaktere lenyűgözött. Ha csak a fele igaz annak, ami itt le van írva, akkor egy különleges asszony volt, aki egy olyan korban irányította a családja és legfőképpen a saját életét, ahol a nőknek csönd volt a neve. Az ilyen nők ma is inspirálók, nekem mindenképpen. Az írónő szépen kidolgozta a szereplőket, mindegyiket, amelyiknek kicsit is nagyobb szerepe volt. Nagyon szeretem az írónőt, alig várom, hogy a többi részt is olvashassam.

Imádtam, ahogy van! Remekül ír P. G., nagyon olvastatta magát a könyv. A történet izgalmas volt, érdekes, kissé romantikus is. A sztori valósághű, kellő misztikummal, ahol arra volt szükség. Jacquetta egyszerűen imadnivaloooooo:) Őszintén megkedveltem.

Az értékelésig most jutottam el, pedig már a 4. könyvet is befejeztem, de sebaj, így legalább van összehasonlítási alapom, mikor azt írom, hogy az eddigi szereplők közül nekem egyértelműen Jacquetta volt a kedvencem.
Na de kezdem kicsit messzebbről: mikor elkezdtem olvasni a könyvet rádöbbentem, hogy csak nagyon ködös emlékeim vannak a Rózsák háborújáról, így rendesen beleástam magam a történelmi tényekbe, szép kis családfákat rajzoltam, hogy követni tudjam ki-kicsoda és mikor mi történik. Azt hiszem még gimiben, az érettségire készülve sem voltam olyan penge az angol örökösödési háborúkból, mint most.
A folyók asszonya Luxemburgi Jacquetta története, egy eget-földet megmozgató szerelem története, a mítosz, misztikum és vágy története. Egy elképesztően okos, erős akaratú, a sorsát formálni képes nő alakja rajzolódik ki előttünk a könyv lapjain, ami különösen figyelemre méltó egy olyan korban, mikor a nők árucikkek voltak, akik jobban tették, ha csendben maradtak és sorban szülték az utódokat. Jacquetta egy nagy és mágikus múltú családba született bele, a folyó istennő legendája átszőtte az ő és a teljes családja életét. Előérzetei rendre igazolást nyertek, így biztos kézzel vezette át a családját a háborúk tépázta Anglián, és közben társadalmilag is egyre csak emelkedtek, mindezt úgy, hogy másodszorra szerelemből ment férjhez, ami nem kis botrányt okozott az udvarban. Megérzéseit, látomásait, gyógynövény ismeretét sosem használta rosszra, hűséges volt a férjéhez és a királyhoz, királynéhez.
Okos, szenvedélyes, eltökélt asszony volt, és végtelenül kedves és gondoskodó anya, aki a háború zűrzavaros időszakában is meglátta, hogy a lánya, Woodville Elizabeth fogja felemelni a koronát és családja, vérvonala Anglia uralkodóit adják majd, akik alapvetően formálták Nagy Britannia történetét.
Nagyon szerettem az életéről olvasni, elképesztő asszony volt, és a történetét olvasva elmerülhetünk a Rózsák háborújának kibonatkozásában, megismerhetjük a korabeli társadalmi rendszert, értékrendet, hiedelmeket, babonákat. Azt hiszem a gimisek is szívesebben tanulnának, ha ilyen kalandos és érdekfeszítő módon lenne bemutatva számukra a történelem.

Nagyon szépen kidolgozott, felépített történet. Kicsit gyors léptekben haladó, néha részletekre kitérő, néha csak átsiklik az időn. Se szédítő magasság, se rémítő mélység. Könnyed kikapcsolódás, néhány könnyed délutánra.
http://zsuolvas.blogspot.hu/2016/08/philippa-gregory-fo…

A stílus a régi, vagyis profi. Egyedül a rózsák háborúja okozott nekem kavarodást. Ennek sem az írónő az oka, hanem a hiányos memóriám. Olvastam már erről a témáról Philippától is, és most megpróbáltam a szereplőket beilleszteni kisebb-nagyobb sikerrel. Maga a történet nagyon jó volt. Jacquetta életútja csodásan van kikerekítve.

Érdekesen indult, tetszik hogy női sorsokat akar bemutatni egy férfias világban. Érdekes volt olvasni, hogy a tudást sokszor rejteni kell, hogy a hatalom nem állandó, hogy a gyógynövények melyek egyszer segíthetnek lehetnek árulás okai is.
De aztán egyszer csak unalomba fulladtunk, gyerek szülés, udvar, intrika, harc, gyerekszülés, udvar, intrika, harc….Sajnálom mert érdekesen indult….

Már értem, hogy annak idején nagymamám miért mondta azt, hogy nem kötötte le ez a könyv, és nem is sokáig bírta.
Szeretem Philippa Gregory írásait, de ez nagyon vonatott volt. Meg volt benne az a fajta történelmiség, az a sajátosság, ami az írónőt jellemzi, de valahogy nekem ez most nagyon szárazra sikeredett.

Egy erős asszony szép története.

Régen rengeteg Philippa Gregory-történetet olvastam, VIII. Henrik udvara az ő könyveit olvasva ragadott el teljesen, annnnyira izgi! Már évek óta nem akadt a kezembe tőle semmi, de A folyók asszonya méltó visszatéré volt, imádtam! Annyira izgalmas, és Jacquetta karaktere érdekes, szerethető, különleges. Imádtam, ahogy a történet végén az írónő kiegészítette a történelmi hátterével a történéseket, ettől még inkább a szívemhez nőtt. Különlegesen klassz érzéke van ahhoz, hogy a régmúlt történetet elhozza nekünk a 21. századba.
PS. A borítót is nagyon eltalálták, szépséges királylányt találtak rá. :)

Érdekes, hogy a törit sose szerettem igazán a sok bemagolandó évszámmal, meg miegymás, a történelmi regények viszont vonzanak.
Mint ahogy ez a sorozat is felkeltette már egy ideje az érdeklődésemet. :) És örülök, hogy megszereztem A folyók asszonyát, mert nagyon tetszett. :)
A könyv legelején ott van Jaquetta családfája, valamint a történet idejében fontos szerepet játszó nemesek családfája, akik persze mind rokonok bizonyos szinten. Van még térkép is, melyen a Rózsák Háborújában történt különböző csaták helyszínei meg vannak jelölve évszámmal együtt, meg hogy éppen ki nyert. :) Már ezek nagyon tetszettek, és olvasás közben is vissza-visszalapoztam, hogy csekkoljam, éppen hogy is állnak akkor a dolgok.
Nagyon megszerettem Jaquetta történetét, ahogy ifjú hajadonból feleség, özvegy, majd újra feleség, és anya lesz, miközben a királyi udvarban lassan egyre nagyobbá válik a káosz…
Érdekes volt, hogy első férje utáni rangja még az újraházasodás után is kijárt neki, és emiatt is lehetett olyan sokat a királyné társaságában. Ő adott neki tanácsot, és próbált meg neki segíteni a nehéz időkbenspoiler.
Nagyon tetszett, ahogy Jaquetta és Richard kimutatták, mennyire szeretik egymást. Még tíz gyerek után is úgy incselkedtek egymással, mintha friss házasok lennének. :D
Jó könyv, muszáj leszek beszerezni a folytatást is, mert nagyon kíváncsi vagyok, hogy Jaquetta lánya, Elizabeth milyen kihívásokkal szembesül, míg királyné lesz belőle, meg persze utána is. ;)