A ​Lucifer-hatás 20 csillagozás

Hogyan és miért válnak jó emberek gonosszá?
Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás

A ​Lucifer-hatás végképp megváltoztatja, mit gondolunk, miért viselkedünk úgy, ahogy viselkedünk – és miképp képes az ember a gonoszra.
Korunk könyve, sokrétű, klasszikus alkotás, amely mesterien vegyíti az érzékeny személyes vizsgálódást, a briliáns szociálpszichológiai elemzést és az etikus magatartás iránti elkötelezettségét.

Mitől lesznek a jó emberek egyszerre végtelenül kegyetlenné? Hogyan lehetséges, hogy bizonyos körülmények között teljesen normális emberek megkínoznak más, teljesen normális embereket? Ugye most arra gondolnak, ugyan kérem, én a légynek sem tudnék ártani, nincs az a helyzet amiben… Vagy mégis lehetséges lenne? Philipp Zimbardo szociálpszichológus nevét a stanfordi börtönkísérlet tette ismertté, s ez a kísérlet késztette őt arra, hogy feltegye azt
a kérdést, mely tudományos pályája során mindvégig foglalkoztatta: Mitől válnak teljesen hétköznapi, normális emberek váratlanul kegyetlenné? Hogyan fordulhat elő, hogy bizonyos körülmények… (tovább)

Eredeti mű: Philip Zimbardo: The Lucifer Effect

Eredeti megjelenés éve: 2012

>!
Ab Ovo, 2012
ISBN: 9786155353543 · Fordította: Varga Katalin
>!
Ab Ovo, 2012
538 oldal · ISBN: 9789639378902 · Fordította: Varga Katalin

Enciklopédia 1


Kedvencelte 4

Most olvassa 33

Várólistára tette 105

Kívánságlistára tette 117

Kölcsönkérné 6


Kiemelt értékelések

>!
Thesz
Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás

Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás Hogyan és miért válnak jó emberek gonosszá?

Itt, anonim elárulom, hogy megtapasztaltam már a saját bőrömön, áldozatként a Lucifer-hatást, még gyerekként. Hihetetlen volt, ahogy terjed a téboly, és az egyszerű falusi, ám modern, felvilágosult(?), átlagos, számomra idegen emberek, felnőttek néha brutalitással ellenem fordulnak a saját pletykáik miatt – mert ártalmatlanul, de egy picit különböztem.
Ha velem, és most, itt, a mai világban ez előfordulhatott, csak egy apró szikra kellett hozzá, hogy beindítsa az alaptalan gyűlöletet egy gyerek(!) irányába, és örülök, hogy mégis felnőttem, akkor ezt bátran ajánlom MINDEN EMBERNEK, mint az élet, az emberség kötelező olvasmánya.
A szerző egyébként zseniális a témában, és alapos munkát végzett, alázattal körbejárta az ember sötét oldalát. Én nem látom másképp a világot, mert gyerekkoromtól tisztában voltam ezzel a jelenséggel. De segített, hogy feldolgozzam annak elfogadását, hogy ez a jelenség létező, kivétel nélkül, minden kultúrában, nemzetben, és korban, semmit sem fejlődtünk.

Nap, mint nap a szemünk előtt láthatjuk a Lucifer-hatás megnyilvánulásait egyébként, különböző mélységekben. Olyan gyakori látvány például, amikor a vak ember kér segítséget, maga előtt, a levegőbe szólongatva, mert nem tud tovább haladni. És az emberek részvétlenül, közönyösen néznek felé, még le is lassítanak, úgy bámulják, hogy aztán elfordítsák az arcukat a segítségükkel együtt. Tömegek észlelik és sodródnak tovább, az árral. Senki sem segít. Aztán, miután én odamegyek, mindenki megkönnyebbül, hogy na végre, ezt is valaki elintézte…
Emiatt a mardosó közöny miatt ajánlom kivétel nélkül minden élőnek a könyvet.

>!
szikszai_2 P
Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás

Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás Hogyan és miért válnak jó emberek gonosszá?

Könyv eddig még ilyen hatással nem volt rám! Amióta elolvastam teljesen másként látom a világot és benne az emberek cselekedeteit és motivációit. Elgondolkodtató és megrázó egyben!
Nagyon tanulságos volt az eredeti kísérlet is! Rádöbbentett, hogy sok esemény miért és hogyan történhetett meg úgy, ahogy sajnos megtörtént.
A könyv utolsó fejezete a Lucifer-hatások kivédésére és a hősök különböző szempont szerinti felosztás szintén elgondolkodtató!
Nagyon olvasmányos, jól szerkesztett mű! Kötelező olvasmánnyá tenném mindenki számára, hogy elkerülhessük a negatív Lucifer-hatásokat! Különösen vezetőknek és politikusoknak! Az etikai része miatt akár etika tankönyvnek is kiváló lehetne!
Zseniális!

>!
Alexandra_Nikoletta_Kovács
Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás

Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás Hogyan és miért válnak jó emberek gonosszá?

Idézet a végéről: „Az a vonal, mely a jót a rossztól elválasztja, a szívén halad át minden egyes embernek. S ki az, aki megsemmisítheti szívének egy darabját.” (A.Szolzsenyicin)
Hát… ezt el kell olvasni. Nekem hatalmas élmény volt, adott egy teljesen új perspektívát, rávilágított több dologra ami kérdőjel volt bennem eddig. Rengeteg szörnyűség is van benne, az emberi természet sötét bugyraiból, erős önismereti mű szerintem, amellett rengeteg adattal,tudományosan, több oldalról megvizsgálva az eseteket. Önismereti, mert be kell vallani hogy mindenki képes kivétel nélkül szörnyűségekre. Ha lenyomják a megfelelő „gombokat”. A jobb megértés érdekében nem eltaszítani kell a gonoszt hanem magunkhoz vonva átlényegíteni, mert – és ez így igaz – senki sem születik gonosznak de mindenkiben ott a csírája. Utolsó fejezetében a hősökről ír… hétköznapi hősökről vagy olyanokról akiknek a „genomjában” van a hősiesség. Meghatott a sok hozott példa a rengeteg szörnyűség után, így a jóság és bátorság is képviselteti magát a könyvben, a mélyrepülés után kibukkanunk a fénybe.

>!
palastim
Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás

Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás Hogyan és miért válnak jó emberek gonosszá?

Nem rövid könyv, akár két kötetben is elfért volna. Az eleje a ’70-es években végzett börtönkísérletet taglalja; részletesen leírja az eseményeket, később pedig elemzi azokat. A könyv második része az Abu Ghraib-i valós életben történt börtön kínzásokról szól, összevetve a börtönkísérlettel. Több elemzést, szakértői véleményt is megemlít.
Úgy gondolom a megértéshez, a gondolatainak elfogadásához kevesebb tartalom is elegendőbb lett volna. Sokszor terjengősnek éreztem.

Érdekes volt az USA megfogalmazása a börtön kínzásokról, mert a vezetők végig visszaélésekről beszéltek, mintegy lealacsonyítva a valóságot. Sok vezető beosztásban álló katonai alkalmazott fogalmazott úgy, mint „elhanyagolható számú” katonai cselekedet, vagy „járulékos veszteség”. Vajon, ha az illető saját hozzátartozójáról lett volna szó, akkor is így fogalmazott volna?

A könyv végén szerepel egy fejezet: „Tíz lépés a nemkívánatos befolyásolás kivédésére”, amiben mindkét oldalról (rab és börtönőr bőrében) nézve, a visszaélések elkerülhetőek lehetnének. Ezeket hasznos információknak éreztem,mivel ahogyan a szerző is többször több helyütt kifejti, bárki képes elkövetni azokat a szörnyűségeket, amiket a fent említett két eset is jól illusztrál. Nem egy pszichológiai kísérletet elvégeztek már, ami igen jól feltérképezte az ember viselkedését stressz hatására, vagy pusztán azért, mert valaki(k) azt mondják ő(k) magá(uk)ra vállalják a felelősséget, holott az ember mindig saját maga viszi el a balhét. Senki nem fog a másik helyett több év börtönt, életfogytiglant, vagy halálbüntetést átvállalni!

A könyv tanulsága, vállalnunk kell mindig, mindenért a felelősséget, ezért ehhez mérten kell cselekednünk, mert számon leszünk kérve, minden napvilágra kerül egyszer. A jelent nem nézhetjük csak az adott pillantra vonatkozatatva, hanem mindig a múlt tapasztalataiból és a jövőbeni számonkérhetőség szemszögéből!

Annak ajánlanám a könyvet, aki esetleg már látta a börtönkísérletről készített filmet, mert sok minden másképpen alakult a valóságban. A film hatásvadász és brutálisabb volt, mint egyébként történt. Hasznosnak érzem a pszichológiai háttér-magyarázatokat is, ami ugye már nem volt a filmben.
Annak is ajánlom a könyvet, akit érdekel az USA politikája, mert nem kicsit vonja felelősségre a szerző, az akkori vezetést.
És összesenjében ajánlom még azoknak, akik sem egyik, sem másik oldalon nem kívánnának állni!

>!
Gabber777
Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás

Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás Hogyan és miért válnak jó emberek gonosszá?

Mindig is érdekelt az emberi gonoszság természete. Zimbardo megrázó módon mutatja be kísérletében, hogyan aljasodnak le jó vagy legalábbis hétköznapi emberek külső körülmények hatására állatokká. A túlzott és korlátok nélküli hatalom valamint sok más ok a börtönőrök egy részét szadistává, másokat csöndes csatlósokká tett, míg az „elítéltek” megtagadták önmagukat és lemondtak egyéniségükről az erőszak hatására. Olyannyira, hogy még a kísérlet elhagyásának lehetőségéről is lemondtak.
Érdekes továbbá Zimbardó saját magán is észrevette, mennyire megváltoztatta a kísérlet. A téma miatti érdeklődése miatt, nem állította le időben le a kegyetlenkedést, kitéve a fiatalokat a lassan elviselhetetlen körülményeknek, melyet maradandó traumát hagyhattak bennük.
Ezen jellemtorzulások tükrében már jobban érthetővé válik számunkra mi is történt az egyesült államok fogolykínzásainak ügyében, illetve a náci táborokban. A könyv első fele a börtönkísérlet leírásáról szól, a második a USA hasonlóan erkölcsi mélyrepülésbe került börtönőreiről és azok peréről.

>!
Emília5
Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás

Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás Hogyan és miért válnak jó emberek gonosszá?

Jobbat vártam a leírás és cím alapján. Kicsit csalódás volt nekem, túl száraz volt, unalmas és tényszerű. nem találtam rá túl sok nagy igazságra sem benne. Talán a stílus nem jött be, vagy a téma sem, nem tudom.

>!
tiborszerintabor P
Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás

Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás Hogyan és miért válnak jó emberek gonosszá?

A könyv gondolati tartalma két ki nem mondott, drasztikus általánosításon alapuló feltételezésre épül:
1. „minden ember lényegében egyenlő és az emberek felcserélhetők”
2. „bármelyik emberből lehet "alapból” adott esetben bűnelkövető".
Végső soron, leegyszerűsítve a helyzetet, ez a következőképp is értelmezhető:
„az ember: gazember”.
Nos, már csak a címet értelmezve is megbukik ez a feltételezés: Lucifer ugyanis nem egy átlagos, hanem az egyik legfőbb „angyal” volt, aki gőgje miatt vettetett ki a „mennyből”.
Azóta pedig „szellem(iség)e” itt „garázdálkodik” a Földön és ott csal, hazudik, manipulál, ahol tud…

>!
Viktoria_Agnes_Takacs
Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás

Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás Hogyan és miért válnak jó emberek gonosszá?

Ez eleg kemeny olvasmany volt. Egyreszt nehezen viselem az eroszak minden formajat, igy nehez volt arrol olvasni, hogy orok kegyetlenkednek rabokkal, akar a kiserletben, akar a valodi bortonben. Masreszt allandoan azon gondolkodtam, en mit tettem volna akar az orok, akar a rabok eseteben. Akartam/tudtam volna idomulni a tobbi orhoz, hogy megfeleljek egy elvarasnak? En is bealltam volna a sorba? Mit tettem volna rabkent? Alkalmazkodom, megprobalok a szabalyoknak, az oroknek engedelmeskedni vagy ellenallok, lazadok? Elgondolkodtato olvasmany.


Népszerű idézetek

>!
palastim

Embertársainkkal rosszabbat ritkán tehetünk, mint ha megfosztjuk őket emberi mivoltuktól, ha a dehumanizáció lélektani folyamatának következtében értéktelennek tartjuk őket. Ez akkor következik be, ha a „másikra” úgy gondolunk, mint akinek nem ugyanolyan érzései, értékei és szándékai vannak, mint nekünk. Kisebbítünk, a tudatunkból kitörlünk minden emberi tulajdonságot, amely közös bennünk és „azokban”. Mindez az intellektualizálás, a tagadás és az izoláció énvédő lélektani mechanizmusai révén jön létre. A szubjektív, személyes, érzelmi alapú emberi kapcsolatokkal ellentétben a dehumanizált kapcsolatokra a tárgyiasítás, az elemzés és az érzelmi, empátiás tartalom hiánya a jellemző.
Martin Buber kifejezésével élve, a humanizált kapcsolatok „ÉN-TE” kapcsolatok, míg a dehumanizált kapcsolatok „ÉN-AZ” kapcsolatok. Idővel gyakran a dehumanizáló személyt is áthatja a tapasztalat negatívsága, ekkor az „ÉN” megváltozik, és tárgyak közötti, vagy közvetítő és áldozat közötti „AZ-AZ” kapcsolat jön létre. A címkék, sztereotípiák, jelszavak és propagandaképek megkönnyítik mások rossz emberként, alsóbbrendűként, nem egészen emberi lényként, „állatként” való hamis beállítását.

237. oldal

Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás Hogyan és miért válnak jó emberek gonosszá?

1 hozzászólás
>!
palastim

Amire ember valaha képes volt, legyen az bármilyen borzalom, a körülményektől függően mi magunk is képesek vagyunk rá. Ez a tudás nem menti a gonoszságot, hanem demokratizálja, a felelősséget a hétköznapi emberek közt osztja meg, nem hárítja kizárólag deviáns személyekre vagy zsarnokokra – őrájuk, de nem miránk.

227. oldal

Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás Hogyan és miért válnak jó emberek gonosszá?

1 hozzászólás
>!
palastim

A stanfordi börtönkísérlet elsődleges tanulsága egyszerű: számít a helyzet.
A társas helyzetek sokkal mélyebb hatással lehetnek az egyének, csoportok, nemzeti vezetők viselkedésére és gondolkodására, mint hisszük. Bizonyos helyzetekben olyan erőteljes hatásoknak lehetünk kitéve, hogy úgy viselkedünk, ahogy el sem tudnánk képzelni magunkról. A szituációs tényezők nyomása leginkább új környezetben érzékelhető, amelyben az emberek új viselkedésük megválasztásakor nem tudnak korábbi irányvonalakhoz igazodni. Következésképpen a helyzet elemzésével kell kezdenünk, amikor valaki – saját magunk vagy mások – érthetetlen, szokatlan viselkedésének az okát szeretnénk megérteni.

227. oldal

Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás Hogyan és miért válnak jó emberek gonosszá?

>!
palastim

Kutatók a kisebbségi befolyásolást szimulált esküdszéki vitákban is vizsgálták, melyek során a többségi álláspont egyhangú elfogadását az ellenvéleményen lévő kisebbség megakadályozta. A kisebbségi csoporttal a többség soha nem rokonszenvezett, és ha a kisebbség rábeszélésének volt is hatása, az csak idővel, fokozatosan érvényesült. A véleményének hangot adó kisebbség akkor fejtette kis a legnagyobb befolyást, ha négy jellemzője volt: kitartóan megerősítette következetes álláspontját, magabiztosnak tűnt, kerülte a rugalmatlanság és a dogmatikusság látszatát, és értett a társas befolyásoláshoz. Végső soron néhány ember a rábeszélés erejével sokakat megingathat.

281. oldal

Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás Hogyan és miért válnak jó emberek gonosszá?

3 hozzászólás
>!
Ivan_Olsen

Gonoszt tesz, aki ártatlan emberekkel szándékosan úgy viselkedik, hogy azzal árt nekik, méltánytalanságot követ el velük szemben, lealacsonyítja, dehumanizálja, vagy elpusztítja őket, illetve ha a tekintélyével vagy a rendszerből fakadó hatalmával biztatást, vagy felhatalmazást ad másoknak arra, hogy a nevében így járjanak el.

Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás Hogyan és miért válnak jó emberek gonosszá?

>!
Csancs

A temérdek kísérletből levonható egyik fontos következtetés: bármi vagy bármilyen helyzet, amely az emberekben a névtelenség érzetét kelti, amitől úgy érzik, senki sem tudja, vagy senkit sem érdekel, hogy valójában kik ők, csökkenti a személyes számonkérhetőség érzetét, és ezzel létrejön az ártalmas cselekedet elkövetésére a lehetőség.

316. oldal

Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás Hogyan és miért válnak jó emberek gonosszá?

>!
palastim

A rendszerek – hadsereg, börtön, bandák, szekták, cégek, sőt akár rosszul működő családok – erejétől meginognak az egyének. Az egyéni ellenállás hatásosabb, ha hasonló gondolkodású és elszánású emberekkel fogunk össze. Az ellenállás velejárójaként esetleg fizikailag is ki kell lépnünk a totális helyzetből, amelyben szabályozott minden információ, jutalom és büntetés. Lehet, hogy fel kell lépnünk a csoportgondolkodás ellen, lehet, hogy méltatlan eljárásokat kell dokumentumokkal bizonyítanunk. Lehet, hogy a hatóságok, tanácsadók, oknyomozó újságírók, radikálisan gondolkodó honfitársaink segítségét kell kérnünk. A rendszerek iszonyú erővel védekeznek a változás ellen, és még a jogos bírálat is lepereg róluk. Az igazságtalan rendszerek elleni hősies fellépés a legeredményesebben úgy kivitelezhető, ha ügyünknek másokat is megnyerünk. Az egyéni szembenálllást a rendszer álságosnak minősítheti, két ember ellenállásáról azt mondhatja, folie á deux*, de azzal már számolnia kell, ha hárman állnak a mi oldalunkon.

472. oldal

Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás Hogyan és miért válnak jó emberek gonosszá?

>!
palastim

A stanfordi börtönkísérlet félreérthetetlenül tudatja velünk, emberekkel, ideje leszámolnunk a túlzottan leegyszerűsített képzettel, miszerint a rossz helyzetek jó énünk segítségével legyűrhetők. A különféle helyzetekben ható negatív erőket a legjobb esetben is csak elkerülni, hárítani, esetleg kissé megváltoztatni vagyunk képesek, ha tisztában vagyunk potenciális „fertőző” hatásukkal, amelyre hasonló helyzetben mások fogékonynak bizonyultak. Nem árt, ha magunkévá tesszük a római vígjátékíró, Terentius felismerését: „Semmi sem idegen tőlem, ami emberi.”

227. oldal

Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás Hogyan és miért válnak jó emberek gonosszá?

3 hozzászólás
>!
palastim

Konformitásunk először is információs igényünkből fakad: más emberek gondolatukkal, nézetükkel, látásmódjukkal és tudásukkal segítenek bennünket a világban való eligazodásban, különösen, ha idegen partoknál, idegen kikötőben navigálunk. A második mechanizmus_normatív igények_et mozgósít: mások nagyobb valószínűséggel elfogadnak minket, ha egyetértünk velük, mint ha ellentmondunk, ezért a világról alkotott nézeteinket magunkévátesszük, mert hajt bennünket a másokhoz való tartozás vágya, és mert a különbségek helyett szívesebben látjuk a hasonlóságokat.

280. oldal

Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás Hogyan és miért válnak jó emberek gonosszá?

1 hozzászólás
>!
palastim

A rendszer felhatalmazást vagy intézményesített engedélyt ad az előírásnak megfelelő viselkedésre,és az ezzel ellentétes cselekedeteket megbünteti."Magasabb szintű felhatalmazása" révén megerősíti az új szerepeket, az új szabályok betartását és a megfelelő fellépést, amit rendes körülmények között a létező törvények, normák, erkölcsi és etikai szabályok megakadályoznának. A megerősítés általában az ideológia köntösében jelenik meg.

241. oldal

Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás Hogyan és miért válnak jó emberek gonosszá?


Hasonló könyvek címkék alapján

Elliot Aronson: A társas lény
Gary Chapman: Egymásra hangolva
Anthony R. Pratkanis – Elliot Aronson: A rábeszélőgép
Eric Berne: Emberi játszmák
Malcolm Gladwell: Kivételesek
Erich Fromm: Birtokolni vagy létezni?
F. Várkonyi Zsuzsa – Szendi Gábor – Bagdy Emőke – Popper Péter: Mindennapi játszmáink
Bagdy Emőke – Kádár Annamária – Kozma-Vízkeleti Dániel – Pál Ferenc – Szondy Máté: Bízz magadban!
Erich Fromm: A rombolás anatómiája
Bagdy Emőke: Álmok, szimbólumok, terápiák